Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-26 / 249. szám
Szélesedő pártdemokrácia, növekvő közéleti demokratizmus írta Németh Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára Lenin a legdemokratikusabb és a legszabadabb társadalomként jellemzi a szocializmust, amely nem az előző társadalmak hasonlóságára épült, hanem minőségileg különbözik azoktól. Ennek figyelembevételével fogtunk hozzá pártunk vezetésével a szocialista társadalmi rend építéséhez. Közben szüntelenül ke ressük azokat a tartalmi megoldásokat és szervezeti formákat, amelyek, a szocializmust még vonzóbbá teszik dolgozó népünk számára. A proletárdiktatúra politikai rendszerének továbbfejlesztése megköveteli a pártdemokrácia és a szocialista rendszer demokratizmusának állandó erősítését, hiszen ez a termelőerők fejlesztésének, a népjólét növelésének, a szocialista tudat erősítésének és a társadalom alkotó ereje még teljesebb kibontakozásának fontos biztosítéka. DEMOKRATIKUS LÉGKOR Pártunk születésé pillanatától a demokratikus centralizmus elve szerint tevékenykedik, és a párttagsággal közösen, a dolgozó tömegek érdekeinek megfelelően alakítja ki politikáját. A demokratikus centralizmus n"in akadályozza, ellenkezőleg, segíti a párdemokxácia fejlődését Ennek elvi és gyakorlati kérdéseivel kapcsolatban az utóbbi tizenhárom évben egészséges és töretlen fejlődés tanúi vagyunk. Ez egyaránt szemlélhető és érzékelhető a párt belső rendjében, a demokratikus centralizmus érvényesülésében, politikánk mind egységesebb értelmezésében, megvalósításában, pártunk politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egységének további erősödésében. Pártunkban a kommunisták által demokratikusan és titkosan választott vezető testületek irányítanak, a döntések széles körű demokratikus viták alapján születnek meg. A párton belüli demokrácia érvényesülését az egész párttagság és a párt vezető testületéi ellenőrzik. A szervezeti szabályzat biztosítja, hogy minden kommunista részt vehessen a pártszervek összetételének és politikájának kialakításában. Mi is szüntelenül arra törekedtünk és törekszünk, hogy mindenütt megteremtődjenek a beleszólásnak, a döntésnek, az ellenőrzésnek azok a lehetőségei, amelyek biztosítják, hogy maximálisan érvényesüljön a kommunisták, a dolgozó emberek befolyása a szocialista társadalom építésében. A pártdemokrácia szüntelen fejlesztése fontos feltétele annak, hogy a párt mind eredményesebben tölthesse be vezető szerepét a társadalomban. Ehhez arra van szükség, hagy a pártszervekben és -szervezetekben egészséges, nyüt és őszinte, demokratikus légkör uralkrd- jcn. Ennek alapja a párt helyes politikája, amely reális társadalmi, politikai es gazdasági célokat tűz egész társadalmunk elé. Minden- kor bátran szembenézünk az élet által felvetett problémákkal. A pártnak van ereje és elméleti felkészültsége felismerésükhöz, és dolgozóinkkal együtt a gondok megoldásához is. Amikor a pértdemofcráaia mind tökéletesebb érvényesülésén fáradozunk, helyenként találkozunk olyan nézettel, mely szerint a pártdemokrácia fejlesztése gyengíti a párt akcióegységét, csökkenti tekintélyét és befolyását. Ez nem helytálló, mert bebizonyított tény, hogy a pártdemokrácia fejlesztése nem gyengíti, hanem erősíti a párt akcióegységét, növeli befolyását az emberek között A pártdemokrácia fejlesztése megvédi a pártot a tragikus tévedésektől. Kiküszöböli, illetve minimálisra csökkenti a hatalommal való visszaélést, gátat vet az önzések és a szubjektivizmus elburjánzásának. Elejét veszi annak, hogy egyének vagy csoportok saját céljaik érdekében használják fel funkciójukat A pártdemokrácia fejlesztéséivel biztosíthatjuk, hegy aktiv, alkotóbb légkör alakuljon ki pártszervezeteinkben és az egész társadalomban. nélkölOzhetetlen ismeretei A demokratizmus fejlesztésének alapvető föltétele, hogy a párt állandóan kísérje figyelemmel társadalmunk fejlődését, ismerje föl az új társadalmi jelenségeket, és vértezze föl magát az új követelményeknek megfelelő ismeretekkel. Nélkülözhetetlen számára, hogy idejében elvégezze a túlhaladott jelenségek kritikai vizsgálatát, kidolgozza a társadalom előrehaladásának programját, védje és gyarapítsa a szocialista társadalom eredményeit. Küzdenie kell a politikai és elméleti dogma- tizrnos és a szervezeti megcsontosodás ellen, mert az veszélyezteti a munkásosztály vezető szerepét és a szocialista társadalmi rendszert ízeknek az elveknek gyakorlati megvalósítását jelentette például a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének kidolgozása. A pártdemokrácia fejlesztésének föltétel« a párttagság eszmei, politikai felkészültségének növelése, a pár'.közvélemény megismerése és számításba vétele. Ez utóbbival mint a pórtélét állandó tényezőjével számolunk. Ezért elemezzük a párttagságra ható tényezőket, törekszünk a jelenségek okainak feltárására, megismerésére és megfejelő következtetések levonására. A kommunisták magatartása, állásfoglalása Somogy megyében is azt tükrözi, hogy a párt tagjai politikailag ereitek és magabiztosak. A nemzetközi események éleződésének időszakaiban, a szocializmus építése során keletkezett átmeneti nehézségek idején, helytálltak, nem ingadoztak. Esetenként fordult csupán elő, hogy egyeseket átmenetileg bizonytalanná tették a hangulati tényezők. Továbbra is arra törekszünk, nogy meggyőződéssel, a tájékoztatás javításával, az eszmei és politikai felkészültség növelésevei fokozzuk a párttagok helytállását, elvi szilárdságát Ezzel emelhetjük tisztánlátásukat olyan falcra, hogy mindjobban és önállóan el tudjanak igazodni a bonyolult, előre nem látott kérdésekben, s a bizonytalanság, a tanácstala—ág soha ne legyen rajtuk úrrá. ESZMECSERÉK A PARTBAN A párttagsággal folytatott rendszeres eszmecserék tapasztalatai kedvezőek, s ezek már az utóbbi években is igen sok segítséget adtak a párt politikájának formálásához, végrehajtásához. Számos területen azért tudtunk politikai eszközökkel, eszmei meggyőző munkával viszonylag gyorsan elérni eredményt; mert a kommunisták jelzései megmutatták, hogy a tömegek hol nem értik politikánk egy-egy részletét, hol hibáztunk, hol és milyen intézkedések szükségesek céljaink eléréséhez. Feladatunk a jövőben sem lesz kevesebb. Ezek ellátásához, megoldásához — az eddigiekhez hasonlóan — továbbra is nélkülözhetetlenül szükség van a párttagság véleményének ismeretére, a legfőbb kérdésekről folytatott eszmecserek, viták tapasztalatainak összegezésére és felhasználására. A dolgozók iránti megbecsülés fejeződik ki abban, hogy számítunk véleményükre, javaslataikra, s azokat a mindennapi munkában hasznosítjuk. így a párt nemcsak tanítja őket, hanem tanul is tőlük. Fontos feladatunk az is, hogy tovább fejlesszük pártszervezeteinkben a kommunisták vitakészségét. A párton belüli elvtársi eszmecserék, konstruktív viták növelik a kommunisták tisztánlátását, elősegítik a helyes elvi, politikai álláspontok és, vélemények kialakítását Az alkotó vitákat a.párt cselekvőképessége, akcióegysége erősítésének szempontjából nélkülözhetetlen eszköznek tartjuk. A demokratizmus fejlesztése a viták serkentését követeli meg azt, hogy a kommunisták a pártban folyó vitákon készüljenek föl a tömegekkel való dialógusokra és eszmecserékre. A párton belüli vita legfontosabb fóruma a taggyűlés. Ennek középpontjába azokat a feladatokat kell állítani, amelyek legjobban foglalkoztatják a párttagságot és a közvéleményt. Helyemként ugyanis befelé fordulás tapasztalható a pártszervezetekben. A progresszív, a közösség ügyét előmozdító viták nélkül nincs szilárd pártegység. Ugyanakkor határozottan küzdünk az esetenkénti pártszerű tlen, rosszindulatú viták ellen. KRITIKA ÉS PARTFEGYELEM A pártdemokrácia elmélyítésének nélkülöz- heteüesn eszköze a kritikai légkör továbbfejlesztése. Hazánkban — szocialista rendszerünk sajátos fejlődéséből adódóan — nincsenek ellenzéki pártok, ezért elsősorban a kommunistáknak önmaguknak kell fellépniük a hibáié, a helyi hatalmi túlkapások ellen. Ezért nagyon fontos, hogy támogassuk a párttagság, a dolgozók részéről megnyilvánuló bírálatot, értékeljük és hasznosítsuk észrevételeiket. Pár- tunkDan a lenini normák helyreállítása megteremtette ennek lehetőségét. A pártdemokracia édestestvére a párti egyelem. Alkotó, demokratikus légkör csak ott bontakozhat ki, ahol a kommunisták a fegyelmet egyéni magatartásukban természetesnek tartják, s másoktól is megkövetelik. Ahol a párt- szervezetek vezetősége hiányosan és hanyagul látja el munkáját, ott akadályok gördülnek a pá rtd emokrácia érvényesülése elé. Ahol a párttagok rendszertelenül járnak el a taggyűlésre, ott a távol maradók nem tudnak élni a pártdemokrácia adta lehetőséggel, a jelenlevők pedig nerr. ismerhetik meg a közösség egészének véleményét, álláspontját. S ahogy a pártban, úgy a termelő tevékenységben is szoros összefüggés van a demokrácia és a fegyelem között Az a törekvésünk, hogy a dolgozók az intézkedések, a döntések előtt mindenütt élhessenek véleménynyilvánítási jogukkal. Ennek ellenére szép számmal akadnak még olyan munkahelyek, ahol a vezetők esetenként nem kérik ki döntéseikhez a kollektívák véleményét. Ennek elmulasztása miatt a dolgoz-ik gyakran munka közben vitatják az intézkedések helyességét, aminek a gazdasági eredmények látják a kárát Megengedhetetlen az a nézet és gyakorlat, amely a fegyelmezetlen és hanyag munkát az üzemi demokrácia hangoztatásával igyekszik indokolni Nyilvánvaló, hogy a demokráciának az üzemi életben döntően az intézkedések előkészítésének időszakában van helye, s a közösség véleményére támaszkodó döntés meghozatala után már csak annak fegyelmezed végrehajtása következhet. Csakis így valósulhat meg a párt- és a közéleti demokráciában a jogok és a kötelességek annyira fontos egysége. A JÖ VEZETŐ TÁJÉKOZTAT A demokratikus légkor, a munkahelyi jó közérzet kialakításához szükség van arra, hogy nwnfen pér stag ismerje üzemének, munkacsarnokának, műszakjának gondjait, bajait, a dolgozó társait foglalkoztató kérdéseket. Ezért az üzem főbb eseményeiről, terveiről, az előrehaladás tervezett útjáról és módszereiről kellő időben, rendszeresen, az áttekintéshez és az eligazodáshoz szükséges részletességgel információkat kell kapniuk. Ilyen ismeretek hiányában elmaradnak az érdemi észrevételek, felszínessé válnak a vélemények, hozzászólások. Az ismeretek, információk közlése a vezetők feladata. A jó vezető mindig talál időt és alkalmat arra, hogy munkatársaival, dolgozóival ismertesse a megoldásra váró feladatokat, a döntést befolyásoló körülményeket, feltárja a gazdasági tényezők várható hatását Az ilyen vezető tudja, hogy a nyílt beszédre a dolgozók segítő szándéka a válasz, s a gyakorlati kérdések közvetlen ismerőitől olyan észrevételekre számíthat, amelyek egyes részkérdéseket, vagy akár átfogó koncepciókat is új megvilágításba helyeznek, vagy a már körvonalazott álláspontok helyességét erősítik meg. A reális döntésekhez nélkülözhetetlen az alulról jövő vélemény, javaslat S csak az ilyen döntés alkalmas arra, hogy megvalósítása során a vezetők ne egyszerű végrehajtóként, hanem a feladatokat értő, azokért tudatosain munkálkodó kollektívaként érezzék maguk mellett a dolgozók közösségét. Ahol viszont hiányzik az egészséges vitaszellem, ott elapad a kritikai légkör, ott lélegzethez jut és mindinkább erőre kap a közömbösség. Aki jóindulattal és segítő szándékkal véleményt nyilvánít, s szavának nem lesz foganatja, az előbb-utóbb elveszti a kózügyek iránti érdeklődését Ahol elismerik ugyan az észrevétel igatót, de a helyesbítő intézkedés elmarad, ott a közéletben állóvíz keletkezik Amelyik munkahelyen a jogos bírálatra vállrándítás — vagy rosszabb esetben megtorló intézkedés — a válasz, ott kiölik az emberekből a felelősségérzetet. Ilyen esetek miatt, alakul ki az a helytelen munkahelyi közhangulat, hogy szólni sem érdemes a rendellenességek láttán, a hibák, a hiányosságok miatt. KÖZÉLETI DEMOKRATIZMUS A pártdemokrácia ereje, fejlődésének intenzitása jótékonyan érinti a közéleti demokráciát: hatékonyan ösztönöz annak további kibontakoztatására. Különös jelentősége van ennek a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer kereted között, amikor a gazdasági vezetőik önállósága, hatásköre jelentős mértékben kitágult Ott, ahol a megnövekedett önállósággal együtt jár a felelősség fokozódása, ahol a ver zető felismeri, hogy az állam, a népgazdaság, a szúkebb közösség iránti felelősség súlyát egy-két személy már nem is képes elviselni, ott jelentőségének megfelelő szerephez jut a progresszív erők véleménye: tovább szélesedik az üzemi demokrácia. Ahol viszont eltorzulnak a feltárult lehetőségek, hatáskörök, ott erőre kap az önzés, ott megsértik a közérdeket, a tehetség helyett a kritikátlanság, a simulékonyság lép elő ajánlólevélként, a párt és a szocializmus normáinak helyét az egyéni érdekek foglalják el. Ilyen helyeken az észrevételt akadékoskodásnak bélyegzik a kezdeményezést bizalmatlansággal, ridegséggel viszonozzák, ami gátat emel a párt- és a szocialista demokrácia kibontakozása elé. Az erősödő pártdemokrácia, a párttagság eszmei, politikai tisztánlátása, a pártkozvéle- mény ereje alkalmas arra, hogy kritikai ősziévé teleivel, határozott fellépésével irányt mutasson — ahol erre szükség van — a vezetői hatáskör és felelősség nélkülözhetetlen' szántézise felé. A munkahelyi pártszervezetek meg tudják termékenyíteni az üzemi légkört, fel tudják oldani a véleménynyilvánítás béklyóit, ha magában a pártszervezetben is felszabadult demokratikus szellem uralkodik. Ilyen helyzetben a kommunisták tisztán látó, egységes állásfoglalása megnyeri és magával ragadja a párton kívüli tömegeket is. HATÁROZOTTABB FELLÉPÉST Vannak még olyan állami és gazdasági vezetőink, nem is kis számmal, akik csak addig tartják jónak a pártszervezet tevékenységét, amíg a kommunisták dicsérik a vezetést; de nyomban a mellőzésre, a hátrányok éreztető- . sere váltanak át, amint bírálják őket. Mindenütt érvényt kell szerezni annak az elvnek, mely szerint az állami, a gazdasági vezető is felelős az irányítása alatt álló egység politikai helyzetéért, az olyan légkör kialakításáért, amelyben a pártszervezet, a kommunisták hatékonyan tudjak elvégezni munkájukat. Számos olyan tapasztalat van Somogy megyében, hogy ahol az állami, gazdasági vezetők intézkedését hibáit bírálják, ott azok hirtelen haragra lobbannak, s ettől indíttatva hangoztatják véleményüket: »A pártszervezet nem partner.« Lekicsinylik szerepüket Adódnak példák arra is, hogy egyes helyeken a demokrácia lényege mellett megsértik a formai kereteket is. Somogy gesztiben például a termelőszövetkezetek egyesüléséről döntő közgyűlésen — holott titkos szavazás a kőtelező — egyes személyek az idősebb tsz-tagok kezéből kitépték a szavazólapokat, s a saját véleményüket írtok rá. Ezzel súlyosan megsértették a demokrácia formai követelményeit és lényegét is. A szavazást emiatt meg kellett ismételni. Másutt, mint például a hajmási termelőszövetkezetben, a tagság egyetértett a vezetőség melléküzemági elképzeléseivel, ők azonban később visszaéltek a bizalommal, s a demokratikus légkör látszatát keltve intézkedtek, és jogtalanul fizetlek ki különböző ősz- szegeket. Ezzel súlyosan megkárosítottak a közösséget. Vannak olyan munkahelyek, ahol a dolgozók demokratikus fórumán így bocsátanak döntésre fontos kérdéseket: »Ki nem ért egyet az előterjesztett javaslattal?- Ezzel a módszerrel már eleve lehetetlenné teszik az emberek őszinte megnyilvánulását, mert néha indokolt félelemből, máskor kifejezési nehézségekből, bátortalanságból vagy kisebbségi érzésből adódóan nem nyilatkoznak meg a dolgozók. Az előterjesztők a néma hallgatás alapján — a demokratizmus lényegét megsértve — elfogadottnak minősítik javaslatukat. Az ilyen és az ehhez hasonló esetek kapcsán joggal támad keserűség, közömbösség a jóér- zésü, a közösség dolgaiért felelősséget érző dolgozókban. Ezek a módszerek károsan hatnak vissza a munkakedvre, a közhangulatra, sértik a dolgozók önérzetét, ezért pártszer- vaink és -szervezeteink napi feladatként küzdjenek kiküszöbölésükért. A jelenleginél jobban védjék azokat, akik bátran és határozottan fellépnek a káros jelenségek ellen. Ma ugyanis nem ritka, hogy több helyen a bírálókkal szemben kifinomult módszerekkel megtorlást alkalmaznak, ami a bírálókat gyakran egzisztenciálisain is hátlányos helyzetbe hozza. E káros jelenségekkel nem szabad megbékélni. Pártbizottságaink és -szervezeteink előzzék meg, illetve határozottan lépjenek föl a dől'-'" gőzök demokratikus jogainak megsértőivel szemben, ösztönözzék a vezetőket arra, hogy rendszeresen tanácskozzanak a dolgozókkal, munkájukat úgy szervezzék, hogy a legdrágábbra, az emberekkel való törődésre mindig jusson idő. Ezt ugyanis sok esetben a funkciók halmozása, akadályozza. Megyénkben például a termelőszövetkezeti elnökök 25—30 százalékát a tagság között csak ritkán lehet meg. találni; túl vannak terhelve társadalmi megbízatásokkal, mindig úton vannak, az egyik gyűlésről a másik értekezletre sietnek. Arra törekszünk, hogy a •-futtatott-«, a gyakori szerepléshez juttatott, társadalmi megbízatásokkal túlterhelt vezetők mellett mások is jobban kapcsolódjanak be a közéletbe, s ezáltal több idő jut majd a vezetőkre bízott emberek gondjaival való törődésre. AZ EGYSÉG TOVÁBBI ERŐSÍTÉSÉÉRT A fentiekben Inkább azokról a káros jelenségekről esett szó, amelyek még több helyen akadályozzák a pártdemokrácia és a szocialista demokrácia egyenletes fejlődését. Ebből következik, hogy sok még a tennivaló a pártdemokrácia fejlesztésében. Ennek a munkának következetes felvilágosító és meggyőző tevékenységgel kell együtt járnia, hogy valameny- nyi kommunista megértse a párt- és a szocialista demokrácia fejlesztésének jelentőségét, szükségességét, s rátaláljon abban saját feladataira is. Mindennapi kötelességünk, hogy figyelemmel kísérjük, tanulmányozzuk a közélet eseményeit, s a változásokhoz igazodva tökéletesítsük a párrmunka módszereit, javítsuk a párttagság tájékoztatását. Minden párttag számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy véleményét, javaslatát pártszerű keretéit között kifejezésre juttassa, s parancsoló szükségesség a pártközvólemény figyelembevétele. Pártszervezeteink tevékenységében nélkülözhetetlen erőt jelent a testületi vezetés demokratizmusa. A pártélet valamennyi demokratikus vonása, a pártdemokrácia növekedése politikánk hiánytalan végrehajtását, a tagság fegyelmének, a párt cselekvési egységének erősítését, a közéleti demokratizmus szélesedését szolgálja; elősegíti, hogy a kommunisták minden helyzetben sikerrel küzdjenek a párt, a munkásosztály, a szocializmus célkitűzéseinek megvalósításáért. Mindezek eléréséért még hatékonyabban, erőnket nem kímélve kell fáradoznunk. SOMOGYI NÉPLAP >asamap, I960, október 26. 3
