Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-30 / 252. szám
GAZBALKQDOS ES PÁRTVEZETÉS MEZÖGAZDASÄGI ÜZEMEINK TÖBBSÉGE a termelésben egyre szétíb eredményeket ér el. Az utóbbi években soha nem tapasztalt fejlődés tanúi lehettünk. A technika utat tört ezen a területen is. Gyakran beszélünk változó tudatról, a munkához való viszony minőségi javulásé, ól. Hogyan segítenek a mezőgazdasági üzemek párt- szervezetei ebben a folyamatban? Milyen gátló tényezők merülnek föl? Erről is szó esett a Balatonboglári Állami Gazdaság szöllőskislaki értekezletén, ahol a fonyódi járás pártalapszervezeteinek, csúcsvezetőségeinek párttitkárait látták vendégül A pártmunka és az üzem gazdálkodása egymástól el nem választható, szervesen kapcsolódik egymáshoz. Soós Árpád, a gazdaság csúcstitkára is ebből a nézőpontból vizsgálta a kérdést Mezőgazdasági üzemük ötezer holdas területén szőlő-, gyümölcs- és szaporítóanyag-termesztés folyik. A termelési érték 1965- b»n 91 millió forint volt, l»68«ban már 154 millió, A k&vetkező évben még ezt is emelni szeretnék. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszerében dinamikus fejlődésre van szükség. Ez pedig a termelési ütem gyorsításával, a technológia további fejlesztésével érhető el. Fontos feladatuk van és lesz ebben a párt alapszervezeteinek. Nekik kell elsősorban a felvilágosító munkát elvégezni, s mint mindig, jó példával elöl járni. Ez a legnagyobb ösztönző erő. Mindig akadnak előre nem látott események, amelyek gátolják a munkát. Mezőgazdasági üzemet alapul véve ilyenek például a természeti csapások. A lengyeltóti kerületben tavaly április 14- én például a fagy okozott kárt. Természetes törekvés, hogy egy üzem lehetőleg pótolni igyekszik a kiesését. A párt kezdeményezésére a vezetők kidolgoztak egy tervet az anyagi veszteség elkerülésére. S hogy végül nyereséggel zártak, abban nagy szerepük van az alapszervezet tagjainak, akik megértették, majd másokkal is megérttették a terv jelentőségét. Példájukkal lelkiismeretes munkára késztették a gazdaság többi dolgozóját is. A bogiári gazdaság három alapszervezetében százharminc kommunista tevékenykedik. Olyan energiák hordozói ők, melyek minden téren előreviszik a gazdaság ügyét. Az eredmények mellett azonban a gondokat is látni kell mind a termelőszövetkezetekben, mind az állami gazdaságiikban. Néhány helyen például vergődik a szocialista brigádmczgalom. A hármas jelszóból csak egy, a szocialista módon, eredményesen elvégzett munka érvényesül. A másik kettőre kevesebb gondot fordítanak a brigadtagok. A pártalapszervezeteknek feladatuk elsősorban, hogy maximálisan segítsenek kifejezésre juttatni a szocialista brigádmozgalom mindhárom elvét. Fontos, hogy a gazdasági vezetés és a pártvezetés között összhang legyen. Ez biztosítéka a születendő eredményeknek. Jó példa erre a bogiári gazdaság. A párt vezetősége gazdasági funkciót is ellát, így minden vonatkozásában jól ismeri a felmerülő problémákat, s ezekre köny- nyebben megtalálja a megoldást is. NEM JELENTHETI AZONBAN A PARTVEZETÖSÉGEK feladatát — amúgy is szerteágazó munkájukban — a rendezvények szervezése és lebonyolítása. Ahogy Nemes János járási első titkár mondta: mostanában szinte »divattá« vált, hogy a tömegszervezetek erre kérik a pártalap- szervezetek vezetőit Ennek I fordítva kell történnie. Az a célravezető, ha a pártszervezetek elvi útmutatást, segítséget adnak mind a tömegszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek. L. L. 82 millió vevő és húsz év A jubileumon nem volt nagy ! A szobában, ahol beszélgeünneplés, csupán néhány nyugdíjas jött össze: koccintottak és emlékeztek a kezdésre. Akkor nem egészen kétszázan voltak. Most több mint hatszáz ember dolgozik a Sq- mogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalatnál. A vállalat egyik alapítóját, dr. Nagy Gyula áruforgalmi főosztályvezetőt kérdem a húsz év tapasztalatáról: — A mi fejlődésünk egy kicsit a gazdasági élet fejlődését is mutatja. Az ötvenes években az elosztó szerepét vállaltuk csak. Megmondták, hol vásárolhatunk, mit és mennyit. Közvetítők voltunk a gyár és a fogyasztók között. Ez volt, semmi több. A szó igazi értelmében kereskedni csak a hatvanas években kezdtünk. És azt is mondhatom, hogy ebben az időben kezdték megtanulni az emberek, mit jelent kereskedni. Az elosztókból kereskedők lettek, s ez minőségi változás. tünk, mechanizmus- jogszabályok takarják az asztalt. Az új áruház építéséről folyik a szó. S ebbe a jövőtervezgetésbe ismét belevág a múlt A vállalat megalakulása után csak Kaposváron működött, később kapta meg a járási székhelyek egy részét és a Balaton-partot. 1954-ben áruházat épített Kaposváron, s ez volt az egyetlen nagy boltja 1962-ig. Ma szálloda áll az áruház helyén. A kis boltokra viszont egyre nagyobb feladat vár. A szám magában is sokat mond: az elmúlt húsz év alatt 32 millió vevő fordult meg a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedel- mi Vállalat boltjaiban, s csaknem 6 milliárd 300 millió forint értékű árut adtak el — Az új áruház már nem várhatott tovább — mondta Rajta Mihály igazgató. — A kereskedelmi élet fejlődött, s a kereskedelmi hálózatnak is fejlődnie kell, hogy lépést tarthasson az igényekkel. K. L 4 szarvasmarha-tenyésztés időszerű kérdései Szakemberek országos tanácskozása Kaposváron A szarvasmarha-takarmányozás és -tartás időszerű kérdéseit vitatták meg tegnap a megyei könyvtárban az ország minden részéből összesereglett szakemberek azon a tanácskozáson, amelyet a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum és a Magyar Mezőgazdaság című szaklap szerkesztősége rendezett a Magyar Agrártudományi Egyesülettel, a MÉM mezőgazdasági műszaki fejlesztési és termelési főosztályokkal, valamint az MGM Szentgotthárdi Gyáregységével együttműködve. Dr. Guba Sándor, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum igazgatója, megnyitójában elmondta, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben nem olyan egységesek az álláspontok, mint a többi állatfajtánál. A szakemberek több úton igyekeznek megtalálni a megoldást. Súgnak az igazgatónak? Az igazgató, bár egy személyben felelős a vállalat gazdálkodásáért, mégsem érthet mindenhez. Nem is tudhat mindenről. Ezért szüksége van a vállalati apparátus, a társadalmi szervek tájékoztatására, véleményére, tanácsaira, esetenként az egyetértésére. Természetes tehát, ha az igazgató fontos döntései előtt személyi, gazdálkodási, szervezeti ügyekben. tanácskozik munkatársaival. Nemcsak a körültekintés, a szakszerűség, hanem a vezetés demokratizmusa is azt igényli. Egészen másról van szó viszont, amikor arról suttognak a folyosón vagy nyíltan beszélnek az irodákban, hogy »súgnak az igazgatónak«. Ilyenkor tulajdonképpen szubjektivizmusra. részrehajlásra gyanakodnak, arra célozva, hogy a vezetői döntést illetéktelenek, »titkos tanácsadók« befolyásolják. A súgás természeté bő! adódik, hogy ez az eszmecsere nem az írott ügyrendi szabályoknak és az íratlan szocialista vezetési normáknak megfelelően zajlik. Általában nem is bírja el a munlcaértefoezle- tek, a vélemények sokoldalú összecsapásának nyilvánosságát. „ A súgó lehet, szürke eminen ciás és dolgozhat a vállalat valamelyik vezető posztján, lehet az igazgató földije vagy régi szak társa, barátja, befolyása mindenképpen egyoldalú. sérti a kollektíva igazságérzetét. És jogigal sérti azokat a véleménynyilvánításra iűleté - kés vezetőket, társadalmi munkásokat, akiket az igazgató nem, vagy csak formálisan hallgat meg. Még a leglelkiismeretesebben előkészített vezetői döntés után is adódhat félreértés, sértődés. Hiszen a vezető végül is a sokoldalú eszmecsere nyomán, a nézetek összecsapásából kialakítja saját véleményét és eszerint dönt. Egyesek ilyenkor úgy érezhetik: hiába beszéltek, nem hallgattak rájuk, mert tanácsaikkal ellentétei elhatározás született. A jó vezető persze komolyan vesz minden véleményt. nyílt vitában foglal állást, és nyomós érveivel képes meggyőzni, vagy legalábbis megingatni az övével ellentétes álláspont képviselőit. A Vezetői elhatározások persze óhatatlanul szubjektív mozzanatokat is tartalmaznak, még ha ez a szubjektivizmus nem a véleményezők iránti ro- konszenvből vagy ellenszenvből táplálkozik is. Ez a szubjektivizmus egyrészt úgy csökkenthető. hogy a vezető döntéseit minden esetben — kellő információ birtokában — a műszaki, termelési, értékesítési, pénzügyi, személyzeti szakapparátussal egyetértésben igyekszik meghozni. Ha szükséges, nem sajnálja az erőt, az időt a vitától, a meggyőzéstől sem. Másrészt a vezetői szubÁrvízvédeími bemutató A soroksári Duna-ág partján árvízvédelmi szakemberek részére szádfplverési bemutatót rendez pénteken a budapesti Francia Műszaki és Tudományos Tájékoztatási Központ, valamint az Országos Vízügyi Hivatal két francia cég, a De Wendel és a Procédés Techniques de Construction közreműködésével. A látottakat a bemutatás után a francia és a magyar szakemberek kerékasztal konferencián vitatják meg j ektivizmus és az ebből adódó félreértés úgy csökkenthető, hogy a hatásköröket elosztó ügyrend nem csupán a döntésre jogosult vezetőt nevezi meg, hanem a véleményezésre, egyetértésre jogosult személyeket, szerveket is. Előfordulhat, hogy a velemé- nyezésra jogosult személynek nincs vagy használhatatlan a véleménye, s a vezető ezért kénytelen az ügyrendtől eltérni, »illetéktelen tanácsadókra« hallgatná. Az ilyen ismétlődő esetek viszont arra vallanak, hogy a vezető nem jól választja meg munkatársaik A következtetés magátol adódik: kerüljön minden posztra a legrátermettebb ember. Aki tájékozott, hozzáértő, aki bonyolult ügyekben is képes helyesen állást foglalni, bátran véleményezni, fölötteseinek is ellentmondani, és nem utolsósorban. akiben megbízik, akire hallgat az igazgató, a vezető. A szocialista normák, a demokratikus játékszabályok betartására tehát csak az a vezető alkalmas, aki nyílt, őszinte és következetes a döntést előkészítő vitában csakúgy, mint a személyzeti munkában. A demokratizmus, a beosztottak véleményének, szókimondó birá laténak őszinte igénylése és meghallgatása viszont a vezető számára nem frázis, hanem belső szükséglet. Mert csak úgy születhetnek jó döntések, és a neiyes elhatározások végrehajtása is akkor lesz sikeres, ha a vezető összhangban és egyetértésben dolgozik az irányítása alá tartozó kollektívával Az eredményes együttműködés alapja pedig, hogy a vezető képes — és ez bizony már rátermettséget igenyel — a kollektíva érdekeit felismerni, megértetni, elfogadtatni és érvényre juttatni. K. 3. Beszédében indokolta, hogy ne az egy tehénre jutó tejtermelés növelésében keressék a mezőgazdasági üzemek a gazdaságosságot. hanem olyan korszerű tartást valósítsanak meg, amely ezt elősegíti. Böbék József igazgatóhelyettes beszámolójában szólt arról az elvégzett számításról, mely azt bizonyítja, hogy 1980-ban, ha Magyarország lakossága 13 millióra növekszik, evvel arányosan a tejfogyasztás is nő, így ötszázötvenezer tehénre lenne szükség másfél évtized múlva. A mezőgazdasági üzemek szükségszerűen specializálódnak. Eljön az idő, amikor külön üzemként jelennek meg a marhahizlaló gazdaságok is. Ezekben a jövendő üzemekben a termelés csak akkor lehet megfelelő, ha minden más ágazatot a fő cél megvalósításának vetnek alá. A korszerű -tejtermelés — bár furcsán hangzik — már a vetésnél kezdődik. Olyan növényeket kell vetni, amelyek alkalmasak a nagyobb tejtermelés elősegítésére. Diaképek vetítésével szemléltette a modern, gazdaságos takarmányozást és állattartást. Imre József, a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár Szentgotthárdi Gyáregységének vezetője ismertette az etetést, itatást, almozást, takarmányozást elvégző gépeket. Anker Alfonz, a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tudományos munkatársa a KA— HYB sertések kitenyésztésének eddigi eredményeiről tájékoztatta a részvevőket. A számos hozzászólás után Horváth Sándor, a Magyar Mezőgazdaság főszerkesztője zárszavában értékelte a tanácskozás munkáját. A program tegnap délután a Kaposvári Állami Gazdaság is tó i 1 ógépesí t ésének megtekintésével folytatódott, ma pedig az attalai, a balatonszabadi és a polgárdi tsz-ben teendő látogatással ér véget. L. L. Ipari tanműhely a huskembináthai Ipari tanműhelyt létesített a Kaposvári Húskombinát a tanulók gyakorlati foglalkoztatására. Az idén "tven tanulót vettek föl, így összesen kilencvenkét fiatalt foglalkoztatnak. Felső képünk: Dömötör István, Horváth László. Csiga László harmadéves ipari tanulók olasz szalámit töltenek és köt íznek. Alsó képünk: Eperjesi József első éves ipari tanulóval a csontozás fortélyait ismerteti Gimesi István ta- nulóíelelős. A mernyei társulások a jobb áruellátásért (Tudósítónktól.) A mernyei fogyasztási szövetkezetben négy társulás segít fokozni az árutermelést. Sármezei Ferenc felvásárlási osztályvezető tájékoztatott erről Két tojástermelő társulásuk működik. Az egyik, a régebbi, Felsőmocsoládon. a másik, az erősebb, Somogyaszaló- ban. Az utóbbi egy éve alakult, és a 22 tagnak összesen 1150 Schawer tojóhibridje van. Jelentős fejlődéssel számolnak. Az 5000 fölé növekedett állománytól évente 1,2 millió tojást várnak. A társulás tagjai jól kihasználják a lehetőségeket: az előHúsz éve igazgatósági tag — Ha azt akarjuk, hogy egy rendezvény jól sikerüljön a körzetünkben — mondotta Czink Gyula, a balatonmáriai fogyasztási szövetkezet elnöke —. akkor azt Balatonújlakon tartjuk. A helyi vezetőség, és főleg Börczi Gyula igazgatósági tag a biztosíték arra, hogy nem vallunk szégyent... 1955-től 1966-ig új bolt, vendéglátó üzlet, felvásárló hely épült Balatonújlakon, a szeszfőzdét pedig korszerűsítették. A megvalósításhoz Börczi Gyula harmincezer forint értékű társadalmi munkát szervezett. A községben 256 tagja van a fogyasztási szövetkezetnek, és gyűléseik mindig határozatképesek. Megalakult és 92 fővél jól működik a kertvédelmi társulás. Van nyúlte- nyésztő szakcsoportjuk is. Balatonújlakon jól szervezett a növényvédelem a háztáji területeken, ahol sok a szőlő, a kajszi, a szilva. Mindebben nagy érdeme van Börczi Gyulának. Munkahelye a posta, ő a ba- latonújlalci hivatal vezetője. 1947-ben már szövetkezeti tag volt, 1949-től pedig tagja az igazgatóságnak. Húsz éve dolgozik a mozgalomban. Munka és becsület — ez az életcélja. Börczi Gyula tagja a tanácsnak, elnöke a Hazafias Népfrontnak és részt vesz egyéb szervezetek tevékenységében is. Rászolgált arra a jutalomra, melyet nemrég kapott a szövetkezettől: két hétig a Szovjetunióban járt egy szövetkezeti küldöttséggel. D. Z. nevelt tojáshibrideket erre a célra átalakított istállókban helyezték el. így aztán Hideg hajós, Sipos Gyula, Nagy Sándor és Decsi Sándor meg a többiek bíznak abban, hogy az eredmény sem marad el. A fogyasztási szövetkezet értékesítési szerződést kötött velük, és a tojás napi értékén kívül felárat is kapnak. A felsőmocsoládi szakcsoport már hároméves, itt Baksai Lams tanár, a szakcsoport elnöke terjesztette elő a zárt tartásos tojástenmel-ést. Példáját jelen- 'eg tízen követik a faluban. Ök a nagyobb állományfejlesztést a jövő évre tervezik. •». 17 szövetkezeti tag foglalkozik nyúltenyésztéssel. Ez a társulás Mernyén alakult meg 1966-ban. Már most kötik az 1970-re szóló szerződéseket; október közepéig 1500 nyúl jövő évi szállítására írtak alá megállapodásokat. A szövetkezet táp beszerzésével és előlegekkel segíti a tenyésztést. Az eddigi legjobb esztendőt zárták a mernyei körzet méhészei. A 40 tag 155 mázsa mézet adott el, melyet a szövetkezet továbbszállított az Országos Méhészeti Szövetkezeti Központnak. A méztermelők 300 ezer forintot kaptak. Értékben és mennyiségben egyaránt jelentős árut adnak a társulások a mernyei fogyasztási szövetkezetnek. Érthető, hogy a szövetkezet a korábbi évekhez hasonlóan szakmailag is segíti a tagokat. A TIT-tel közösen rendeznek az idén is előadásokat a társulások tagjai részére. SOMOGTI NÉPLAP Csütörtök, 1969. október 30. 3
