Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-22 / 245. szám

fILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. ÉVFOLYAM. 245. SZÁM. 1969. OKTÓBER 22., SZERDA KÉimiüs Somogy megyében is meggyorsítja a szociaiizmos értését MEGYEI AKTIVAÜLÉSKAPOSVÁRON Tegnap délelőtt Kaposváron, a megyei párt- bizottság nagytermében aktívaülésen vettek részt a megye párt-, társadalmi és gazdasági vezetői. Az értekezlet elnökségében helyet foglalt Szigeti István, a megyei pártbizottság titkára, Bíró Gyula, a megyei pártbizottság titkára, Kocsis László,' a megye pártbizottság osztályvezetője, Somogyi József, a Kaposvári Városi Pártbizottság első titkára, dr. Szőke Pál, az SZMT vezető titkára, Bernáth Ferenc, az egyesült nagyberki Kaposvölgye Tsz elnö­ke, a megyei párt-vb tagjai, Fábri István és Kovács Béla, a megyei pártbizottság osztály- vezetői. Bíró Gyula üdvözölte a megjelenteket, majd Szigeti István tartott tájékoztató előadást — a megyei párt-vb 1969. október 8-i ülésének állásfoglalása alapján — a jelenlegi gazda­ságirányítási rendszer somogyi kibontakozá­sának tapasztalatairól, az 1969. évi politikai és gazdasági teendők teljesítésének állásáról. Szigeti István tájékoztatója vonala még nem kielégítő. Gondot okoz továbbá, hogy a távlati fej­lesztési elkép­zelések kevéssé kidolgozottak, ezért akadozik a fejlesztési koncepciók végrehajtása. Kedvezőtlen a kisegítő tevé­kenységek gé­pesítési foka is. A gépek mel­lett dolgozó munkások állo­mánya, az Ösz- szes állományi létszámhoz vi­szonyítva, na­gyon alacsony. Ez arra utal, hogy a terme­lékenység fon­tos jellemzője, a gépesítettség, nem javult mottevöen. Eh­hez társul még az is, hogy szá­mos vállalatnál nem kielégítő a munkafegyelem. to 'V~ ! ■£. --------__ I I szakszervezeti világkongresszos tanácskozása Gáspár Sándor: A szocialista társadalom építése és a proletár nemzetköziség A tájékoztató bevezetője em­lékeztetett az 1969-es esztendő főbb politikai és gazdasági fel­adataira, majd az eddig eltelt időszak eredményeit vette számba, a termelés, a gazdál­kodás jelenségeit elemezte. — Somogy megye állami iparának termelése az előze­tes adatok tanúsága szerint az év első háromnegyedében 7 százalékkal nőtt — állapította meg Szigeti elvtárs. — Ez a termelésemelkedés lényegesen meghaladja az országos átla­got, és ütemét tekintve is meg­felel az előző évek átlagos nö­vekedési ütemének. A terme­lési felfutást 8 százalékos lét­számemeléssel értük el. Az egy foglalkoztatottra jutó ter­melési érték azonos az orszá­gos átlaggal, azonban alatta marad a megyei bázisszínvo­nalnak. A termelékenység kedvezőt­len alakulásának okai között sorolta fel a tájékoztató a pia­ci igényekhez jobban alkal­mazkodó termelés átállási ne­hézségeit, a tervezett műszaki fejlesztés és szervezeti frissí­tés helyenkénti elmaradását, a megnövekedett munkaerő­vándorlást és a létszámgazdál­kodás torzulásait. — Hiba volna azonban — hangoztatta Szigeti elvtárs —, ha a gazdasági vezetők a ter­melékenység kedvezőtlen ala­kulásának okait csak rajtuk kívül álló tényezőkben, és nem a saját tevékenységükön belül keresnék. Tapasztalataink sze­rint a termelés alakulására ki­hatással voltak a vállalati bel­ső mechanizmus fogyatékossá­gai is. Különösen érezhető ez 02 újonnan létesült vállalatok esetében, melyeknél a közép- és az alsó szintű vezetés szín­Az építőipart érintve kifej­tette a tájékoztató: az ide tar­tozó vállalatok és szervezetek tevékenységét — a fejlődés el­lenére — nem lehet pozitívan értékelni. A tanácsi építőipari vállalat és a mélyépítőipar nem érte el a termelés terve­zett szintjét, sőt még a bázis­színvonalat sem. Ezért fontos beruházások elhúzódnak, a ki­vitelezési idő több objektum esetében kitolódik. A növekvő feladatok megoldására — a minisztériumi és a tanácsi építőipar mellett — fejleszteni kell minden építőipari szerve­zetet, beleértve a kisebb volu­menű építőrészlegeket is. Ez­zel együtt az extenzív fejlesz­tési módról át kell térni az intenzív, a nagyobb gépesített­séget, a fejlettebb technológiát jelentő és alkalmazó építési módokra. Szigeti elvtárs ezután a me­gye mezőgazdasági eredmé­nyeit méltatta: (Folytatás a 3. oldalon) Tegnap az Építők szakszer­vezeti székhazában folytatta tanácskozását a VII. szakszer­vezeti világkongresszus. Az ülésen a Vietnami Szakszer­vezeti Szövetség elnöke, Hoang Quoi Viet elnökölt. Az első felszólaló Sz. Mi- radzskar, az össz-indiai Szak- szervezeti Kongresszus elnö­ke, részletesen ismertette azo­kat a harcokat, amelyeket In­dia munkásai és parasztjai vívnak a jobb életért, a de­mokráciáért és a szabadságért, és azokat az eredményeket, amelyeket részlegesen már el­értek a különböző szakszerve­zetek közös akciói révén. A kongresszus tegnapi ülé­sén felszólalt Gáspár Sándor, a Magyar Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának főtitkára is. (Beszédét rövidítve közöljük.) — A beszámolók és a fő dokumentumok választ adnak korunk nagy sorskérdéseire és meghatározzák a munkásosz­tály feladatait. Ezért a beszá­molókkal és a dokumentu­mokkal mi egyetértünk. Ügy véljük, hogy a kongresszus to­vább fogja növelni a Szakszer­vezeti Világszövetség és tag­szervezetei szerepét, elősegíti a munkásmozgalom fejlődését, és módot ad a tagszervezetek­nek sajátos feladataik kidol­gozásához. Ezután részletesen elemezte a magyar szakszervezeteknek mint szocialista szakszerveze­Oldrich Cernik kormányelnök más tagjai. Tegnap délben a tárgyalá­sokról sajtóközleményt adtak ki. A közlemény rámutat, hogy a megbeszélések során megkülönböztetett figyelmet szenteltek a Szovjetunió és Csehszlovákia közötti barátság és sokoldalú együttműködés továbbfejlesztésével kapcsola­tos kérdéseknek, az SZKP és a CSKP közötti kapcsolatok fejlesztésének a marxizmus— leninizmus és a szocialista in­ternacionalizmus elvei alap­ján. Ismét hangsúlyt kapott, hogy a szocialista közösség, az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége megerősítésének elvi jelentő­sége van. A tárgyaló felek eszmecse­rét folytattak olyan nemzet­közi politikai kérdésekről is, amelyek mindkét fél számára fontosak. A megbeszélések a Mahmud Riad, az EAK kül­ügyminisztere, magához kéret­te Franciaország, Nagy-Britan- nia és a Szovjetunió nagykö­veteit, hogy eszmecserét foly­tasson velük a közel-keleti válsággal kapcsolatos ameri­kai álláspontról. Az A1 Ahram a következő pontokban foglalja össze azo­kat a főbb megállapításokat, amelyekkel Mahmud Riad az amerikai álláspontot jellemez­te: 1. Az Egyesült Államok je­lenlegi magatartása súlyos kö­vetkezményekhez vezethet a közel-keleti helyzet szempont­jából. 2. Az Egyesült Államok nem mentes a részrehajlástól ebben a válságban, holott pártatlan­ságot követelne meg részvé­tele a közel-keleti rendezéssel foglalkozó négyhatalmi és a kéthatalmi (szovjet—amerikai) tárgyalásokon. teknek a tevékenységét, mun­kájuk lényegét és új vonásait. A mi világunkban véglege­sen megszűnt az éhhalál, a ki­zsákmányolás, a munkanélkü­liség, a jogtalanság, a meg­aláztatás, a tudatlanság. A mi szakszervezeteink a hatalomra került munkásosztály szerve­zetei, a munkáshatálom ré­szesei, védelmezői. Sokféle eszköz áll rendelke­zésükre céljaik megvalósí­tásához. Tevékenységi terüle­tük szinte korlátlan a dolgo­zókat érdeklő minden kérdés­ben. Teljesen új helyezetet te­remtett számukra a hatalom­ban való részvétel és a fele­lősség, amely népi hatalmunk fejlesztésében rájuk hárul. Ma ugyanis az a kötelessé­günk, hogy egy időben és egyszerre védelmezzük a dol­gozók egyéni és csoportérde­keit, s ugyanakkor támaszai legyünk az új hatalomnak, a munkáshatalomnak. —i Szocialista társadalmunk és szakszervezeteink sajátos vonása a forradalmi munkás­párt vezető szerepe — foly­tatta Gáspár Sándor. — Mi ezt a vezető szerepet elismerjük, mert a munkáshatalom, a kö­vetkezetes szocialista társa­dalmi rend jelszavának a meg­valósítására csak a párt képes. A párt és a szakszervezet ugyanazt a célt szolgálja. Ezen a rendszeren belül a szakszervezetek nemcsak át­testvéri barátság és szívélyes­ség, a megvitatott kérdések­ben mutatkozó teljes nézet- azonosság légkörében zajlot­tak le. A tárgyalások folyta­tódnak. Az ENSZ tájékoztató szol­gálata közzétette az atomfegy­verek elterjesztésének meg­akadályozásáról szóló szerző­dés szövegét A füzethez U Thant, az ENSZ főtitkára írt előszót. Ebben megállapítja, hogy az atomsorompó-egyez­3. Az Egyesült Államok töb­bé nem támogatja a Bizton­sági Tanács 1967. november 22-i határozatát. Ehelyett »közvetítő« szereppel szeretné megbízni Jarring nagykövetet, akinek küldetése valójában a Biztonsági Tanács említett ha­tározata gyakorlati végrehaj­tása. 4. Az EAK szerint ez az amerikai álláspont szoros kap­csolatban áll az USÁ-nak az­zal a döntésével, hogy enge­délyezik amerikai állampolgá­roknak az izraeli hadseregben való szolgálatot; 5. Az EAK ismét leszögezi, hogy ellenez minden olyan kísérletet, amely illegálisan kiterjesztené Jarring megbíza­tásának kereteit. A nagykövet­nek csak a Biztonsági Tanács határozatában megjelölt kül­detését helyesli. (MTI) tekintik az egész ország ügyeit, hanem a részleteket Is érzéke­lik, felfogják, jelzik, és részt vesznek a célok megjelölésé­ben és megvalósításában is. — Hazánkban a szocializ­mus alapjait már leraktuk, de még távolról sem mondliatjuk, hogy itt az érett, kész szocia­lizmus. A mi társadalmunk még valahol kamaszkorban él Hatalmas már az étvá­gyunk, de sokszor még nem teljes értékű a munkánk a fejlődés rohamos, de vannak még gondjaink bőven. Szabad az út a dolgozó milliók mű­velődése előtt, de vannak még, akik nem tudnak, vagy nem akarnak élni a lehetőségekkel Megvan az okunk a szakszer­vezeti önkritikára is: kritizál­juk önmagunkat és egymást, de cselekszünk is. — Űj jelenség, hogy egy ideje divattá vált saját házunk táján is a szocializmus bírá­lata, s ez rendszerint együtt jár a szocialista országok szak- szervezeteinek bírálatával is. A szocialista társadalom épí­tése nehéz, bonyolult feladat; sikeres megvalósításához szükségünk van a nemzetközi munkásosztály biztatására, együttérzésére és bírálatára, és igényeljük is hozzá barátaink és a jóindulatú emberek bí­rálatát, tanácsait. Gyakran azonban jó szándé­kú emberek, sőt barátaink is indokolatlanul eltúlozzák a szocialista építés hiányossá­gait, amivel akaratlanul is azoknak a kezére játszanak, akik sokszorosra felnagyítják hibáinkat. — A történelem bebizonyí­totta, hogy a munkásosztály nemcsak hivatott, hanem ké­pes is a vezetésre. Hiszen ép­pen a munkásosztály vezetése, a munkásihatalom révén lett a Szovjetunió elmaradott or­szágból a világ egyik legna­gyobb ipari és katonai hatal­mává. Ha nem volna a Szov­jetunió, nem hullott volna ré­szeire a gyarmati rendszer, nem volna olyan magas az életszínvonal számos nyugati országban, és ma nem lenne szocialista világrendszer. A jövő a világ munkásosz­tályáé,“ a népeké. Ebben a jö­vőben nincs helye a kizsák­mányolásnak, az imperializ­musnak. És tragikusan téved az, aki az oda vezető utat a (Folytatás a 2. oldalon) mény kétségkívül a legfonto­sabb leszerelési megállapodás az atomkorszak kezdete óta. A szerződés legfontosabb célja — írja U Thant —, hogy elzárja az atomfegyve­rekhez vezető utakat mind­azok elől, akik jelenleg nem rendelkeznek ilyen tömég- pusztító eszközökkel. Ilyen ér­telemben a szerződés elősegíti a nukleáris háború veszélyé­nek korlátozását. Az atomsorompó-egyezmény új lehetőségeket nyit a nukleá­ris energia békés felhasználá­sában folytatott együttműkö­dés bővítésére is, mivel elő­irányozza a részvevő államok lehető legszélesebb tudomá­nyos információcseréjének elő­segítését az atomenergia bé­kés célú alkalmazása érdeké­ben. Az ENSZ főtitkára megál­lapítja, hogy az atomsorompó- szerződés megteremtésével a nukleáris fegyverek elterjesz­tése elleni küzdelemben még nem ért véget. Az emberiség türelmetlenül várja a napot, amikor a szerződés hatályba lép. Eddig mintegy 90 ország írta alá a szerződést, de aggo­dalmakat okoz az a tény, hogy egyelőre nem szerepel a megállapodás szövege alatt a világ néhány olyan országá­nak az aláírása, amelyeknek csatlakozása U Thant szerint feltétlenül szükséges volna. (MTI) Megkezdődtek a szovjet—csehszlovák tárgyalások Tegnap a Kremlben megkezdődtek a szovjet—cseh­szlovák tárgyalások. Szovjet részről a tárgyalásokon részt vesznek Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszcj Koszigin és más szovjet államvezetők, csehszlovák részről: Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára, Ludvik Svoboda köztársasági elnök, és a csehszlovák delegáció U THANT A legfontosabb leszerelési megállapodásról A közel-keleti problémáról

Next

/
Thumbnails
Contents