Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-24 / 247. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI 11 Z O T T S Á C A N Á K LAPJA í' XXV. évfolyam, 247. szám 1969. október 24., péntek A MINISZTERTANÁCS ÜLÉSE A mezőgazdasáli üzenek kisegítő tevékenységének továbbfejlesztéséről Január l-től módosul a személyi igazolványok kiadásának és a lakcímbejelentésnek rendszere Plenáris ülést tartott a szakszervezeti világkongresszus Karel Polacek felszólalása a csehszlovák szakszervezetek tevékenységéről Az ENSZ napján Ma van huszonnégy eszten­deje eírnak, hogy hivatalosan életbe lépett az Egyesült Nem­zetek Szervezetének alapok­mánya. Azóta október 24-e a világszervezet napja. A dá­tum alkalmat ad a mérlegké­szítésre: vajon mennyire felel meg hivatásának ez a rendkí­vül fontos nemzetközig fórum. Amikor Jaltában 1945. feb­ruárjában a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannda kormánya elhatá­rozta az ENSZ megalakítását, így jelölték meg a szervezet célját: »Az új szervezet fel­adata elsősorban az új támadó háború megakadályozása. Ezt a szerepét pedig úgy tölti be, hogy biztosítja a háború po­litikai, gazdasági és társadal­mi okainak felszámolásában valamennyi békeszerető nép állandó és szoros együttmű­ködését-« Az alapokmány pe­dig, amelynek elfogadásáról ma emlékezünk, megállapí­totta; hogy az ENSZ rendelte­tése: a nemzetközi béke és biz­tonság fenntartása — szuverén államok őszinte együttműkö­dése révén. Ha az ENSZ efLé ezeket az elveket állítjuk követelmény­ként, sok tekintetben vegyes a kép, a világszervezet csak ne­hezen állja ki a próbát. Per­sze e mérleg volt már negatí­vabb is a világszervezet fenn­állása alatt amikor — a hi­degháború éveiben — az ame­rikai diplomáciának sikerült szavazógépezetté degradálnia e fontos nemzetközi fórumot. Azóta sok minden megvál­tozott, s a nemzetközi erővi­szonyokban bekövetkezett vál­tozások e testületben is tükrö­ződnek. Mindenekelőtt abban, hogy az ENSZ tagállamainak száma (a megalakításakor mindössze félszáz volt) azóta másfélszeresére nőtt. Elsősor­ban a gyarmati rendszer szét­hullásának következménye­ként növekedett meg a taglét­szám, hiszen az új tagok ko­mi a legtöbb még nem “is olyan régen gyarmati igában sínylődött A megváltozott erőviszonyo­kat tükrözi az is, hogy sikerült az ENSZ égisze alatt létrehoz­ni az elmúlt esztendőkben több olyan nemzetközi megál­lapodást — mint az atomso- rompó-egyezmény, a világűr békés felhasználására vonat­kozó megállapodás —, ame­lyek hozzájárulhatnak a na­gyobb bizalom kialakulásához a világpolitikában. Rendkívül nagy azonban a passzivitás is az ENSZ mérlegében, hiszen a világszervezet képtelen volt bármit tenni az amerikaiak vietnami agressziójának meg­állítására, és nem tud érvényt szerezni most saját határoza­tának a közel-keleti válságos helyzet rendezésére. A szocialista országok — s köztük hazánk is — mindent elkövetnek, hogy elősegítsék és biztosítsák az ENSZ-nek alap­okmány szerinti működését. A Magyar Népköztársaság, amely 1955 óta tagja a világszerve­zetnek, mindenkor tevékenyen részt vett a szervezet munká­jában. Közreműködésünk el­ismerését jelzi, hogy hazánk képviselőit több alkalommal is beválasztották az ENSZ kü­lönféle magas tisztségeibe. A szocialista diplomácia kezde­ményezéseivel ma is mindent megtesz, hogy az ENSZ mű ­ködése megfeleljen az alapok­mány elveinek, és működésé­vel az emberiség békéjét szol­gálja A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnap ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter beszámoló­ját dr. Julius Nyererének, a Tanzániai Egyesült Köztársa­ság elnökének magyarországi látogatásáról. A tárgyalások a kölcsönös megértés és bizalom légkörében folytak. A két or­szág kapcsolatai a legutóbbi években örvendetesen fejlőd­tek, s ennek alapján megálla­podás született arra, hogy mind a magyar, mind tanzá­niai részről továbbra is báto­rítják az együttműködés fej­lesztésére irányuló törekvései­ket. Apró Antal, a kormány el­nökhelyettese, a KGST végre­hajtó bizottságának Moszkvá­ban október 15-től 17-ig tartott 43. ülésszakáról tájékoztatta a Minisztertanácsot. Az üléssza­kon megvitatták azoknak a munkacsoportoknak a tevé­kenységét, amelyeket a KGST- tagországok közötti együttmű­ködés komplex programjának kidolgozása céljából hoztak létre. Egyetértettek az egyes kérdések további kidolgozásá­nak menetében. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudo­másul vette. Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese tájé­koztatót adott a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormá­nyának küldöttségével Buda­pesten folytatott tárgyalások­ról. A testvéri egyetértés lég­körében folytatott megbeszé­léseken megelégedéssel állapí­tották meg, hogy népeink és kormányaink között egyre erő­södik az együttműködés és a barátság. A Minisztertanács ismételten kifejezésre juttatta szolidaritását a vietnami nép igazságos harcával, és megerő­sítette a kapcsolatok további fejlesztésére a tárgyalások so­rán kidolgozott programot. A honvédelmi miniszter je­lentést tett a Német Demok­ratikus Köztársaság nemzeti néphadserege katonai küldött­ségének magyarországi látoga­tásáról. A kormány a jelentést elfogadta, és megállapította, hogy ez a látogatás is hasz­A nyugati hírforrások sze­rint az Egyesült Államok és a Szovjetunió tanulmányozza azokat a módosítási indítvá­nyokat, amelyek kiegészíte­nék az óceánok és tengerek fenéktérségének a tömegpusz­tító fegyverektől való mente­sítéséről szóló közös szovjet— amerikai szerződéstervezetet. Nincs kizárva — mondották egyes küldöttek —, hogy e két nagyhatalom hamarosan elő­terjeszti a tervezet újabb vál­tozatát a 25 hatalmi genfi le­szerelési konferencián. A kon­ferencia küldöttei szerint erre már ma az értekezlet rend­kívüli ülésén sor kerülhet. nosan szolgálta a két néphad­sereg közötti fegyverbarátság és együttműködés további el­mélyítését. Az Országos Találmány: Hi­vatal elnöke és az igazságügy­miniszter közös előterjesztésé­re a Minisztertanács megtár­gyalta és elfogadta a védje­gyekről szóló törvény terveze­tét, s úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács a közel­múltban határozatot hozott a mezőgazdasági üzemek kiegé­szítő tevékenységének tovább­fejlesztésével kapcsolatos fel­adatokról. Ennek szellemében — az építésügyi és városfej­lesztési, valamint a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter közös előterjesztése alapján — a Minisztertanács módosította az építőipari ki­vitelezés jogosultságáról szóló, 1967-ben hozott rendeletét. Az új szabályozás szerint a mezőgazdasági üzemi építőipa­ri "részlegének (brigádjának) elsősorban a saját üzemén be­lül kell építkeznie, kielégítve a tagok és alkalmazottak la­kás- és egyéb építkezési igé­nyeit is. Emellett a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter felügyelete alá tartozó más mezőgazdasági cs élelmi­szeripari üzemek részére vál­lalhatnak munkát. Amennyi­ben van szabad kapacitásuk — abban a járásban, ahol üze­mük működik — a tanácsi, a társadalmi szervek, az általá­nos fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a la­kosság megrendeléseinek is eleget tehetnék. Ez a tevé­kenység azonban az építőipari részleg teljes termelési érté­kének egyharmadát nem ha­ladhatja meg. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös építőipari vállalkozásai a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter fel- üpfelete alá tartozó építtetők részére a környező megyék területén is végezhetnek épí­tőipari munkát. _A termelőszövetkezetek épí­tőipari szövetkezeti közös vál­lalatai bárhol, bármely meg­rendelő részére építkezhetnek. Az építőipari kivitelezés jo­gosultságára vonatkozó jogsza­bályokba ütköző, vagy azok Vannak olyan indítványok, amelyeknek értelmében a nukleáris hatalmak nem vé­tózhatnák meg a módosításo­kat, továbbá a tárgyalások ki­terjednének a tengerfenék teljes és végleges demilitari- zálására is. A leszerelési bizottság né­hány tagállama pedig szeret­ne bevétetni a szerződésterve­zetbe egy olyan passzust, amely biztosítaná, hogy az ál­lamok a szerződés feltételezett megsértése esetén panaszuk­kal közvetlenül a Biztonsági Tanácshoz fordulhassanak. IMID megkerülésével kötött szerző­dések semmisnek tekintendők, és ilyen esetekben a megfelelő szankciók alkalmazása szük­séges. A belügyminiszter előter­jesztése alapján a kormány határozatot hozott arra, hogy 1970. január l-től módosít­ja a személyi igazolványok kiadásának és a lakcímbeje­lentésnek rendszerét. A jövő évtől kezdve a magyar állam­polgárok 14. életévüktől kap­nak személyi igazolványt. Erre elsősorban azért van szükség, mert a fiatalok egy része az általános iskola 8. osztályának elvégzése után elhelyezkedik. Az _ igazolványok cseréjére a jövőben az eddiginél ritkábban kerül sor. A részletes szabá­lyozásról a Belügyminiszté­rium kellő időben tájékoztatja a közvéleményt A Minisztertanács a kor­mányzati tevékenységről szóló tájékoztatás színvonalának emelése és szervezeti feltéte­leinek javítása érdekében el­fogadta a kormány Tájékozta­tási Hivatalának feladatairól és jogköréről benyújtott elő­terjesztést A határozat ki­mondja, hogy a Tájékoztatási Hivatal a sajtóterület orszá­gos hatásikörű szerve, feladata az állami tájékoztatási munka szervezése, koordinálása, vala­mint a sajtóterületet érintő állami feladatok ellátása. Mun­káját a Minisztertanács elnö­kének felügyelete alatt végzi. A hivatal elnöke egyben el­látja a kormány szóvivői teen­dőit is. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) A VII. szakszervezeti világ- kongresszus tegnap az Építők székházában, tartott plenáris ülésen folytatta tanácskozását Az ülést az elnöki tisztséget betöltő Roza Karitarova, a Bolgár Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke nyi­totta meg, elsőnek Karel Po­lacek, a Csehszlovák Szak- szervezetek Központi Taná­csának elnöke szólalt feL Hangsúlyozta, hogy a cseh­szlovák szakszervezetek hatá­rozottan elutasítják a szocia­lizmus ellenségeinek azt a kí­sérletét, hogy Csehszlovákiát letérítsék a szocialista társa­dalom fejlődésének útjáról. Gáspár Sándor, a Szakszer­vezetek Országos Tanácsinak főtitkára, a szakszervezeti vi­lágkongresszus magyar kül­döttségének vezetője, tegnap délután — a kongresszus épü­letében — találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képvi­selőivel és válaszolt kérdéseik­re. — A Szakszervezeti Világ- szövetségnek — mondotta Gás­pár Sándor — meggyőződése, hogy az elkövetkezendő évti­zedekben a munkásosztály sze­repének a világ minden táján növekednie kell. Nem a társa­dalmi berendezkedés megvál­toztatására gondolunk első­sorban, hanem arra, hogy a béke védelmében, az egység­törekvések erősödésében, a de­mokratikus szabadságjogok, tehát az alapvető társadalmi kérdések tekintetében növelje szerepét a munkásosztály. Ez messzi távlatban is meghatá­rozza a szakszervezetek szere­pét és feladatát. A nemzetközi szakszervezeti mozgalmon belül a Szovjet­unió, a szovjet szakszervezetek szerepét — a mai társadalmak nagy sorskérdéseinek megol­dása szempontjából — megha­tározó jellegűnek, a szó jó ér­telmében vett meghatározó szerepnek minősítette. Az SZVSZ alapszabályának módosításával kapcsolatban ki­fejtette: az alapszabályt min­den munkásszervezetnél úgy tekintjük, hogy az forma, amit az élő, az eleven munka tölt meg tartalommal. Kitért arra, hogy ma a nem­— Senkinek sem fogjuk megengedni — mondotta —, hogy aláaknázza, veszélybe sodorja szocialista vívmá­nyainkat. A csehszlovák rorra- dalmi szákszervezeti mozga­lom teljes mértékben támo­gatja a Csehszlovák Kommu­nista Párt új vezetőségének politikáját, tevékenységében a marxizmus—leninizmus elveit követi, s minden erejével elő­mozdítja Csehszlovákia politi­kai és gazdasági konszolidá­cióját. • » * A kongresszus ma folytatja munkáját zetközá szakszervezeti moz­galomnak négyféle irányzata van, ezek — vulgárisán fogal­mazva — egyfelől a szocialis­ta országokban, másfelől a tő­kés országokban dolgozó szak- szervezetek, harmadrészt a fejlődő világban, negyedsorban pedig az autonóm alapon mű­ködő szakszervezeti mozgal­mak. Az SZVSZ előtt álló je­lentős feladat, hogy szinteti­zálja ezeket az irányzatokat, általánosítható tapasztalatokat tegyen közkinccsé, világmére­tekben kifejezésre juttassa a munkásosztály szolidaritását. További kérdésekre vála­szolva Gáspár Sándor a többi között utalt arra, hogy a világ mintegy 200 millió szervezett munkásából 120 millióan tar­toznak a Szakszervezeti Világ- szövetséghez. Elmondta, hogy a harmadik világ fejlődő or­szágainak, szakszervezeteinek nyújtandó segítség, támogatás mikéntjét most tanulják a szocialista országok szakszer­vezetei. A szocialista országok szak- szervezeti mozgalmára az SZVSZ nem gyakorol nyomást, ellenkezőleg: a szocialista tár- dalmak fejlődése, demokrati­zálódása formálja, javítja a világszövetség munkáját. Végezetül annak a meggyő­ződésének adott kifejezést a magyar küldöttség vezetője, hogy a kongresszus után a Szakszervezeti Világszövetség taglétszáma növekedni fog, mert a budapesti tanácskozás emeli az SZVSZ tekintélyét, vonzerejét. (MTI) Épül a biológiai kutatás centruma Szegeden Szegeden, az Odessza körúton negyedmilliárdos beruházással épül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia biológiai kutató telepe, mely 1971-ben kezdi meg működését. Képün­kön: A kilctncszintes laboratóriumi épület. (MTI fotó — Tóth Béla felvétele) Módosítási javaslatok a tengerfenék fegyvermentesítésérSI Gáspár Sándor sajtóértekezlete A szocialista társadalom fejlődése javítja a világszövetség munkáját is

Next

/
Thumbnails
Contents