Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

Jelentés a tDzelőhelyzetről /Megvette má ideit? A tél szerencsére még nem kopogtat, de azért a naptár még azokat is a közel­gő fűtési idényre emlékezteti, akik a kereskedelem vélemé­nye szerint saját maguk is hozzájárultak a tüzelőbeszer­zés jelenlegi kényelmetlensé­geihez. Mert időnként és he­lyenként nem a legsimábban megy napjainkban a téli tü­zelő megvásárlása. Nincs ele­gendő készlet? — tettük fel a kérdést a legilletékesebbeknek, a Tüzelőszer- és Építőértékesí­tő Egyesülés vezetőinek. Első hallásra meglepő dol­got válaszoltak: az a jó, ha nincs nagy készlet a tüzelő­anyag-telepeken, mert akkor biztos, hogy a vevő friss sze­net kap. A hazai barna szenek nagy része ugyanis nem alkal­mas hosszabb, főleg szabadban történő tárolásra. A korábbi években gyakran hallott pa­nasz, mely szerint a szenek porlanak a hosszú tárolás miatt, indokolt volt. Jelenleg tehát általában nincsenek nagy készletek a telepeken, a bányák folyamatosan szállítanak. Még­hozzá soha eddig nem igényelt és nem tapasztalt ütemben. A negyedik negyedévben az éves kontingens 28 százalékát, mint­egy 210 ezer vagon szenet, bri­kettet és kokszféleséget hoz­nak forgalomba, ebből 185 ezer vagont ad a hazai bányászat. Ha van élég szén, miért áll­nak gyakran mégis sorba a te­lepeken? A kereskedelem szerint a legutóbbi tél hosszúra nyúlt, még április vége felé is fűteni kellett, az első negyedévben 25 >—30 ezer vagonnal több tüze­lőt adtak el, mint az előző év­ben. Ugyanakkor — bármeny­nyire furcsa is —> ez azzal a következménnyel járt, hogy a vásárlók nagy része nyáron, »elaludt«, az utolsó pillanatra hallasztotta a tüzelővásárlást, és a megfigyelések szerint ép­pen ezekben a Hetekben kíván­ja megtölteni a pincéjét. A torlódás másik oka, hogy a vásárlók egy része nem kap olyan szenet, amilyent szeret­ne. Különböző országrészekben más-másféle minőségű szén a »kedvenc«. Az köztudott, hogy Budapesten az NDK-brikett a legkeresettebb tüzelőanyag Az igényeket ebből az idén sem tudták kielégíteni, s bár az utolsó negyedévben még szá­mítanak 15 ezer vagon import brikett érkezésére, ez a meny- nyiség sem fedezi a szükségle­tet. A hazai szenek közül a me­gyékben elsősorban a berentei darabos, az Özd vidéki durva­szenek, a Dunántúlon pedig a tatai-dorogi kockaszén a leg­keresettebb. Ám miként az NDK-brikettből, ezekből sem áll rendelkezésre akkora meny- nyiség, mint amekkorát a vá­sárlók pillanatnyilag igényel­nek. Ugyanakkor van másfaj­ta, fűtésre alkalmas, jó minő­ségű szén, például a berentei dió, a pécsi iszapszén, vagy a hazai gyártmányú brikett, bár ezek kisebb méretük miatt job­ban porlanak, a vevők szerint kevésbé gazdaságosak. Áruk alacsonyabb, de nem annyival, hogy a vásárlók akár hosszabb SZOT tilzelŐakciójának idei alakulása. A második negyed­évben országosan 444 ezer utalványt váltottak be 291 mil­lió forint értékben. Tavaly ugyanezen idő alatt 432 millió forintért 665 ezer utalványra szolgáltattak ki tüzelőt. Nap­várakozás, többszöri sorbaál- i jainkban indult meg az igazi _ | lás árán is ne a drágább, va­lamivel nagyobb kalóriaértékű szénhez ragaszkodnának. Az országban jelenleg mindenütt van a tüzelőanyag­telepeken valamekkora készlet, amelyet rendszeresen új áru­val egészítenek ki. A folyama­tos szállítás ellenére sem tud­ják azonban biztosítani, hogy egy-egy fajtából, például be­rentei vagy tatai darabos szén­ből korlátlanul láthassanak el az országban minden telepet. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a tüzelőkereskedelem pótlólag igényelt nagy szén­mennyiségeket a bányászattól. Eddig a korábbi rendeléseken felül 70 ezer vagonnal több szenet biztosítottak a bányák. Nyilván arról van szó, hogy a kereskedelem rosszul mérte föl az idei igényeket. Magyaráza­tul és mentségül azt hozzák fel, hogy az előzetes számítá­sok erre az esztendőre rnár a szénhidrogén-program, tehát a gáz- és olajtüzelés nagyobb mérvű bevezetését jelezték. Különböző okok miatt azonban sok helyütt még nem sikerült ebben az esztendőben rátérni a korszerűbb fűtésmódra, kö­vetkezésképpen az idén még szénnel kell fűteni olyan he­lyeken is, ahol korábban már gázzal kalkuláltak. Csak aláhúzza mindezeket a roham. Ami a tűzifát illeti: mint köztudott, a közelmúltban újra csökkentették a tűzifa fogyasz­tói árát. Ezt a csökkentést részben a még mindig fennállt áraránytalanság, részben a megnövekedett fakitermelés indokolta és tette lehetővé. A fogyasztók az átlagfuvarok, a különböző szállítási távolságok alapján maximum 5 forinttal kapják mázsánként olcsóbban a tűzifát. (Tehát van, ahol nem változott a fa ára.) Egyébként a szénhidrogének elsősorban a tűzifát szorították ki a piacról, de még így is évi 60 ezer va- gonos forgalmat bonyolít le a kereskedelem. Emellett a kü­lönböző erdészetek is jelentős mennyiséget hoznak forgalom­ba Tűzifa.korlátlanul kapható, legföljebb szállítási és feldol­gozási nehézségek miatt for­dulnak elő itt-ott néhány na­pol késedelmek. Mindent egybevetve a tüzelőanyag-kereskedelem véleménye szerint még min- d!g idejében pincéjében lehet mindenkinek az idei téli tüzelő, csak azt ké­rik, hogy a vásárlók ne ragaszkodjanak kizárólagosan egyes szénfajtákhoz, s most már valóban ne halogassák to­vább megrendeléseiket. Aprómagcséplés Fűkaszával vágták Te, majd rendresodrózták, kombájnnal csépelték el a vörösherét az attalai Vörös Csillag Tsz-ben. A tsz hatvanöt holdas táblájáról holdanként másfél má­zsa aprómagot gyűjtöttek össze. Egyéves a szabálysértési kódex CSAKNEM EGY EVE HAGYTA JÓVÁ parlamen­tünk a szabálysértésekről szóló törvényt. Nagy felelősséget és feladatot rótt a kódex a köz­ségi tanácsokra, hiszen a köz­ségi vb-titkárok nem rendel­keztek olyan jogi ismeretek­kel, mint egy járási vagy vá­rosi szakosztály vezetője. A községi tanácsokon dolgozó tanfolyamokon, előadásokon készültek fel a megnöveke­dett feladatokra. A szabálysér­tési társadalmi bizottságok megválasztása után harminc- nyolc szabálysértési tényállás elbírálása került a községek kezébe, csupán néhány maradt a járási igazgatási osztálynál. Ez a megyében azt jelentette, A jövőben többet kell tenniük Az elmúlt másfél év alatt harmadszor tűzte napirendre a VBKM KlSZ-alapszervezetei- nek munkáját a KISZ megyei, illetve városi végrehajtó bi­zottsága. A gyorsan fejlődő gyár fiataljai számának növe­kedése, ezzel párhuzamosan a KISZ-szc evezetek kialakítása és munkája tette szükségessé ezt. 1967 végén 93 tagot szám­lált az egyetlen alapszervezet, napjainkban már 274 a K1SZ- tagok száma, az öt alapszerve­zetben. Az alapszervezetek munkáját 11 tagú csúcsvezető­ség irányítja. A városi KISZ vb a gyár párt-végrehajtóbi­zottságával együttes ülésen vi­tatta meg és értékelte a mun­kát Az ülésen részt vettek a városi párt-, a megyei K1SZ- bizottság, a VBKM gazdasági és szakszervezeti vezetői is. Az előterjesztés a gyár fej­lődésének tükrében vizsgálta a fiatalok és a KlSZ-alapszerve- zetek munkáját. A KISZ-kor- osztályba tartozó 648 fiatalból Dicséretes a második hely a húsáruk minőségi versenyében A Húsipari Tröszt még ko­rábban versenyt hirdetett az ország vállalatai között az elő­állított áru minőségének javí­tására. Ebben az országos ver­senyben ért el nagyon szép eredményt a Kaposvári Hús­kombinát. A nemrég megtar­tott értékelés sz""'”t az év első felében az or tizennyolc vállalata ki' második he­lyen végez kaposváriak. Ez a teljesíti.. _ny annál in­kább is figyelemreméltó, mert csupán a speciális feladatokat megoldó újpesti üzem előzi meg őket; az első félévi mun­ka alapján — minőség terén — tehát a kaposváriak érték el a legszebb eredményt a vidéki vállalatok közül. A siker kötelez — így tartják ezt a húskombinát ve­zetői, s az elért színvonaltól a jövőben sem akarnak elmarad • ni. Ügy számolnak, hogy ja­nuár 1-én két műszakkal indul a senésfeldolgozás. Ez mintegy hétmillió forintos eredmény­többletet jelentene a vállalat­nak, és a két műszakban évi 60 000 sertéssel többel dolgoz­hatnak fel, mint amennyire most mód van. A megyei ser­tésfelvásárlás egyébként eddig' is lehetővé tette volna a na­gyobb mennyiség feldolgozását, azonban más vágóhidakra kel­lett szállítaniuk az átvett ser­téseket. Ugyancsak tervezik a baromfifelvásárlás 10—15 szá­zalékos emelését, s ennek meg­felelően a feldolgozásnál a pá­lyakapacitás növelését. Mindemellett továbbra is várható, hogy a kibocsátott áru minősége a mostanihoz ha­sonló jó osztályzatot kap az or­szágos értékelések során... 274 tagja az ifjúsági szövetség­nek. Sorozatos átszervezés után alakították ki az öt alap­szervezetet, amelyek közül há­rom megfelelően végzi mun­káját Társadalmi munkaak­ciók, jól megszervezett politi­kai oktatás, a társadalmi és KISZ-ünnepségek előkészíté­sében és lebonyolításában való aktív részvétel jó munkájuk bizonyítéka. A szervezeti ki­alakítás azonban számos fel­adatról elterelte a vezetőségek figyelmét Ennék a következ­ménye, hogy feladatok hiányá­ban feloszlott a fiatal mérnö­kök és közgazdászok tanácsa, nem alakult ki megfelelő kap­csolat a szakszervezeti bizott­sággal, s bizonyos mértékig háttérbe szorult a termelést segítő szervező munka is. A KISZ és a gyári párt-végre­hajtóbizottság tagjai hozzászó­lásukban nemegyszer érezhető türelmetlenséggel bírálták a hibákat, ugyanakkor tanácso­kat adtak a jövőben végzendő munkához. Többen elmondták, hogy a fiatalokra egyre na­gyobb feladat vár a gazdasági célkitűzések megvalósításában, s e szempontból sem közöm­bös, hogy a KISZ-tagok, a ve­zetőségek hogyan segítik elő a többtermelést. Ehhez elenged­hetetlen a szoros együttműkö­dés a gyár gazdasági, párt- és szakszervezeti vezetésével. Helytelen az egymásra várás, kölcsönösen keresni kell az együttes megoldást. A határozatok helyes célki­tűzéseket fogalmaztak meg. Javasolták, hogy a közelgő KISZ küldöttgyűlésen mond­ják ki a KISZ-bizottság meg­alakulását, élén függetlenített titkárral. Munkatervben rög­zítsék a termelést segítő, az eszmei-politikai nevelő munka, a kulturális tevékenység fel­adatait. Fogalmazzák meg, hogy mit akarnak tenni a szer­vezeti élet jobb kialakításáért, a kapott párt- és gazdasági fel­adatok végrehajtásáért. Mun­kájukhoz a gazdasági, a párt- és a szakszervezeti vezetés minden segítséget megad. összegezésként megállapítot­ta az együttes ülés, hogy a KISZ-alapszervezetek és a csúcsvezetőség másfél éves munkája — a hiányosságok el­lenére — megfelelő. A jobb munkához a szervezeti felépí­tés végleges kialakításával adottak a feltételek, megkezd­hetik az 1016-os kormányren­delet alapján elkészített együttműködési programban és az együttesen meghatározott munkatervekben foglaltak ap­rópénzre váltását. Egymillió gázfogyasztó 1,5 milliárd köbméter import földgázra lesz szüksége az or­szágnak. Érdekesen alakul a lakossági fogyasztás aránya: 8 év alatt 33 millió köbméterről 136 millió köbméterre nőtt a felhasználás. Különösen ug­rásszerű növekedés tapasztal­ható a fővárosban Az országos földgázfejlesz­tési program 1980-ig már 8,5 milliárd köbméteres felhasz­nálással számol, amelyhez 1970-től — egy évtized alatt — 1700 kilométer új vezeté­sét kell építeni. A több mint 500 szakember részvételével tegnap Balaton- füreden megnyílt országos gázellátási és hasznosítási konferencián az előadók han­goztatták, hogy hazánk ener­gia struktúrájában jelentős változások következtek be. Szembetűnően megnőtt a szénhidrogének, a gázok fel- használásának aránya. 1960- ban még csak 292 millió köb­méter gázt használtunk fel, 1968«ban pedig már több mint 2,6 milliárd köbmétert. Szá­mítások szerint 1975-ben 5 milliárd köbméter hazai és hogy a beérkezett 1686 följe­lentésből 1236 felett a faluban döntöttek. A kódex életbe lépése előtt sok szó esett arról, hogy az egymást ismerő, hosszú évek óta egy közösségben élő em­berek — félve a kapcsolatok megromlásától — nem merik majd egymást bírálni és bün­tetni Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a bizottsá­gok részrehajlás és liberaliz­mus nélkül, a tényállás rész­letes és alapos földerítésével hozzák meg ítéleteiket, s munkájukban elsősorban a ne­velő hatás érvényesül Mindez persze nem jelenti azt, hogy minden községben egyformán döntenek hasonló szabálysér­tésekben, a kiszabott bírságok azonban arányban állnak az elkövetett szabálysértés súlyá­val, társadalmi veszélyességé­vel, és visszatartják a vétkest ismételt elkövetésétől A szabálysértési ügyek sta­tisztikájából sajnos az derül ki, hogy változatlanul a tulaj­don elleni vétségek száma a legnagyobb, sőt állandóan emelkedik. Ezt követik a me­zőgazdasági, iskolai, közegész­ségügyi, köztisztasági szabály- sértések. Tavaly 700 560 forint, az idei első félévben 440 765 fo­rint volt a jogerősen kiszabott pénzbírság megyénkben, de az átlag a községi és a járási szinten hozott döntések között lényeges eltérést mutat. En­nek oka, hogy a községekben még nem rendelkeznek olyan tapasztalattal, összehasonlítási alappal, mint a járásoknál, azonkívül a jogértelmező és alkalmazó tevékenység is köz­rejátszik Súlyosabb, ötszáz fo­rinton felüli pénzbírságot ta­valy százharminckét esetben szabtak ki, többségében tulaj­don elleni vétség büntetése­ként MINDEZEKBŐL A SZÁM­ADATOKBÓL az derül ki, hogy a szabálysértési határo­zatokat céltudatosan és kö­vetkezetesen érvényesítik a községekben. Ezt az bizonyítja a legjobban, hogy a tavaly jogerős pénzbírságok kilenc­venkilenc százalékát befizet­ték. A megyei tanács igazgatási osztálya több községben meg­vizsgálta a kódex alkalmazá­sát, a szabálysértési társadal­mi bizottság működését és be­számoltatta munkájáról a köz­ségi vb-titkárt. A vizsgálat megállapította, hogy a községi szabálysértési hatóságok a följelentéseket igyekeztek gyorsan elbírálni, néhány köz­ségben, így például Csurgón és Tabon viszont nem tartot­ták meg a harmincnapos ha­táridőt, vagy a hatáskör és az illetékességi szabályok meg­sértésével tették át a szabály- sértéseket az ügyészséghez és a bíróságokhoz. Az elbírálás­nál egyelőre gondot okoz, hogy a szabálysértés és a bűntett között nem tudnak éles határ­vonalat húzn!. Előfordult, hogy bűntettet szabálysértés­ként, vagy pedig fordítva ke­zeltek. Ezek a kezdeti nehéz­ségek azonban az eddigi mun­kát figyelembe véve fokozato­san megszűnnek. A KÖZÖS KÖZSÉGI TA­NÁCSOK kialakításával a tit­károkra egyre nagyobb mun­ka és felelősség hárul, s ez a szabálysértési ügyintézés ro­vására mehet. Az a legcélra­vezetőbb megoldás — állapí­totta meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága —, ha a közös községi tanácsok igazga­tási előadói intéznék a tár­gyalást nem igénylő ügyeket, A titkárok természetesen to­vább vezetnék és irányítanák a bizottságokat és az ügyinté­zőket is A kétszázhuszonhét szabálysértési bizottság két­ezer-százkilencvenhét tagja lelkiismeretes, törvényes és szakszerű munkát végzett. Ez a biztosítéka a jobb és gyor­sabb szabálysértési ügyinté­zésnek. S. G. Kapacitáshiány, határidőcsúszás Nem adták át a kellő idő­ben sem a Bartók Béla úti, sem a tahi általános iskola négy tantermét, késik a balatonlellei szennyvízcsatorna építése is. Bár Kaposvár korszerű közmű­ellátottsága szempontjából óriási jelentőségű a szennyvíz- tisztító elkészítése, mégis nagy az építők lemaradása. Sürgető a gond, mégsem biztos, hogy a jövő év végén átadják. Ezt ál­lapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, melyen megvitatták a tanácsi fejlesztési alap és a költségvetés idei, első félévi felhasználásának tapasztala­tait. A tanácsi beruházásoknál mutatkozó korántsem kedvező helyzet oka, hogy az építőipar kapacitáshiánnyal küzd, de az építőanyag- és a munkaerő- hiány hátráltatja a kivitelező­ket is. Nemegyszer több hóna­pos a határidő-elcsúszás. Az építők gyakran és joggal hivat­koznak arra is, hogy a tervek nem mindig idejében készül­tek el. Arra ugyancsak volt már példa, hogy a tervet módo­sítani kellett. Annyi bizonyos, hogy a kölcsönös hivatkozással egy tapodtat sem halad előre a létesítmények befejezése. Az építőipar helyzete sürgős felülvizsgálatra szorul, hiszen a végrehajtó bizottság megál­lapította azt is, hogy romlott ezeknek a vállalatoknak az eredménye. Veszteséggel zárta az első félévet a Tanácsi Épí­tőipari Vállalat és a Vegyes­ipari Vállalat. Feladatként je­lölték meg a tennivalók közt, hogy közgazdaságilag elemez­zék a vállalatok munkáját, se­gítsék őket az eredményesebb gazdálkodás megvalósításában. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 3.

Next

/
Thumbnails
Contents