Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-03 / 229. szám
Mikroorganizmusok a falaiban Amit a magágy készítésénél tudni kell A mezőgazdaság legfom to • sabb munkálatai közé tartozik a talajművelés — a szántás, boron ál ás, hengerelés —, a talaj előkészítése a jövő évi termés biztosítására. Ez érthető, mivel a táplálkozásunk alapját képező növénytermesztés a talajhoz kötött A növénytermesztés szempontjából rendkívül fontos a növények számára a talajból felvehető szervetlen sók jelenléte és elosztása a talajban; régebben szinte csak ezzel foglalkozott a talajtan. Kiderült azonban, hogy hiába van meg a talajban mindaz a szervetlen anyag, amelyre a növénynek szüksége van, ha hiányoznak a talaj rendkívül kicsiny vagy éppen szabad szemmel is jól latható lakói. Ezek közül különösen fontosak a baktériumok, sugárgombák és gombák bizonyos fajtái, az állatok közül pedig a földigiliszta. A talajban tevékenykedő mikroorganizmusok, baktériumok egy pillanatig sem hagyják a talajt nyugalmi helyzetben. Mint valami óriás élő szervezetben, ál'andó változás, ‘mozgás van a talajban. A baktériumok lebontják a talajban lévő szerves anyagokat, amelyekből a növények számára felszívható szervetlen anyagok lesznek. Ugyanakkor viszont építik a talajszerkezetet biztosító szerves anyagokat, különösen a humuszt. A termesztett növények élete tehát elsősorban a talajban élő mikroszervezetek tevékenységétől függ. Ezért irányul a talajtan kutatóinak a figyelme újabban egyre jobban a talaj apró művelői felé. Általában a talaj legfelső rétegében találjuk a legtöbb mikroorganizmust, míg a mély- - ség felé számuk rohamosan csökken. Az oxigént felhasználó baktériumok 90 cm mélységben már teljesen hiányoznak, ,-de oxigént nem igénylők még 1,5 méter mélységben is találhatók. Egy átlagos termőtalaj felső rétegének 1 grammjában 100 millió baktérium, 16 millió sugárgomba, 100 ezer gomba. 50—100 ezer alga és 1000 állati egysejtű található. A közepesen kötött szántóföldi talajban ennél valamivel «O Z UJ UJ -J -J'UJ Sí (S 24. És volt még egy megoldatlan probléma. Hogy a főiskola hallgatója és a helyi nagyságok »bizalmasa« lettem, ez még korántsem biztosította a célkitűzést. Azt, hogy a táborból ki- és bemenő utasításokat rendszeresen eljuttas- un Bécsbe. Ezt végül is úgy oldottam meg, hogy néhány heti főiskolába járás után beteget jelentettem. Sebesülésemre hivatkoztam, arra, hogy fajdalmaim miatt kénytelen vagyok minden héten Bécsbe utazni, speciális orvosi kezelésre. Az elvtársak ehhez hozzájárultak. Nem így az igazgatóm hetvenéves felesége, aki a~t szerette volna, hogy minden szabad időmet mellette töltsem. kevesebb a mikroorganizmusok száma. Ugyanabban a talajban nálunk, a mérsékelt égövben szabályos évszakos ritmus figyelhető meg. Tavasszal és ősszel számlálták össze a legtöbb mikroorganizmust, nyáron és télen a legkevesebbet. Számuk sok tényezőtől függ, ezek közül valószínűleg legfontosabb a hőmérséklet és a nedvesség. A talaj életében a talaj-mikroorganizmusok tevékenysége szorosan összefügg a talajban lévő szerves anyaggal. Ez az oka, hogy az istállótrágyázás után felszökik a mikroorganizmusok száma. De ugyanígy megszaporodik a mikroszerve zetek száma nitrogéntartalmú műtrágyázás esetében is. A termőtalaj fizikai és kémiai adottságát a beírne tevékenykedő mikrobák szabályozzák. Ugyanakkor azonoan a mikrobák tevékenységét a talaj kellő fizikai és kémiai élőké szításé — a földiművelés és trágyázás — szabályozza. Tevékenységük eredménye a növények számára felvehető anyagok — nitrogén, kálium, foszfor — feltárása, és ezzel a mezőgazdasági művelés alapjainak a biztosítása. A mikrobák talajbeli tevékenysége biztosítja a széndioxidot a kultúrnövények asszimilálásához; így jön létre kapcsolat a szervetlen és a szerves v ilág között. A mikrobák teszik lehető vé a nitrogén nagy körforgását is a természetben: a szerves nitrogén vegyületekel szervetlenekké bontják, melyek a mikrobák átformálása után felvehetővé válnak a növények számára, és azok ismét szerves nirtogénné alakítják. A nitrogén egy része azután visszakerül a légkörbe, a mikrobák egy csoportja pedig újra megköti a légköri nitrogént. Ezeknek a fontos tevékenységeknek az is me re te adja meg a módját a mezőgazdasági művelésnek. Ismeretük biztosítja a növénytermelést, amihez kapcsolódik az állattenyésztés és az embe ri élelem előállítása. AZ EMBERRABLÁS KUDARCA A karlsteini vendégfogadóban egyik nap észrevettem, hogy a különben mindig egyedül üldögélő községi tanító egy általam ismeretlen személlyel beszélget, A tanító nem lehetett tagja a törzsasztalnak, mert a választások idején a Keresztény Szocialista ellenpárt kortese volt. Feltűnt, hogy a tanítóval elég hangosan beszélgető ismeretlen mindenkit szemügyre vett, aki megfordult a fogadóban. Akkor még nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget a kíváncsiskodónak. Másnap azonban az utcán újra beléjük botlottam. Nem vettek észre, mert a hátuk mögött mentem, és megütötte a fülemet, hogy az idegen bár németül beszél, nagyon magyaros a kiejtése. Azt, hogy miről beszéltek, nem hallottam. Hamarosan elmaradtam tőlük, egy mellékösvényen a fogadóba mentem, majd onnan a postahivatalba, hogy megérdeklődjem, van-e posta az internáltak részére. Pár perc múlva a tanító és az idegen is odaérkezett. Ismét nem láttak meg engem, mert a hivatal tejüveges fala mögött álltam. Most már halk beszélgetésük ellenére is tisztán értettem, hogy a fogadóbeli ismeretlen magyar. Az után érdeklődött, hogy mikor viszik ki a postát a vonathoz. Végül bedobott a postaládába egy levelet, és mindketten eltávoztak. Attól a pillanattól kezdve nem hagytam el a postahivatalt mindaddig, amíg a posta- főnök-helyettes ki nem ürítette a levelesládát. Ezután mint rendesen, a főnöki szobában szortíroztuk a leveleket, s megnéztük, hogy ki a feladó (az internáltaknak ugyanis Javuló termelési eredmények Féléves előkészítő és szervező munka után májusban kezdte meg tevékenységét a csurgói szociális foglalkoztató üzem. Az Indulás nehézségeit az üzem bevételi eredményei is jelezték: a kötődé és varroda, az ablaküvegezés és képkeretezés, a faipari ágazat és a golyóstolltöltés együttes bevétele június 30-ig nem érte el a 250 ezer forintot. Az utóbbi hetekben kialakult az üzem célszerű, az igényekhez igazodó profilja. A textilfeldolgozók munkaruhákat, munkaköpenyeket készítenek vállalati megrendelésre, gépkocsi- és bútorvédő huzatokat gyártanak, férfifehérneműt és felsőruházati cikkeket varrnak. A fonalfeldolgozó részleg a helyi ÁFÉSZ-szel kötött megállapodás alapján pulóverek, kardigánok kötését és összeállítását végzi, s különböző színű fonalakból árutartó hálókat készít. Az üzem létszáma 20—30 között mozog. Vezetői azt tervezik, hogy ez év második felében a járás valamennyi községében nyitnak munkafelvevő helyet. A tapasztalatok szerint a közös munkahelyeknél a bedolgozói rendszer előnyösebb 'anyagfeldolgozási körülményeket biztosít, ezért a kötések, hímzések otthoni készítését szorgalmazzák. Az előirányzatok között szerepel egy nagy teljesítményű mosógép munkáha állítása is, mellyel a vállalatok, termelő- szövetkezetek, Iskolák részére dolgoznának. Júliusban csaknem ötvenezer forint értékű munkát végzett el az üzem, s ha a szolgáltatások mennyiségét a továbbiakban a tervezett szerint sikerül növelni, bevételeik havi összege hamarosan elérheti a százezer forintot is. A MÉK számára burgonya- és hagymahálók készülnek. Kötőgépekkel dolgozzák fel a gyapjúfonalat. A kötött mellények, kardigánok darabjait gépek segítségével állítják össze. Drágább az Arany téri piac előírták, hogy a nevüket fel kell tüntetniük a borítékon). A hivatalfőnök ren lszerint rámbízta a tábori levelek felbontását^ és csak akkor jött oda, amikor hívtam. A leveleket a jól bevált gőzöléssel nyitottuk ki. A kimenő levelek között rögtön feltűnt nekem egy bécsi szálloda, a Hotel »Goldene Spinne« borítékja — Karl Kund nevére — Wien III. Reichte Bahngasse. A házszámra már nem emlékszem. A gyanúsnak tűnő borítékot azonnal zsebre tettem, és később felbontottam. Elolvasni azonban nem tudtam, mert rejtjeles írással írták. Abban az időben már Igen sok egimránst csaltak át vagy raboltak el Ausztriából a Pró- nai-különítmény tisztjei, így hát gyanakodni kezdtem a vendégfogadóban és később a postán látott német-magyaromra. Gyanúmat másnap megerősítette egy másik eset. Ismét bent jártam a táborban, és este nyolc óra körül, amikor már sötét volt, észrevettem, hogy az Alte Post- strassér ■ Régi Posta út elágaz — három ember közeledni. »elém meg-megállva és beszélgetve közben. Lehúzódtam az útról, és vártaim, ök nem láthattak. Én pedig felismertem a tanítót és a magyart. A harmadikat, aki tökéletes németséggel, ám nem bécsi dialektusban beszélt, nem ismertem. Meg-megálltak, s arról faggatták a tanítót: hány emberből áll a tábori őrség, és milyen az osztrák—cseh határ # A tanító elmondta, hogy az* intemálótábor bel»ő őrsége) hat-nyolc emberből áll, az osztrák határnak azon a részén meg nincsenek őrök. A határszolgálatot a lovascsend- őrség látja el: reggel korán és este alkonyat előtt végigpásztázzák a határt Beszélgetésük során többször is említettek egy bizonyos »Marabu« nevű embert Aztán továbbmentek, és nem, hallhattam, hogy mit beszél nek. A kertek alján én is# visszamentem a fogadóba,# ahol ott már csak a tanítót és# az újonnan érkezett osztrákot# találtam. # Leültem a törzsasztalhoz, és - vacsorázni kezdtem. Ilyenkor kellett -a táborban hallottakról« beszámolnom, de csak akkor, ha Kittinger képviselő úr »s jelen volt. A tanítóval társalgó osztrák — mint ahogy az Prónay időközben megtalált naplójából is kitűnik — egy Pröbst nevű tiszt volt, aki feltűnően át-át- tekintgetett az asztalhoz, ahol ettem. Ez a spicli a következő német nyelvű levelet írta Pró- naynak (az ő hagyatékából került elő később): _ »Idegen elemek Karlstein-f ben. A helyiségben az utóbbi időben több idegen elem tekereg mint biztosítási ügynök. Az egyik ugyanabban a fogadóban lakik, amelyikben én, de semmit nem észleltem, ami gyanúra adott volna okot« Prónay megfigyelője nyilván engem tartott biztosítási ügynöknek, mert abban az időben rajtam kívül más nem szállt meg a vendégfogadóban. IFolytatjuk) Nemrég nyűt meg az Arany téren — az arra lakók nagy örömére — a piac. Elsősorban a Kaposvártól északra fekvő községekből jönnék a magán- árusok eladóként A »kis piacon« az árak már kezdetben jóval drágábbak vdtak, mint a vásárcsarnokban. Bár azóta valamivel olcsóbb lett az Arany téri piac, még mindig többet fizetnek az itt vásárlók. A szerdai piaci napon is a vevők sűrű kifakadá- sával találkoztunk. A keddi vásárcsarnoki és a szerdai Arany téri piaci árak összehasonlításakor jogosain panaszkodnak az ítt vásárló asz- szonyok. A nagy piacon kedden a zöldbab ára 5,40—6 forint között váltakozott, szerdán az Arany téren ezt a terméket 7—8,50-ért lehetett kapni. A fő élelmezési cikkek egyike, a burgonya is drágább az új piacon. A csarnokban 2,80—3 forintért lehetett kapni, az új piacon 4 forint az ára, de volt eladó, aki 4,50-et is kért egy kiló burgonyáért. A tojás 10—20 fillérrel drágább az Arany téri piacom, a vöröshagymát is egy forinttal drágábban adják. A piros paprikát a régi piacon 5 forintért kínálták, míg a kis piacon 6 forintért. És lehetne még sorolni. Ezek a magánárusok árai, a MÉK mindkét piacon egyazon áron árusítja a zöldséget és a gyümölcsöt. A két piac közötti különbség azonban a piacozók összetételében és arányában is kifejezésre jut. A vásárcsar noki piacon a termelőszövetkezeti pavilonokhoz és a MÉK-hez igazítják áraikat a magánárusok. Ezt kell tenn-ük, mert a pavilonokban és az elárusítóhelyeken tömegével van áru, s árbefolyásoló hatásukat érzi az egész piac. A kis piacon a magánárusok vannak többségben, a számarányt és az áru mennyiségét is figyelembe véve. Az egyetlen MÉK elárusítóhelyen nem tudnak annyiféle cikket forgalomba hozni, mint amennyit a magánosok kínálnak. Így az árak nagy többségét ez a kis egység nem tudja befolyásolni. (Arról nem is beszélve, hogy a MÉK- nél nincs feltüntetve a magánárusokénál alacsonyabb ár.) A csekély felhozatal miatt tejfölt, túrót nem lehet kapni, s nyilván egészségvédelmi szempontból sem engedhetik meg, hogy tejterméket hozzanak forgalomba. Élő baromfit állami, illetve szövetkezeti szerv árusít, az árakkal különösebb probléma nincs, míg tart a készlet. Ha azonban elfogy, a magánárusoknál felszöknek az árak. Mivel a helyzet jelenleg sok vitára ad alkalmat, jó volna, ha a MÉK nagyobb árukészlettel rendelkezne. A piap területét is rendbe kellene tenni. Esős időben — a következő hónapokban pedig erre lehet számítani — a vásárlók és az eladók is nyakig sárosak lesznek. Arról nem is beszélve, hogy az eladók egy része a földre rakja portékáját, mivel kevcs az asztal. Ilyenkor az áru is sáros lesz. Az új piacot most alakították ki. Tudjuk, egyszerre nem lehet mindent meigonldani. Azonoan ezek az intézkedések — főleg a piac lesalakozása vagy lebetonozása — egyre inkább szükségessé válnak. F. U a SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. októbar 2.
