Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-30 / 252. szám

fl termelőszövetkezeti építőipar fl valóságról beszélünk, ha ezt a kifejezést használjuk: termelőszövetkezeti építőipar. A tsz nem kisipari szövetke­zet és nem építőipari vállalko­zás. A termelőszövetkezetek ácsai, kőművesei, szakiparosai, együttesen pedig építőorigád- jad, közös vállalkozásai vagy vállalatai azonban ma a szak­mában tekintélynek számíta­nak, munkájuk még a legátfo­góbb, legnagyobb számokkal dolgozó statisztikákban is nyo­mot hagy. Nélkülük ma nem beszélhetnénk a magyar me­zőgazdaság fellendülésének szakaszáról, az igazi nagyüze­mi kombinátok létrejöttéről. A kisipari szövetkezeti, tanácsi ét. állami építőipar ugyanis kép­telen lett volna felépíteni azt a sok milliárd értékű épülettö­meget, amely a fellendülés egyik legfontosabb bázisa. Ebből a bevezetésből már az is kiderül, hogy ezt a kapaci­tást, ezt a mezőgazdasági ter­meléstől látszólag távol álló ipari erőt a szükség hívta lét­re. Az istálló kellett és a falu­ban ott éltek a kőművesek, ácsok, szakiparosck, akik nem nagyon örültek annak, hogy tá­voli munkahelyekre, nagy szakmai vállalatokhoz kell in­gázniuk. Megalakultak tehát a brigádok. Szakképzettségük a feladatok növekedésével pár­huzamosan edződött, fejlődött, soraik fel töl tőd lek. így jutottak el odáig, hogy helyenként már építészmérnököt is tudhatnak soraikban, esetenként már bo­nyolult technológiájú építke­zést is vállalhatnak. A tsz szorosan vett zárt kö­rében azonban nem tudtak megmaradni. Ennek két oka is volt Egyrészt a saját üzem építkezése mm volt folyama­tos. Amikor éppen nem épült százas istálló, kár lett volna az értékes, gyakorlott egy ül test szélnek ereszteni, aztán három hónap múlva újra ösz­szeszedni. A másik, hogy ki bűiről is jelentkezett, sőt dö­römbölt az igény. A falusi em­berek lakást akartak építeni, a faluban tatarozásra szorult az iskola, de erre sem akadt kapacitás. Sőt, sokszor igazán igényes, komoly építkezésre se akadt. Hát a tsz-ek elvállalták. Ez a folyamat azonban nem volt mentes az ellentmondá­soktól. A tsz-ek úgynevezett kiegészítő tevékenységének ép­pen ez vált az egyik legprob­lematikusabb ágazatává. A részleteket talán jobb volna mellőzni, de tény, hogy a ki egészítő tevékenységet általá­ban szabályozó minisztertaná­csi határozat után most még egy, újabb minisztertanács: határozatra volt szükség ahhoz, hogy a termelőszövetkezeti épí­tőipart helyére lehessen tenni a népgazdaság szerteágazó lánco ­latában. A határozat nem csökkenti a termelőszövetkezeti építőipar rangját, sőt újra, külön alá­húzza fontosságát, megérde melt becsületét, óvja. megha­tározza tevékenységének foko­zatait. Általános elv maradt — még az előző határozatból átvéve —, hogy bármely szintű tsz- cpítőipari erő szabadon dolgoz­hat a saját gazdaságban és az élelmiszergazdaságban. Ez bel­ső munkának számit. Az el­határolás a külső munkákra vonatkozik. A szakma legkisebb — és érthetően a leggyengébb — láncszemei a hagyományos tsz építőbrigádok, építőrészlegek. Ha ezekre szabad kapacitásuk marad, vállalhatnak munkát a lakosságtól, a tanácsoktól: a járás területén belül. Annak érdekében azonban, hogy a pénzszerzési szándék ne me­hessen az otthoni feladatok megoldásának rovására, a kúl - só munka nem lehet több, mint a kapacitás egyharmada. Vendéglő a pusztán Ha az ember pusztai ital­boltra gondol, a régi tapasz­talatok alapján füsttenger, széjjelszórt cigarettavégek, du­hajkodó vendégek jutnak az eszébe. Én is ilyen emlékekkel lá­togattam meg a minap a fel- sőbogátpuszfcai vendéglőt. A százötven lakosú pusztán Hor­váth László harmincnyolc éves italboltvezető fogadott. Tizen­négy évvel ezelőtt került az üzlet élére, akkor még szak- képesítés nélkül. Azóta meg­szerezte a szakmunkás-bizo­nyítványt, elvégezte az üzlet­vezetői tanfolyamot Havonta 40—50 ezer forint értékű ételt, italt ad el. Hiánya sóira nem volt. Tekintélyes ember a pusz­tán. A lakosok szeretik, meg­becsülik. Egy évvel ezelőtt új, modern helyiségbe helyezték át az italboltot. Az építéshez TABI LÁSZLÓ DALIÁS IDŐK Megdöntötték egy rekordot! Gyurek Csaba magántisztvi- elő 6 hónapja úszik az ár el­len. Még nagyon is emlékezetes, hogy dr. Iszkander Faizulin, a Szovjet Hadsereg kapitánya Dunarrd' űnytól a pesti pár­iám nlig úszott egyfolytában. Ekc7.be.' esek némi teát, cso­koládét és tésztát vett magá­hoz. Prrsze mindezt is úszás közben. Nos, a napokban megjelent szerkesztőségünkben Gyurek Csaba magántisztviselő, és ki­az állami gazdaság jelentős segítséget adott: telket, a szük­séges építőanyagot és munkás­kezet. A pusztai vendéglő... Pati­kai rend, tisztaság az ivó két termében, a raktárban és a pincében. Televízió, játékasz­tal áll a vendégek rendelke­zésére. Mindez a Kutasi Álla­mi Gazdaság és a somogyszobi fogyasztási szövetkezet össze­fogásának eredménye. Kocsma helyett egy színvo­nalas szórakozóhellyel talál­koztam, ahol már a Kutasi Állami Gazdaság is rendezett értekezletet, hogy megmutas­sa a más falvakban élő dol­gozóknak az üzlet kulturált­ságát. Mindez elsősorban a több­szörösen kitüntetett Horváth László érdeme is. Úgy érzem, minderre rászolgált... D. Z. jelentette, hogy Faizulin ered­ményét megóvja, mert ő en­nél sokkal különbet ért el: 180 napja úszik egyfolytában az ár, pontosabban az árak el­len. Rekordjának történetét így beszélte el: — Február közepén startol­tam a Teleki téren egy szmo­kinggal. A start sikerült, egyenletesen tempózva jutot­tam el március elejéig Ekkor néhány fehérneműt vettem magamhoz, ettől erőre kap­tam, és bár valamivel las­sabban, de elértem az áprilist. Feleségem és gyermekeim lel­kes éljenzése közben egyre csak úsztam tovább. Sajnos, a gyomromba görcs állt, és át­menetileg válságos helyzetbe jutottam. Már-már úgy lát­szott, hogy összecsapnak fe­jem fölött a hullámok, ami­kor az akkori közellátási mi­niszter kijelentette, hogy lesz minden bőven. Ezt a tésztát is bevettem, és kitartóan úsz­tam, egyre csak tempózva to­vább. Roppant erőfeszítéseim­be került, hogy valahogyan a felszínen tartsam magam. Sokszor már úgy volt, hogy összeütközésbe kerülök az ör­vénnyel, de szerencsém volt. Kizárólag babon és borsón éltem, a szabályoknak megfe­A következő fokozat a ter­melőszövetkezeti építőipari kö­zös vállalkozás. Ezek azok a bizonyos TÖVÁL-ok, amelyek sok szép feladatot oldottak meg, de esetenként, túlbecsül­ve erejüket, \agy megszédülve a dörömbölő külső igényektől, bizony kudarcokat is vallottak. Számukra a határozat lehetőve teszi, hogy a saját megyéjük­ben, valamint a közvetlen ha­táros megyékben is dolgozhas­sanak. Működési körük azon­ban elsősorban az élelmiszer­gazdaság. Nem a Minisztertanács, ha­nem az élet bizonyította be. hogy a TÓVAL a fejlődésnek csupán egy közbeeső fokozata. Az igényes faladatok megoldá­sa erős egységeket kíván. Olya ­nokat, aho-1 már a legfejlettebb technikát is alkalmazhatják, ahol már nem csupán kivite­lező, de tervező építészmérnö­kökét is foglalkoztatnak, akik már nem a megbízótól várják, hogy az anyagokat beszerezze és a helyszínre szállítsa. Ennek a fejlettebb igénynek a terme löszövetkezeli közös építőipari vállalat felel meg. Ez önálló jogi személy, méretei több kö zös vállalkozás együttes erejé nek felelnek meg, formája lé­nyegesen már nem különbözik a tanácsi, vagy az állami vállala­tokétól. A gazda viszont az alapító tsz-ek összessége. A határozat kimondja, hogy az ilyen vállalatok bárhol, bármely építőipari munkát el végezhetnek. Az igazgató ta­nács dönti majd el, hogy a vállalat ötszázas istállót épít sen-e a faluban, vagy bérházat Budapesten. Rajtuk áll, hogy okosan határozzanak. fiz új minisztertanácsi döntés tehát nem csökkenti, hanem növeh a termelőszövetkezeti építőipar becsületét. Az elha­tárolások célja a jobb munka nélkülözhetetlen feltételednek biztosítása. A termelőszövet­kezetek vezetőitől, építőipari szakembereitől függ ezután, hogy az elvi döntés élő tarta­lommal telítődjék, a tsz-épitő- ipar elismerése tovább foko­zódjék: F. D. Grafitot találtak Edelény környéken A szénnél sokkalta értéke­sebb grafitnyomokra figyeltek fel a közelmúltban a szén után kutató geológusok Ede­lény környékén. Feltárására már szeptemberben megkezd­ték egy 40 méteres függőakna mélyítését. Az eredmény iga­zolta a feltevéseket. Az első egy méternél vastagabb gra­fitréteget mór másfél méter mélységben elréték, az eddig legértékesebbnek tekinthető harmadik rétegre pedig 19 mé­ter mélységben bukkantak rá. lelően természetesen azt is vízben ettem. A feleségem ugyanis, aki nem motorcsóna­kon, hanem zongorán kisért, zsírt nem tudott szerezni. Teljesen legyengülve és le­fogyva a napokban érkeztem meg a Garay téren keresztül a Margit-hídhoz, ahol az ott dolgozó szakmunkások ron­csaimat fölemelték. Az orvosok — szerencsére — idejében megérkeztek, né­hány húsjeggyel és naprafor­gó-olajjal szagtalanított főze­lékkel magamhoz térítettek, s így most már kinn vagyok a vízből. Eddig tart Gyurek Csaba beszámolója rekordúszásáról. A minisztertanács fog dönteni arról, hogy rekordja hitele­síthető-e, s hogy mivel lehet­ne a jövőben megelőzni a hasonló rekordokat? Különös lelet Tegnap délután négy óra tájban a Ranolder utca 246 b számú ház viceházmestere egy gyanús csomagra lett figyel­mes. A gyanús csomag a kapu alatt feküdt fehér papírban, Növényvédelem - ma és holnap Vírusbiológiai kutatás a Növényvédelmi Kutatóintézet üvegházában. A világ élelmiszer-ellátásá­ban — akarjuk, nem akarjuk — nagy szerepük van a vegy­szereknek, peszticideknek. Az ENSZ hivatalos femérése sze­rint egyedül kenyérgabonában és rizsben az állati kártevők martaléka évente 500 millió tonna, vagyis az összes gabo­natermés egyharmada, ami több száz millió ember egyévi szükséglete. Ezt a luxust pe­dig nem engedheti meg ma­gának az emberiség. Hazai adatok szerint az utóbbi 5—6 évben kb. 40 százalékkal csök­kentettük a kártételeket, egye­dül a növényvédelem haté­konyságának növelésével. Még­is, a szakértők szerint a vár­ható termés egynegyed-egy- harmad része, pénzértékben kb. 7—8 milliárd forint esik évente áldozatul. S ráadásul üzletnek sem rossz a növény- védelem, hiszen a számítások szerint a növényvédelemre fordított minden 100 forintnyi költség után 4—5 ezer forint értékű többlettermés várható. A védekezés jelenleg leg­fontosabb módja vegyszeres védelem. Ennek a módszernek azonban újabban egyre jobban hangoz­tatott veszélyei is vannak: fel­merült a kérdés, hogy a föl­dekre kiszórt nagy mennyisé­gű méreg nem okoz-e olyan károsodást az emberben, amely túltesz az éhség veszélyein is? A kérdést mór nemcsak a szakemberek vitatják, eljutott az újságok hasábjaira is, sőt a szépirodalom is foglalkozik vele. Indokolt-e ez a vegyszer­pánik? A tudósok véleménye szerint az emberiség ma már felismerte az eltúlzott vagy nem szakszerűen alkalmazott kémiai növényvédelem káros hatásait. Ezek nem is annyira a növényvédő szerekben rejle­nek, ha megfelelően alkalmaz­zuk őket, hanem az ón. mel­lékhatásokban. Ez alatt azt ért­jük, hogy a növényvédő szer nem válogat: kipusztítja a hasznos állatokat is. A másik veszélyt az emberi szervezet­ben visszamaradó vegyszerek jelentik. Ma már valamennyi ország egészségügyi szervei meghatározzák azt a vegyszer- mennyiséget, az ún. szermarad­ványt, amely semmiképpen sem lehet veszélyes. Tény az is, hogy a vegysze­res növényvédelmet nem lehet a végletekig fokozni, márcsak azárt sem, mert az eddigi ered­mények is azt mutatják, hogy a kártevőket vegyszerekkel nem lehet végérvényesen le­győzni. Újabb módszerekre van tehát szükség a termés haté­konyabb védelmére. Ma már csíráiban megjelent a jövő el­járása, az ún. integrális növényvédelem. Az integrális növényvédelem nem a kártevők kiirtására tö­rekszik, hanem a kártétel meg­előzésére. Nemcsak a kárte­vők és a hasznos növény vi­szonyát tartja szem előtt, ha­nem az egész élőközösséget, a biocönózist. Úgy akar tehát védekezni a kártétel ellen, hogy nem járul hozzá a ter­mészet életközösségének a megkárosításához. Ma már szabálynak számít, hogy kevesebbet kell perme­tezni, a kevesebb permetezés­nek viszont hatékonyabbnak kell lennie. Ehhez az szüksé­ges, hogy a kártevők terjedését pontosabban tudjuk előre je­lezni. Az új típusú növényvé­! delemnek tehát nem az a cél­ja, hogy kiirtsa a rovarokat, látszólag teljesen mozauiaua- \ hanem számukat igyekszik nul- é úgy szabályozni, hogy ne okoz­A vice, aki frontviselt em-, -----------------------­b ér, elővigyázatosan felbon-) tóttá a csomagot. Ekkorra már) az egész környék köréje cső-# dűlt. A tömeg izgatottan les-# te, mi van a csomagban. f A fehér papirosból egy kö-? rülbelül kétkilónyi nehéz, pi-? rosas, félkemény tárgy került? elő. Semmiféle jellegzetes^ (Tudósítónktól.) alakja nem volt. A különös? A K1SZ nagyatádi járási bi tárgy kézről kézre járt a a napokban <3s»szehív­megben. löbben tűpárnának! az aJapszervezetek kultúr- hitték, de enyhén nedves vol-j felelőseit és az ifjúsági klubok ta ennek a feltevésnek ellent- J vezetőit. A kulturális tervekről mondott. Masok úgy veleked-i tanácskoztak tek, hogy valamilyen hang-! . . . .. . . , ... szertdk, de mert felnyitni se- . . ^ felszabadulási év forduló hogy sem lehetett, ez a folté-1 tiszteletére felszabadulási mü- vés is megdőlt. 1 vészeli felsztivált rendeznek. Végül is rendőr került elő,# Történelmi vetélkedőket tár­áid a rejtélyes tárgyat beki-) tanak a felszabadulásról és a sérte a főkapitányságra. # 25 éves fejlődésről. Komszo­Itt azután tüzetes vizsgálat? mól- és KISZ-fiatalok talál után kiderült, hogy két kiló? koznak, s szavalóversenyeket sütni való sertéskarajról van? rendeznek a jubileum alkalmá- szó. Megindult a nyomozás? bői. A könyvtárakkal együtt- tapad-e vér a disznóka- i működve megszervezik a Le­-í; ban reménykedik, hogy ha a# erről ankétokat is tartanak jogos tulajdonos egy év alatt? centenárium tiszteletére. Az nem jelentkezik, a karaj tíz? százaléka őt illeti. hassanak észrevehető kárt Ez a gyakorlatban azzal jár — mint már láttuk —. hogy egy­részt kevesebbet kell perme­tezni, és másrészt nem szabad olyan töménységű szereket használni, amelyek az életkö­zösséget károsan befolyásolják. Tehát óvakodni kell a nagyon erős méreg használatától. Ennek előnye még, hogy a vegyszer semmi­képpen sem károsítja az em­bert. Az új eljárás egyre inkább arra törekszik, hogy gócirtást végezzen — vagyis kiiktassa azokat a gócokat, ahol a rovar elsősorban szaporodni képes —, ne pedig méregtakaróval vonja be az egész földterületet. Új módszer a sávos permetezés is. amely egyrészt csökkenti a kártékony rovarok számát, másrészt riasztóként hat a hasznos rovarokra. De fontos része az integrális növényvé­delemnek, hogy a növényvédő szereket megfelelően válogat­va, rotációszerűen alkalmaz­zák. Ha ugyanis a különböző hatású növényvédő szereket megfelelő időpontban válogat­va alkalmazzuk, akikor az adott időpontban legérzéke­nyebb kártevők kiirtása ellené­re sem károsodik lényegében a hasznos életközösség. Egyre in­kább kerülni kell tehát az egyetemes növényvédő szerek alkalmazását, mert az egyete­mes szerek a célzott kártevők­kel együtt minden rovart ki­irtanak. Ehelyett inkább a sze­lektív szerek jutnak előtérbe. 10—15 éven belül várható, hogy teljesen kibontakozik az integrális növényvédelem. A szakemberek egyöntetűen vall­ják, hogy a növényvédelem egyik legfontosabb és leghaté­konyabb lehetősége magában a természetben rejlik. H. I. Fiatalok jabiltini előkészületei a nagyatádi járásban nem rajhoz. nin életével kapcsolatos szép- A szerencsés vice pedig ab-) irodalom tanulmányozását, s ipari iskola és a gimnázium ? diákjai Lenin élete és munkás­sága címmel rendeznek vetél­kedőt. Nagyobb helyet kapnak a szocialista tartalmú társadal­mi, családi és ifjúsági ünne­pek. Megrendezik a költészet hetét és gazdag programot ál­lítottak össze az ünnepi könyv­hétre is. A KISZ-bizottság felhívta &z alapszervezetek figyelmét a nyolc osztályt el nem végzett fiatalokra és arra, hogy fordít sanalc nagyobb gondot a fiata­lok általános és szakmai mű veltségének a gyarapítására is. A klubvezetők a két évfordu­ló jegyében állítják össze prog­ramjukat. Az április 4-i fotó- pályázaton és -kiállításon a fiatalok is részt vehetnek. Az ifjúsági ismeretterjesztő bi zottság helytörténeti kutató­munkát végez, és felszabadulá­si kiállításokká! készül az év­fordulóra. a OMOGVI NÉPLAP Csütörtök, 1969. október 30.

Next

/
Thumbnails
Contents