Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-29 / 251. szám

Szerződéskötések idején Orvosi rendelő Kélhelyen Az idén már fokozottan érezhető volt a termelők köz­vetlen részvétele az áruértéke­sítésben: sok termelőszövetke­zet nyitott elárusítóhelyet kü­lönösen a Balaton somogyi, de a veszprémi oldalán is; ott vol­tak termelvényeákkel a piaco­kon vagy két városunk, Kapos­vár és SiófoK forgalmasabb helyein. Az áru egy része te­hát közvetlenül jutott a terme­lőtől a fogyasztóhoz. Ám ez csak a kisebb, helyenként el­enyésző része az áruértékesí­tésnek, mert a termelőszövet­kezeti termelvények zöme szerződés alapján jut a ter­meltetőhöz, s annam kerül a kékereskedelmi egységekbe, az üzletekbe. 1963-ban például a mezőgazdasági nettó áruforga­lomnak 89,5 százalékát a vásárló vállalatok bonyolítot­ták le, s csak 10,5 százalékot tett ki a szabad piaci forgalom. A mezőgazdasági árukibocsá­tás ugyanakkor minden évben kisebb-nagyobb arányban emelkedik. Az érvényben levő jogszabá­lyok módot adnak a termelő gazdaságoknak a többcsatornás értékesítésre, vagyis arra, hogy megválasszák partnerei­ket, amikor eladják vagy szer­ződésben lekötik portékájukat. Most ran az az időszak, ami­kor a jövő évi termés elhelye­zéséről gondoskodni kell. Ért­hető, hogy a szabad piaci ér­tékesítés lehetősége mellett is­mét a felvásárló vállalatoknak kínálják eladásra szánt jövő évi termésük nagyobb részét, hiszen a szerződés biztonságot, garanciát jelent Meg aztán »az országos felvásárló szerve­zetek technikailag és pénz­ügyileg kedvező helyzetben vannak, és egyelőre nem kell tartaniuk a versenytársaktól.-« (Az Észak-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének tájékoztatójából idéz­tem.) A megye három területi tsz- szövetsége augusztus végén együttes elnökségi ülésen ta­nácskozott a termelőszövetke zetek és az érdekelt vállalatok szerződéses kapcsolatairól, az 1970. évi szerződésekről és a meglevő megállapdások kiegé szításéról. Azóta mindhárom szövetségnél küldöttértekezle­ten vitatták meg ezt a témát a felvásárló, termeltető válla- . latok képviselőinek jelenlété­ben. Őszinteség, szókimondás jellemezte ezeket az összejö­veteleket: a felszólalásokból kiosendült az a nagy felelős ség, amely a partnereket ler heli a szerződések szempont- jainaK kidolgozásában. Mert partnerként állnak egymással szemben a termelők és ter­meltetők (ez a szemben állás nem ellentéteket jelent). Im­már a termelőszövetkezetek is eljutottak arra a szintre, hogy egyenlő rangú és tekintélyű üzletfeleknek tekinti őket minden szerv és vállalat Ha mégis akad kivétel, azt az idő hamarosan jobb belátásra bír­ja. Az Észak-somogyi Termelő- szövetkezetek Területi Szövet­ségének küldöttgyűlésén pél­dául tizenhárom vállalat kép­viseltette magát s úgy tet­szett. a kapott kritikából mindkét fél levonta a szüksé­ges tanulságokat. A három te­rületi tsz-szövetség küldött- gyűlésének tapasztalataiból az is leszűrhető, hogy ram mit fi­nomítani, kiegészíteni a koráb ­ban megkötött szerződéseknél. A közös tanácskozások nyo­mán együtt határozták el, me­lyek azok a megállapítások, ki­egészítések, amelyeket ajánla­tos figyelembe venni a szerző­dések megkötésénél. Nem elvtelen, a másik fél rovására előnyöket kérő kitételek ezek a megye terme­lőszövetkezetei részéről, ha­nem csupán a termelői érdeket is figyelembe vevő, egyenlő partneri viszonyt biztosító kí­vánalmak. Milyenek ezek? Vegyünk közülük néhány pél­dák A Kaposvári Cukorgyárral kötendő szerződéseknél ki­egészítésképpen kérték: álla­podjanak meg abban, hogy a gyár a répa ellenértékét az áru átvétele után tíz napon belül számolja el és egyenlítse ki, s a tsz ek kívánsága szerint tíz­naponként biztosítson inkasz- szólehetőségel, A Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat az aratás és a cséplés időszaká­ban a gabonaszállítmányokat reggel 5 órától este 9 óráig ve­gye át, emellett gondoskodjon róla, hogy a lerakodás folya­Vállalati vezetők közgazdasági továbbképzése Kaposváron A megyei tanács vb pénz­ügyi osztálya immár harma­dik alkalommal szervez köz- gazdasági továbbképzést a minisztériumi és tanácsi vál­lalatok vezetői részére Gaz­daságirányítás és a vállalati gazdaságpolitika címmel. A továbbképzés alapvető cél­ja az, hogy az irányító posz­tokon álló vállalati szakem­berek értékelő áttekintést nyerjenek a gazdaságirányí­tási rendszer eddigi tapaszta­latairól, tájékoztatást kapja­nak egyes gazdasági szabályo­zók várható, a vállalatokat érintő módosításáról. Jól szol­gálja a továbbképzés azt az átfogó társadalmi érdeket is, hogy a gazdasági vezetők az irányításuk alatt álló vállala­tok sajátos érdekeit megfele­lően össze tudják hangolni a megye, az egész népgazdaság érdekével. gazdasági célkitűzések össze­függéséről, Havas Péternek, a Magyar Beruházási Bank ve­zérigazgató-helyettesének elő­adása a bereuházási politika időszerű kérdéseiről. Nemcsak a gazdasági veze­tők, hanem az irányító szer­vek és a vállalati kollektívák érdeklődésére is számot tart dr. Páli Lászlóné docensnek A jövedelemszabályozás rend­szere és a vállalatok anyagi érdekeltsége című, dr. Anto- nievicz Flórián egyetemi ta­nárnak Ipari üzemek telepí­tésének elvei és gyakorlata, optimális telepítési variáns kiválasztása című előadása. A továbbképzés foglalkozá­saira kéthetenként, a megyei tanács székházának nagyter­mében, illetve az SZMT föld­szinti tanácstermében kerül sor. matos legyen és egy órán belül megtörténhessen. Ha a lerako­dás késik, az egy órán túli idő­ért fizessen — az AKÖV díj­szabása szerinti — várakozási díjat. A sor folytatódik. A dohány, a gyapjú, a hús. a konzervgyá­ri és a közvetlen fogyasztású zöldség és gyümölcs, a tej, a vetőmag, a rostlen — mind- megannyi mezőgazdasági ter­mény és termek, amelynek a felvásárlása egy-egy gyárhoz, vállalathoz tartozik. Milliós értékeket foglalnak magukba a megkötött szerződések, eh ■ hez mért figyelmet, alapos megfontolást követel a kidol­gozásuk. Tapasztalatok bizonyít­ják — s ezeket a tapasztala to kát beépítették javaslataikba a tsz-szővetségek —, hogy a fe­lületes és túlzottan egyoldalú megállapodás mennyi bosszú­ságot, olykor bírósági ügyet okoz az áruátadás idején. Te­hát idejében kell írásba foglal­ni — kölcsönösen! — a kívá­nalmakat, s ezért is dicséretes a megye három tsz-szovétségé­nek egyértelmű állásfoglalasr különböző kérdésekben. Hernesz Ferenc Az augusztus húszadikán átadott kéthelyi orvosi rendelő megkapja tervezett formáját. Ezekben a napokban kezdte meg a munkát a balatonmáriai szövetkezet építőbrigádja. Bevakolják és befestik az épületet, valamint a hiányzó mellékhelyiségeket is megépí­tik. A kiegészítő munkákért háromszázezer forintot fizet a községi tanács. A honvédelmi nevelésről tárgyaltak Nagyatádon A HONVÉDELMI NEVE­LÉS járási eredményeiről, ta­pasztalatairól tárgyalt a Nagy­atádi Járási Párt-vérehajtó- bizottság. A nagyatádi járásban ti­zennégy lövész- és nyolc tar­talékos klub alakult. Az MHSZ klubjaiban a taglét­szám meghaladja a hétszázat. A klubok irányítják a határ­őr és technikai szakköröket is. Az utóbbi években jobbak a tárgyi föltételek a klubok­nál, négy községben azonban még mindig nincs lőtér, s ezért máshol rendezhetnek csak kispuskás lóversenyeket. Az MHSZ eredményesen fog­lalkozott a különféle tanfolya­mok és szakkörök szervezésé­vel. Ezeken 1969-ben csaknem félezer fiatal vett részt. Az általános honvédelmi is­meretek oktatását nagy gond­dal készítették elő tavaly a járás iskoláiban. A felkészítő munka kiterjedt az iskolák igazgatóira, az osztályfőnökök­re, az úttörőcsapatok vezetői­re és a honvédelmi felelősök­re. A tantestületekben meg­tárgyalták a honvédelmi ne­veléssel kapcsolatos teendő­ket, és módszertani útmuta­tást adtak a foglalkozások le­vezetéséhez. A nevelőtestüle­tek többsége felelőségteljesen végzi honvédelmi nevelő mun­káját, színes módszereket al­kalmaz. Az úttörőcsapatok kapcsolatot teremtettek a fegyveres testületekkel, és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezek gyümölcsözőek, se­gítik az érzelmek, készségek, szokások és jellemvonások ki­alakítását. A sorköteles fiatalok és az úttörőcsapatok tagjai laktar nyalátogatásokon ismerkedtek néphadseregünk technikai fel- készültségével. fegyverzeté­vel. a honvédek mindennapi életével. A KlSZ-alapszerve- zetek honvédelmi programok keretében harci túrákat, jár­őrversenyeket szerveztek. A HAZAFIAS ÉS HONVÉ­DELMI NEVELÉS, a katonai előképzés fontos eszközei az Ifjú Gárda egységei, mert alapvető katonai ismereteket adnak. Az ifjúgárdisták aktí­van működtek közre az isko­lai honvédelmi rendezvények szervezésében, valamint a honvédelmi propagandában. Az együttműködési terv alapján a honvédelmi ismere­tek szemléletes oktatásához mind az MHSZ, mind a fegy­veres testületek segítséget ad­tak, oktatófilmeket, kiállítíft. anyagokat bocsátottak az is­kolák rendelkezésére. Az MHSZ foglalkozott a tartalékosok körében a politi­kai nevelő munkával, és meg­szervezte utóképzésüket is. A végrehajtó bizottság megálla­pította, hogy a polgári védel­mi oktatás eredményes a járás községeiben. Az MHSZ klubjaiban több mint száz párttag dolgozik. Segítik és ellenőrzik a honvé­delmi munkát. A községi párt- szervezetek évente egy alka­lommal beszámoltatják az MHSZ-klubokat munkájuk­ról. A jövőben az életkori sa­játosságok figyelembevételé­vel differenciáltan kell fog­lalkozni a fiatalok honvé­delmi nevelésével. Ez a tevé­kenység szervesen kapcsolód­jon a szocialista hazafiságra és internacionalizmusra való nevelés egészéhez. A párt-vb felhívta a figyelmet arra, hogy ezt a politikai-pedagó­giai munkát ne tekintsék kampányfeladatnak. A KÖZSÉGI ÉS ÜZEMI pArtalapszf.rvezetek decemberig megtárgyalják az együttműködési terv végre­hajtását, és elkészítik új ter­vüket. Üjabb lehetőségekkel, tevékenységi formákkal kell gazdagítani a honvédelmi munkát a nagyatádi járás is­koláiban és ifjúsági klubjai­ban. D. S. Bővül a konzervek választéka Milyen megyénk konzervellátása? A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vál­lalatnál néhány száz fajta étel-, hús-, zöldség-, bébi-, szárított és leveskonzervet soroltak fel. Beszédes ada­tok bizonyítják, hogy van konzerv. Az idén eddig 28 százalékkal — huszonhétmillió forinttal — nőtt a for­galom 1968 hasonló időszakához képest. Két tűz Sok kereskedelmi szakem­ber így jellemzi munkáját. És joggal. Hiszen tevékenységük eredményessége egyfelől függ az ipari termeléstől, másfelől a fogyasztó elégedettségétől. A vevők közvetlenül a kereske­delemtől kérik számon a hiánycikkeket is. Így van ez a konzerváruknál is. Az igények növekedését nagyon jól jellem­zi, hogy a tavalyi másfél száz vagon főzelékkonzerwel szem­ben az idei őszre és télre két­száz vagon kellett. Mert las­san a tél küszöbére érke­zünk, a piacon egyre kevesebb a zöldáru, és a háziasszonyok .•gyre jobban érdeklődnek a vajbab-, zöldborsó-készítmé­nyek iránt. A raktárakat fo­lyamatosan tölti fel a válla­lat, és nem is adódtak eddig különösebb nehézségek — mondta Darvasi Károly áru­Kevés a Különösen akkor jelentkezik nagy igény étel- és húskon­zervekre, ha a friss húsáru hiányzik az üzletekből. Az egyenetlen kereslet miatt az ellátás meglehetősen nehéz. S ezt csak tovább nehezíti az. hogy sertéshúsból az idén ke­vesebbet dolgoz föl az ipar. A készletekből e téren ' nincs jelentős növekedés, a tavalyi szintet igyekeznek tartani. Ételkonzervekből, marha- és között forgalmi osztályvezető. Na­gyon rugalmasan alkalmazko­dik a kereslethez és jó ellá­tást biztosít a Nagyatádi Konzervgyár. Készítményei egyre népszerűbbek a külföldi és a hazai piacokon is. Bőví­tik a belföldi főzelékkonzer- vek választékát bolgár zöld­babbal is. Elegendő lesz az alma-* körte- és birs-, a gyengébb termés miatt viszont kevesebb lesz a boltokban a cseresznye- és meggybefőtt. Tíznaponként mintegy harminc mázsa, mű­anyag dobozos különféle dzsemet szállít a Nagyatádi Konzervgyár. Az ecetes papri­ka, a csemegeuborka népszerű a fogyasztók körében. Éppen ezért savanyúból nyolcvan vagonnal rendelt a nagyke­reskedelmi vállalat. sertéshús tásokat is, mint például bog­rácsgulyást és a hargittai ser­tésszeletet. Nemsokára piacra kerülnek majd a kolbászkré­mek és a különböző konzer- \ ált baromfikészítmények is. Népszerű és sokféleképpen ké­szíthető a kínai darálthús, a tavalyi 15 vagonnal szemben az idén 30 vagon érkezik. La- diszlai Géza áruforgalmi elő­adó elmondta, hogy növelik a halkonzervek választékát, a HeXCMSM&SZ A november elejétől jövő év májusáig tartó, összesen tizenöt előadást magában foglaló tanfolyam előadóit a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem közgazdász továbbképző tagozata bizto­sítja. Az első előadást dr. Mar-' czell Jenő adjunktus tartja november 3-án A vállalat helye, szerepe a gazdaságirá­nyítási rendszerben. Vállalati politika, stratégia, taktika címmel. A továbbiakban — a többi között — fokozott fi­gyelmet érdemel Horváth Sándornak, a Munkaügyi Mi­nisztérium osztályvezetőjének előadása a vállalati munka­erő- és bérgazdálkodás eddigi tapasztalatairól. Pulay Mik­lósnak, az MNB igazgatójá­nak előadása az MNB lutelpo- 1 itikájáról, a vállalati pénz­ügyi gazdálkodás és a nép­£ rzsi fellépése jól sike­rült', csak amikor lelé­pett a székről akkor történt a baj, mert a derekába bele- állt a »hexensussz«. A férjé­nek kellett az ágyhoz támo­gatnia. Manci néni azonnal átjött a szomszédból és hozta magá­rat a Gerozan kenőcsöt. Biz­tatón mondta: — Tudod, F.rzsikém, ez ne­kem is, meg a Gézának is mindig használ. Csak ne mo­zogj, majd én bekenlek vele. Erzsi nem mozdult, de a kenést végigjajgatta. Pár perc múlva megérke­zett Hajnalka, a másik szom­szédasszony is. — Hoztam néhány Algopy- nnt — mondta —, ez nekünk csodát szokott tenni. Nyugod­tan szedjen belőle Erzsiké, majd meglátja, milyen jó lesz. Erzsi engedelmesen bevett egy tablettái. Manci néni ép­pen befejezte a kenést, ami­kor bejött Eszti, a harmadik szomszédasszony. Orvosságom fiolát hozott. — Acitofozán, ilyesmire a legjobb. — És belenyomott egy szemet Erzsi szájába, mi­előtt még megszólalhatott volna. Ezután a három szomszéd- asszony több száz esetet me­sélt el a derékfájásról. Éppen a háromszázlövenhetedik tör­ténetet kezdte mesélni Haj­nalka, amikor csengettek. Megjött Erzsi anyukája. Amikor megtudta, mi történt, azonnal közölte a gyógyírt: — Erre jó meleg türdő kell, az majd kihúzza Kiment a fürdőszobába. Pár pillanat múlva már hallatszott a viz csobogása. — Mindjárt fürödhetsz, kis­lányom — mondta, miután visszatért. — Ne félj, hol­napra már el is felejted, hogy fájt a derekad. Azóta négy nap telt el. Er­zsi, úgy látszik, nem volt elég feledékeny, mert még mindig fáj a dereka. De most már a szomszédasszonyok nem láto­gatják. Neheztelnek Erzsire, mert nem gyógyult meg az ő gyógyszereiktől, sőt egy hét után orvost is hívatott. ü- »•> birkapörköltből fedezni tud­ják az igényeket, emellett kí­nálnak tájjellegű ételspeciali­népszerű magyar olajcshal mellett kínálnak olcsó kül­földi szardíniákat is. A hagyományok ellen Hagyományőrző-e a magyar konyha? A kereskedelem sze­rint eléggé. A szárított, aszalt árukból, például hagy­mából és zellerből nagymeny- nyiséget exportálunk külföldié, itthon pedig alig ismerik még. Holott az eddigi tapasz­talatok szerint nagyon jól használhatók a hagyományos magyaros étrendben is, és sok munkát takarítanak meg ve­lük a háziasszonyok. Nagyobb kereslet addig nem is lesz az ilyen áruk iránt, amíg a cso­magolás gondját meg nem oldja az ipar. A tubuscsalád már népszerű a fogyasztók körében és bővítik is a vá­lasztékot. A háziasszonyok nagy örömére hamarosan for­galomba hozzák a tubusos ma­jonézt. A vállalat árukínálata bő, ha nem is lesz mindenben egyenletes az ellátás. És hogy a hagyományok áttörése ho­gyan sikerül, az a kereskede­lemtől függ. Mert a jó kon­zerv egyre szükségesebb t ar­tozéka a mai konyhának. T. T. SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. október 29,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents