Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

i ÖSSZEFÜGGÉSEK *A tavalyinál hatezer holddal nagyobb területről takarítanak be kukoricát az idén a megye termelőszövekezetei. A múlt év hasonló időszakában 115 000, most 121 OOO holdról hordják be ezt a fontos abraknövényt,« (Újsághír.) Az a tény, hogy a kö­zös gazdaságok szabadon vá­lasztják meg, miből mennyit vetnek, lényegében kialakítja a törekvési irányt egy-egy ága­zat fejlesztésére. Magát a ter­melési struktúrát hagyomá­nyok, természeti adottságok, technikai berendezések, de nem utolsósorban a rendelke­zésre álló személyi-emberi föl­tételek határozzák meg, s ha ez mind együtt van. eredmé­nyesen kibontakozhat a gaz­daságnak legmegfelelőbb pro­fil. Egy éven belül több gazda­ságban is megnéztem, hogyan készülnek a középtávú fejlesz­tési tervek, mi mindent vesz­nek figyelembe ilyenkor a szövetkezet Vezetői, tagjai, és a tervkészítésre fölkért, ebben járatos szervek munkatársai. Az abrakigényes állattenyész­tési ágazatok fejlesztését ösz- szefüggésbe hozták a takar­mánytermesztéssel, ' különös tekintettel az abrakra. Figye­lembe vették az elmúlt évek­ben e téren összegyűlt terme­lési tapasztalatokat, s ezek is­meretében mondták ki: az ed­diginél nagyobb területen ter­meszthetnek például kukori­cát, mégpedig ilyen vagy olyan fajtát, s az egy holdra eső ho­zamnövekedés révén szert te­hetnek akkora takarmány­mennyiségre, amekkorára az ágazat fejlesztésénél szükség van. Mit mutat a kép napjaink­ban? Írunk, beszélünk arról, hogy megyénkben a sertéste­nyésztés és hizlalás nem fej­lődik, ennek következménye most érződik. Ugyanakkor ar­ról is beszámoltunk olvasóink­énak, hogy ez az ágazat So­mogybán korántsem jutott holtpontra, mert egy sor intéz­kedés máris történt és folya­matosan történik a közös és á háztáji gazdaságokban egy­aránt a probléma megoldá­sára. Követésre méltó kezde­ményezéseknek lehetünk tanúi a kaposvári járás néhány köz­ségében a háztájiban levő fé­rőhelyek okos kihasználásá­ban, de ennél is biztatóbbak — hiszen nagy mennyiségű áru kibocsátására lesznek ké­pesek — az épülő sertéskom­binátok. Ezek a tervek nyilvánvalóan megfelelő takarmánybázisra épülnek. Tallózva az adatok között kitűnik, hogy a közös gazdaságok különös figyelmet fordítanak a kukoricára. (Ezt bizonyítja egyébként a megye különböző résziéin egyre gyak­rabban rendezett és szívesen látogatott sok bemutató és ta­pasztalatcsere, amely ennél az abraknövénynél a fajtákkal, a vetés és betakarítás g 7. inté­sével kapcsolatos kérdésekre keres megoldást.) Most például a tavalyi 160 500 holdnál mint­egy 15 000 holddal kevesebb kapásnövény vár betakarítás­ra a somogyi termelőszövet­kezetekben, ugyanakkor ezen belül a kukorica területé most 121 000 hold, hatezer holddal több, mint tavaly ilyenkor volt. A kukorica jó termést ígér, ezt most már nyugodtan el lehet mondani túlzott opti­mizmus nélkül is. A megye tsz-eiben a területnek csak­nem egy harmadáról hordták le eddig a termést, g az ered­mények biztatóak. Hogy a figyelem most eny- nyire a kukoricára irányul, nagyon is érthető, hiszen sok helyen fordítanak nagy gondot a sertéstenyésztés fejlesztésé­re, s a kettő között nagyon szo­ros összefüggés van. A felhasz­nálásra kerülő abraknak több mint 75 százaléka kukorica. Megnyugtató abrakterméssel, biztonságos takarmánybázissal lehet csak alapot adni ennek a nagyon fontos állattenyész­tési ágazatnak a fejlődéséhez. Akár a Háromfán, akár pe­dig a Komlósdon vagy egye­bütt épülő sertéskombipáto- kat vesszük, látni kell, hogy még a közeli jövőben annyi hízósertést adnak éves viszony­latban, ami példa nélkül áll a megyében a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése óta. S ha ehhez hozzátesszük, hogy a tervbe vett tizenhárom sertés­telep közül tíznél már folynak az építési munkálatok a me­gye különböző részén, s vala­mennyi 2000 fölötti férőhelyet biztosít, érthető a kukoricater­mesztésre fordított növekvő fi­gyelem. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gazdasá­gok helyesen értelmezik a ta­karmánytermesztés fejlesztése és a sertéstelepek létrehozása közötti összefüggést, igyeksze­nek megteremteni a tenyésztés és a hizlalás egyik legfonto­sabb alapfeltételét. De az is kitűnik a tavalyi és az idei ho­zamokból, hogy mód van ezek­nek a további fokozására. Er­re nemcsak lehetőség, de szük­ség is van. Hernesz Ferenc Húszéves a tabi szociális otthon (Tudósítónktól.) 1948 őszén alakították át Ta- bon a grófi kastélyt szociális otthon céljaira. Egy év múlva a környező községekből már száz öreget gondoztak az in­tézményben, akkor még kez­detleges fölszereléssel, s ma­guk az ápolók is szakképzetle­nek voltak. Az intézet 1956 óta elmebetegotthonként mű­ködik. Vezetője, Stark András, tizenkét éve szorgalommal és hozzáértéssel gyarapítja a fel­szerelést, a berendezést. Kony­hát, raktárhelyiségeket, szol­gálati öltözőket, mosdókat építtettek. Az épület azonban műemlék. Átalakítását nem engedélyezte a tanács, pedig a jelenlegi társalgó-ebédlő szű­kös a hatvan embernek. A sze­mélyzet jelenleg harminckét fő. Az épületben mindenütt rend és tisztaság van, a lakó­szobák egy részében olajkály­hákat állítottak üzembe, másik részében most készül a köz­ponti fűtés. A több mint más­fél ' millió forintos állami tá­mogatás mellett számottevő se­gítséget ad az élelmezésben a tízholdnyi föld, s évente az ötven sertés. Jelenleg százhárom öreget ápolnák. Néhányan még a kez­deti időszaktól vannak itt. A személyzet áldozatos munkájá­nak köszönhető az otthon jó légköre — fáradozásukért min­den elismerést megérdemel­nek. Parkosítás, köztisztaság, építkezések — Jövőre kevés lesz az egymillió... — mondja Nagy Ferenc építésvezető. Marcaliban a saját rezsis építőbrigád tavaly júliusban alakult át költségvetési üzem­mé. Nagy reményeket fűztek indulásához, s ennek megfele­lően nagy terheket is róttak a vezetőkre. Átvették a kerté­szetet, parkosítják, világosít­ják a községet, gondoskodnak a szemétszállításról, de ter­mészetesen legnagyobb felada­tuk az építkezés, és a három­száz állami bérlemény karban­tartása. Nyakas Zoltánnal, a közsé­gi tanács vb-elnökével és Nagy Ferenc • építésvezetővel az üzem egyik irodájában ül­tünk le beszéLgetni. — Az üzem évi kapacitása tízmillió forint — mondja a vb-elnök —, s ebből nemcsak Marcali, hanem jó néhány ki­sebb község is részesült. Két- helyen orvosi lakásokat, ren­delőintézetet és tánctermet, Mesztegnyőn társasházat, Pusztakovácsiban tanácsházat építettek, Marcaliban elkészült nyolcezer négyzetméter járda és segítettek a Mechanikai Mű­vek csarnokának építésében is. — A munkálatok során nemcsak az emberele, hanem a gépek is jól vizsgáztak — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Ferenc. — Az újonnan vásárolt gyalugép, szalagfű­rész, padlócsiszoló, vibrátor, EMAG-macska meggyorsítot­...es, itt tudnak rá vigyázni az emberek, nem tiporják le a vi­rágokat, nem kerékpároznak a gyepen, mint Kaposváron az északnyugati városrészben.) A Berzsenyi lakótelep első hat­lakásos épületét nemrég ad­ták át a boldog tulajdonosok­nak, s azóta már valameny- nyien elrendezkedtek a kétszo­bás, összkomfortos lakások­ban. A ház mellett máris épül a következő. Innen csak egy -macska- ugrás« az ötlakásos orvosi rendelő. Ez is közeledik a be­fejezéséhez, pontosabban fo­galmazva közeledne, ha volna pala. De sem ez, sem pedig cement nem kapható. Addig Nincs pala, áll a munka az orvosi rendelőnél. A Berzsenyi-lakótelep hatlakásos épülete. </> z ui uj _i ■J'LLt GQ í—« 42. Ez alkalommal úgy Horthy Miklós, valamint bátyja, Ist­ván, meggyőződhettek, és sze­mélyesen ' hallhatták a volt kommunista szájából azt a valóságot és azt a szervezke­dést, amit Bécsben az emig­rált kommunista zsidók — Oroszországból kapott utasítá­sok szerint — Ausztria és Ma­gyarország ellen folytatnak, és ezirányú szervezetük már itt is ismét erős munkában á’l. A hallottakból kifolyólag belátta Horthy, hogy a kom­munisták szervezkedésével szemben idáig is nagyon jó ellenmunkát végeztem embe­reimmel, és sok olyan dolgot 0 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 24. földerítettem, amit idáig ho­mály födött. Ezért megígérte akcióimnak pénzzel való to­vábbi támogatását is. Csuva- rát ezután, valamint Badassát is Budapesten tartottam, akik a másik két nyomdász Csuva- rával együtt, a budapesti kommunisták üzelmeit figyel­ték és kémlelték.« 1) Most már világos, hogy Csuvara a Szombathelyre való indulásom előtt jó néhány nappal miért tudta megmon­dani, hogy a Sabaria-szalló- ban melyik emeleten, hányas szobában vár. Akkor egyi­künknek sem tűnt fel, hogy miként biztosíthatja valaki pont arra a napra a tizenhe- tes számú szobát — Bécsből (hiszen előfordulhat, hogy azon a napon vagy akár előt­te másik utas béreli ki!) Ma már tudjuk, hogy azért, mert ott volt Prónayék állandó fő­hadiszállása. Ma már azt is tudjuk, hogy azért nem akart Csuvara Bécsben villamosra szállni, nehogy a titokban bennünket kísérő Prónay-pri- békek valamiképpen szem elől tévesszenek.2) A vendéglő­be szintén azért nem akart bejönni, mert elő volt neki írva, hogy melyikbe ülhet be. És azért tiltakozott Csuvara az én személyem ellen is, mert én jelentéktelen voltam Horthyék számára, ök első­sorban népbiztost vagy is­mert vezetőt akartak átcsalni a határon. Csuvara és a Bécsben tar­tózkodó Prónay-tisztek végül 1 2 1) Id. mű 160—161. old. 2) Prónay rendelte Csuvara mellé Balassa István főhadnagyot, hogy az ellenőrizze Csuvara működését. is azért egyeztek bele, hogy én utazzam Szombathelyre, mert én csináltam a párt ille­gális útleveleit és papírjait Nekem tudomásom volt arról, hogy ki, hol és milyen néven működik illegálisan Magyar- országon. Prónayék úgy gon­dolhatták, hogy az általuk használt kínzásokkal kiverik majd belőlem a Magyarorszá­gon tartózkodó elvtársak ne­vét és tartózkodási helyüket Csuvara azt is közölte Pró- nayékkal, hogy én lepleztem le a karlsteini vár körül ügy­ködő kémeket, nekem köszön­hető, hogy kudarcot vallott Kunnak és társainak az el­rablása. Prónay ezt meg is írja naplójában. A könyv 138. oldalán ez áll: »-Ügy Dietrich, Prossl, valamint Kari (és Probst) igen fontos helyrajzot és helyzetjelentést hoztak úgy az ottani viszonyokról, mint az őrség és foglyok elhelye­zéséről. Probst azonban ügyet­lenséget követett el, mint ar­ról később értesültem, ameny- nyiben nem lévén elég elővi­gyázatos — viselkedésével gyanút is keltett.« Ezért lett volna hát jó ne­kik az én szürke személyem is. Később megtudtuk még azt is, hogy a pesti rendőrség előtt ismert volt, hogy hol és milyen néven él Kun Béla nő­vére, de nem tartóztatták le, hanem csak figyelték. Gon­dolták, hogy egyszer majd csak jelentkezik valaki a ki- szöktetésére. Csuvarát Prónayék küldték Kun Irén lakására, hogy ja­vasolja neki a határon való il­legális szökést. Prónayék ad­ita az építkezéseket és a kar- # ba ták Csuvara kezébe azt a bri-i bantartási munkákat egyaránt íiánsnak kinéző ^ajfésűt is.J Egymillió forint az állóeszköz- amit az ő fodrászuk fésült be-1 értékünk, de j ovo re meg ez le Kun Irén hajába. Ez a fé-í is kevés lesz. sű valójában — ellentétben aj — Nézzünk szét egy kicsit a kilenc ágú, valódi briliánsok- J községben, megmutatjuk, hogy kai kirakott fej dísszel — ha-J mj nőt,t kj a kezünk alól — 2*. {"-*• rr‘T-,ZMÜ• tetni 1 kiindulunk a ködös, borongás ' délelőttnek. A könyvtár kör- MÉLTÓ BÜNTETÉS _ nyékének parkosításán renge­Csuvara térképvázlata pe-^f1 fáradoztak, de * dig - amelyiken fel volt tűn- ett az eredménye. (És erde- tetve a »biztonságos« határ- átlépés helye — azt a célt szolgálta hogy már a határon Növényvédelmi tájékoztató lefogjanak Prónayék pnbek- -----------á.-------------------------------------­je i. Ez csak azért nem sikerül­hetett, mert a határon élté- < vesztettem a Csuvara által} megjelölt helyet, és más útonj jöttem Szombathelyre. dolgoznak, amfg a tartalékból futja, aztán majd csak lesz valahogy... A Mechanikai Művek ezer­nyolcszáz négyzetméter alap­területű csarnokát július vé­gén kezdték él építeni. Hatal­mas földmunkák után végre megjelenhettek a kőművesek, betonoztafk, falat húztak, az öt és fél milliós építkezés szépen halad. — Szakembereikkel hogy áll a költségvetési üzem? — Kőművesek, ácsok, vil­lanyszerelők, asztalosok és bá­dogosok vannak, de vízveze­ték-szerelőt vagy vasszerelőket hiába keresünk, pedig megta­lálnák a számításukat. Főleg az utóbbiaknál együttműkö­désre volna szükség a marcali vállalatok között; amikor nem tudják foglalkoztatni őket, át­jöhetnének hozzánk dolgozni. A költségvetési üzem köz- megelégedésre dolgozik, a já­rásban. Amerre mentem, - elis­merően nyilatkoztak róluk. Ez pedig azt iá jelenti, hogy a következő években még több megrendelés, még nagyobb fel­adatok várnak rájuk. Saly Géza A méregraktárról A növényvédő szerek minő- . ség- és értékcsökkenés nélküli, C-uvara az egyes elvtársak # biztonságos tárolása csak sza- konspirációs hibájából tudott# bályszerűen kialakított méreg- Mészáros Gábor küldetéséről,# raktárban lehetséges. Erre a az általam és Urbanek által# célra lakott helytől, istállótól készített zöld kofferekről is. # és takarmánytárolótól távol Mészárost — mint már írtam# eső épület alkalmas. — a határon, Ágfalvánál fog-# Az épület több helyiségében ták el. A párt engem bízottja különböző méregjelzésű sze- meg, hogy tudassam Mészáros # rek szétválasztva tarthatók. Gábor Pozsonyban élő szülei- # Mosható betonból vagy más vei a szomorú hírt, és adjam#hézagmentes anyagból készült át nekik a párt adományát. # padozata, váltóit fala és meny- Mészáros Gábor halála után, J nyezete megfelel a célnak. A a határon innen és azon túlf szellőző ablakra kívülről vas- is kerestük, kerestettük a most # rácsot kell szerelni, már nem titokzatos Marabut# A dolgozó védőfelszerelése A szálak később egy Losonc#külön leválasztott, helyiségben melletti szlovákiai faluba ve- # tartható, ahol munka előtt és zettek. Csuvara elnyerte méltó bün­tetését ... Mi már felakasztva találtuk, mert egy másik cso­port megelőzött bennünket, (Vége) 1 után váltható' a ruha. Álljon rendelkezésre a tisztálkodás­hoz folyóvíz, körömkefe, szap­pan és több törülköző. A szennyezett védőfelszerelések tisztítása is a termelőüzem kö­telessége. Növényvédőszer- nalctárban egyéb, nem a méreg raktározásával kapcsolatos eszközök, anyagok tartása ti­los. A raktár ajtaját két zár- szerkezettel kell ellátni, s ezen kapjon helyet a »Növényvédő- szer-raktár. Engedély nélkül belépni tilos!« feliratú tábla. A méregraktár fontos tartozéka a méregkönyv, melyet napra készen kell vezetni. A raktár­ban és közelében dohányozni, nyílt lángot és szikrát okozó eszközt használni tilos! Méregraktár kezelésére tan­folyamon képzett, 18. életévét betöltött személy alkalmas. Mérgező növényvédő szer el­tűnését vagy a jogtalan eltu­lajdonításra gyanút adó hiányt a raktárfelelős haladéktalanul köteles a vállalat, az üzem fe­lelős vezetőjének, szükség ese­tén a rendőrségnek bejelen­teni. A raktár kitakarítása az al­kalmi vagy folyamatos munka végeztével vizes fölsepréssel, lúgos felmosással végezhető eL

Next

/
Thumbnails
Contents