Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Ne legyen „mellékes“ az üzemek kulturális munkája! A VÁROSI NÉPMŰVELÉ­SI TANÁCS a Pamutfonó­ipari Vállalat Kaposvári Gyá­rában tartotta tegnapi ülését. A tanácskozáson az üzemek kulturális tevékenységéről esett a legtöbb szó, különös tekintettel az egy éve alakult pedagógus kulturális brigád munkájára. Megbeszélték ezenkívül a nagy évfordulók megünneplésének tapasztala­tait, valamint a felszabadulási művészeti szemlével és a rá­diós vetélkedővel kapcsolatos feladatokat. A részvevők tájé­koztatót hallottak egy új, nép­művelési kérdésekkel foglal­kozó megyei módszertani út­mutatóról is. Iparosodó megyénkben a gazdasági eredmények növelé­sével egy időben a gyárak és üzemek kulturális munkájára is egyre nagyobb gondot kell fordítani. Az elmúlt évek ta­pasztalatai szerint ugyanis a legtöbb üzemiben sajnálatosan elhanyagolták az üzemi kul­turális élet fellenítését, szín­vonalának emelését. szerint »összeütötték«, hogy »ne érje a szó a ház elejét«. A huszonhét üzemből beérkezett jelentés sok felkiáltójelet tar­talmaz. Több nagy létszámú üzemben még ma sincs füg­getlenített kultúrfelelős. Sür­gős tennivaló van az üzemi iskolák szervezésével kap­csolatban is. A kulturális cé­lokra fordítható összegekkel sok helyen nem tudnak elszá­molni. Fejlesztésre szorulnak az üzemi könyvtárak is. Csök­kent az ismeretterjesztő elő­adások száma, a színház- és hangversenybérlet-tulajdono­sok száma sem emelkedett. Korszerűtlen körülmények kö­zött működnek az üzemi szak­körök, nem fordítanak kellő gondot újak szervezésére. AHHOZ AZONBAN, HOGY JÖVÖRE a pedagógus kultu­rális brigádok szebb ered­ményekről számolhassanak be. föltétien szükségük lesz az üzemi párt-, szakszervezétek, valamint a KISZ-szervezetek hatékonyabb támogatására. Tavaly létrehoztak Kapos­váron egy harmincöt tagú pe­dagógus kulturális brigádot. A kulturális brigád tagjai tár­sadalmi munkában látogatják a különböző üzemeket, segítik az üzemek kultúrfelelőseinek, illetve kulturális bizottságai­nak munkáját, és szoros kap­csolatot tartanak az üzemek és a városi tanács, valamint a városi népművelési tanács kö­zött. A pedagógus kulturális brigád ezenkívül hasznos munkát végzett a múlt évben. Azon kívül, hogy a vállalatok, üzemek kulturális életével, gazdasági és pártvezetőivel megismerkedtek, fölmérést ké­szítettek az orvoslásra váró hibákról. Munkájukat azonban nemcsak a kisebb vagy na­gyobb módszerbeli hiányossá­gok gátolták, hanem az a szemlélet is, amely jó né­hány üzemben fogadta őket. A JELENTÉSBŐL KITŰ­NIK, hogy a gazdasági veze­tők sok esetben »mellékes­nek« tekintik az üzem kultu­rális életének fejlesztését, s nem segítik a kultúrfelelősök erőfeszítéseit. A művelődési terveket a fölmérés ideje alatt sematikus szempontok 200 vagonos hűtöház Elkészült a Kőrös-völgy leg­nagyobb termelőszövetkezeti hűtőháza a füzesgyarmati Vö­rös Csillag Tsz-ben. A húsz­millió forintos költséggel épült korszerű, 200 vagon befogadó- képességű tároló lehetőséget ad arra, hogy a nagyüzemi gyümölcstermelésre berendez­kedett alföldi szövetkezet a termés zömét a legalkalma­sabb időben értékesítse. A Vö­rös Csillag Tsz, amely ezek­ben a hetekben 350 vagon ki­váló minőségű almát szüretel, ebben az esztendőben több mint tízmillió forint jövede­lemhez jut gyümölcsből. B. Zs. Hobbi Hobbi Hobbi A tajvani gyufacímkétől az étlapgyűjteményig Érdekes kiállítás nyílt tegnap a marcali jávási művelődési házban, izgalmasabb, mint amit a címe ígért. A gyűjtő­szenvedély megszállottjainak »kincsein« kívül ugyanis a mű­vészet határát súroló, s való­ban művészi alkotásokat is be­mutat ez a tárlat. »Korsze­rűen« fogalmaznak a népmű­velők: ma már kiterjedt a hob­bi fogalma; ide soroljuk mind­azt, ami a szabad idő okos fel- használásának értékes termé­ke. Így hát érthető, hogy az el­ső pillanatban Kapitány János hangulatos és tehetségről árul­kodó intarziás képeivel talál­kozik a néző, vagy Tiszamarti Antal párizsi emlékeket idéző festményeit pillantja meg a fa­lon. A rendezők ötlete, hogy egy blokkon látható három mű­fajban is Lányi Sámuel Ön­arckép című híres műve: szíV nes képeslapon, bélyegen és intarziás képen. Kovács László egyébként olasz, francia és ma­gyar festők bélyegsorozatát mutatja be, mellette pedig gazdag színvilágával ragadja meg a nézőt Tamás Lajos taj­vani export gyufacímke soro­zata. Művészi ihletésű a fes­tett tojásgyűjtemény, Vörös János kulcstartó sorozata pe­dig az érdekesség varázsával hat. Ihász Tibor repülőmodell- jei (amelyek a műszaki adatok feltüntetésével hasznos ismere­Majd ad én — Á, jó napot kívánok; ta­nár úr ... kedves jó Váradi tanár úr... Domokos Imre vagyok, a Dómökös Gabi ap­ja. Dömökös Gábor,■ a hetedik béből.... megkaptam az üze­netet az. ellenőrző könyvön keresztül, hogy jelenjek meg a fogadóórán a kedves tanár úr előtt. Tessék elhinni, nem rossz gyerek az é fiam, és én nem is engedek meg neki semmiféle disznóságot, pláne a nevelőivel szemben. De nem is tenné meg, kedves tanár úr... szelíd, szinte bárgyúan csendes gyerek az én fiam..., csak a barátai, azok az átko­zott svihákok mindent .ráfog­nak ... — Tessék? Hogy fizikaórán, amikor a tanár úr a táblára rajzolt, egy papírból készült repülőgépet dobott át a padok felett a Kuzmicsnak? Szinte hihetetlen! Mert kérem, az én fiam nemcsak bárgyú, hanem végtelenül' ügyetlen is, aki még soha éleiében nem tudott papírból csinálni valamit. Hogy egy nagyon szép, delta­szárnyú repülőgépet gyártott, amely zizegve fúrta át a leve­gőeget és nekikoppant az ab­laknak? Tetszik látni, tanár úr, ezt is meg kellene vizsgál­ni, hogy vajon csakugyan ö dobta-e, mert az én fiam bal­kezes és azonkívül a karjában jiatalkori reuma van, ö nem tud zizegöset dobni. Tessék, itt van a Wolf doktor úr iga­zolása — tetszik őt ismerni —, hogy a kezét még mindig nem tudja a vállánál magasabbra emelni... — Hogy a tanár új saját szemével látta, amikor a pád­ból kiemelkedve erőteljesen elhajította a papírbombázót? Hát az már más kérem, én akkor le vagyok fegyverezve, nem is szóltam egy szót sem. És amikor a tanar úr azt mondta neki, hogy miéit do­bál repülőgépeket a háta mö­gött, azt válaszolta volna, hogy nem a tanár úr háta mögött dobta, mert akkor ho­gyan is vette volna észre? Hát ha ez igaz. kérem, akkor én hazamegyek és azt a büdös A jó szolgáltatáshoz segítség is kell Az utóbbi hónapokba^ gya­korta kerül szóba a Kaposvári Fodrász- és Fényképész Ktsz kommunistái között — taggyű­lésen és személyes beszélgeté­seken is — a szövetkezet jelen­legi helyzete, jövője. — Minden véleményből a szövetkezet iránti felelősség érződik. Elsősorban az alapító tagok, de a többiek is tudják, mivel tartozunk Kaposvár és a hozzánk tartozó községek la­kosságának. Olyan színvonalra emelni a szolgáltatást, amilyen a mai igényeknek teljesen megfelel. De zavarja, bizonyta­lanná teszi őket az, hogy sze­rintük a szövetkezet e fontos munkájához nem kap akkora segítséget, amekkora a jelen­legi és következő feladatainak zavartalan ellátásához szüksé­ges volna. Angyal István, a ktsz párt- szervezetének titkára mondotta a fentieket, s szavaiból én is hasonló aggodalmát éreztem. De ugyanez volt a benyomá­som, amikor a szövetkezet több más vezetőjével beszélgettem munkájukról, terveikről, ar­ról, hogyan kívánják a szol­gáltatás színvonalát emelni. Új üzletek — növekvő termelés Moldován János műszaki ve­zető arról tájékoztatott, hogy üzleteik már szinte az egész megyét behálózzák. Marcali­ban, Nagyatádon dolgoznak szövetkezetükhöz tartozó em­berek, s a kaposvári járásban Nagyberkiben, Attalában, Szennában és Kadarkúton is működik üzletük. — Szívesen megyünk olyan községekbe, ahol a tanács se­gít bennünket, üzlethelyiséget bocsát rendelkezésünkre. Mi is vállalunk terheket. Vidéki üz­leteink korszerűsítésére az idén 100 000 forintot költöttünk. S nem várjuk azt, hogy mindent készen kapjunk, segítünk még a törpevízműhálózat kiépítésé­ben is anyagi hozzájárulással. Egy-egy községben 10—15 000 forinttal, s ehhez még hozzájön az üzletek berendezése, ami együtt a 30 000 forintot is meg­haladja. A görgetegi tanáccsal teket is nyújtanak, Ederics Gi­zella ügyes rajzai, Tombor György kovácsoltvas portréi, figurái és faldíszítései, dr. Pus­kás László és Dombóvári József fotói rendkívül változatossá teszik ezt a kiállítást. Dr. Hent József fiatal orvosnak az a hobbija, hogy minden keze ügyébe eső üveget befon; szép subaszőnyegeit azonban elrej­tette nézői elől. Deák János autómodellekkel, Szikra János pénzgyűjteményével szerepel, s aggódik a leleplezés miatt Nagy Géza, aki színes, válto­zatos étlapborító gyűjteményé­vel árulkodik szenvedélyéről. Sokszínű, gazdag ez a kiállí­tás — és követésre méltó, A marcaliak hobbiklubja rövide­sen más városok »megszállott­jaival« is fölveszi a kapcsola­tot .és csera^iállításokat ter­vez. neki kölyket, akt ilyen tiszteletle­nül viselkedett a tanár úrral szemben, kipofozom a világ­ból. Ki én! Bár tudom, hogy az anyja el fog ájulni, mert egy csirkét se tudna levágni, leérem, de én nem fogom kí­mélni a gazembert! Majd adok én neki! Hogy nem sza­bad verekedni? Hogy az arc a lélek tükre? Hát mindegy, kérem, de én azt a tükröt ösz- szetöröm, hogy ilyen szégyent hozott a tanár arra! Tessék csak rám bízni, ezt nem mu­száj az osztalykönyvbe beírni, majd én elintézem! Adok én neki! (OTTHON, ESTE HÉT Órakor.) — Na, gyere csak ide, le, repülógépgyáros, állj ide melj lém, ne vakard folyton a homlokodat. Beszéltem azzal a Váradival, s ó azt mondja, hogy igenis, te csináltad a re­pülőgépet. És hogy ö tisztán látta, hogy a pádból kiemel­kedve erőteljes mozdulattal kiiláted a bombázót végzeles útjára. Hál ha ez így van, megérdemelnéd, hogy jól ki­pofozzalak, te ostoba fajankó. Hát te nem akarsz fizikából ötöst? A feng essék abba a hülye Kuzmicsba, mit kell an­nak üzeneteket küldeni? — Mit? Hogy nem te dob­tad? Hogy az egész csak fatá­lis tévedés, mert a rövidlátó Váradi elnézett téged? Na, ve akarj lóvá tenni. Részedről csak annyi volt az egész, he * j amikor fölötted elsuhant a repcsi, utánanyúliál, hogy el­kapjad, mert nem akartad, hogy a Váradi skandalumot csináljon belőle? hím, hát ha­zugságnak nem rossz, azt meg kell hagyni! Egyem az esze­det, ezt jól kifandáltad! Na, és ez biztos? Esküszöl? De mire? Hagyd az édesanyádat, az ö egészsége úgyis olyan gyengén áll, állandóan Deda- íont szed. — Hm. Látod, amit mon­dasz, ez egészen valószínű. Ez az ötdioptriás Váradi elnézte a te elhárító mozdulatodat, s azt hitte, hogy le vagy a tet­tes! Nahát! De csak találkoz­zam én vele, jól megmondom neki a magamét> Bízd csak rám! Majd adok en neki! Tari János most egyeztünk meg, ott is férfi-női fodrászatot létesítünk. Jelentős igényeket elégít ki ezzel a megyeszékhelyen kívül is a ktsz. Igaz, a termelés emelkedésében ez részben visz- szatérül. Ugyanis Sándor Jó­zsef főkönyvelő arról tájékoz­tatott, hogy az év első hat hó­napjában 5.9 millió forint volt a szövetkezet termelési értéke, s ez 6 százalékkal magasabb, a múlt év első felénél. Külö­nösen a fényképészeknél ma­gas az emelkedés — 300 000 forint, ami 20 százalékos nö­vekedést jelent. 15 százalékkal növekedett kozmetikai szalon­jaik. bevétele is, amit elősegí­tett, hogy Kaposváron, a Bem utcában női fodrászatot és koz­metikai részleget nyitottak. Gazda, segítség nélkül Azt maguk a szövetkezet ve­zetői is jól látják, hogy Ka­posváron és másutt is nagyon sok feladatot ad még a szol­gáltatás javítása. Ezért is vál­lalták jelentős anyagi áldozat­tal, hogy részt vesznek az északnyugati városrész szolgál­tatóházának és az Irányi Dá­niel utcai központi szolgáltató­háznak a felépítésében. — Törekvéseink ellenére úgy érezzük: gazda, segítség nélkül vagyunk. A megvalósítás ér­dekében 1,5 millió forint hitelt veszünk igénybe, kapunk tá­mogatást a tanácstól és más helyekről is. De a hitel vissza­fizetése tíz évre leköti szövet­kezetünk fejlesztési alapját. Ugyanakkor nem dicsekedhe­tünk azzal, hogy dolgozóink keresete magas lenne. Átlago­san nem haladja meg a havi 1430 forintot. S félő. hogy a már meglevő, és jövőre, vala­mint azután megnyíló üzle­teink forgalma csökkenni fog — ezzel együtt dolgozóink ke­resete is —, mert egyre több kisiparos, fodrász és fényké­pész kap ipar-, illetve műkö­dési engedélyt — panaszkodott Pásztori Sándor elnök. Szükséges a verseny A meglevő kisipari termelő­szövetkezetek nem győzik az egyre növekvő igények kielégí­tését. Megyénkben is vannak községek, ahol némhogy női, de még férfifodrász -sincs. Ta­nácsaink ezért is támogatják — a rendeletek szellemében — azokat, akik ezekben a szak­mákban ipargyakorlatot kíván­nak folytatni. Nem lenne azon­ban helyes, ha ezt a szövetke­zeti mozgalom rovására akar­nák megvalósítani. A versenytől nem félnek a szövetkezet vezetői, azt jónak, szükségesnek mondják. Attól azonban jogosan tartanak, hogy az esetleg kellő körülte­kintés nélkül végrehajtott iparpolitika kedvét veszi a tagságnak az újabb áldozatok vállalásától. Pedig szeretnének még Kaposvár több ellátatlan részében; a Pázmány utcában, a Hunyadi utcában és a tex­tilművek lakótelepének közelé­ben is új üzletet létesíteni. A Kaposvári Fodrász és Fényképész Ktsz 356 taggal működik, jelenleg 40 tanulót nevel. Céljaik, terveik, hogy emeljék a szolgáltatás színvo­nalát. és biztos megéihetést, nyugodt légkört biztosítsanak minden dolgozójuknak. Szalai László A rendező jegyzetei A Füredi komédiások bemutatója elé 1830. július 26., Anna-nap. Füreden a Horváth-házban már évek óta hagyományos, országra szóló Anna-bált tar­tanak. Ezek az Anna-bálok azonban nemcsak kedélyes szórakozásra valók. Magyaror­szág szellemi és politikai éle­tének irányítói adnak itt ta­lálkozót egymásnak. A bál ki­tűnő alkalom, hogy a császári udvar titkos ügynökeinek fo­kozódó gyanúját eloszlassák. A pipafüst leplében és a ba­dacsonyi bor hevében nagy­szerű tervek, elgondolások születnek, melyeket a pozso­nyi diétákon terjesztenek az uralkodó elé. Ezen az Anna- bálon lép föl Komlóssy Fe­renc Dunántúli Színjátszó Társasága. A magyar nyelvű színját­szás a nemzeti öntudatra éb­redés kulcskérdése volt. Köl­tők, írók, nyelvművelők ke­restek fórumot, hogy közvet­lenül szóljanak a néphez. A nép pedig kereste a lehetősé­get, hogy a saját nyelvén szó­ló irodalmi alkotás élvezeté • nek részese lehessen. A ma­gyar színjátszást elnyomta a hivatalos bécsi államappará­tus. A nép pedig az elnyo­mással szemben még csak a magyar színészt éltető viváto- zással tiltakozott. Ez a társadalmi forrongás adja meg a Csiky Gergely Színházban bemutatásra kerü­lő Füredi komédiások című operett hátterét. A darabot mintegy tíz évvel ezelőtt írta Hajdú Júlia, Kaszó Elek és Tóth Miklós. A darab figurái a rendezői elképzelések sze­rint egy fantázia szülte kora­beli képből kelnek életre. Ezek az alakok örülnek, szo- morkodnak; reménykednek; összetörnek; szeretnek és csalódnak; harcolnak; elbuk­nak vagy győznek. Egyszóval élnek, mint mi. Emberek, mint mi. A füredi komédiá­sok szenvedélyesen szeretik a színházat, a füredi közönség szenvedélyesen szereti a ko­médiásokat A császári udvar és a karhatalom szenvedélye­sen gyűlöli ezt a rebelliót... és, mert egy magyar császári uianuska.pitany szenvedélye­sen megszeret egy színésznőt, megszegi a parancsot, és en­gedélyezi az Anna bál napján kihirdetett, de hivatalosan be­tiltott előadást. E konfliktus körül bonyoló­dik az operett cselekménye. Bővérű humorral, .kellemes zenével, harmonikus lírával árasztja magából színjátszá­sunk hőskorának lelkivilágát. A darab elején látott kép a végén visszatér. Ennek a lát­ványával akarom fokozatosan hangsúlyozni, hogy' amit a kép mögött látunk, az a ma emberének gondolata, a mi elképzelésünk arról a világról, és arról a korról. És ha nem történt is minden pontosan úgy, ahogy elképzeltük, a lé­nyeges, hogy megtörténhetett, amit elképzeltünk! Követke­zetes rendezői törekvésen, hogy a reformkor nemzeti büzgósága egyéni érzelmekben nyilvánuljon meg. Minden fi­gura, jellem másképp viszony­uk a korához, legbensőbb meggyőződése szerint. Nem festjük egyrételműen gonoszra vágy agyalagyultra a haladás­sal szemben álló erőket, mint ahogy nem gáncsnélküli hő­sök a kor zászlóvivői sem. Nem. félünk a humortól. Az igazi* jellemábrázoló humor, a szituáció adta komikum eg'- célt szolgál: a színjátszás , f való lelkesedést, mely átitatja a darabot. Ennek érdekében dramaturgiai funkciót kap a zene is. Karakterisztika éneklési módra törekszünk mely a legmodernebb zené-- műfaji követelmény. Drámai szerepet kap az előadáson be­lül néhány tánc is. És min­den-minden azért történik, mert csaknem 140 éve fel­épült — a darabban olyany- nyira áhított — állandó füre­di színház. Ez. Kelemen Lász­ló, Kulcsár István, Déryné és Kisfaludy Sándor áldozatos hivatástudatának és lankadat­lan küzdelmének eredménye: mérföldkő a magyar színját­szás történetében. Ennek akar emléket állítani ez a végtele­nül kellemes, szórakoztató, ha­tártalanul humoros, de való­jában komoly darab. Gyoteössy Zso# I SOIOCMT1 NÉPLAP CMttörÄk, 138SL afctáfeer V 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents