Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-24 / 247. szám
Hogyan él a somogyi munkás? AZ IPARFEJLESZTÉS EREBMÉHYEI Megváltozott a somogyi ipar ágazati szerkezete az elmúlt néhány év alatt: Kaposváron kialakult az erősáramú ipar egyik vidéki bázisa. Több új tizem létesült három esztendő alatt, bővültek a meglévők, ennek eredményeként 15)67 óta mintegy nyolcezerrel nőtt az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak száma. Ma már t»bb mint negyveneziar embernek ad megélhetést a megye szocialista ipara és építőipara. A misnkáslótázájm gyors növekedése következtében csökken az üzemekben dolgozók átlagéletkara. Az újonnan munkába lépettek egy része ugyanis az iskolából került ki, másik része korábban a háztartásban dolgozott, vágj' a mezőgazdaságból ment az iparba, de szép számmal vannak olyanok is, akik korábban a megyehatáron túl keresték meg a kenyerüket. Hogyan él a fiatal, de sodr tapasztala- tú somogyi ■ munkásosztály, milyenek a munkakörül fi á- nyei, a szociális és kulturális ellátottsága? Ezeket a kérdéseket vitatta meg legutóbbi ülésén a megyei pártbizottság. A megye következetes iparfejlesztése meghozta gyümölcsét Kaposváron kívül kialakult és fejlődik a többi ipari bázis is: Nagyatád, Marcsii, Tab és Barcs. Az itt települt üzemek lényegesen enyhítőt ték a foglalkoztatási gondo kát Megszüntetni azonban ezt még nem sikerült hiszen a megye területén mintegy húszezer munkaképes korú ember vár megfelelő munkaalkalomra. A fejlődő üzemek utánpótlásának egyik biztosítékát éppen ezek az emberek jelentik. A mezőgazdaság műszaki és technikai fejlesztésével párhuzamosan számolni kell az itt felszabaduló munkaerővel is. Ezeknek az embereknek a munkába állítása elősegíti az életszínvonal további emelkedését. Az iparfejlesztés mellett a megye jobb kommunális ellátását biztosító viz- és gázprogram megvalósítása, valamint a lakásépítés üteme van állandóan a közérdeklődés középpontjában. Az erőfeszítések eredménj'emek elismerése kifejeződik abban is, hogy évről évre növekszik a társadalmi munkában részt vevők száma, s nő az egy emberre jutó társadalmi munka értéke is. A meglévő gondok megoldására való törekvés szükségessé teszi a megye iparának további fejlesztését. Ez komplex feladat, egyészt: a megyében még meglévő területi aránjtta- lanságok megszüntetésére kell törekedni, másrészt: a meglevő ipari üzemek intenzív fejlesztésére. Ez magában foglalja az üj üzemek létesítése mellett a meglévők műszaki fejlesztését, a rendelkezésre álló anyagi eszközök hatékonyabb fel- használását modelleken Felszabadulásunk óta számos, különféle munkáknál használatos erő- és munkagép érkezett az NDK-ból hazánkba, s vesz részt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelésében. A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdasági gépgyártása méltán vívott ki elismerést a mezőgazdasági üzemekben, így a somogyi gazdaságokban is. Az RS-traktorok, a közelmúltban kipróbált és a gabonán kívül más szemes termények betakarítására is alkalmas kombájnok, a különféle gépsorok mind ezt bizonyítják. Átfogó képet nyújt az NDK mezőgazdasági gépgyártásáról az a modellbemutató, amelyet hazánkban először Kaposváron rendeznek meg november ban. A Transportmasinen NDK-beli külkereskedelmi vállalat, az NDK mezőgépiparának magyarországi képviselete, az Agrotröszt és a Somogy megyei AGROKER Vállalat közös rendezvényére számos érdeklődőt várnak a Dunántúlról, de elsősorban SomogybóL A november 3-i megnyitóra meghívták a gazdasági vezetőkön kívül Tolna, Baranya, Zala és Somogy megye párt- és tanácsi vezetőit. Az egyéb munkaeszközök mellett komplex növénytermesztési gépsorok, az állattenyésztési gépek ‘bemutatója bizonyára vonzza , majd a szakembereket és az érdeklődőket A kaposvári bemutató után Szegeden, majd Budapesten kerül sor hasonló rendezvé3-tól 12-ig az SZMT székházé- nyekre. A műszaki fejlesztés meggyorsítását a megyei pártbizottság 1967-ben hozott határozatában célul tűzte ki. .Csak ezzel oldható meg ugyanis a nehéz fizikai munka csökkentése és a meglévő üzemek korszerűsítése. Az elmúlt három év alatt említésre méltó eredményeket érték el ezen a téren a Kaposvári Húskombinátnál, a Nagyatádi Konzervgyárban és a. Kaposvári Cukorgyárban. Ezeknek az üzemeknek a rekonstrukciója, valamint a Dél-magyarországi f'űrészek csurgói telepének a bővítése jelentősen hozzájárult az ipar korszerűsítéséhez. Hogy a termelékenység mégsem emelkedett a megyében, annak többek között az az oka, hogy a vállalatok termelésüket egyre inkább a szükségletekhez igazították, s ez kezdeti nehézségekkel járt. Több ipari vállalat a stabilabb piac reményében a kooperációra és a bérmunkára állt rá. Befolyásolta ezt a 44 órás munkahétre való áttérés és a túlzott munkaerő-vándorlás is. Az első ízben munkába állóknak alacsonyabb a szakmai és a technikai felkészültségük, s ez sem emeli a termelékenységet. Hozzájárultak a mostani állapit kialakításához a szabályozó rendszer egyes problémái is. Számos vállalat azért alkalmaz az átlagosnál alacsonyabb bérű dolgozókat, hogy ezzel a béremeléshez szükséges tartalékhoz jusson. A most érvényben lévő szabályozók mellett ugyanis lényegesen olcsóbb a vállalatok számára az átlagbért létszámemeléssel növelni. Nem hatott kedvezően a termelékenységre a nyereségeloszlás rendje sem. Ha ugyanis a vállalat növelte állóalapját, vagy javított technikai fölszereltségén, ezzel csökkent a részesedési alapja. Nem volt elég hatékony az élőmunka felhasználása sem. A vállalati belső mechanizmusra kihatással voltak a még meglevő fogyatékosságok: különösen érezhető ez az újonnan létesült vállalatok esetében, ahol a közép- és az alsó szintű vezetők irányító munkája nem kielégítő. Ezért a közgazdasági szabályozók bizonyos igazításán túl javítani kell a vállalati tevékenységet is. A gazdaságirányítás mostani rendszerében szinte állandóan napirenden volt a bérgazdálkodás. Sokszor és sok fárumon figyelmeztették a vállalatok vezetőit, legyen ez szívügyük Ennek ellenére ez a munka még mindig nem megfelelő. A differenciáltabb bérgazdálkodást többek között az is indokolja, hogy a megye bér- színvonala alatta marad az országos átlagnak. Ezt a múlt években még meg lehetett magyarázni azzal, hogy az ország és a megye ipara között meglévő különbségekből fakad. Az utóbbi időben azonban a somogyi iparstruktúra is a nehézipar felé tolódik el, de a bérszínvonalnak az országos áltaghoz való viszonya nem változott. Meggondolandó, hogy helyes-e a vállalatoknál meglévő alapbér—mozgóbér arány. Az alapbér emelkedése kötelezettségvállalást is je lent a vállalatnál — a vezetők és a munkások részéről egyaránt —, s ez perspektívát ad a munkásnak. A fluktuáció megakadályozásának egyik módja éppen ezért a helyes bérgazdálkodás lehet. A munkások életkörülményeinek alakulását azonban csali a bér alapján nem lehet lemérni. Szociális ellátásuk javult az elmúlt időszakban, de a korábban kialakult feszültséget nem mindenütt sikerült megszüntetni. Javulás jellemzi az egészségügyi ellátást is. Bővült az üzemorvosi hálózat. A megyei s rendelőintézet azonban — éppen a gyors fejlődés miatt — egyre nehezebben tudja ellátni a betegeket. Fejlesztésére a közeljövőben gondolni kell. Kercza Imre (Folytatjuk.) MAI KOMMENTÁRUNK Maszek alapon Szemben ültünk az íróasz- san is a saját véleményét, és azért szajkózik inkább sablonokat, hogy magasabbra jusson a sokat emlegetett ranglétrán. Persze kérdés az, hogy jelenthetnek-e ezek a sablonok lépcsőfokot e létrán. És ha pillanatnyilag jelentenének is, meddig lesz elég a feljutáshoz. Meddig lehet úgy kapaszkodni, ' hogy valaki csak sablonokba fogódzik? Mert az a természetes, hogy minél följebb ér valaki. annál biztosabb fogódzója kell legyen: a nyílt, érett és alapos, hivatalos és maszek alapon is egy, saját véleménye. És van, aki fél. Mert hallott eseteket, hogy X és Y megütötte a bokáját az önálló vélemény miatt. Én is hallottam ilyen esetet. Most már egyre kevesebbet. És egyre több otyant, mint Barcson, a Dél-magyarországi Fűrészek telepén. Az egyik szakmunkás mondta, hogy társaival együtt panaszt emelt a művezető igazságtalanságai miatt. És mit tett volna, ha nem intézkednek? A gyár vezetői előtt szevl- hunyorítás nélkül mondta: -Mentem volna följebb. Van hova-«. Azt kérdeztem még, hogy érzi magát az üzemben. Kibújhatott volna egy szokásos válasszal. De megtehette volna, hogy maszek alapon nyilatkozik, őszintén. Nem látta értelmét. Csak egy véleménye volt. Csak... De az nyílt, egyértelmű és őszinte. tálnál. Véget ért a »hivatalos:« beszélgetés, és szinte véletlenül föltettem még egy kérdést. Látva, hogy csukva a jegyzetfüzetem, zsebben a toll, megérintette a kabátom szélét, közelebb hajolt és megszólalt: -Ezt csak maszek alapon mondom ...« A fenti jelenet jó néhányszor megismétlődik. A »maszek vélemény« beszél vezetőkről és beosztottakról, tervekről és eredményekről, közéleti témákról és magánügyekről, de mindig csak a hivatalos vélemény előrebocsátásával, igen halkan, igen diszkréten, úgy igazából maszek alapon... És a véleménynyilvánítónak eszébe sem jut talán, hogy kétéltű ember így. Köztudomású logikai igazság az, hogy egy dologról mondott két különböző Ítélet közül az egyik hamis. Azon kell tehát tűnődni, hogyan hazudtak nekem, hivatalos vagy maszek alapon. Kétórányi társalgás alatt, vagy a kabátgombolás és a kézfogás között. A jelenséget nem érdemes változataiban boncolgatni, hisz temérdek akad, sokkal érdemesebb választ keresni a miértre. A véleményben két- éltűség okára. Tegyük félre a lélektani kategóriákat, embertípusokra vonatkozó pszichológiai terminusokat. Egyszerűen arról van szó, hogy a maszek alapon nyilatkozó ember vagy helyezkedik, vagy fél. Azért nem mondta hivataloT. T. Bővül a Finommechanikai Vállalat A szövetkezeti belső ellenőrzés új módszere Interjú Székely Elemérrel, az észak-somogyi tsz-szövetség titkárával •*.. .A szövetségek nem várhatják, hogy valamennyi szövetkezet ellenőrző bizottsága önmaga oldja meg a tulajdonosi ellenőrzés továbbfejlesztését, önállóan biztosítsa a vizsgálataihoz szükséges szakértőket. Ezt a szövetkezetek érdekében, intézményesen célszerű megoldni,..« A TOT titkárságának jelentésében olvasható ez az általános irányelv. Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban, az elméleti útmutatás alapján milyen módszert alakított ki a szövetség? — ezekről a gondolatokról beszélgettünk Székely Elemérrel, az Észak-somogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkárával. — Ml tette szükségessé, hogy mind a szövetkezetek, mind a szövetségek fontos feladatai közé került a belső ellenőrzés javítása, a korábbitól eltérő, célravezetőbb módszer kere— A termelőszövetkezetek belső életében— mondta Székely Elemér — a gazdaságirányítás reformjával alapvetően új helyzet teremtődött. Köztudott, hogy szövetkezeteink a népgazdasági érdekekkel összhangban önálló, vállalatszerű gazdálkodást folytatnak. Ennek velejárója, hogy gyökeresen megváltozott a termelőszövetkezetek belső, illetve állami ellenőrzése is. Nem túlzás azt mondani, hogy e változás következtében nagyüzemeink meglehetősen magukra maradtak. Az új jogszabályok értelmében maguknak kellett kialakítaniuk új gazdasági rendjüket. Röviden összegezve: egy olyan helyzet teremtődött, amikor nemcsak megsokszorozódott a belső ellenőrzés jelentősége, hanem a feladatok növekedésével párhuzamosan hatványezódott a szövetkezeti ellenőrző bizottságok felelőssége is. Sajnos, szövetkezeteink jó részében ez a bizottság nem egészen töltötte és tölti be a hivatását, elsősorban azért, mert tagjai többségének nincs kellő szakismerete. Ez pedig eleve kizárja, hogy olyan szinten végezzék feladatukat, amilyenre az új körülmények között szükség volna. — Felismerve est a körülményt, az ide tartozó tagszö- vetkezetek igényelték-e a szövetség támogatását? — Igen. A szövetkezeti vezetők hozzánk küldött jelzései alapján elnökségünk a múlt év szeptemberében foglalkozott a pénzügyi és a számviteli munkák ellenőrzésének problémájával. Akkor született az a javaslat, hogy a gazdaságok számvitelének ellenőrzését a szövetség mellett működő pénzügyi és számviteli csoport lássa el Ezt a javaslatot ez év márciusában tartott küldöttülésünk elfogadta. Említésre méltónak tartom, hogy ez idő tájt tanácskozott e témában a TOT elnöksége is — kitűnik ebből, hogy nem speciálisan somogyi, hanem országos gond ez —, s az általuk javasolt irányelvek megerősítették a mi elképzeléseinket. — Mintegy féléves múlt ál) tehát a belső ellenőrzés új módszere mögött. Milyen tapasztalatokat hozott ez az Időszak, s hogyan sikerült az önállóság elvének megsértése nélkül hatékonyabbá, jobbá tenni az cUenőrzést? — A hatvannégy alapító szövetkezet közül negyvennégy csatlakozott a csoport létrehozásához és igényelte ilyen irányú segítségünket. A pénzügyi-számviteli csoport szolgáltatása sajátos. Lényegében, mint szakértők működnek közre az ellenőrző bizottságok munkájában. A tulajdonos; szemlélet figyelembevételéve 1 végzik a bizottsággal közösei, ellenőrzéseiket, s mint szakértők a bizottságnak írásban továbbítják észrevételeiket, javaslataikat. A megbízás alapján 17 szövetkezetben végezitek eddig általános belső ellenőrzést, kilenc célvizsgálatban vettek részt, gyakorlati segítséget nyújtottak két szövetkezet tervkészítésénél. Munkájuk hasznosságára, a fokozódó . igényekre jellemző, hogy olyan szövetkezet is kérte már támogatásukat, amelyik állandó jellegű megbízatást nem adott a csoportnak. Természetesen emellett szövetségünk nem feledkezik meg arról sem, hogy szövetkezeti ellenőrző bizottságaink szakmai ismeretét gyarapítsa. Ezért például konzultációs érekezleteket tartunk, ahol szakmai kérdésekről tanácskozunk; írásos tájékoztatókat küldtünk ki a bizottság feladatáról, szerepéről; munkatervük összeállítására vonatkozóan ugyancsak írásos javaslatot bocsátottunk rendelkezésükre. Az eltelt félév nem hosszú idő, módszerünk lényegében most van kialakulóban. Ügy értékel jük, hogy ez a gyakorlat megfelelő, törekvésünk helyes volt. így értékelik, így nyilatkoznak eddigi tapasztalataikról tagszövetkezeteink vezetői is. Ezt a gyakorlatot kívánjuk a jövőben továbbfejleszteni. Elsősorban azért tekintjük fontos feladatunknak, mert a módszer jól szolgálja a szövetkezetek érdekeit — fejezte be Székely Elemér. V. M Háromszintes igazgatási és szociális létesítmény épül a Budapesti Finommechanikai Vállalat 3. sz. gyáregységének Kaposváron- Az új létesítményt a jövő év március 31-én adják át rendeltetésének. Gesztenyefák alatt Iharosberónyt — jellegzetes talaja miatt — az ország egyik legjelentősebb gesztenyetermeló vidékeiként tartják számon. A tóbbb száz évesre becsült öreg gesztenyefák termeset a Nagvalföldtöl kezdve Komáromig -mindenütt ismerik. A hajdan értéktelennek tartott gesztenye ma egyik számottevő bevételi forrásuk az iha- rosberényieknek. A gesztenye- termesztés hagyományai ra jellemző, hogy a község négyszáz családjából mintegy 250 csalódnak van 5—30 gesztenyefaja. A termelőszövetkezet vezetői szerint az almatermesztés az utóbbi időben mind jobban háttérbe szarul, átadja helj'ét a gesztenyének. A kiváló minőségű, nagy szemű gesztenj'e évről évre jelentős bevételt biztosít. A lombosabb és öregebb fák termése eléri a 10Ö—150 kilót, ami megér 1400—1500 forintot is. Mintha csupa tízfii léressel lenne terítve a fák alja — mondogatják, mivel a nagyobb szemek értéke meg haladja a tíz fillért. A gesztenj ofa rendkívül igénytelen. Permetezést vagy egyéb gondozást egyáltalán nem kíván. Mindössze a szidás és a szállítás jelent mun kát A gesztenj'etermés értékesítését a termelőszövetkezet vállalta olyan formában, hogy a tagságtól a mindenkori felvásárlási áron átveszi, majd a jelentkező igények szerint to- rábfyit.ia. A gesztenye legnagyobb felhasználója a vendéglátóipar. Az ihamsberónyi gesztenyefajta az idén’ hivatalos elismerést kapott. Az utóbbi időben gyakran keresik fel szakemberek a gesztenyést: a talajviszonyokat tanulmánj'oz- zák, hogy megteremtsék a lehetőséget egy még jobb és gazdaságosabb fajta meghonosítására. 17 miSíio forint Siinlstés vizszennyezés miatt Borsod megyeben, a vízszennyezés miatt kirótt büntetések évi összege most már eléri a 17 millió forintot Az üzemek, vállalatok ennek elkerülésére elöntő lépésre határozták el magukat: a negyedik ötéves terv időszakában együttesen mintegy 30—100. millió forintot költenek víztisztítók ..[alakítására, s ezzel az előzetes felmérések szerint elérik, hogy 1975-re lényegében megszűnik a borsodi vlizrák ipari szennyeződése. SOMOGYI NÉPLAP PúxáAk. «fia. október 34,
