Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-31 / 253. szám

Kooperációs munka Kiss Hona présgéppel formáz, Nagy József ponthegesztést végez. A Somogy megyei Finommechanikai Vállalat a BHG ré­szére ATSZK típusú telefonközpont-alkatrészeket gyárt. A budapesti gyár elégedett a finommechanikai vállalat mun­kájával, ezért a jövő évre nagyobb megrendelést ad. MA NEGYVENÖT ÉVE, hogy a Milánóban megtartott nemzetközi kongresszuson 28 ország 354 képviselője — köz­tük hazánk is — október 31- ét takarékossági napnak nyil­vánította. Azóta a világ sok országában megemlékeznek erről a napról és számvetést készítenek a takarékoskod ás- rók A világnap célja, hogy e nemes mozgalomnak újabb tagokat szerezzen, még több emberrel megismertesse a ta­karékosság hasznosságát. Bát­ran megállapíthatjuk, hogy ma már a mozgalom különle­ges propagálására nincs is szükség, hiszen a takarékosság átfogja egész társadalmunkat. Az OTP-íiókök, postahiva­talok, takarékszövetkezetek évről évre nagyobb betétállo­mányt kezelnek. Megyénk la­kosságának a betétállománya — a legfrissebb adatok szerint — 887 millió forint. Ez az előző évhez viszonyítva 120 millió forint gyarapodást mu­tat. Hasonló képet kapunk, ha országosan vizsgáljuk a be­tétállomány alakulását. A ta­valyi 28 milliárd forint állo­mány 34 milliárdra emelke­dett, s ez nemcsak a lakos­ság fokozottabb takarékosko­dását jelzi, hanem az ország­ban uralkodó nyugodt lég­kört, biztonságot, a jövőbe ve­tett hitet is tükrözi. A betét- állomány mozgása érzékenyen reagál a bel- és külpolitikai eseményekre, ezért az emel­kedés a lakosság állásfoglalá­sát is kifejezi. Az egyes embereknek, csa­ládoknak alapvető érdekük fűződik a takarékossághoz. Az OTP Somogy megyei Igazga­tósága az idén a betétek után 30 millió forintnál jóval na­gyobb kamatot ír jóvá. A 82 millió forint gépkocsi-rjyere- ménybetét után eddig 125 sze­mélyautót sorsoltak ki me­gyénkben. Az emberek igé­nyeinek kielégítését leginkább a tervszerű takarékoskodás segíti elő. Mind több család­nál nyílik meg annak lehe­tősége, hogy a takarékoskodás révén új lakásba költözzön, személygépkocsit vásároljon, új bútorral, háztartási gépek­kel korszerűbbé és otthono­sabbá tegye lakását. A TAKABÉKOSSAG ÖSSZ­TÁRSADALMI ÉRDEK. Az üzemekben, intézményekben létesített kölcsönös segítő ta­karékpénztárak »önálló kis­bankok«, amelyek a tagjaik­Határozataikkal nevelni akarnak Az új tsz-törvény bályozta a szövetkezetek mű­ködését, gazdálkodásuk kere­teit. A törvény a fegyelmi jog­kör gyakorlását a vezetőségi bizottságra ruházta, amely a tsz-vezetőség tagjaiból alakul. Munkájával a siófoki Egyetér­tés Termelőszövetkezetben is­merkedtünk. — A bizottság előnye, hogy egy idő múlva bizonyos gya­korlatot tud kialakítani. Mun­kájukat minden tsz-ben meg­könnyíti és segíti a jogi szak­ember a jogszabályok ismer­tetésével, a gyakorlat kialakí­tása terén tanáccsal — mondja dr. Turányi Ferenc, a szövet­kezet jogásza. — Erre azért is szükség van, mert az alkalma­zottakra a Munka Törvény- könyvének paragrafusai, a ta­gokra pedig a tsz-törvény sza­bályai vonatkoznak. Döntési joga csak a vezetőségből ala­kult bizottságnak van. Az el­járás lefolytatása után, bizo­nyítékok alapján döntenek. A bizottság nemcsak fegyelmi ügyeket, hanem a tagsági és a munkaviszonnyal összefüggés­ben levő panaszokkal is fog­lalkozik. Legtöbb a kártérítési ügy. Első fokon a munkabér­követeléseket, a háztájival kapcsolatos problémákat is itt tárgyalják. Minden esetben meghallgatják a fegyelmi vét­séget elkövető tagot is. Az ügy­ben hozott határozatot szóban és írásban közük vele. Azt is, hogy esetleges jogorvoslásért milyen szervhez fordulhat. A munkafegyelem megszilárdítá­sát és javítását nagymérték­ben elősegíti tevékenységük. A gyakorlati munkárói Márkus Jánost. a vezetőségi bizottság elnökét kérdezem. — Határozatainkkal nevelni akarunk. Célunk az, hogy mi­nél jobb, minél felelősségtel­jesebb munka folyjon szövet­kezetünkben. Példákat sorol arról, hogy milyen ügyek kerülnek a bi­zottság elé. — A közelmúltban a vagon­kirakáshoz készenlétbe kijelölt gépkocsivezető az egyik rako­dót nem értesítette. így egy embernek kellett a vagonkira­kást végezni. A. gépkocsiveze­tő arra hivatkozott, hogy nem ismerte a másik rakodót és art sem tudta, hol van a lakása. Egy másik alkalommal eláru­sítóhelyünkre kisebb mennyi­ségű zöldségárut fogadott be a boltos, amelyről azt állította, hogy a raktáros tudtával ke­rült hozzá. A vizsgálatnál ki­derült, hogy az áru átvételét utólag közölte a raktárossal. Az ittasságért is fegyelmi el- iárás következik. Ismételt elő­forduláskor már komoly bün­tetéssel jár. — Hogyan mérhető le a bi­zottság munkájának hatása? — Ügy érezzük, hogy ezek­nek az alapos vizsgálatoknak pozitív a hatásuk — válaszol­ja. — Ezt bizonyítja az is, hogy akik egyszer hibáztak, ügyük tárgyalása után még egyszer nem kerülnek ide. Igyekeznek jobb munkát vé­gezni, a hibát kerülni. Előfor­dul, hogy másokat is figyel­meztetnék, nehogy ők is elkö­vessék a szabálytalanságot. A munkafegyelmet fokozottan megköveteljük azoktól, akik rendszeresen dolgoznak szö­vetkezetünkben. A rendszere­sen dolgozók általában ipari jellegű, szállítási tevékenysé­get, kertészeti és állattenyész­tő munkát végeznek. Az idő­sebbekkel szemben a munká­ban életkoruknak megfelelő követelményeket, támasztunk. Azt is meg kell mondanom, hogy sok idősebb tag munka- készsége példás. Itt van többek között Benkő Feri bácsi. Het­venöt éves, járadékos tagunk. Mindennap megjelenik mun­kahelyén és kifogás sohasem merült fel ellene. 1968-ban 290 munkanapot dolgozott. Most kérjük, hogy a járadékát nyugdíjra változtassák. A búcsúzásnál még egy­szer hangsúlyozzák, hogy dön­téseiknek nevelés a céljuk. Leskó László ráüP tói havonta beszedett betéte­ket — azok kamatával együtt — évenként egyszer egy ösz- szegben fizetik vissza és tag­jaiknak kölcsönt nyújtanak. A tanulóifjúság takarékosságra való nevelésének fontos esz­köze az iskolai takarékbélyeg akció. Az Országos Takarékpénztár jelentős kölcsönök nvújtásávsl segíti az állampolgárokat. So­mogy megyében a lakásgon­dok megoldásához az OTP tíz- milüó forint hitelt nyújtott, áruvásárlási kölcsön, személyi, mezőgazdasági és egyéb hitel formájában sok tízmillió fo­rint összeget folyósított. A la- k sság pénzmegtakarításainak átmeneti betétállományba va­ló helyezése tovább bővíti a kölcsönzés lehetőségét. A takarékosságra való ne­velés fontos feladataink közé tartozik, mert a pénztakaré koskodás alapját a nép vagyO' nával való takarékos gazdál­kodás, a jól elvégzett munka teremti meg. A jelen gazda­sági mechanizmus még in­kább elősegíti a társadalmi és egyéni érdek egybeesését, ezt igazolja üzemeink eredmé­nyes gazdálkodása és Somogy megye 887 milüó forintos be­tétállománya. CÉLUNK AZ, HOGY A TAKARÉKOSKODÁS gondo­lata mindenkihez eljusson, és megyénk lakossága a mozga­lom lehetőségeit kihasználva törekedjen életének szebbé, boldogabbá tételére. Dr. Kassai János, a Somogy megyed Tanács vb-titkára. MAI KOMMENTÁRUNK jubileumi műszakok n őskori település nyomaira bukkantak A néphagyomány szerint már az Árpád kor előtt föld­vár állt Hevesen. A nyomok felkutatására ásatásokat kezd­tek a falutól mintegy öt kilo­méterre. A próbaásatások a vártnál is kedvezőb ered­ményre vezettek. Megtalálták egy késő középkori temető maradványait, ahol nyolc sírt tártak feL Egy kislánycsont- váz mellett párta maradvá­nyaira bukkantak, egy férfi- csontváz közelében érdekes kormeghatározó pitykegombok kerültek elő. Egy’ másik árok­ban szkíta kori, földbe ásott épületet és meüette huüadék- gödröt találtak cseréptöredé­kekkel, edénymaradványokkal. Még érdekesebb lelet került elő a próbakutatást szolgáló ötödik árokból: ebben két ős­kori, féüg földbe vájt házra bukkantak. A régészek — a felszínre került leletekből — teljes bizonyossággal követ­keztetnek a hevesi vár lé­tezésére. A feltételezett vár az Árpád kor előtt épült, és ezt a helyet tették meg ké­sőbb a hevesi ispánság szék­helyévé. Az 1219-ből származó adatok Hevest már székhely­községként emlegetik. Egy hónappal ezelőtt tették közzé a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának felhívását, amely hazánk fel- szabadulása huszonötödik évfordulójának méltó megün­neplésére hívja föl az egész magyar népet. »A nemzet minden igaz fia vállaljon töb­bet, és dolgozzék odaadással, teljes erejével feladataink megvalósításáért. Mindenhol, ahol lehetséges, szervezzenek munkaversenyt, tegyenek fel­ajánlást az ünnep tisztele­tére.« A felhívás nyomán szerte az országban, gyárakban, ter­melőszövetkezetekben, intéz­ményekben megkezdődött a jubileumi munkaverseny, melynek célja az önzetlen többet adás a hazának, az egész nép javára. Ez azonban nemcsak a hónapokat felöle­lő jubileumi munkaverseny­ben juthat és jut kifejezésre. Szinte naponta Icapunk hirt arról, hogy ez a város vagy az a község hogyan készül felszabadulásának méltó meg­ünneplésére. Nemcsak látvá­nyos rendezvényekkel, hanem elsősorban több és jobb mun­kával. E cél érdekében egyre több üzemben, termelőszövet­kezetben rendeznek jubileu­mi műszakot az illető város vagy község felszabadulásá­nak hetében. Munkacsapatok, brigádok vagy egész üzemré­szek vállalják, hogy egy héten vagy akár csak néhány na­pon át többet adjanak, többet végezzenek a szokásosnál. Látszólag nem világrengető dolog, ha egy termelőszövet­kezet, munkacsapat vagy gyá­ri brigád egy napig, háromig vagy éppen hatig többet vál­lal magára a megszokottnál. A termelőszövetkezet, a gyár ezeknek a néhány napig tartó feszítettebb munkavégzések nek az eredményeképpen csak szerény mértékben jut előbbre, de sok kicsi sokra megy, együttesen az ország már nagyon sokat gyarapod­hat a napok többletmunká­jából is. Az összeredmeny milliókkal vagy tán még mil- liárdokkal is mérhető. Ugyanakkor a jubileumi műszakok megrendezése jó alkalmat biztosíthat arra is, hogy felszabaduljanak a mélyben rejlő alkotó ener­giák, hogy aktivizálódjanak a gyárak. termelőszövetkezetek, intézmények dolgozói, a vá­rosok és falvak lakói. Egy meghatározott munka idő előtti elvégzése a gyárban, vagy egy utca kicsinosítása, egy járda soron kívüli meg­építése a faluban éppúgy be­leillik a jubileumi műszak fogalmába, mint például egy termelőszövetkezetben az őszi munkáknak a határidő­nél korábbi szakszerű elvég­zése. Vitathatatlan tény — aki járja a városokat és falvakat tudja —, hogy ezeknek a na­poknak és heteknek az egyik legfőbb beszédtémáját min­denütt a huszonöt esztendő­vel ezelőtti események alkot­ják. Spontánul idézik az em­berek azoknak a mozgalmas napoknak az emlékeit: hol, mikor, mi történt. És ezekből az emlékidéző beszélgetések­ből az is kitűnik, mekkorát változott a világ az eltelt ne­gyedszázad alatt. Azoknak az embereknek a munkája vál­toztatta meg, akik ma is ké­szek többet tenni mindany- nyiunk még szebb és gazda­gabb holnapjáért. P. P. Félautomata lisztcsomagoló A kaposvári malomban megkezdte üzemelését az NDK gyártmányú Schokopack félautomata lisztcsomagoló. A kor­szerű gép óránként harminchat mázsa lisztet tasakol. Pon­tos, precíz munkát végez. Már az üzletekben is kapható az általa csomagolt liszt. Tetszetősebb, higiénikusabb, bizton­ságosabb a hagyományos csomagolásnál. A gépsor a be­rendezésekkel együtt kétmillió forintba került, de gazda­ságosságával hamar visszatérül az ára, hiszen teljesítmé­nye — ugyanazzal a munkásléíszámmal — a hagyományos­nak majdnem a kétszerese. Képünkön: Üzemelés közben látjuk a gépet. Több mint kétszázezer diák az általános iskolai napközikben Nő az érdeklődés az általá­nos iskolai napközi otthonok iránt: az otthont igénybe ve­vő tanulók száma a legutóbbi oktatási évben megköze’ítette a 197 ezret és az idei tanév­ben — nem végleges adatok szerint — meghaladja a 205 ezret A napközikkel kapcso­latos néhány tudnivalóról a Művelődésügyi Minisztérium­ban elmondták az MTI mun­katársának: — Ha a szülő évközben in­dokolatlanul kiveszi gyerme­két a napközi otthonból, arra a tanévre elveszti igényjogo­sultságát A szorgalmi időben a napközi működési ideje na­pi öt óra. A foglalkozásokon időt kell biztosítani a gye­rekeknek a tanulásra, a szó­rakozásra, a játékra, a kiseb­beknél a pihenésre. Ha a szü­lők közül legalább tízen ké­rik a napközi otthon nyitva- tartásának meghosszabbítását, akkor reggel 6 és 8, délután pedig 18 és 20 óra között ügyeletet kell tartani. A tapasztalatok szerint sok szülő kéri, hogy gyermekét rendszeresen korábban enged­jék haza a napköziből. A mi­nisztérium álláspontja az, hogy ez elől nem szabad el­zárkózni. így elengedhető a tanuló a napköziből alkalom­szerűen, ha a szülő ezt alapos indokkal kéri (például a szü­lő betegsége esetén). Koráb­ban távozhat a tanuló bizo­nyos időszakonként rendsze­resen is, ha azt a nevelő és a szülő egyaránt indokoltnak tartja (például téli napokon a korai sötétedés miatt, főleg az iskolától távol lakó alsó tag?- zatos gyerekek esetében). Ko­rábban mehetnek el a napkö­zi otthonból például a bejáró tanulók, akiknek igazodniu ht kell a vonat, vagy az autóbusz indulásához; továbbá azok a gyerekek, akik meghatározóit napokon ismétlődő úttörő-, szakköri vagy sportfoglalkozó- sokra járnak. A szülők sza­badnapján szintén engedélyez­hető a gyerekek távolmaradá­sa a napköziből, ha azt aszü- iö kéri. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 31.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents