Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-19 / 243. szám

Egy hét a világpolitikában Vietnam, Nixon és a moratórium Moratórium ... Csak az idő­sebb nemzedék tagjai emlé­kezhetnek a tőkés rend e ke­reskedelmi kifejezésére, amely haladékot jelent, különösen a fizetési kötelezettség teljesíté­sének elhalasztását. A vietna­mi háború elleni tömegmozga­lom Amerikában »moratórium­napnak« keresztelte el az ok­tóber 15-re kitűzött országos tüntetés napját. így jelzi, hogy lejárt az a haladék, ame­lyet ez év elején Nixon meg­kaphatott a vietnami háború befejezését célzó új politika megfogalmazására, új intézke­déseinek meghozatalára. Minden eddiginél nagyobb arányú volt a vietnami hábo­rú amerikai ellenzőinek meg­mozdulása. Nixon most szinte provoka­tív módon utasította vissza a tüntetés alapkövetelését, és csupán annyit jelentett be, hogy november 3-án, televí­zió-beszédben ismerteti állás­pontját a vietnami válságról. Az amerikai hivatalos véle­ményt addig Laird hadügymi­niszter úgy fogalmazta meg, hogy • az Egyesült Államok »két év leforgása alatt« von­hatja ki minden harcoló ala­kulatát, azaz hozzávetőleg 350 ezer katonáját Dél'-Vietnam- ból. A héten Párizsban lezajlott a Vietnammal foglalkozó né­gyes értekezletnek immár 38. ülése. Ez is eredménytélen maradt, mint az előzőek. Ugyanakkor a dél-vietnami hadszíntéren viszonylagos nyu­galomról, a harcok hevessé­gének alábbhagy ásár ól szá­molnak be a hírügynökségek. Még a vietnami kérdéscso­portba illik a svéd—amerikai kapcsolatok további romlása. Svédország most 40 millió dol­láros gazdasági segítséget szándékozik adni a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak, s a héten is több — Dél-Viet­namiból szökött — amerikai katonának adott menedékjo­got. így magára vonta az Egyesült Államok haragját. Ennek az amerikai külügymi­nisztérium úgy adott kifeje­zést, hogy közölte: felülvizs­gálják a svéd vállalatoknak nyújtott amerilcai hiteleket. Nyilatkosatözón a rhodosi formula“ korül Francia—szovjet tárgyalások A világ másik feszültség- gócában, a Közel-Keleten. a fegyveres összetűzések folyta­tódnak, s ugyanakkor tovább tart a nyilatkozatok és ellen­nyilatkozatok, magyarázkodá­sok és cáfolatok özöne az úgy­nevezett »rhodosi formula« al­kalmazhatósága vagy lehetet­len volta körül. Még az első arab—izraeli ■' háború végén, 1949 februárjában történt,. hogy Rhodos görög sziget egy iuxusszállójában összejöttek az érdekelt arab országok és Izrael képviselői, valamint Ralph Bunche, az ENSZ által kiküldött közvetítő. A szállo­da különböző enáeletein meg­szálló delegációk Bunche út­ján léptek érintkezésbe egy­mással, és állapodtak meg a fegyverszünet feltételeiben, anélkül, hogy egy szót is köz­vetlenül váltottak volna egy­mással. A »rhodosi formula« mostani emlegetése kapcsán nyugati részről azt remélik, hogy a svéd Jarringnak ha­sonló közvetítésre adódik al­kalom. Az Egyesült Arab Köz­társaság hivatalos helyein vi­szont kinyilvánították, hogy mindenekelőtt a Biztonsági Tanács emlékezetes, 1967. no- tVfíjnber 22-i határozatát kell .Izraelnek végrehajtania^ s ez a kivonulás — a megszállott területekről. A közel-keleti problémakör egyike volt azoknak a témák­nak, amelyekben Schumann francia _ külügyminiszter moszkvai' eszmecseréi’ során egyetértett szovjet vendéglá­tóival. Hasonlóan, közel áll a szovjet és a francia álláspont a világpolitika számos más kérdésében is. Az európai bé­ke és biztonság dolgában ugyancsak bizonyos közeledés mutatkozott a szovjet és a francia véleméfly között. Schumann közölte, hogy jövő­re Pompidou köztársasági el­nök is ellátogat Moszkvába, a szovjet vezetőknek: Brezsnyev- nek, Kosziginnek és Podgor- nijnak pedig meghívást nyúj­tott át franciaországi látoga­tásra. A Szovjetunió és Franciaor­szág gazdasági kapcsolatait, árucseréjét, technikai együtt­rr»2Ködését az úgynevezett »nagybizottság« ülésén tekin­tették át, amelyen részt v«tt Giscard d’Estaing francia pénzügyminiszter is. Megálla­podtak az árucserének öt év alatti megduplázásában, a koo­peráció további kiszélesítésé­ben. Az európai béke és bizton­ság kérdései, az össz-európai értekezlet előkészítésének problémái szerepeltek a héten annak a megbeszélésnek a na­pirendjén is, amelyet Helsin­kiben, a tervezett konferencia leendő színhelyén Podgomij szovjet államfő folytatott Kek- konen elnökkel. Szorosan hozzátartozik a jö­vő Európájához, hogy műyen álláspontra helyezkedik az új nyugatnémet kormány, amely­nek megválasztására, kijelö­lésére a jövő hét elején kerül sor. Willy Brandt’ szociálde­mokratái és Walter Scheel szabad demokratái az ellen zékbe szoruló Kiesinger-féle kereszténydemokraták és Strauss-féle keresztény szociá­lisok minden támadása elle­nére folytatják a »kiskoalíűió« kormányának összeállítását, programjának egybehangolá­sát Csehszlovákia parlamentje, a szövetségi gyűlés, illetve en­nek két háza — a népi gyűlés és a nemzetek gyűlése — a héten összeült. Személyi vál­tozásokat hajtottak végre; így visszahívták Alexander Dub- ceket és Josef Smrkovskyt s szövetségi gyűlés elnöki, illet­ve alelnöki tisztéből, helyük­re D. Hanest és Sonja Penni- gerovát választották. A parla­ment előtt Oldrich Cernik mi­niszterelnök ismertette a kor­mány programnyilatkozatot, ezután a szövetségi gyűlés bi­zalmat szavazott a kormány­nak. Folytatja tanácskozását a% SZVSZ Ff/, kongresszusa Hazánk a diplomáciai krónikában A% Interkosmosx—2 A diplomáciai krónika ezen a héten számos magyar vonat­kozású eseményt rögzíthet: Budapesten járt dr. Julius Nyerer-e, a Tanzániai Egyesült Köztársaság elnöke, hazánkba látogatott a DNFF és a Dél­vietnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának küldöttsége, vendégünk az NDK nemzeti néphadseregé­nek delegációja, Púja Frigyes, a külügyminiszter első helyet­tese beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés Politikai Bi­zottságában,- magyar—olasz konzuli egyezményt írtak alá Rómában, magyar—nyugatné­met megállapodás jött létre a vízumkiadás ügyében, és még így sorolhatnunk tovább. Mindez a magyar külpolitika aktivitását mutatja. Az elmúlt hétre egyebekben rányomta bélyegét a szovjet űrkutatás új, nagy sikere. A Szojuzok kötelékrepülésének új eredményei mellett sem szorul háttérbe az a tény, hogy felbocsátották a szocialista országok első közös mestersé­ges holdját, az Interkozmosz — 1-et. A tudományos együtt­működésnek ez olyan új ered­ménye, amelyet minden bi­zonnyal további műholdak, majd űrhajók követnek. ‘ (Folytatás az 1. oldalról) szönetét az önv^lelmi harc­ban kifejtett rokonszenvért, a segítésért a vietnami nép sor­sának jobbra fordításában. — A vietnami dolgozók — mondta Hoang Quoc Viet — örömmel látják, tapasztalják, hogy a Vietnam iránti nem­zetközi szolidaritási mozga­lom napról napra erősödik és tért hódít valamennyi konti­nensen. Befejezésül Hoang Quoc Viet ezeket mondta: — A különböző országok dolgozóihoz és szakszervezeti mozgalmaihoz, korunk legszá­mottevőbb erejéhez fordulunk azzal a felhívással: indítsanak az eddiginél is szélesebb kör­ben, még erőteljesebb formák közepette harci mozgalmat az amerikai imperializmus ellen az egész világon, Vietnam tá­mogatása és saját harcuknak a vietnami nép küzdelmével való egybehangolása érdeké­ben. — Kérjük a kongresszust, szólítsa fel a dolgozókat és a világ szakszervezeti mozgal­mait, indítsanak harci kam­pányt mától kezdve 1969. de­cember 20-ig, s követeljék ' az amerikai imperialistáktól, hogy teljes mértékben, gyor­san és feltétel nélkül vonják ki minden katonájukat Dél- Vietnamból, s e követelést tá­masszák alá világszerte nagy­szabású és hatalmas erejű tö­megakciókkal, gyűlésekkel, tüntetésekkel, sztrájkokkal, — a Vietnamba szánt amerikai hadianyag és árucikkek kira­kodásának, szállításának boj­kottálásával. Ezután Tran Hoal Nam, a Dél-Vietnam felszabadításáért küzdő szakszervezeti szövetség állandó bizottságának tagja mondotta el beszámolóját. Tran Hoai Nam utalt arra, hogy az amerikai imperialis­ták expedíciós hadseregükkel és a csatlós országok csapa­taival,. valamint a bábkormány több mint félmillió katonájá­val el akarják fojtani a dél­vietnami nép ellenállását és Észak-Vietnamot vissza akar­ják taszítani a kőkorszakba. De semmi nem tudja meg­ingatni a vietnami nép el­RÖUI w* pe rj II Zala megyei Tanácsi Építőipar Wiat fölvesz kőműveseket, kőművesek mellé segédmunkásokat, villanyszerelőket, víz-gázszerelőket, központifűtés- szerelőket, vasbetonszerelőket, ácsokat, kubikosokat, takarítónőket s Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Zalaegerszeg, Rákóczi út 8. / \ * • ­(56244) Bolívia katonai kormánya pénteken államosította a Gulf Oil amerikai kőolajtársaság bolíviai javait. Egyidejűleg bi­zottságot hoztak létre a kárta­lanítás összegének és törlesz­tésének meghatározására. Washingtonban nagy megle­petést keltett a döntés. Az észak-atlanti közgyűlés, — a NATO parlamentje — tegnap plenáris ülésen foly­tatta munkáját, miután előző nap befejeződtek a munkabi­zottsági értekezletek. Az ülé­sen összesen 350 személy vett részt. Legtöbbjük a NATO- országok parlamentjeinek tag­ja. (MTI) Szesztilalmat rendeltek el Észak-lrországban, hogy meg­előzzék a zavargásokat. Ez az első eset évtizedek óta, hogy ilyen 'intézkedést hoznak. Az eltelt hetekben ugyanis mindig a hét végén robbant ki vér­áldozatokkal járó összetűzés az észak-ír városok katolikus és protestánsai között. A dél-afrikai gyarmatok és fajüldöző rendszerek felszá­molásának kérdéséről az ENSZ Gyámsági Bizottságá­ban folyó általános vita során a bizottság üléséin több megbí­zott is kemény szavakkal ítélte el a dél-afrikai fajüldöző rendszereket és Portugália gyarmatosító politikáját. ül r Jm j mm■ ................§1 ........átt m m ■-*V'' i ÉÍ| ■■1 * ill • 1 S¥ Hoang Quoc Viet. szántságát abban a harcban, amelyet hazája függetlensé­géért vív. Tran Hoai Nam a Dél-Viet- naim felszabadításáért küzdő szakszervezeti szövetség ne­vében javaslatot terjesztett a kongresszus elé. Eszerint le kell leplezni és el kell ítélni Nixonnak a há­ború folytatására és fokozá­sára irányuló politikáját kö­vetelni kell, hogy az amerikai kormány tartsa tiszteletben a vietnami nép alapvető nemzeti jogait és a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Frontnak és a Dél-vietnami Köztársaság idegilenes forradalmi kormá­nyának tíz pontban foglalt ál­láspontját, és szüntesse meg agresszív háborúját. Haladék­talanul és maradék nélkül, minden' feltételtől függetlenül vonja ki Dél-Vietnamból az amerikai csapatokat és az amerikai táborhoz tartozó más országok csapatait. Fel kell kérni a szakszerve­zeteket, a munkásosztályt és a dolgozó tömegeket, hogy tegyenek meg minden szüksé­ges kezdeményezést a dél­vietnami dolgozók harcának még erőteljesebb politikai, er­kölcsi és anyagi támogatá­sára. A koreai, az olasz szakszer­vezeti küldött hozzászólása után P. Pimenov, a Szovjet Szakszervezetek Központi Ta­nácsának titkára lépett a szó­noki emelvényre. Hangoztatta, hogy a legsür­gősebb és legidőszerűbb kérdés az igazságos béke helyreállítá­sa Vietnamban. A vietnami nép segítéséből a szovjet szakszervezetek is kiveszik részüket. Nagy meny- nyiségű élelmiszert, gyógy­szert, orvosi felszerelést, gép­járműveket, nyomdagépeket és fotópapírt, fényképezőgépeket stb. küldtek Vietnamba. Tá­mogatásukat folytatják mind­addig, amíg a vietnami nép­nek szüksége lesz erre az ame­rikai imperialista agresszió visszaveréséhez. Majd a Vietnamnak nyújtott szovjet támogatásról beszélt, és hangsúlyozta: — A szovjet dolgozó nép és és szakszervezetei követelik az amerikai agresszió azonnali megszüntetését, az USA és csatlósai fegyveres erőinek haladéktalan, feltétel nélküli kivonását Dél-Vietnamiból és a VDK elleni agresszió meg­szüntetését. A vietnami nép­nek magának kell döntenie sorsáról. Á vietnami nép igazságos ügye győzedelmes­kedni fog, és erre irányuló küzdelmében a szovjet nép mindig vietnami testvérei mellett áll. A kongresszus ma is folytat­ja munkáját. Képünkön: Tyereskova a kongresszusi ülésteremben. finnországi látó Karaganda bányászvárostól 155 km-re simán leszállt a har­madik űrhajó, a Szojuz—8 is. A képen Vlagyimir Satalov (balról) és Alekszej Jeliszejev űrhajósok közvetlenül a le­szállás után. (Telefoto—TASZSZ—MTI—KS.) Nyikolaj Podgomij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, finnországi látogatását befejezve különrepülőgépen hazaindult Moszkvába. Tegnap közleményt adtak ki Nyikolaj Podgornijnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa Elnöksége elnökének finn­országi látogatásáról. Ebben a Szovjetunió és Finnor­szág kifejezte, hogy kész továbbra is tevékenyen hozzájárulni az Egyesült Nemzetek Szervezetének fejlesztéséhez és megszi­lárdításához. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és a finn köztársasági elnök úgy véli, hogy a vietnami problémát po­litikai eszközökkel kell megoldani, az 1954. évi genfi egyezmények alap­ján. A felék egyetértésre jutottak abban, hogy e térség békéjé­nek helyreállításához az ala­pot a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehajtásával lehet biztosí­tani. Podgomij és Kekkonen megtárgyalták az európai biz­tonság kérdéseit, közöttük a kontinens biztonságával és az európai békés együttműködés­sel foglalkozó értekezlet ösz- szehívásának problémáit. A Szovjetunió és Finnor­szág továbbra is arra tö­rekszik, hogy elősegítse az össz-eprópai tanácskozás megtartásához szükséges előfeltételek megteremté­sét. Különleges gépjármű­jogosítvánnyal rendelkező tehergépkocsi­vezetőt azonnal felveszünk KAPOSVÁRI CUKORGYÁR (9314) SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. október 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents