Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-23 / 246. szám
HÚSZÉVESEK AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK Emberek, akik a yízből élnek... — 1936 óta járom a vizet. Sokáig kezzel halásztak, 1955 óta megy az elektromos halászat, cs csőrlővel húzzuk ki a hálót. A legnagyobb fogás? 1942. december 22-én ketszáz- negyvenhét mázsa ponty egy húzásra, a fűzfői öbölben... (Vörös Istmn hajóvezető a Süllőről.) “Birodalmuk« a Nagy Tó: a Balaíom, meg számos halastó Somogy északi részén. Balatonkenesétől Keszthelyig hosz- szú az út, s ezt rendszeresen megteszik hajóikkal A Balalofölött kondérban gulyás ro- tyog. A vízből háló emelkedik ki, mint egy nagy-nagy kosár, benne temérdek ponttyal, harcsával. — Ni, egy csuka!... Az :s akad a sok hal között. Papp József íőhalász itt a -főnök«. — Nyolcvanöt holdas ez a tó, a FIALÉRT-nek szállítunk. Kilencven mázsa ment el eddig, összesen lesz majd vagy négy vagonnal — mondja, s a többiek rábóiintanak. Innen csak egy jókora ugrás az irmapusztai telep, ahol a tavak vizében a halaknak meg kellett barátKOzniuk — a kacsákkal. Jól menő kac^tenyészete, keltetője és hizlalója van itt a gazdaságnak, ahol a tavak állandó — és kitűnő — tenyészterületet biztosítanak a szárnyasoknak. De a jelenné» is szebbnek ígérkezik a jövő: már épül egy 22 000 férőhelyes előnevelő, jövőre még egy ugyan- ilyet készítenek, s 1971-ben már mintegy 400 000 pecsenyeHorváth Károly igazgató: — Jövőre ismét új hajókat kapunk. ni Halgazdaság mai szervezett ibi-májában az idén január I- től működik, miután a Balatoni Halászati Vállalatot és a Felső-somogyi Halgazdaságot ösz- szevonták. A balatoni kerület telepekre oszlik, öt brigád — a siófoki, a ! alatonszemesi, a fonyódi, a keszthelyi és a tihanyi — járja a 106 000 holdas víztükröt A tógazdasági kerületbe tartozik a földvári, a szárszói, a fonyódi, a lellei, a buzsáki és még számos halastó. Hallgatom a tájékoztatót Horváth Károly igazgatótól. Ütőn vagyunk a Balaton somogyi oldalán. Olyan ez az őszi nap, amilyenből már csak néhány lehet hátra a sáros őszig. Az út még porzik az autó mögött, amint Fonyód felé, az egyik halastóhoz igyekszünk. Por és nádtonger, meg szégyenlősen langyos napfény fogad a tóparti halászsátomál. A víz mellett, hamvadozó tűz kacsái szállítanak el innen. Mindezt nem csupán előneve- lők építésével, hanem a törzs- állomány és a keltetőgépek számának a megduplázásával kívánják elérni. A halastavak tehát halat, kacsát, aztán nádat meg télen jeget adnak, és c-zenkívül ezekből a vizekből helyeznek évente a Balatonba 8—10 vagon kétnyaras pontyot. A legtöbb munkát, gondot — és tegyük hozzá mindjárt — örömet is a Balaton adja a gazdaságnak. Az előbb említett halászbrigádc/k mindegyike korszerűen dolgozik: kerítő- és iiúzóhálójuk, nagy varsájuk és eresztőhálójuk fontos tartozéka a tizenkét hajóból álló halászflottának. Egy-egy hajó 30— 35 tonnás, mellettük számos halászbárka, motorcsónak segédkezik, elektromos haiász- gép, haifelvonó segít a munkában — s télen előkerül a jegfurész is. A kikötőben állunk, az egyik új hajó fedélzetén. Az öböl torkolatán túl kitárulkozik a nagy, szürke víztükör. & hogy mi az, ami nem látszik, mert a víz alatt van — arról az igaz- go tó tájékoztat. Az elmúlt öt évben mindig másfél száz vagon kerül volt a kifogott hai mennyisége, többnyire keszeg és garda. 1964-ben 153 vagontm zsákmányra tettek szert Érdemes összevetni ezt egy másik Vörös István több mint három évtizede járja a Balatont Megérkezett a tihanyi brigád halrakománya a siófoki kikötőbe. adattal: 1945 előtt az évi átlag 89 vagon volt... Jól emlékeznek még az ISiŐIi-ös kárra. Akkor a fertőzött víz miatt mintegy 50 vagon hal pusztult el, főként sok értékes süllő veszett ki. Legnagyobb vevő a HALÉRT meg a Budapesti Konzervgyár. Az idén is szép eredményre számítanak — a háromnegyed éves mérleg szerint mintegy 3 millió forintra — a gazdaságban; a halastavakon most folyó lehalászások azt mutatják, hogy jó volt a , »vetés«, van mit »aratni«. S hogy a Balaton nemcsak a halászol mák »terem«, azt hadd bizonyítsa ez a szám: 1968-ban 12 vagon halat fogtak ki a szerencsés horgászok, és a hazaiakon kívül több mint &00 külföldinek is adtak el horgászjegyet. — Szép eredményre számítunk, s az emberek tudják ezt — mondja az igazgató. — Kétezer forint körül alakul dolgozóink havi átlagkeresete, egy re több problémát oldunk meg sikeresen. A régebbi halászati bői a napi hetven-nyolcvan mázsa is... Vízi emberek mind. Otthonosan morognak a szelíden sikló hajón, a billegő csónakon. Többen már harminc éve itt dolgoznak. Huszonötén kaplak az idén a húszéves jubileum alkalmából jutalmat és oklevelet Amíg a halat kosarakba rakják és a niérlegházba szállítják, a halászatról beszélgetünk. Borbély Imre, a siófoki brigád 1-es hajójának a vezetője, Molnár Győző, a tihanyi brigád Süllőjének a gépkezelője — ezúttal gondolatban — a múltban hajózik: — Még a háború előtt kezdtük itt a vízi életet — mesélik. — A Halászati Rt-nél dolgoztunk. Tíz hajó járta a vizet, köztük két gőzös. A Zala meg a Veszprém... A háború után hónapokig a roncsokat szedtük ki a Balatonból. Mind a két gőzös elsüllyedt, de kiemeltük, majd újra használtuk őket... Hogy van-e utánpótlás? Vannak fiatalok, de az újak között bizony akadnak, akik az első viharos hajóút után búcsút intenek ... ígéretes jövő előtt áll Irmapusztán a kacsatenyésztés és hizlalás. laha is látta volna. (Holott már a Vörös Gárdában Oroszországban együtt harcolták.) Erre még jobban megkinoz- ták. — Mi az, hogy nem láttad? Mi az, hogy nem ismered a legjobb elvtársadat, a Marabut? Ekkor derült ki, hogy a titokzatos Marabu azonos Csu- vara Mihállyal, aki hosszú idő óta Prónayék beépített kémje volt a kommunista pártban. Visszapergetve az eseményeket, a következők derülteik ki Csuvara Mihályról. Budapesten 1919-ben felismerte őt egy Görgey nevű százados. akivel együtt volt orosz fogságban. (Ez a Görgey később Horthy szárnysegédje lett.) Görgey volt az, aki rávette Csuvarát, hogy kémkedjen a kommunisták ellen, és Csuvara ráállt erre a gyalázatos árulásra. Az elásott arany és ékszer kihozatala is kitalált mese, csapda volt. Erről így beszél a már említett Prónay-napló. (1) -Szombathelyen a Sabaria Szállodában kaptam kvártélyt, és megtaláltam de. Marabut, aki a városban szerte-széjjel kószált, és tettre készen, nyugtalanul várt. Megösmertettem őt Balassával...« Majd...» A szombathelyi központi irodának (2) a Saba(1) *A határban a Halál kaszál...« (Prónay Pál feljegyzései.) Kossuth K. 1963. Idézve a 134. sk. old. (2) Prónay Pálnak az Ausztriában menedékjogot élvező kommunisták elleni akciók céljára létrehozott központjáról van szó. Prónay terve az volt, hogy az internált népbiztosokat elrabolják. áthozzák lúa^yavországrA és ill kivégezzék. ria Szállodának egy kibérelt} szobáját rendeztem be. In- 4 nét irányítottam a különbözői megfigyeléseket, valamint ide) érkeztek a jelentések Becsbőlj és a többi határállomásokról.«! (Embereimet) »álnéven és ál-) igazolványokkal Bécsbe küld-! tem, hogy ott a már előrement! Balassával és Csuvarával! együttműködve különböző mó-J dón szintén belekapcsolódja-. nak a bécsi kommunisták és) emigránsok megfigyelésébe«. Prónay följegyzéseiből tud- juk meg azt is, hogyan és hol# mutatta be Csuvarát Prónay# Horthy Miklósnak, aki — mint# mondta — ég a vágytól, hogy# megismerje Marabut. # Prónay naplója így vall | erről: I »Rátérve azután nemcsak# minálunk, de Ausztriában is# tapasztalt kommunista- és zsi-# dóellenes hangulatra, hivat-# koztam azon adatokra, ame-i lyeket Balassa és Csuvara Mi-# hálytól kaptam, akik köztük# éltek hónapokig, most pedig# itt-tartózkodnak Budapesten. # Erre Horthy kifejezte azon# óhaját, hogy szeretné az emlí-# tetteket látni, de különösen az# utóbbit, aki kommunista is# volt Azonban nem itt a Gél-# lértben. hanem másutt, talán, öccsének. Jenőnek vagy pedig, bátyjának, Horthy Istvánnak- a lakásán. így is történt. Másnai a fővezér polgári ruhában, bátyjától, Horthy István tábornoktól kísérve meg-, jelent az utóbbinak Kaplony. utca 6. szám alatti lakásában,) ahol Balassával és Csuvarávali vártam. í (Folytatjuk) # A két Kiss László — apa és vállalatnál jobban kerestek az emberek, mint a halgazdaságnál, s a különbséget a már most érvényben levő kollektív szerződésben igyekszünk eltüntetni: Javítottunk a szociális ellátót tságon is. Célunk a Balaton halállományának növelése, új fajták telepítése, a gazdaságosabb hal tenyésztés. Ezekhez a munkákhoz megfelelő szakmai képzettséget biztosítunk. Háromszáz dolgozónk van, közülük 130 halász, további lí3 pedig műszaki — hajó- vezető, lakatos stb. — képzettséggel rendelkezik. Befut a kikötőbe a tihanyi brigád hajója. A parton kíváncsi várakozók toporognak. Ügy fordul a vontatóhajó, hogy a »halashajó« kormányosa könnyen odaigazithassa járművét a kirakohoz. — Viszonylag gyenge a fogás — mondják a halászok — Mindössze hét-nyolc mázsa ha van. Még meleg a víz. Ha lehűl, akkor összesereglenek a halak, és meglesz a Halat onfia — ugyancsak a vízből él. Idős Kiss László 1928-ban szegődött a Balatonhoz. A fia. ifjú Kiss László 1960-ban állt melléje. Az apa a tihanyi brigád egyik hajójának a gépkezelője, a fiü a siófoki brigád matróza — de már ő is megszerezte a ha jó vezetői jogosítványt. Arról beszél, hogy még kis srác volt, amikor kiment először a vízre édesapjával, és megszerette ezt a munkát. Mert ezt csak szerelve lehet csinálni. — Télen, ha beáll a jég a Balatonon, a gépész akkor se tétlen. Jeget meg nádat vágunk. És ahogyan ralik kerül a sor, őrt állunk a hajóinknál. Az egyik hajó máris útra készül. A partról gumicsöven at feltöltik a tartályát üzemanyaggal. Kiürül a halszállító hajó. Az együk kosárban csupán egyetlen hal ken.! a mérlegre. 45 kilót nyom a harcsa. Egy-egy húzásban ilyen, sőt nagyobb is akad. Uernesz Téren* UJ-J'UI * 00 41. >ak hosszas rábeszélésre, iután megmagyaráztam neki, így a vörösök megdöntése xn jelent véres, utcai harcolt, a Revolution (a forrada- m) nem jelent egyebet, mint yszerű kormányválságot, ak aztán nyugodott meg és kor vonta vissza a felmon- ist. (Ebből is látható, hogy generális milyen szenilis >lt már. Nemhiába helyez- k idő ’lőtt nyugállományig Amikor az elvtársaknak el- ondtam a történetet, igen t nevettek, de össze isszid- k. És elrendelték, azonnal ;ressek másik lakást. MI LETT AZ ELÁSOTT ARANYAKKAL? Mint már említettem, sem Münnieh, sem Mészáros nem mehetett Csuvarával más irányú munkájuk miatt. Mészáros, mikor Pestre utazott, csak a magyar határig jutott el. mert a zöld színű, duplafedelű kofferral a kezében Ágfalvá- nál a fehér tisztek letartóztatták. Kegyetlenül összeverték, súlyos bilincseket raktak a kezére, hogy később Pestre szállítsák. De Mészáros, akinek neve véletlenül a foglalkozását is jelölte, bikaerős ember volt Amikor az őr belépett a zárkájába, bilincsbe vert kezével leütötte, és megszökött. A több sebből vérző ember azonban nem juthatott mesz- szire. Ismét elfogták, és erős fedezet mellett a kelenföldi laktanyába kísérték. Akkoriban a hírhedt tömeggyilkos Héjjas-különítmény székhelye volt ott. Abban az időben még olyan zsúfoltak voltak a börtönök, hogy férfiakat, nőket közös terembe zártak. Itt találkozott az akkor szintén letartóztatásban levő Hamburger Sándor- né a mártírhalált halt Vadas testvérekkel és Mészáros Gáborral. Mészáros innen küldte a következő — sajnos — utolsó üzenetét Hamburgeméval a pártnak: — Mondja meg az elvtársaknak: annak ellenére, hogy irtózatosan megkínoztak, senkit sem árultam el. Senkit azok közül, akiiekéi fel kellett volna vennem a kapcsolatot. Mészáros azt is elmondta, hogy Csuvarával is szembesítették, de 6 tagadta, hogy vaB SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 1969. októbR* 23
