Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-29 / 251. szám
A tejipar „lelkiismereíe46 Amíg az emeletet másztam és láttam a keskeny ablakokat, azon tűnődtem, hogyan dolgozhat egy minőségvizsgáló laboratórium ilyen gyér világításban. A Tejipari Tröszt Tej- termékeilenőrző Állomása a sajtüzem területén van. — Nekem elhiheti, hogy a sajtüzemnek sincs pardon. Es egyik üzemnek sem. A műszerek, amelyek mérik a zsírtartalmat, a tisztaságot, kimutatják a fertőzést, hasznosanyag- tartalmat — kíméletlenül őszinték. És mi kíméletlenül gyorsak vagyunk, ha nem stimmeil valami Telefon és jegyzőkönyv azonnal... — mondja az állomás vezetője, dr. Jamsits Endréné. — És van foganatja? — Hogy van-e?! A jegyzőkönyv az egyik döntő bizonyíték a vállalatok értékeléséinél a trösztben. És a vizsgálatok eredményét gyaikran közösen elemezzük a vállalat illetékeseivel ... — Tehát vétójoguk van a tennék forgalmazásában? — Igen. A minőség és a fogyasztók érdekében. A kis asztalon tejfölös flakonok sorakoznak. Mellettük apró üvegtálcák. Azokon már csak cseppjei a tejfölnek — alkotóelemeire bontva. Árulkodó alkotóelemekre... — A tejföl nagyon kényes árucikk. Gyorsan romlik. Nem ártana a gyártasd technológiát zárt rendszerben megoldani. Van még tennivaló és javítanivaló is e téren bőven. Az üzemellenőrrel, Nagy József nával és az állomás vezetőjével a tapasztalataikról beszélgettem. Elég gyakori a vidéki, szúrópróbaszerű ellenőrzés. És bizony a falusi tej- gyűjtökben nemcsak a műszeres vizsgalat a fontos, hanem gyakran arra is fel kell hívniuk a figyelmet, hogy a falat meszeljék ki. A tsz-ek tejházait is tovább kell 'korszerűsíteni, nagyobb gondot kell fordítaniuk a tisztaságra. — Milyenek a somogyi tejüzemek? — Általában jók. Nincs különösebb baj a termékekkel. A sajtnál előfordult ugyan az egyik üzemben baktériivmíer- tőzsés, de ezt azonnal jelezzük. Elég ritka az ilyesmi. Az állomáson külön exportellenőr dolgozik. — Ez azt jelentené, hogy az exporttermékek megkülönböztetett bánásmódot igényelnek, Vodila Olga a tejüzemből került a laboratóriumba. Dr. Jantsits Endréné: A műszerek kíméletlenül őszinték. és a belföldi piacra jó a gyengébb minőség is? — Ne gondolja. A külföldi cégeknek speciális kívánságaik vannak. És azt vizsgáljuk, hogy ezeknek eleget tettek-e az üzemek A kis helyiség mellett van egy másik, hasonlóan kicsi laboratórium. Fiatal lány áll a vizsgálóasztal előtt pipettával a kezében. A vegyszerek sa- vanykás szaga mellett ott úszik a levegőben a kávéillat is. — Az üzemből kerültem föl nemrég — mutatkozik be Vodila Olga —. kannákat mostam, sajtot raktam... — És itt jobb? — Világos, hogy jobb. Es elhiheti, hogy izgalmasabb is... A liarisnyáját mutatja. Jó néhány helyen kilyukadt — Tudja, a kénsav. Mikor ki ön töm a pipettából, egy-egy csepp hagy egy kis emléket... — Szűkösen vannak itt — fordulok a vezetőhöz. — Ezek a helyiségek eredetileg irattárnak készültek. Az előbb azt mondta, hogy ez a tejipar »lelkiismerete" Nem tudom, ilyennek képzelte-e? Nem éppen korszerű körülmények között dolgozunk. Azon Szakembereink és a mezőgazdaság A fejlődés alapja a tanulás SZÁMTALAN HELYEN ÉS SZÁMTALAN ALKALOMMAL nangzik el a már közhellyé kopott megállapítás, hogy a technika fejlődése, a »gyorsuló idő" olyan embereket kíván, akik lépést tudnak tartani a korral. így van ez a mezőgazdaságban is. Nem vonom kétségbe, hogy lehet valakiből jó brigádvezető nyolc osztállyal is. Ha így van, akkor ez bizonyítja azt is, hogy technikusi oklevéllel még kiválóbb brigádvezető lehet az illető. Szakterületét maximálisan át tudja tekinteni, s bizonyos vagyok benne, hogy ha bánásmódja beosztottjaival addig jó volt, 3 technikum elvégzése után még jobb lesz. A tanulás problémája gyakorta fölvetődik a szocialista brigádoknál is. A hármas jelszó e része néha elsikkad, nem valósul meg. Fontossága pedig azt hiszem, nem kíván magyarázatot. Az az ember, aki tanul, szélesíteni akarja látókörét, fölismerte az igazságot: a magukat képezni nem akarókat lekörözi az idő, s saját korukban sem fogják már otthon érezni magukat. Az emberek nagy részében van egészséges hajtóerő. Más részükben ez hiányzik, s gyakran nem tudnak felnőni rájuk bízott feladataik elvégzéséhez, ök azok, akik biztatásra szorulnak. akiket ösztökélni kell arra, hogy saját érdekükben szerezzék meg a megfelelő tudást. Minden területen megtalálható a kétfajta embertípus. Azok, akik még saját szakterületük könyveit sem hajlandók kezükbe venni, és azok, akik átkacsingatnak más területekre is, és nem zárkóznak el a humán tudományoktól sem. (Ha csak néhány irodalmi értékű könyv olvasásáig, vagy film megnézéséig is.) Találkoztam olyan esettel, amikor tsz-tagok panaszkodtak arra, hogy brigád- vagy más vezetőjük kérdéseikre fölényesen felelt, vagy elutasította őket. Gyanújuk az volt (s valószínű így is van), hogy a megkérdezett sem tudott többet, mint ők. Az ilyen vezető tekintélye csökken beosztottjai szemében, ez törvényszerű. De csökken a tsz- tagé is, ha gyerekei vagy fiatalabb munkatársai kérdését megválaszolatlanul hagyja, vagy csak részlegesen kielégítő választ ad. KIMŰVELT EMBERFŐK SOKASÁGA adja meg egy ország jólétének alapjait — régi igazság ez. Ugyanez a helyzet egy megye, vagy éppen egy apró falu esetében is. A gazdasági mechanizmus keretei között fokozottan érvényesül ez a tétel, tovább bontva az egységeket termelőszövetkezetekre, gazdaságokra. Megyénk szakemberhelyzete a mezőgazdaságot tekintve nem megfelelő. A szövetkezeti eredmények átlagban mégis jók. Elgondolkodtató, hogy mennyivel jobbak lehetnének még, ha mindenütt megfelelő képzettségű szakemberek len nének találhatók a tsz-vezető- ségekben és a középszintű vezetők között. Hozzászámítva ehhez a tagok művelődését, olyan szellemi energia lenne ez, melynek előrevivő ereje ugrásszerű eredményjavulásban mutatkozna meg. Fölismerte ezt már sok vezető is. Egyre többet hallunk olyanokról, akik technikumba, főiskolára iratkoztak be. Nem véletlen a tsz-főkönyvelők részéről jelentkező igény a magasabb fokú, szélesebb látókört biztosító képzésre, amit a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége — nagyon helyesen — biztosított is nekik megfelelő képzettségű, országosan is elismert szaktekintélyek előadásaival. A brigádmozgalom a jubileumi évben — ezt már most érezni — új lendületet kap. A termelésiben elért eredmények mellé sorakozzon fel a szocialista életmódra törekvés és a tanulás is. Legyenek ezekben is ösztönzők a brigádvezetők és a tsz-ek vezetői. NÖVEKVŐ MŰVELTSÉGŰK HAT MAJD teljesítményükre i is. A homo sapiens messze maga mögött hagyja a hosszabb távlatokban nem gondolkodó társakat. Leskő László az ablakon például becsorog az eső. Javítani kellene ezen ... A tejfölös flakonok mellett vizsgálnak más termékeket is. Például a Fincsit. — Csak műszerekkel folyik az elemzés? — Nem. Először érzékszervi vizsgálatot tartunk. Megkóstoljuk, hogy milyen az íze. Maga is azzal kezdi, nem? Tröszt Tibor MAI KOMMENTÁRUNK Akinek nem inge...1 Nemrégiben néhány szövetkezetben arról érdeklődtem, hogyan állnak a tsz-ta- gok a kötelező munkanapok teljesítésével. Közeledik az év vége, egyre inkább égető probléma lesz ez. A kép kedvező volt. A legtöbb szövetkezetben jobb lett a munkamorál, nőtt a rendszeresen dolgozó tagok száma. Nem jelent problémát a kötelező munkanapok számának teljesítése. Mindenkinek saját érdeke, hogy dolgozzék, hiszen a kötelező munkanapszám évi teljesítése egy-egy nyugdíjévét jelent. Megnyugtató ez az állapot, erről tanúskodik a szövetkezetek vezetőinek és tagjainak optimizmusa a közelgő zárszámadást illetően is. Mégsem szabad csukotl szemmel elmennünk egy negatív jelenség mellett. Volt néhány hely, ahol arról panaszkodtak, hogy az új tsz- törvény életbe lépése óta rohamosan emelkedni kezdett a betegek száma. Egyes szövetkezetekben háromszorosa- négyszerese a régebbi évek betegösszlétszámának. Egyesek — s talán nem is kevesen — abból próbálnak hasznot húzni, hogy indokolatlanul beteget jelentenek. Ez is e9V fajtája a munkafegyelem megsértésének. Olyan esetekről is beszéltek, amikor az állítólagos betegsége miatt nem dolgozó tsz-tag a háztájiban már nem érezte a baját. A betegellenőr ott találta. De olyan ember is volt, aki valószínűleg éppen fájó torkát kúrálta a helybeli italboltban. Ilyenkor természetesen megindítják ellenük a megfelelő eljárást. Egy elnök- helyettes arról is beszámolt, hogy próbáltak beszélni ilyen problémákról a falu orvosával. 0 azonban mereven elzárkózott mondva, hogy a betegség megállapítása rá tartozik. Ez így van, ezen vitatkozni nem lehet. Olyan eset is előfordult, hogy a be- tegellenör adatai megalapozatlanok voltak. A vezetö- sego: i alakult bizottság intézkedett is a betegellenőrzés munkájának megjavítására. Mi mégis e néhány esetből a tanulság? Hogy a betegsegélyt húzó, de munka helyett ilalozgatö, maszekold tsz-tagokat szigorúan felelősségre kell vonni. Felmerül az orvosi felelősség kérdése is. Hogy ez milyen nagy, mindannyian tudjuk, segítségük hasznát tapasztalatból ismerjük. A kellő vizsgálat után szigorúan el kell utasítaniuk azokat, akikről kiderül, hogy »üdülni" akarnak néhány hetet. Ez nem könnyű, hiszen egykét betegséget kiválóan lehet imitálni, s ezt meg is teszik néhányon. A pár nap vagy hét »üdülés« a szövetkezetek zsebéből húzza ki a pénzt. Tudjuk, hogy nagyon kevés helyen -engedékeny-1 ezeklcel az emberekkel az orvos. De a munkaidőben betegsegélyt húzó iddogálókkal, maszekotokkal szemben szükséges is a szigor. Aki a szövetkezetben beteg dolgozni, az legyen beteg a rokonsága házát építeni is abban az időszakban, amíg a betegsegélyt élvezi. L. L. információ és vezetés A Somogy—Zala megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat központi és fiókigazgatósági vezetői sűrű időközökben és rendszeresen tájékoztatják egymást a termelő vállalatokkal folytatott tárgyalások eredményeiről, a várható szállításokról, azok ütemezéséről, illetve a vevőik igényeiről, a raktárak árukészletéről, a szállító és vásárló partnerek véleményéről. — Száznegyven millió forinttal szeretnénk túlhaladni tavalyi áruforgalmi eredményünket — hangoztatják. A vállalat a jelek szerint forgalmi előirányzatát az év végéig teljesíti, s általánosan elfogadott véleményt mond ki az a megállapítás is, mely szerint az élelmiszerellátásban akad a legkevesebb kifogásolni való. Hogyan függnek össze az elöljáróban említett belső, gyakori megbeszélések az ellátás színvonalával? — kérdezheti bárki, s nyomban válaszolni kell rá: a legszorosabban. Ezeken a munkaértekezleteken hangzanak el a megalapozott gazdálkodáshoz szükséges külső és belső információk. A külső — felsőbb hatóságoktól, fogyasztói piacról stb érkező — információk a megalapozott vállalati döntésekhez nélkülözhetetlenek. Egy-egy termelőüzemben például megbízható ismerettel kell rendelkezni arról, hogy milyen cikkeket igényel a piac, hogyan alakulnak az árviszonyok, milyen kínálattal kell számolni más vállalatok részéről, mi a gyártott cikkekről a közönség véleménye, és így tovább. Csak az ezek, illetve a feldolgozásuk során kialakult variánsok ismeretében született határozatok alkalmasak arra, hogy mind a népgazdaság követelményeinek, mind a svűkebb üzemi, vállalati kollektíva érdekeinek megfeleljenek. A döntés: a vezetés egyik legfőbb feladata. A megalapozott döntés: az üzem, termelő- egység alapvető érdeke. S e tekintetben a friss, az objektív információk áramlási mechanizmusa mellé be kell kapcsolni egy további fogaskereket is. Arra van ugyanis szükség, hogy a döntéseket ott mondják ki, ahol a kellő információk a legnagyobb mértékben rendelkezésre állnak. Helytelen lenne, ha a Idsebb jelentőségű, kevéssé ismert részkérdésekben is a magasabb gazdasági vezetés tartaná fenn magának a döntés jogát. Ebben az esetben aligha marad ideje a valóban felső szintű állásfoglalást igénylő kérdések tanulmányozására. Erős, megbízható lfö- zép- és alsó szintű vezetés esetében a kisebb horderejű, vagy részkérdések döntési jogát célszerű ezekre az alsóbb parancsnokokra bízni — s persze ehhez a szükséges hatáskört is biztosítani kell számukra. A döntések végrehajtásának ellenőrzésére, kifejtett hatásuk fölmérésére elengedhetetlenül szükség van. Ehhez állnak rendelkezésre a belső információk., melyek a jelenségeket, eseményeket, eredményeket rögzítik, s amelyek nem csupán a termelési föl várnátok, piaci kapcsolatok gyorsfényképei, hanem újabb állásfoglalások ösztönzői is lehetnek. A döntés és a kockázat- vállalás — édes testvérek. Szükségszerű kapcsolatuk abból adódik, hogy a döntést meghatározó valamennyi információ szinte sohasem áll a vezető rendelkezésére; vagy a múlt ismerete hiányos, vagy a lehetséges- alternatívák, illetve a várható következmények köre nem teljes. Ez a helyzet alapvetően tükröződhet a vezetői magatartásban. Ha a vezetés dinamikus szemléletű, akkor a munka hatékonyságát igyekszik javítani, s döntésében — természetesen körültekintő mérlegelés után — vállalja az ésszerű kockázatot. Ellentétele ennek a vezetői bizonytalanság, amikor a statikus magatartás csupán az adott helyzet konzerválására, a nyereség biztosításának kényelmesebb formáira — állami támogatás, gyártmánystruktúra változatlanul hagyása stb. koncentrál. Nyilvánvaló, hogy társadalmi szempontból ítélve, az utóbbi a káros. Gazdálkodó szerveinknél kezd általánossá válni az a gyakorlat, hogy a vezetők rendszeresen tanácskoznak dolgozóikkal, ezek során részben tájékoztatást nyújtanak a vállalat időszerű kérdéseiről, a soron következő feladatról, a gazdálkodás helyzetéről, másrészt a munkások, alkalmazottak mondanak véleményt az őket foglalkoztató kérdésekről. Korábban a termelési tanácskozások lényegét formális vonások torzították el, s a dolgozók jobbára csak egyéni problémáikkal jelentkeztek. Űjabban szaporodnak a közös tennivalókat érintő vélemények, a nyílt és segítő szándékú javaslatok. Igv ezek a tanácskozások a kétoldalú információ fórumává válnak, s egyaránt hasznosan mozdítják elő a feladatok megértését, elfogadását, valamint a helyes vezetői állásfoglalások, döntések kialakítását. A megyei pártbizottság múlt heti aktívaülásén hangzott el az a megállapítás, hogy noha a felsőbb szervektől az üzemek. vállalatok felé áramló információk sem elégségesek, elsősorban az üzemen belüli tájékoztatásban akad javítanivaló. S nehéz is vitatkozni azzal az állásponttal, mely szerint számos problémát lehetne megelőzni, jobb munkahelyi közérzetet lehetne teremteni, ha a dolgozok a vállalatról, annak kifejlődéséről, az őket közvetlenül érintő kérdésekről időben elhangzó, pontos tájékoztatást kapnának. Korábban a vezetői döntésekhez kevés információra volt szükség. A gazdálkodás tervutasításos remdje csekély döntési lehetőséget biztosított a vezetőnek. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszerben a tájékozódás, az adatok és információk ismerete parancsoló szükségszerűség a hatékony vezetés számára. S távolabbra tekintve a termelési kérdéseknél: a kétoldalú információ nem nélkülözhető többé az üzemi demokrácia kibontakoztatásában, a megfelelő üzemi légkör kialakításában sem. Bánhidi Tibor SOMOGYI NÉPLAP Szerda, 1969. október 29.
