Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-03 / 229. szám

TYORBA: A szocializmus útján A CSKP KB szeptemberi ülése jelentős konszolidációs lépés volt, amely előmozdítja a párt aktív magvának tömö­rítését a párt és a szocialista állam politikai és hatalmi funkciójának teljes felújítása és a tömegszervezetek megszi­lárdítása érdekében, s megte­remti a feltételeket ahhoz, hogy energiánkat az alapvető gazdasági kérdések megoldásá­ra összpontosítsuk — így jel­lemzi a plenum fő vonásait a Tvorba legújabb számának ve­zércikkében Jiri Hajek, a lap főszerkesztője. Az elnökség beszámolója abból a felismerésből indul ki — állapítja meg —, hogy nem várhatunk tovább az elmúlt időszak marxista elemzésével. — Szükséges, hogy a párt minden tagja fokozatosan meg­ismerkedjék azokkal a tények­kel és adatokkal, amelyekre döntéseinek meghozatalakor a plenum támaszkodott. — A plénumon Slavik és Cerny fejtette ki álláspontját a legjellemzőbb íormáb»n. Fel­szólalásuk megvilágította a jobboldali revizionista és lik­vidátori magatartás alapjait, mindazt, ami összeegyeztethe­tetlen a CSKP marxista-leni­nista hagyományaival és jelle­gével, valamint az ország né­peinek érdekével. A központi bizottság a ká­derkérdéseket egyénenként, személy szerint vizsgálta meg — lehetővé téve az egyes sze­mélyeknek, hogy megindokol­ják tetteiket, kifejtsék nézetü­ket. Még a jobboldali provo­kációs megnyilvánulásokat is méltóságteljes higgadtsággal hallgatta meg, azokra poll tilsai érvekkel válaszolt. Különbséget tett azok között, akik lemondásukkal elismerték politikai vereségüket, mint például Simon, Spacek és Va- culik, valamint azok között, akik a nehéz helyzetben nem rendelkeztek sem előtapaszta- lattal, sem elég erővel, hogy eleget tegyenek a vezető szer­vek tagjaival szemben támasz­tott követelményeknek. Á párt bízik adott szavukban, hogy munkaterületükön támogatni fogják a párt politikáját. Ez nem volt leszámolás, a párt csupán biztosítani kívánta a további előrehaladást — álla­pítja meg Hajek. A szeptemberi ülés útmuta­tása alapján kell végigvinni a pártért és annak marxista— leninista jellegéért vívott har­cot — mutat rá a cikk szer­zője, majd hangsúlyozza, hogy ezt a küzdelmet ki kell ter­jeszteni az üzemek, a falvak és a kulturális intézmények alap­szervezeteire. Az a kérdés lé­nyege, hogy a kommunista párt újból kommunista párttá vál­jék, és a kommunisták ismét kommunistaként gondolkozza­nak és cselekedjenek. Arról van szó, hogy a mar­xista—leninista álláspontot a megvadult kispolgárok ne kiálthassák ki a konzervati­vizmus megy y''vonulásának, hogy a marxizmus elleni táma­dás megakadályozásáért vívott harc ne legyen csupán a mar­xizmus konzerválása, hanem továbbfejlesztése is egyben. Offenzív küzdelmet kell foly­tatnunk új tapasztalatok és ismeretek megszerzéséért, nemcsak az elért eredmények védelméért — hangoztatja be­fejezésül Jiri Hajek. (MTI) Felszólalások az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés szerda ! délutáni általános politikai vi­tájában Lesotho, Norvégia, Malgas és Indonézia képvise­lője szólalt fel. Masologu, Lesotho állandó ENSZ-képviselője, beszédében elítélte a fajüldöző rhodesiai rendszert és a gyarmati ura­lom felszámolását elutasító Portugáliát Hambro, Norvégia állandó ENSZ-küldölte sürgette, hogy minél több ország írja alá az aíomsorompó- szerződést, és támogatta az európai biztonsági érte­kezlet összehívásának gon­dolatát. Rabemanjara, Malgas Köz­társaság külügyminisztere, azt hangoztatta, hogy az ENSZ túlságosan korlátozott szerepet játszik a nemzetközi problé­mák megoldásában. Emlékez­tetett arra, hogy az ENSZ-nek nem sike­rült felszámolnia a ki­zsákmányolás rendszerét Dél-Afrikában, ahol az af­rikaiak millióit fehér ki­sebbségi uralom tartja rabigában. Malgas Köztársaság kormá­nya — hangoztatta a külügy­miniszter — a teljes leszerelés mellett van, mivei a korláto­zott leszerelés nem biztosít­hatja az emberiség pusztulá­sának veszélyével járó háborúk elhárítását. Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter felszólalásában a megelégedésnek adott hangot amiatt, hogy Párizsban meg­kezdődtek a vietnami háború békés rendezését célzó tárgya­lások, de sajnálkozással állapí­totta meg, hogy a megbeszéléseken eddig túlságosan kevés az előre­haladás. Indonézia képviselője bírál­ta Izrael közel-keleti agresz- szív politikáját, és elítélte a dél-afrikai fajüldöző rendszer önkényét. (MTI) Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke Jugoszláviában. Képünkön: Saragat (bal­ról) és Tito elnök a nyitott gépkocsiban. (Képtávírón érkezett) Giuseppe Saragat, az Olasz Köztársaság elnöke, Tito jugo­szláv államfő meghívására tegnap délelőtt ötnapos hivata­los látogatásra Jugoszláviába érkezett. Saragattal együtt ér­kezett Belgrá4ba Aldo Moro olasz külügyminiszter is. Mindkét részről azt az ál­láspontot hirdetik, hogy bár a két ország társadalmi rendsze­re különbözik egymástól (Olaszország a NATO tagja, Jugoszlávia pedig el nem köte­lezett ország), széles körű Spanyolország az ENSZ-bez fordult Gibraltár ügyében együttműködés, és a két orsaág viszonya a békés egymás mel­lett élés példája lehet. A szívélyes viszonyra persze gazdasági természetű árnyék borul: Olaszország — közös piaci szempontokra és akadá- i lyokra hivatkozva — sokkal . kevesebb jugoszláv árut impor­tál, mint fordítva. S nem vitás, hogy ez az aránytalanság lesz az egymással párhuzamosan folyó államfői és külügyminisz­teri tanácskozások egyik fő té- i mája. (MTI) Oüasz fiatalok éhségsztrájkja Spanyolország felszólította az ENSZ-et, hogy tegyen lé­péseket a Gibraltár visszaadá­sáról szólő ENSZ-határozat érvényesítésére. Castiella spanyol külügymi­niszter szerdán este hatolda­las levelet adott át U Thant ENSZ-főtitkárnak. A levél hangoztatja, hogy ha Nagy- Eritannia továbbra sem haj­landó kivonulni Gibraltárról, Spanyolország kénytelen lesz megtenni a szükséges lépése­ket. A levél szerint a világszer­vezetnek nem szabad megen­gednie, hogy Nagy-Brilannia aláássa az ENSZ tekintélyét, majd felszólítja a főtitkárt hogy az ENSZ haladéktalanul szerezzen érvényt a jelenleg brit fennhatóság ..lati élló te­rület átadásáról hozott határo­zatnak. (MTI) Hetedik napja tart éhségsztrájkot három olasz fiatalember a római igazságügyi pa’ota előtt. A fiatalok, akik az éjsza­kát is az épület lépcsőjére helyezett matracokon töltik, az ellen az igazságügyi rendszer ellen tiltakoznak, amely öt társukat hamis vádak alapján hat hónapon át börtönben '.ártotta. (Telefotó: AP—MTI—KS) Szabadlábon a gyilkos Indira Gandhi A vallási fanatizmus ellen Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony rádióbeszédében felhívást intézett India népé­hez, amelyben mélységes aggo­dalmát fejezte ki a Gujarat ál­lamban nemrég lezajlott ese­ményekkel kapcsolatban. Indira Gandhi hangsúlyozta, hogy Ahmadebadban és az ál­lam más városaiban történt vallási zavargások ellentmon­danak Mahatma Gandhi taní­tásainak, és az indiai vallási közösségek közti viszály meg­szüntetésére irányult tevékeny­ségének. Az indiai kormányfő rámuta­tott, hogy a szocialista típusú társadalom kialakítása az or­szágban szorosan összefügg a vallásszabadsággal és a külön­böző vallási felekezetek tiszte­letben tartásával. Továbbra is eltökélt harcot kell folytatni a vallási fanatizmus bármely megnyilvánulása ellen — mon­dotta befejezésül Indira Gan­dhi. (MTI) Marasco kapi­tány, a külön­leges »zöldsap­kás« alakulat­nak gyilkos tagja immár szülővárosában, Newarkban nevet a fotóri­porterek ka­merái előtt. Joggal, hiszen elej'ették elle­ne a vádat, mert a tanúkat a CIA kém- szerszervezeí nem engedte kihallgatni. Börtön helyett — bizonyára jutalomként — 30 napi rendkívüli szabadságot kapott, melyet az Egyesült Ál­lamokban tölthet... (Telefotó: AP—MTI—KS) A magyar—finn tárgyalások után Barátoktól búcsúztak a ma­gyar államférfiak, közéletünk vezető személyiségei, amikor véget ért Kekjconen finn el­nöknek és kíséretének ötnapos magyarországi látogatása. A két állam vezetőinek legmaga­sabb szintű megbeszéléssoroza­ta hazánk fővárosában nem­csak ünnepélyes külsőségek­ben volt gazdag, hanem abban is, hogy ezeket a szívélyes és baráti légkörben megtartott eszmecseréket konkrét, gyakor­lati eredmények is fémjelzik. A magyar—finn tárgyaláso­kon minden megvitatott kér­désben egyetértés volt, illetve a nézetek közel álltak egymás­hoz. Mind a finn, mind a ma­gyar vezetők arra törekedtek, hogy az együttműködés és a békés egymás mellett élés any- nyira kívánatos szellemét és gyakorlatát honosítsák meg kontinensünkön. A tárgj'aláso- kon csakúgy, mint a pohárkö­szöntőkben és üdvözlő beszé­dekben több ízben elhangzott, hogy mennyire nagyra értékel­jük azt a szívós munkát, ame­lyet a diplomácia területén északi rokonnépünk vezetői kifejtenek az összeurópai biz­tonsági értekezlet előkészítése érdekében. Azzal, hogy Finn­ország kész a tervezett konfe­rencia vendéglátója lenni, nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a tanácskozás ügye az előkészületek gyakor­lati szakaszába léphessen. Firm vendégeink örömmel számoltak be arról, hogy 32 államhoz küldött emlékiratuk­ra eddig már 22 kormány adott pozitív választ. Megvizsgálták azt is, hogy milyen új kezde­ményezésekkel, lépésekkel le­hetne ezeket az előkészületeket meggyorsítani, hogy az annyi­ra égetően fontos kérdésről az össz-európai párbeszéd felélén­küljön. Magyar részről újra meg új­ra kiemelték, milyen nagy je­lentőséget tulajdonítunk a finn külpolitika eredményeinek, amellyel gyakorlati bizonyíté­kot nyújt a különböző rend­szerű államok közti békés egy­más mellett élésre. A szocia­lista Magyarország és a kapi­talista világhoz tartozó, semle­ges politikát folytató Finnor­szág egyesíthetik erőfeszítései­ket az európai biztonsági rend­szerért folytatott küzdelemben. S éppen azzal, hogy törekvé­seik megfelelnek a kor köve­telményeinek, és a realitások parancsának. Finnország az első kapitalis­ta ország, mellyel hazánk meg­szüntette a vízumkényszert , ez fokmérője eddigi kapcsolataink eredményességének is. Az egy­más iránti tisztelet és megbe­csülés fejeződött ki egyébként abban is, hogy kölcsönösen magas állami kitüntetésekben részesültek finn vendégeink és népünk vezetői. A finn—magyar tárgyalások utat nyitnak a két ország to­vábbi együttműködése felé. Az eszmecseréken megelégedéssel összegezték, hogy a tavaly megkötött hosszú lejáratú ke­reskedelmi szerződés óta fejlő­dés van a két ország árukap­csolataiban. A finn—magyar eszmecseré­ken megállapodtak, hogy fej­lesztik a két rokon nép kultu­rális kapcsolatait is. Kekkonen elnök magyaror­szági látogatása jelentős mér­földköve volt a finn—magyar kapcsolatok fejlődésének. S a baráti szálak tovább szövőd­nek (az Elnöki Tanács elnöke hivatalos meghívást kapott Helsinkibe) a megkötött egyez­mények végrehajtása során, és annak a szívélyes szellemnek ápolásában, melyet a budapesti eszmecsere annyira jellemzett. Kormányc&lalcifasí tárggyá Bäsolc Tegnap délelőtt mind az SPD, mind az FDP elnöksége ülésen vitatta meg az előző tárgyalások eredményét Az SíPD elnöksége egyhangúlag kimondotta, hogy o tárgyalások menetét pozitívan kell értékel­ni a következő négy évre szóló kormányprogram szempontjá­ból. Az SPD és az FDP tárgyalá­sainak részleteit egyelőre ter­mészetesen titokban tartják. A tanácskozás még a késő esti órákban is folytatódott. Az FDP szóvivője azt mon­dotta az MTI tudósítójának, hogy a tárgyalások jól halad­nak, de azok lezárásáig és a frakciók által történő jóváha­gyásig »nem lehet teljesen biz­tosra menni-". ülést tartott tegnap a CDU— CSU parlamenti frakciója is. Jóváhagyták Kiesingemek az FDP-hez intézett ajánlatát. Az ülés után olyan hírek terjed­tek el, hogy Kiesinger — amennyiben pártja ellenzékbe kényszerülne — nem akarja vállalni az ellenzék vezérének szerepét. « • * A bonni szociáldemokraták és szabad demokraták között folyó koalíciós tárgyalások harmadik »menetének« szüne­tében Walter Scheel, az FDP elnöke biztosította az újság­írókat arról, hogy pártjának parlamenti frakciója »egyön­tetűen« Brandt kancellárrá választása mellett fog sza­vazni. Az osztrák tőkések és az állami ipar Az államosított vállalatok további sorséról rendelkező törvénymódosítási javaslat be- , terjesztésével viharosra Kor­bácsolta a választások előtti utolsó parlamenti ülésszak at­moszféráját Ausztriában a Néppárt. Lényegében arról van szo: hogy az osztrák tőkések meg­elégelték az államosított ipar — szerintük — »te­rületen kívüliségét«, és csapást akarnak mérni az Osztrák Köztársaságnak a háború utáni legnagyobb szociális és gazdasági vív­mányára. Eszközül a Néppártot sze­melték ki, hogy a huszonne­gyedik órában, amikor a ta­vaszi választásokig még ab­szolút többséggel rende’kezik a parlamentben, kierőszakolja az államosított vállalatok igazgatási és tulajdonjogi helyzetének módosítását. i Benya, az Osztrák Szak- szervezeti szövetség szo­cialista elnöke általános sztrájkot helyezett kilá­tásba, a törvénymódosítás kierősza­kolásának esetére, az Osztrák Szocialista Párt parlamenti frakciója pe­dig támadást indít a törvénymódosítási javaslat ellen. Az Osztrák Kommunista Párt is élesen tiltakozik az államosított vállalatok tulajdonjogának veszélyez­tetése ellen. Bécsi politikai körökben vi­haros összecsapásokra számí­tanak, s ezek már bevezetői lesznek a tavaszra kiírt par­lamenti választásokat meg­előző osztrák pártharcoknak. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 3.

Next

/
Thumbnails
Contents