Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

VITA Szakembereink és a mezőgazdaság »A szocializmus építésé­nek jelenlegi szakaszában nagy ideológiai, társadalmi és gazdasági feladatokat kell megoldanunk. Ezért a szellemi életben és a ter­melés területén egyaránt növekszik a tudomány sze­repe; társadalmunk fokozott mértékben kívánja felhasz­nálni a tudományos ered­ményeket«. (Az MSZMP IX. kongresszusa.) A TELEVÍZIÓ nyilvános­sága előtti vitákban, hivata­los tanácskozásokon és nem hivatalos, gyakran baráti be­szélgetéseken is egyre több szó esik a mezőgazdaság szakember-ellátottságáról, a szakmai vezetők, irányítók helyzetéről, gondjairól. Egyik szövetkezeti vezetőnk a kö­zelmúltban így fogalmazott. “A mezőgazdasági termelés fejlesztésének megítélésein szerint kulcskérdése a megfe­lelő számú és képzettségű szakember biztosítása; ez épp olyan fontos egy üzemben, mint az okszerű termelési szerkezet kialakítása és a kel­lő alapok megteremtése«. Ügy érezzük helyénvaló és nagyon a lényegre utaló megállapítás ez, hiszen az anyagi, a szellemi tőke és a termelési szerkezet az a há­rom tényező, ami közül egyik sem hagyható él a gazdálkodás javításánál. Mi jellemzi megyénk szak­emberhelyzetét, milyen »szel­lemi tőkével« rendelkezünk? Ha röviden kívánnánk a kérdésre válaszolni, bízvást mondhatnánk így: szellemi tőkében meglehetősen szegény Somogy mezőgazdasága, s kü­lönösen vonatkozik ez terme­lőszövetkezeteinkre. Ebből a tényből következik az, hogy alapvető érdekünk megkülön­böztetett figyelmet fordítani erre, és nem csupán szavak­kal, hanem következetesen végrehajtott gyakorlati tet­tekkel elkövetni mindent az­ért, hogy ezen a helyzeten módosítsunk, javítsunk. mezőgazdaságban végbemenő nagyarányú változás, a ter­melés állandó korszerűsítése, tartalékaink gazdaságos fel­tárása, a tudomány, a tech­nika eredményeinek széles körű alkalmazása nem nélkü­lözheti az elméletileg és gya­korlatilag jól képzett szak­embereket. SZÖVETKEZETEINK túl­nyomó többsége — igaz, jó né­hány évi tapasztalat után — ma már elismeri és vallja ezt, sőt azon fáradozik, hogy ehhez az igényhez igazodjon. Am akad még olyan gazda­ság, ahol nem értelmezik he­lyesen a szakmai hozzáértés szükségességét, vagy leg­följebb az előbb említett gon­dolat hangoztatásáig jutot­tak el Egy kialakult helyze­ten módosítani, javítani csak úgy lehet, ha fölismerjük az adott körülmény tarthatat­lanságát. Az első tehát, amire szükség van, annak az álta­lános és teljes elismerése, hogy a mezőgazdaságban so­ha nem volt akkora szükség a szakemberekre, mint nap­jainkban; s korszerűen gaz­dálkodni, termelni nem lehet nélkülük. Amikor ezt mond­juk, akkor nemcsak az ál­talános agronómusokra gon­dolunk, hanem specialisták­ra, közgazdasági képesítéssel rendelkező üzemgazdászokra, jól képzett műszaki irányí­tókra, és nem utolsósorban a közép és az alsó szintű szakmunkásokra is. Egy la­kóépület megtervezésé mér­nöki munka, de hogy a tervből ház legyen, a kétkezi építőmunkához is szakérte­lem kell.. Áttételesen épp így van, legalábbis így kellene lennie a mezőgazdaságban is. Amikor a szellemi tőkénk nagyságát vizsgáljuk látnunk kell, hogy nincs a megyében jelenleg egyetlen olyan szö­vetkezet sem, amelyet példá­nak állíthatnánk, ahol azt mondhatnánk el, hogy a szak­ember-ellátottság, a szakmai hozzáértés minden szinten megfelelő. Megyénk szövetkezeteiben jelenleg csak mintegy 290 egyetemi és felsőfokú végzett­ségű szakember dolgozik. Egy év eleji reprezentatív felmérés szerint több mint hétszázra lenne szükség! Ki­fejezi ezt egy másik mutató is. Szövetkezeteinkben egy felső képesítésű szakemberre mintegy kétezer hold jut. (Állaimi gazdaságainkban 500 —700 hold.) Szövetkezeteinknek több mint negyven százalékában nincs felsőfokú képzettségű szakember, és tiz-tizennégy- re tehető azoknak a tsz-ek- nek a száma, ahol még kö­zépfokú képesítésű is hiány­zik. Általában megállapítható, hogy a gyenge szövetkezetek szakember-ellátottsága lénye­gesen kedvezőtlenebb, mint a gazdaságilag erősebb tsz- éké. De hozhatnánk példát arra is, hogy járásonként, sőt járásokon belül is igen lényeges eltérések tapasztal­hatók. EGY BIZONYOS, igen nagy feladataink vannak a szellemi tőke megteremtésé­_ben. Ebből következik a kér­j x |»dés: hogyan jutunk el legha­marabb céljainkhoz? Megyénk szakember-ellá­tottsága, szakembereink hely­zete az elmúlt években so­kat javult, kedvezően válto­zott öt év alatt mintegy öt­ven százalékkal nőtt a szak­képzett irányítók száma.. Itt is, ott is épülnék részükre a lakások, hogy a falu társa­dalmában egyre nagyobb a szakember tekintélye, szerepe. Igen, változás, fejlődés van, de nyomban meg kell álla­pítani azt is; amit eddig tet­tünk, az korántsem elég. Másra, sokkal többre van szükség ahhoz, hogy ezen az alapvető nagy gondunkon enyhítsünk. Egy új tervidőszak küszö­bén állunk. Üj és az eddigi­eknél nagyobb, nemesebb cé­lokat tűznek maguk elé a mezőgazdasági nagyüzemeink. Ezeknek a céloknak valóra váltása törvényszerűen meg­követeli a szakmai hozzáér­tés minden eddiginél gyor­sabb ütemű fokozásásót. • • • (Cikkünkben nem térhet­tünk ki az agrárszakemberek helyzetének, a szakember-el­látottságnak minden össze­függésére. Tudjuk jól, hogy korántsem egyszerű feladat megsokszorozni szellemi tő­kénket, sok nehézség, gond fékezi a fejlődésért tett erő­feszítéseket. A gondok fel­tárása viszont egy lépés már a nehézségek megszüntetésé­re. Cikkünket gondolatébresz­tőnek, vitaindítónak szántuk, s a jövőben szakembereink helyzetével, a szakmai hozzá­értés fokozásának módjával rendszeresen kívánunk fog­lalkozni lapunkban. Kérjük, hogy ezt a munkánkat me­zőgazdasági irányítók, felső- és középszintű üzemi veze­tők támogassák azzal is, hogy hozzászólásaikban el­mondják észrevételeiket, ta­pasztalataikat, véleményüket és javaslataikat is. Lapunk­ban készséggel biztosítunk fórumot ennek a vitának. Szélesedett a látókörünk” Második hete propagandis­tákkal van tele a balaton- földvári pártüdülő. Hétfőtől szombatig országos és megyei vezetők tartanak előadásokat időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről, a gazdaság- és kultúrpolitikáról, a párt veze­tő szerepéről, a pártoktatás módszertanáról, az imperializ­mus fellazítás! taktikájáról. Ami itt elhangzik, azt hosz- szább távon hasznosíthatják. A szünetekben és esténként pa­rázs viták vannak a megye különböző járásaiból érkezett propagandisták között. Tovább szövik az előadáson hallott gondolatokat, összevetik a ta­pasztalataikat, s megosztják egymással a jó módszereket. A tanfolyam hallgatói között igazgatótól munkásig, pedagó­gustól ügyészig, vasutastól ke­reskedőig, szakszervezeti tit­kártól pártmunkásig mindenki megtalálható. Talán ezért olyan tartalmasak a reggeli és az esti eszmecserék. Kaposváron járt Battonya felszabadítója Szeptember huszonnegyedi­kén jelent meg újságainkban az a fénykép, amely Czinege Lajos vezérezredest, honvédel­mi minisztert és F. Gy. Kivát, a Szovjetunió Hősét, a Batto- nyát felszabadító szovjet had­sereg egyik egységének pa­rancsnokát örökítette meg. A szovjet katona tegnap felesé­gével együtt Kaposvárra érke­zett Délelőtt honvédségünk egyik alakulatát látogatta meg a házaspár. Kiváló alegysége­ket, katonákat tüntettek ki, s F. Gy. Kiva beszámolót tartott a katonáknak élményeiről, a felszabadító harcokról. Délután a Knénusz János Általános Iskola látta vendégül a parancsnokot és feleségét A 4077. számú úttörőcsapat őtven Szabadság parki szovjet hősi emlékművet, majd visszatért az iskolába, ahol Nagy Előd igazgatóval és a tantestület _ tagjaival beszélgetett, akik végzett az idén, s a gazdaság­végigkalauzolták az iskola ter­Király György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályának mun­katársa vezeti a tanfolyamot. Vele beszélgetek az irodában az eddigi tapasztalatokról. — A somogyi propagandis­táknak több mint a felét itt készítjük fel a tanfolyamok vezetésére. Ezek a tájékozta­tók nagy segítséget adnak mindennapi munkájukhoz is. Ez azért sem mellékes, mert nagyon sok vezető tanul a to­vábbképzésen. Csak úgy tehet­jük tartalmasabbá a tanfolya­mokat, köröket, előadássoroza­tokat, ha már a felkészítésnél többet adunk az eddigieknél. Amikor múlt szombaton elbú­csúztak a hallgatók, odajött hozzám az egyik és ezt mond­ta: »Kérem, én tíz éve járok tanfolyamra, de ilyen szintűn még nem voltam!« Azt hi­szem, hogy ez a célunk eléré­sét bizonyítja. Az egyik emeleti szobában ültem le beszélgetni néhány hallgatóval. Ujj Imre, a Mar­cali Járási Pártbizottság mun­katársa hellyel kínálta őket, Bíró Tibor kezdő propagan­dista, a Siófoki Kőolajvezeték Vállalatnál magyarázza majd hetven embernek a párt poli­tikáját. — Nagyon jónak tartom a tanfolyamot, különösen azt; hogy olyanokat hallhatok, ami nincs benne az újságban, amit nem hallok a tévében és a rá: dióban. Ugyanez ragadta meg Lan- gó Józsefet, a kaposvári járá­si népfrontbizottság munka­társát is. Tíz évig volt párt­propagandista, most pedig elő­adássorozatokat tart néhány községben. — Negyedszer vagyok Föld­váron, s mondhatom, nagyon hasznos ez a hét. Olyan tájé­koztatók hangzanak el, olyan módszertani tanácsokat adnak, amelyeket a tanfolyam nélkül nem kaphatnánk meg. Dudás Lajos, az Útépítő Vállalat igazgatója a nyáron fejezte be az esti egyetem sza­kosítóját, s a közgazdasági alapismereteket tanítja majd odahaza. Az itt készített jegy­zetei nagy segítségére lesznek. Ugyanezt a tanfolyamot vá­lasztotta a balatonkeresztúri pártszervezet. A huszonöt hallgatónak az esti egyetemet végzett Németh Géza tart majd előadásokat, aki több mint húsz éve propagandista, ö elsősorban az előadások magas színvonalát dicsérte. Bállá László taranyi vb-titkár egyéves központi pártiskolát mein is. Battonya felszabadítója fele­ségével együtt tegnap este utazott el Kaposvárról. S. G. politikai tanfolyam mezőgaz­dasági tagozatát vezeti majd a termelőszövetkezetben. A szín­vonallal ő is nagyon elégedett. Szóba került az is, hogyan tartson előadást a propagan­dista a fizikai dolgozókból áh1 ló csoportoknak. Rozsos Ist­ván, akit az Állami Építő­ipari Vállalat pártbizottsága küldött a tanfolyamra, jövőre lesz húszéves propagandista. Most fejezte be az esti egyé­temet, s az ott tanultakat, a tanfolyamon hallottakat hasz­nosítani szeretné a gazdaság- politikai tanfolyam ipari ta­gozatún. — Általában fizikai dolgo­zók járnak majd a szeminári­umra, hozzájuk kell majd al­kalmazkodni az anyag feldol­gozásánál. Szerintem nagyon fontos a szemléltetés. Sok munkásunk, aki szidja az Egyesült Államokat a vietna­mi háború miatt, biztosan nem tudná megmutatni a tér­képen, hol van Vietnam. Dr. Szőcs Sándor marcaR járási főügyész szintén két­kezi munkásókat tanít a TÖ- VÁL-nál. Azok a hallgatói, akik tavaly a legaktívabbak voltak, már maxista-leninista középiskolába járnak. Szerin­te is át kell ültetni az anya­got azoknak a nyelvére, akik a kőműveskanál letétele után mennek el a szemináriumra. A földvári tanfolyamról na­gyon jó a véleménye. Szerin­te, a szabadon előadók kötöt­ték le a hallgatók figyelmét a legjobban. Kiss Károly vegyes csoport­nak vezeti majd a gazdaság­politikai tanfolyam ipari ta­gozatát s Tabi Gépjavító Ál­lomáson. Mérnökök és munká­sok is járnak a tanfolyamra, s e,.ért meg ken találnia a közös nyelvet — Jó, hogy nemcsak foglalkozunk itt ami a tan­anyag lesz, hanem szélesítik a látókörünket. Somogyvárí István szb-tit- kár a barcsi vasútállomás szo­cialista brigádjainak tartja majd a gazdaságpolitikai tan­folyam ipari tagozatát. Nagy alakú kék füzetet mutat, már csaknem teleírtá. Ott sorakoz­nak benne azok a válaszok is, amelyeket az országos előadók adtak a föltett kérdéseire. Peti Sándorné a csurgói pénz­ügyi dolgozóknak tanítja majd a közgazdasági alapismeréte­ket. Esti egyetemet végzett, tavaly pedig elméleti konfe­renciára járt Nagyatádra. — Én annak őrülök a leg­jobban, hogy a politikai és a gazdasági életben is felhasz­nálhatom az itt megtanulta- kat. A kétszáz propagandista szombaton hazautazott Föld­várról, holnap azonban újabb kétszáz népesíti be az üdülőt A kommunista eszme terjesz­tőit olyan Ismeretekkel vérte­zik fel az idén, amelyek fél­használásával tartalmasabb és színvonalasabb lesz a politi­kai oktatás. Lajos Géza Kukoricaszárítás tagja sorakozott fél az iskola előtt Vass Katalin orosz nyed­Tájékoztató Nagyatád életéről (Tudósítónktól) A napokban azzal a cél­lal látogatott a nagyatádi já­rásba Bíró Gyula, a megyei pártbizotstág titkára, hogy találkozzon a járásban dol­gozó pártmunkásokkal és ál­lamigazgatási vezetőkkel. A járási pártbizottság szék­házában Gajdos László, a pártbizottság első titkára és a i pártbizottság apparátusa fogadta Bíró Gyulát. Dél­előtt időszerű kül- és bel­politikai kérdésekről folytat­tak eszmecserét, majd a me­gyebizottság titkára a já­rási székhely fejlesztésével kapcsolatos kérdéseire ka­pót választ. Ezután a járási pártbizot- ság első titkárának kísére­tében Bíró Gyula a járási tanácsra látogatott, ahol Kovács Ferenc vb-elnök és Hamvas János vb-élnökhe- lyettes, a pártszervezet tit­kára fogadta a vendégeket. A beszélgetés során szó esett a járás fejlesztési terveiről, a .közös községi tanácsok ki- a'akításának tapasztalatairól és több aktuális államigazga­tási, kultúrpolitikai témáról. Délután Bíró Gyula és vendéglátói meglátogatták a József Attila Diákotthont. Itt az intézet igazgatója adott rövid tájékoztatót az intézet életéről, gondjaikról. Később részt vettek Rinya- szentkirályon az iskolának ajándékozott televíziókészü­lék ünnepélyes átadásán, ahol a megyebizottság titkára hosszasan beszélgetett a köz­ség és járás vezetőivel. ven üdvözölte a vendégeket, s az őket klsépő megyei K1SZ- vezetőket, Varga Terézt és Németh Jánost. A pár perces hivatalos ün­nepség után úttörővé fogad­ták Kiva elvtársat, s az egyik tanteremben — piros selyem­nyakkendővel a nyakában •— beszélgetett a pajtásokkal A hófehér hajú katona készsé­gesen válaszolt a gyerekek kérdéseire, jól érezte magát közöttük, és szavaiból az csen­dült ki, hógy meghatódottan, de nagy örömmel ismerkedik az épüló-szépülő' magyar vá­rosokkal — huszonöt év után. Az élménybeszámoló után F. Gy. Kiva megkoszorúzta a A barcsi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben második éve üzemel az angol Ben- tall típusú, olajtüzeléses szárítógép. Most, a kukorica betakarításának idején' nagy hasz­nát veszi ennek a szövetkezet. Éjjel-nappal üzemel a szárító, így huszonnégy óra alatt négyszáz mázsa kukorica válik tárolásra alkalmassá. A berendezés bárom SZK kombájn által letört és morzsolt kukoricát képes folyamatosan szárítani SOMOGYI NÉPLAP asárnap, 1969. október 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents