Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-23 / 246. szám

Fejlesztik a somogyi út- és vasúthálózatot Kaposváron tárgyalt dr. Csanádi György miniszter Somogy közlekedésének és hírközlésének fejlesztési prog­ramjáról tárgyalt tegnap Ka­posváron a megye vezetőivel dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter. A minisztert és a kíséretében le­vő vezető munkatársait Ne­meth Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára és Böhm József, a megyei tanács vb-el- möke fogadta. Részt vett a tárgyaláson XJr-bán Lajos, a Központi Bizottság gazdaság­politikai osztályának munka­társa is. Dr. Csanádi György hangsú­lyozta, hogy a negyedik öt­éves terv közlekedési és hir- közlésfejlesztésének program­ja szoros kapcsolatban, áll a közlekedéspolitikai koncepció elképzeléseivel. Átépítik a siófoki és a kaposvári pályaudvari A tegnapi tanácskozáson megállapodás született arról, hogy a negyedik ötéves terv időszaka alatt befejezik a ka­posvári vasútállomás korsze­rűsítéséi Ez a munka magában foglalja a vágányhálózat teljes rekonstrukcióját, a felvételi epületek korszerűsítését, az aluljái'óremdszer megépítését, és a vasúti felüljáró átépíté­sét A felüljáró átépítésénél; költségeit kétharmad részben magára vállalta a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium, egyharmadát pedig a tanács fedezi majd. A megállapodás értelmében év végég kidolgoz­zák az intézkedési tervet, s ebben rögzítik az építkezés ütemét. A siófoki vasútállomás re­konstrukciója során szdgetpe- ronos aluljárót építenek a sí­nekhez, s ezt meghosszabbítják a vasúton túlra is. Ezáltal le­hetővé válik, hogy a felüljáró helyett ezen közelítsék meg az állomásról a Balaton-partot. A vasúti Sió-hid alatt js megte­remtik a közúti közlekedés le hetőségét. A rekonstrukdóval egy idő­ben mindkét állomáson kor­szerű biztosító berendezéseket is szerelnek föl. A távlati fejlesztési elképze­lések mellett a következő év tennivalói is szerepeltek a ta­nácskozáson. Tegnap született megállapodás arról, hogy 1970-ben megindítják a Kapos­várt Budapesttel összekötő So­mogy expresszi. Tovább korszerűsítik az utakat A közlekedéspolitikád kon­cepció megvalósításának fon­tos előfeltétele a korszerű köz- úthálózat kiépítése. A követ­kező években megnő a szere­pe a Balatonkeresztúrt, Mar- calim. Nagyatádon át Barcs- csal összekötő 63-as számú út­nak. A két település — Marca­li és Nagyatád — fejlesztése indokolttá teszi, hogy a ter­vezettnél korábban készüljön el a községeken áthaladó út­szakasz rekonstrukciója. Nagy­atádon 1970-ben megkezdik ezt a munkát. Az út korszerűsítése koncentrált programot igényel. Ugyanez vonatkozik a 61-es útnak Ka­posváron át haladó szakaszára. Szerepel a programban a Szd­Háromnegyed év elteltével A szövetkezeti építési beruházásoknak több mint 66 százaléka elkészült AZ EGYRE INKÁBB KÖ­ZELGŐ ÉVVÉGE adta a gon­dolatot, hogy a megye szövet­kezeteinek beruházásairól ér­deklődjünk. Hogyan valósul­tak meg a tervek, milyen az épületek készültségi foka? A Somogy megyei Beruházá­si Vállalatnál Mészáros Sándor csoportvezető tájékoztatott: — Szeptember harmlncadi- kai adat szerint 149 épületet terveztünk; ezek kivitelezése 82 millió forint A 149 épületből 131 építése beindult, illetve befejeződött. Teljesen kész 69. Ez hetven százalékos készült­ségi állapotot jelent, azaz idő­arányosan nincs lemaradás. Természetesen vannak olyan épületeink, amelyeknek kivite­lezése a tervek szerint átnyú­lik a következő évre. A napok­ban lesz a műszaki átadása az attalai, 1040 férőhelyes sertés­hizlaldának és fiazta tónak. Épül még korszerű sertésfiaz- tató például Balatonszentgyör- gyön és Kadarkúton is. Bor­júnevelők Kálmáncsán és Bu- zsákon lesznek. Ezek mind olyanok, amelyek kellő alakí­tással vagy anélkül is alapjai lehetnek a majdani koncent­rált telepeknek, összefoglalás­ként annyit mondhatok el: va­lószínű, hogy céljainkat elér­jük, és ami feladatot meghatá­roztunk, azt az év végéig el­végezzük. A Mezőgazdasági Beruhá­zási Vállalat Somogy megyei kirendeltségén Szabó Péter igazgató, Gaál Sándor beruhá­zási előadó és Kovács József lebonyolítási csoportvezető ar­ról beszélt, hogy az általuk le­bonyolított termelőszövetkezeti beruházások költsége 150 mil­lió forint. Ebből szeptember végéig 110 milliót építettek be. Ez megfelel az előzetes tervek­nek. A műszaki készültségi fok 71 százalék. Néhány jelentő­sebb vállalkozásukat is meg­említették. A háromfai sertés­kombinát 44 millió forintos beruházással épül. A megvaló­sítása szakaszokban történik. Tízmillió forintot már beépí­tettek. A komlósdi szövetke­zet 2000 férőhelyes sertéstele­pe is a nagyobb vállalkozások közé tartozik. Építése ez év december harmincegyedikén fejeződik be. November 15-ig adják át az agronómiái elő­készítési terveket az öreglaki, a kálmáncsai és a rinyaújlaki termelőszövetkezeteknek. Mindkét vállalatnál hátrál­tató tényezőként emlékeztek meg az országos szinten Is je­lentkező cementhiányról. Végh Tivader, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának közgazda- sági csoportvezetője így látja a megyei helyzetet: — A harmadik ötéves terv­ben a tsz-építkezési beruhá­zás 500 millió forint, míg a gépi: 505 millió. Meliorációs és egyéb munkákra 200—200 millió beruházását terveztük. Az új gazdasági mecha­nizmus bevezetésével a be­ruházási lehetőségek nagy­mértékben bővültek. Ez már 1968-ban azt ered­ményezte, hogy 300 millióval szemben 409 millió forint be­ruházás valósult meg a terv­időszak három évéiben. A há­romnegyed évi összes épület-, gép- és egyéb beruházás mint­egy 305—310 millió forint. En­nek jelentőségére utal az is, hogy megyénk szövetkezetei eszközellátottság tekintetében lemaradtak az országos átlag­tól. A 24 közigazgatási egység közül állóeszköz-ellátottságban a huszonharmadik helyen ál­lunk. A szállító gépjárműve­ket tekintve: az utolsón. Ez a helyzet erőfeszítésekre sarkall bennünket. Az épületberuhá­zásoknál az utóbbi két évben hatalmas előrelépés történt. A szarvasmarha- és sertéste­nyésztő épületek beruházásai I nagy állami támogatást kap­nak. örvendetes, hogy ebben az évben megindult a szakosí­tott telepek építése. Eddig 36 építéséhez adott a megyei ta­nács hozzájárulást a hetven százalékos állami támogatásra. 23 tehenészeti, 13 pedig sertés- tenyésztő telep. Termelőszö­vetkezeteink erre az évre 305 millió forintos építési beruhá­zást irányoztak elő; ebből 202 milliót, azaz 66,3 százalékot teljesítettek. MINDEN ERŐT SZÜKSÉ­GES ÖSSZPONTOSÍTANI, hogy a program maradéktala­nul megvalósuljon. Saját ér­dek, hogy a mezőgazdasági építőipari szervezetek (Tö- VÁL-ok) és a szövetkezeti épí­tőbrigádok most — az év hát­ralevő részében —- minden erőt az ez évre tervezett épít­kezések befejezésére összpon­tosítanak. Lcskó László !972-ben már próbaüzemei a BCM A tervezeti ütemtervnek megfelelően halad az ország egyik legnagyobb beruházási programja, a két és fél milliárd fo­rint értékű Beremendi Cement Művek építkezése. Tavaly elkészült a közúti és vasúti összeköttetés és a felvonulási épületek. Az idén pedig a véglétesítmények közül vala­mennyi épület alapjait, illetve néhány, fontosabb épület váz- szerkezetét fejezik be. Jövőre már a gépek technológiai szerelése is megkezdődik a hazai és a külföldi szerelőpart­nerek közreműködésével. Képünkön: A forgókcmoncék alap­jainak betonozásán dolgoznak, a báltérben az ötezer köb­méteres silótornyok. getvárt Kaposvárral összekötő ut Kaposvár előtti szakaszának a rekonstrukciója is. A gyors ütemben növekvő közúti közlekedés egyre ha­laszthatatlanabbá teszi a meg­felelő szervizhálózat kiépítését is. A Balaton nagy nyári for­galma még inkább sürgeti, a korszerű javítási lehetőségek megteremtését ezen a terüle­ten. Ezzel kapcsolatban mond­ta el dr. Csanádi György', hogy a közúti fuvarozásban már teljes szabadságot biztosítot­tak: mindenki vegezhet bér­fuvarozást, akinek erre alkal­mas gépkocsija van. Ezt az el­vet követik a szervizhálózat kiépítésénél is. A tárca által létesített szervizállomásokon kívül lehetőseget teremtenek arra, hogy más vállalatok, ktsz-ek is végezzenek ilyen szolgáltatást Új aulébuszpglyaudvarok épülnek MAI KOMMENTÁRUNK 9 tanácstagok tevékenysége Az utóbbá években sok gon dot okozott a közúti személy szállítás Somogybán. A KPM vezetői ígéretet tettek, hogy a következő ötéves tervben csökkentik a zsúfoltságot, több uj autóbuszt kap a megye, nö­velik a taxiparkot, és Siófokon, Barcson, Nagyatádon megépül az úi autóbuszpályaudvar. Ja­vítanak a közúti teherszállítá­son, s megépül a siófoki és a kaposvári új Volán-iroda is. Siófok hírközlésének javítá­sára 135 millió forintos költ­séggel 2900 állomásos közpon­tot építenek. Felvetődött a ka­posvári távbeszélőközpont bő­vítésének a szükségessége is. Erről később döntenek majd. A pályaudvari postahivatal megépítése viszont nem várhat tovább: a vasútállomás re­konstrukciójával együtt ez is elkészül. _ Kercza Imre Két év telt el a választások óta, a tanácsciklus felénél já­runk, időszerű tehát, hogy megvizsgáljuk, jól választot­tunk-e, tevékenykednek-e, s ha igen, mennyire aktívan a tanácstagjaink? Az értéke­léshez segítségül kell hív­nunk a statisztikát is, hiszen a megyében megválasztott 5160 tanácstag munkáját, mint egészet — háromszáz- ezer ember bizalmának hor­dozóját — tesszük mérlegre. A ciklus első évében a me­gyei tanácsüléseken általá­ban többen jelentek meg, mint 1958-ban, de a hozzá­szólások és az interpellációk számát tekintve a második év érettebb, megfontoltabb és alaposabb tevékenységet ho­zott. Korábban egy-egy vég­rehajtó bizottsági vagy ta- nácsülési határozat végrehaj­tását csupán tudomásul vet­ték, míg ma már számon is kérik, sőt a nem teljes érté­kű eredményt — felszólalás vagy interpelláció útján — kifogásolják és százszázalé­kosan megkövetelik. A tanácstagok választóik­kal beszámolójukon és fo­gadóórájukon találkoznak. Volt rá példa — a korábbi ciklusban és a mostaniban is hogy egy-egy tanácstagtól a választóknak kellett szá- monkérniük, mit és hogyan intézett, mennyiben tett ele­get kötelezettségének, hogyan képviselte választói érdekeit. Nem azért indítottam ezt a gondolatot negatív példával, hogy ebből szűrjem le a ta­nulságot (igaz ugyan, hogy ilyen is van, de nem ez az általános), hanem azért, mert a tanácstag van a választói­ért, s nem fordítva. Az az ál­talános tapasztalat, hogy a fogadóórák mai rendszere nem felel meg a követelmé­nyeknek, korszerűtlen, arról nem is beszélve, hogy a köz­ségekben, ahol nap nap után találkoznak egymással, telje­sen formális a fogadóóra. Ha megtartják, akkor is csak azért, hoi.y felsőbb szervük­nek minél jobb statisztikát jelenthessenek A tanácstagi munka mai fokmérője már nem a pana­szosok száma, hanem a biza­lom és a népszerűség. Egyik országgyűlési képviselőnk be­számolóján és fogadódél­utánján — írd és mondd — négyen jelentek meg, s azok közül is hárman megoldatlan lakáshelyzetükre kének or­voslást. Korábban már vala­mennyi illetékes fórumot vé­gigjárták, a "listáról« csak a képviselő hiányzott, hátha majd ö... Mi a véleményük a válása tottaknak saját tevékenysé­gükről? Először is az, hogy a szak­osztályokhoz benyújtott, il­letve a hozzájuk továbbított kéréseket és bejelentéseket aránylag gyorsan elintézik, bár Kaposváron építési és lakáscsere ügyekben lehetne gyorsabban is dönteni. A ta­nácstagok nagy többsége tár­sadalmi funkciókkal túlzsú­folt, s miután egy ember csak egy marad, még ha négy-öt titulust akasztanak is a nyakába, csökkenteni kellene ezeket a megbízatá­sokat, mert mindenhol tel­jes értékű munkát nem lehet nyújtani — jóllehet ezt el­várják. A választók és a választot­tak közötti jó kapcsolat, egy­más megbecsülése és segítése nemcsak négy évre szóló fel­adat. A tanácstagok akkor tudnak hasznosan, a dolgo­zók érdekeit képviselve te­vékenykedni, ha maguk mö­gött érzik a minél jobbra, minél tökéletesebbre való tö­rekvést, az alkotó munkát. S. G. Eredmények és felkiáltójelek A gyár két és fél éves. Termelési értékéről már száz­milliókban beszélnek. Többnyire nők dolgoznak itt. Nap­pali, éjszakai műszakban. Köztük családanyák is szép számmal. És a munkahely problémái mellé felsorakoz­nak az otthoniak is. Bevásárlás, háztartás, gyerek. A VBKM Kaposvári Villamossági Gyára 1987. január 1-én indult. A pár éves tapasztalatok sokat mondanak már. Nemcsak termelési eredményekben. A párt- és szakszervezeti bizottság megvizsgálta a dolgozók helyzetét, életkörülményeiket a gyárban és a gyáron kívül. Megjelölték a jövő szociális és kulturális tennivalóit. Ahol nők dolgoznak, általá­ban nagy a munkaerővándor­lás. Így volt a villamossági gyárban is. De megtalálták az ellenszerét. A feleség után nemegyszer a férj is kopogtat már. Itt helyezkedik el. Hogy miért? Sok oka van. A leg­alapvetőbb a bérezés. A gyárnak nagy érdeke volt az éjszakai műszak. A milliókat érő gépek így ál­landóan termelnek. A hajnalig tartó műszakban gyakran csa­ládanyák állnak mellettük. Nem kis áldozatot vállalnak ezzel, de megéri. Egyikük ke­resete sincs két és fél ezer forint alatt. Jó ösztönzőnek bizonyult a műhelybérezés. Főleg olyan részlegeknél vezették be, ahol tulajdonképpen a gyár vérke­ringését irányítják, mint pél­dául a nyersanyagelosztó. A fölmérés szerint általáno­san emelkedtek a bérek, és a kollektív ösztönzés jobban összetartóvá tette az embere­ket. A hozzászólók hangsú­lyozták — és ezt Bene Nán­dor párttitkár is nagy öröm­mel summázta —, hogy nem minden a fizetés. Nemcsak a boríték tartja itt az embere két... »A biztató eredmények leg- nagyobb záloga a jó vezetés- — mondta a párttitkár. Olyan irányitó kollektívát alakítot­tak ki, melyben mindenki megtalálta a helyét, ahol a legtöbbet legjobban tudja ten­ni. A gazdasági törekvések mellett azon vannak, hogy egyre jobban törődjenek az emberekkel. Ha kell, tudomá­nyos alapon is. Figyelembe veszik a munkapszichológus elemzéseit. E téren persze még jócskán akad tennivaló. Főleg a középvezetés szintjén. Elég sok panasz hangzott el a mű­vezetők irányítási módszereire, a hangnemre, a bánásmódra. Pedig különösen kényes és nagy fontosságú ez a női mun­kaerőt foglalkoztató gyárban. A helyzetet csak súlyosbítja az, hogy még nincs megfelelő utánpótlás. Valaki úgy fogai mazta meg, «-ha az iskola ka­pujába állunk, már akkor is elkéstünk.« De így is van ez. Megyénkben rendkívül nagy szükség van képzett vil­lamossági szakemberekre, a gyárban pedig különösen. Irá­nyítják, szervezik a termelést a technikusok. Kevés van be­lőlük, mert ilyen típusú isko­la csak Pécsen és Székesfe­hérváron működik. Szükséges lenne tehát a saját erőforrá­sok megteremtése. Középfokú, gyenge vagy erős áramú tago­zat indítása. A párttitkár sza­vaiból arra lehet következ­tetni, hogy a villamossági gyár minden segítséget meg­adna a képzéshez. Hogy milyenek a gyári élet- körülmények? Elég bepillanta­ni a csempézett mosdóba, a korszerű étterembe, végighall­gatni a klubban egy előadást, író-olvasó találkozót, figye­lemmel kísérni a szerveződő irodalmi színpadot. Mind olyan dolog, amelyre igény je­lentkezett. amellyel számoltak és számolnak a jövőben is. Most a tömegsport megterem­tésén fáradoznak. A lányok teniszezni akarnak. Megkapják majd a felszerelést. A gyári életkörülményekhez tartozik, ha közvetve is, ami a gyáron kívül van. Ami még megoldásra vár és az eddi­gieknél talán fontosabb. Korszerű buszvárót tervez­tetett a gyár. Szép is nagyon, de csak rajzban látható, mert nem kapnak kivitelezőt. A közlekedésre továbbra is sok a panasz. Kevés a járat, a kocsik túlzsúfoltak. A megol­dás rendkívül fontos, de az AKÖV is csak lépésekkel ha­lad előre. A növekvő gyár pe­dig rohamléptekben követel. És a gyár érdeke a döntő. Kényszerhelyzetben már saját autóbuszt is vennének, de a jövő útja (és természetes útja) az, hogy a közlekedési problé­mákat az Autóközlekedési Vállalat oldja meg! . Van még ellentmondás bő­ven. Korszerű a rendelőinté­zet — nőgyógyászat, fogászat, belgyógyászat —, s mindez a gyáron belül, de lehet, hogy akkor betegszik meg a ••har­madik« műszakot kezdő nő, amikor rohamtempóban lemo- sakszik, rohan a buszra, ro­han bevásárolni és rohan ha­za. A családihoz. Ezt az élet­tempót kellene nyugalmassab- bá tenni. Szerepel a tervek között, hogy a gyár közelében nyitnak majd egy korszerű élelmiszerüzletet. Nagyon sok háziasszony megköszöni majd. Solt fiatal dolgozik a gyár­ban. Akik itt kitűnően, kul­túrát körümények között töthetik a szabad időt, de öt­vagy hatszáz forintos albér­letben laknak, néha elszomo­rító körülmények között. Gyakran családok is. Nekik lakás kellene ... Gondok. Tennivalók. Fel­kiáltójelek. Feladatok, me­lyeket a fiatal gyár vezetői­nek kell a jövőben megolda­niuk. dolgozóik érdekében. Tröszt Tibor SOMOGYI NÉPLAP fWUnniini^ ififish október 23«

Next

/
Thumbnails
Contents