Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-02 / 228. szám
A gazdaságosság és a korszerűség kívánja MAI KOMMENTÁRUNK Beszélgetés a szövetkezeti egyesülésekről Szövetkezeti mozgalmunk fejlődése igen jelentős szakaszhoz érkezett. A napjainkban végbemenő változások újabb távlatokat nyitnak meg. Erről beszélgettünk Nemes Istvánnal, a Nagyatádi Járási Pártbizottság munkatársával. — A mezőgazdasági termelés eredményességét — mondotta Nemes elvtárs — sok tényező határozza meg. Vegyük például az üzemnagyságot. A világon jelenleg is a legkülönbözőbb üzemi méretek fordulnak elő a kisparaszti birtoktól a mammutgazdaságo- kig. Bizonyos időben és körülmények között, a technika fejlettségének megfelelő fokán mindegyik jól gazdálkodhatott. Miért szükséges most mégis az egyesülés? A különböző gépsorok, gépi egységek csak nagyobb területeken gazdaságosak. Ha kisebb szövetkezet vásárol 'belőlük — ha ezt egyáltalán megengedi anyagi helyzete —, számolniuk kell avval, hogy nem fizetődnek ki. Egy másik szempont: a, termelés különböző formái közül a szakosított bizonyult a legolcsóbbnak. Nálunk a korszerű sertéstelep öt-tízezer férőhelynél kezdődik, s ez már beleillik a tsz-ek gazdá’kodá- sába. Az állam arra törekszik, hogy gazdaságosan termelő üzemeket támogasson. Ez különösen az új gazdasági mechanizmus egyik sarkalatos kérdése. A tőkeerős gazdaságok minden 'beruházásuknál saját erejükre támaszkodnak, a hitelt pedig általában előbb fizethetik vissza. Ebből következik, hogy a kis gazdaságok eszközellátottsága elmarad a nagyüzemekétől, korszerűtlen módszerekkel dolgoznak. A tagoknak kevesebbet tudnak osztani, s egyre nagyobb feladat hárul a kézi erőre. Csökken a belépő fiatalok száma, mert a Patai munkaerő nem hajlandó elmaradott módszerekkel dolgozni. — Eddig a technikai oldalról beszélgettünk. Emberi viszonylatokban mit jelent az egyesülés? — Elsősorban a szellemi tőke koncentrációját. Gond, hogy kevés a szövetkezetekben a felső fokon végzett szakember. Ugyanakkor, ha jelentkeznének is, munkába állításuk körülményes lenne. Egy ezer- ezerötszáz holdas gazdaságban jelenleg az agrármérnöknek brigád vezetői szintű munkával kell foglalkoznia. Ezért nem szívesen helyezkednek el kis szövetkezetekben. A mi járásunkban is csak a legnagyobb mezőgazdasági üzemekben vannak agrármérnökök, például Háromfán és Segesden. Másutt középfokú végzettségű, többségükben lelkiismeretesen do’gozó szakemberek irányítják a termelést. Ha korszerű és megfelelő nagyságrendű üzemeket hozunk létre, akkor a nagyobb képzettségű szakemberek beállítása is lehetővé válik. — Néhány faluban az egyesüléssel kapcsolatban bizonytalanság, néha bizalmatlanság is tapasztalható. Mi ennek az oka? — A parasztember görcsösen ragaszkodik a megszokott régihez. Így volt ez az egyéni gazdálkodásról a szövetkezetire téréskor is .Ma már szinte mindenütt azt mondják, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése előnyös volt számukra. Az újabb nagy lépés előtt számba veszik elért eredményeiket, biztonságossá vált jövedelmüket. Félnek, hogy a jövőben esetleg nem érik el ezt a szintet. A közgazdasági elemzések végzése elsősorban a. tsz vezetőire, a területi szövetségekre és a járási szervekre hárul. A megfelelő felvilágosítás is az ő gondjuk kell legyen. Sok esetben rémhírek kapnak lábra. Szabáson például elterjedt, hogy egyesülés esetén a háztáji földet Böhönyén kapják. Az szinte mindenütt felvetődik, hogy az egyesülés után a másik községbe kell eljárni dolgozni Mondanom sem kell, hogy egyik híresztelés sem állja meg a helyét. — Hány szövetkezet határozta el az egyesülést a nagyatádi járásban 1969- ben? — Tizenegy tsz tagsága döntött a közös út mellett. 1970. Fejlődik, gazdagodik a csurgói járás KISZ-lakások épülnek Csurgó főterén. Az épület földszintjén a járási OTP-fiók irodáit rendezik be. Az 1966. évi járási pártértekezlet behatóan foglalkozott Csurgón a helyi kommunális viszonyokkal, s fontos feladatként jelölte meg a lakásgondok enyhítését, az ivóvízellátás javítását, a járás lakosságáról való fokozottabb gondoskodást. A járási párt- és tanácsi vb legutóbbi együttes ülése azt vizsgálta, hogy a feladatokat milyen eredménnyel hajtották végre. Tízmillió forint építési kölcsön A lakásállomány növekedését — a még kielégítetlen százhúsz igény ellenére — figyelemreméltó számok jelzik. Az utóbbi három évben 327 magánlakás építésére adtak engedélyt a járásban, közülük 209-et az OTP csaknem tízmillió forint hitellel támogatott. A korszerűtlen, elavult magánlakások felújítására a tulajdonosok mintegy félmillió forint hitelt használtak fel. Központi keretből 32 lakás épült 1966 óta a járásban, ezenkívül befejezés előtt áll az OTP sorház akciójában épülő nyolc lakás. Hosszas előkészítés után Csurgón — a járási tanács székháza mellett nyíló üj utcában — hamarosan elkezdődik a KISZ lakásépítő akciója. egyelőre 24 lakással. Emeletráépítésből még ebben az évben további hét lakás várható A (értekezlet iránymutatása alapján a tanácsi szervek a lakásépítésben együttműködési lehetőséget keresnek a vállalatokkal, közületekkel. A Napsugár Ktsz a községi tanáccsal közösen mintegy tíz lakást épít, más szervek további kilenc lakás közös kivitelezésére vállalkoztak. Az állami lakások felújítására a korábbi években 500—600 000 forintot fordítottak, az idén 900 000 forintot használnak fel erre a célra. Mint az együttes ülés megállapította, az ésszerű lakástelepítést jól szolgálják a falukörzeti központok általános rendezési tervei (Berzence, Gyékényes, Iharosbereny, Zákány), s a járási székhely 1971- re elkészülő összevont rendezési terve. Jövőre víztorony épül Csurgón A vízellátás javítását sürgeti, hogy a járás lakosságának több mint kétharmada az egészségügyi követelményeknek nem megfelelő vizet fogyaszt. A járási pártértekezlet Iharos, Porrag és Porrogszent- király törpe vízmüvének létesítéséhez útmutatást adott. Azóta Porrogon és Porrogszsent- királyon a vízmüvet tápláló kút fúrásával elkészültek, ezeken kívül befejezés előtt áll a gyékényes! kút fúrása is. Iharos vízmüvének építésére 1971- ben kerül sor. Gyékényes, Iha- rosberény és PoiTogszentfcirály egyenként 300—350 000 forint hozzájárulást kapott a vízmű- építéshez; most a községeken a sor; a társulás megalakításával, majd a még szükséges anyagi eszközük előteremtésével biztosítaniuk kell a vízszolgáltatás megkezdését. Időszerű lenne törpe vízmüvet építeni Somogyudvarhelyen és Inkán is, utánuk Serzence vízellátását lehetne napirendre tűzni Csurgó jelenlegi hidrofor rendszerű vízellátásának gondjait'a jövőre — hozzávetőlegesen hárommillió forintért — felépülő víztorony oldja meg. A beruházási összeghez a megyei tanács és az Országos Vízügyi Hivatal 800—800 000 forint támogatást nyújt ezenkívül a helyi vállalatoktól, szövetkezetektől várnak anyagi hozzájárulást A lakosság segítségével Elismeréssel vették tudomásul a járási párt- és tanácsi vb tagjai hogy a járás 6000 négyzetméter járdájának építéséből a községek lakói önkéntes munkájukkal vállaltak részt. Az egy-egy lakosra jutó évi társadalmi munka értéke 1968- ban a korábbinak több mint kétszeresére emelkedett, s meghaladta a 90 forintot. A járásiban a 35 helyi és az öt távolsági autóbuszjárat kielégíti a lakosság közlekedési igényeit. Három községet a Zalaegerszeg—Szeged közötti gyorsjárat is érint. A szentai bekötő út jövőre elkészül, utána további három járattal számolnak. Elkészült CSurgön az iharosi űt mellé telepitett, korszerű üzemanyagtöltő állomás. B. T. január 1-től együtt gazdálkodnak. Az első csoportban Kutas, Kisbajom, Beleg, Szabás, a másodikban a lábodi Béke, a lábodi Kossuth Tsz, Rmyabesenyő, Nagykorpád, a harmadikban Görgeteg, Kuntelep és Rinyaszentkirály tar- A központok Kutason, Labodon, Görgetegen lesznek. Arra. törekszünk, hogy ezek egybeessenek a közös tanácscsal, a kialakítandó kulturális centrummal. Eddig állandó problémát jelentett például, hogy nem lehetett a lábodi tsz-nél korszerű szarvasmarha-tenyésztő telepet létrehozni. önállóan kicsik voltak a szövetkezetek. Az egyesülés előnyére jellemző Somogyszob és Bolhás esete. önállóan m rleghiányos szövetkezetek voltak. Utána az erős közepesek közé zárkóztak fel. A szakvezetést is lehetett javítani. Van főiskolás gyakornokuk is, akire majd számítanak. Mérlegképes könyvelőik vannak. Volt olyan hely, mint például Görgeteg, Beleg, a lábodi Kossuth Tsz, ahol a helyi vezetők, megértve az idők szavát, segítettek az egyesülések létrejöttében. Egyébként is elmondhatom, hogy mindenütt értékes munkát végeztek a községek és a tsz-ek vezetőit. A pártszervezetek közül a belegi érdemel 1legnagyobb dicséretet kiváló felvilágosító munkájáért. Területi szövetségünk a szabási és a görgetegi egyesülésnél se- 'gítette a járási tanács mező- gazdasági osztálya és a mi munkánkat. Szabáson a járási és a helyi nőtanács munkáját említem meg. Azok a tsz-ek jártak jól, amelyek az egyesülés mellett döntöttek. Űjabb nagy feladat következik: az új alapszabály, az ügyrend, a vezetés kialakítása. Ez a záloga annak, hogy eredményeik egyre szebbek legyenek. Leskó László Őrjárat a boltokban Romlott A vásárlók panaszai nyomán indultunk el. Milyen a kenyér, van-e elegendő, kap- ható-e friss pékáru a kellő időben? Feltettük a kérdést a vásárlóknak, az élelmiszer-kereskedelem, a sütőipar illetékeseinek. A belvárosi élelmiszerüzletekbe még úgy-ahogy idejében érkezik a kenyér, de a peremkerületi üzletek tapasztalatai elszomorítóak. Pedig gyakran egész városrészeket látnak el. A rendéit mennyiséget általában megkapják, s ez legtöbbször elég. mert jól Ismerik vásárlóik igényét, csupán az a baj, hogy friss kenyeret fél kilenc után, fél tíz felé kapnak. A vásárlók nagy része akkor már a munkahelyén van. Ök a kora reggeli és a késő délutáni órákban, munkakezdés előtt vagy munka után szeretnének vásárolni. A délelőtt szállított kenyér akkorra megszikkad, nem nagyon kelendő. Akad olyan boltvezető is, mint Kontra János a Május 1. utca végén levő üzletben, aki saját maga megy át a sütödébe friss áruért. Ezt persze a Vörös Hadsereg úti boltok vezetői nem tehetik meg. Nekik ez messze van, de nem is ez a boltvezető feladata. Fél hatkor (!) már egy üzlet sem volt nyitva ezen a környéken. A tapasztalat tehát az, hogy friss kenyér akkor nincs, amikor legjobban kellene. Mi a véleménye erről a sütőiparnak? Nem a szállítóeszközök hiánya akadályozza a vállalatot abban, hogy a szerződés szerinti ütemezésben hordja ki a kenyerét. A sütőüzemek már hosszabb idő óta csökkentett létszámmal dolgoznak, mert nincs elegendő betanított és szakmunkás. A nap folyamán elkészül ugyan az a mennyiség, amelyet a kereskedelem kér, de ezt nem a legmegfelelőbb időpontokban hordják ki. A Avassuk munkásűnneppé Ünnepelünk, ünnepre Készülünk. Negyedszázada sorsfordulónk, azóta legnagyobb nemzeti ünnepünk — április 4. Az egész ország, dolgozó . népünk felszabadulásunk jubileumának méltó megünneplésére készül. Kitűzzük majd zászlóinkat, fejel hajtunk a hősök sírja előtt, adózunk emléküknek. De ünnepünk csak úgy lehet igazán teljes, ha munkásűnneppé avatjuk, ha az előttünk álló évfordulósorozathoz ki-ki a maga helyén és módján szíve, képessége, szorgalma szerint még hozzáad valamit, átérezve hazánk mai gondjait, segítve a gazdasági reform kibontakozását, szolgálva az egész nép ügyét. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ központi bizottsága támogatja az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának jubileumi felhívását, és munkaversenyre szólít. Már az ez évi munkaverseny a Magyar Tanácsköztársaság születése fél évszázados jubileumának jegyében folyik. A felajánlások, a munkavállalások az év eleje óta a vállalatoknál és intézményeknél az idei gazdasági tervek jó megvalósítását szolgálják. A verseny erőforrása a gazdasági reform kibontakozásának, és a várható eredményeknek. Ám tudjuk, hogy ebben az esztendőben mérsékelt a termelékenység növekedése, sok helyütt gondot okoz még egyes termékek és szolgáltatások minősége. Napirenden szerepel a munkafegyelem megszilárdítása is. Az 1970-es év a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. Minden munkahelyen fontos feladat tehát a gazdálkodás hatékonyságának növelése, mert ez nyújt lehetőséget a dolgozók személyes jövedelmének, szociális és kulturális ellátásának fejlesztéséhez. Minden üzemben, minden vállalatnál határozzák meg, melyek azok a feladatok, amelyek elvégzésével lehetőség nyílik a termelékenység fokozására, a munkaeszközök, a munkaidő és a személyi képességek jobb értékesítésére, a termékek minőségének, korszerűségének javítására. Nem kápráztató dolgok ezek. S a jubileumi munkaverseny nem is kíván 1000 százalékokat, ■ látványos rekorderedményeket Annál inkább kívánja azt, hogy mindenki a maga helyén, a maga lelkiismerete szerint többet nyújtson, jobban dolgozzon. A szocialista brigádok több mint egymillió tagja, a kiváló dolgozók, a szakma ifjú mesterei, egész népünk képességének legjavát adva a jó munka ünnepévé avathatja a negyedszázados jubileumot. Már ezekben a hetekben — talán abban a sorrendben, ahogy hazánk egyes helységei, falvai, városai felszabadultak a fasiszta megszállás alól — felszabadulási műszakokat, heteket szerveznek a munkaverseny keretében. Es a vállalásokat az adott szó komolyságával minden bizonnyal teljesíteni fogják. a kenyér minősége sütőiparnak sürgősen javítani kell a jelenlegi munkaszervezésen, meg kell oldania a munkaerő-problémát is. A szállításokkal kapcsolatban egyéb kifogások is elhangzottak a kereskedelem részéről. Az ömlesztve érkező kenyér zúzódott, összepréselődött, ennélfogva minősége romlik. A sütőipar csak évek múlva tudja megfelelő módon szállítani a pékárut — kaptuk a választ. Kevés a korszerű, rekeszekkel és polcokkal fölszerelt jármű. Ez a probléma mégsem húzódhat el évekig, mert megoldása sokkal sürgetőbb, még akkor is, ha jelentős anyagi áldozatokat követel a vállalattól. A minőség nemcsak a korszerűtlen szállítás nyomán romlik; gyakran rossz kenyér kerül ki az üzemekből. A jobb termékek elsősorban a sütőipar saját boltjaiba kerülnek. Ez a véleménye Tóth Jánosnak, a Somogy megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalat főosztályvezetőjének is. A sütőipar saját boltjainak ellátására a szállítást és a minőséget tekintve egyaránt nagyobb gondot fordít, s ezzel a kereskedelem és a fogyasztók kárára használja ki monopolhelyzetét. A sütödék boltjai jóval előbb zárnak, mint a többi üzlet, így aztán a még nyitva tartó boltokat rohanják meg a vásárlók. A vevő kára a legnagyobb, mert sületlen, égett kenyeret, ragacsos süteményt is kénytelen megvenni. Az ABC- áruházban a finom fehér és a félfehér kenyér között — legalábbis szemre — semmi különbség nincs, csak a felragasztott címke, no és az ár. A vásárlók nem értik, miért kell többet fizetniük a finom fehér kenyérért, amikor az tulajdonképpen barna. Ha pedig valóban nincs különbség az egyik és a másik kenyér között, akkor a gyengébb minőségű kenyér árán adják el a finom fehérnek nevezett kenyeret is. . Jó minőségű pékárut csak jó lisztből lehet sütni. A Sütőipari Kutatóintézet legutóbb ötvenegy lisztmintát vitt el az üzemekből, és ezek körül harminckilencet nem talált megfelelőnek. Korábban megállapodást kötött a Somogy megyei Sütőipari Vállalat a gabonafelvásárlóval, hogy a lisztet a megfelelő minőség folyamatos biztosítása érdekében már a malomban keverik. Miután nemrégiben egy kötbéres vita során ellentétbe került a két vállalat, a gabonafelvásárló megszüntette ezt a munkát. Az is hiba, hogy a sütőüzemek nem tartalékolják a tíz napra elegendő liszt- mennyiséget, holott ez kötelességük volna. Mivel kicsi a készlet, nem tudják keverni a lisztet, és a kenyér minősége a gyakran változó liszt minőségétől függ. Nyilatkoztak az éiéimiszer-kereskedelem és a sütőipar illetékesei, és vizsgálódásaink során is sikerült eljutni egy-két probléma gyökeréhez, amelyek jelenleg még akadályozzák a megfelelő kenyérellátást. Azt le kell szögezni, hogy a vásárlók kifogásai, panaszai jogosak. És mindenképpen az ő érdekük az irányadó. Az élelmiszer-kiskereskedelmi, a sütőipari és a gabonafelvásárló vállalatnak pontot kell tennie a hosszú vitákra, és ezt a közös érdeket kell szem előtt tartania a megoldás keresésénél. . Nagy J.—Tröszt T. SOMOGYI NÉPLAP «sütörtök, 1969. október 2. 3
