Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-17 / 241. szám

ß. Foton akadémikus: Az űrbéli hegesztésről Borisz Paton akadémikus, a kijevi elektrohegesztési inté­zet igazgatója, nyilatkozatot adott a TASZSZ tudósítójá­nak a Szojuz—6-on elvégzett hegesztési kísérletekről. Elmondotta, hogy a Szojuz— 6-on »Vulkán« kísérleti beren­dezést helyeztek el azoknak a hegesztési folyamatoknak a tanulmányozására, amelyeket különféle eljárásokkal hajta­nak végre a földközeli kozmi­kus térségben. A Szojuz—6-on tegnap hajtották végre az elő­írt kísérleteket. Paton akadémikus közölte, hogy a »Vulkán« automatikus berendezés, amelyet telemetri- kus kábel köt össze az űrha­jóval. A »Vulkánt« — a he­gesztés menetének távvezérlé­sére — műszerasztallal is el­látták. A kísérlet a kö vetkezőkép­pen zajlott le: Valerij Kubászov előbb lég­mentesítette a rekeszt, majd bekapcsolta az automatát, amely először plazmahegesz­tésre volt beállítva. A követ­kező szakaszban elektronsuga­ras hegesztésre kapcsolta át a berendezést és meggyőződött arról, hogy rendben működik. Ugyanígy próbálták ki az ívhegesztést úszó elektródok­kal. A hegesztés jellemző üze­melési adatait telemetrikus úton juttatták el a Földre. A most lezajlott kísérlet je­lentőségét értékelve Paton akadémikus rámutatott: a vi­lágon most először idéztek elő Föld körlüi pályán olyan tech­nológiai folyamatot, amely a fémek melegedésével és beol­vadásával függ össze. A kísér­let arról tanúskodik, hogy a modern hegesztő-berendezéssel felszerelt ember a világűrben szinte korlátlan lehetőségekkel rendelkezik. Nagyon fontos — fűzte hozzá —, hogy a felké­szülés során szerzett tapaszta­latokat máris alkalmazzák a gazdaságban. így például tö­kéletesítették a vákuumos ív­hegesztés technológiáját; kis­méretű és nagy termelékeny­ségű berendezést szerkesztet­tek a fémek elektronsugárral és plazmával való egyesíté­sére. A barátság rakétája Változatlanul a figyelem kö­zéppontjában áll a feladatát sikeresen teljesítő Interkoz- mosz—1, vagy másképpen »A barátság rakétája«. Musztel, a Szovjet Tudományos Akadé­mia csillagászati tanácsának elnöke a Pravdában az Inter- kozmosz—1 felbocsátását a szocialista országok együttmű­ködése nagyszerű tényének nevezi, mostantól fogva — húzza alá — a szocialista or­szágok közötti tudományos együttműködés nem csupán a Földön valósul ftieg eredmé­nyesen, hanem a világűrben is. A Komszolszkaja Pravda Kónya professzort idézi, aki a »Barátság-szputnyik« felbocsá­tásával összefüggésben hangsú­lyozza: a szocialista országok űregyüttműködésének sokolda­lúan kell megvalósulnia. A ma­gyar tudósoknak meggyőződé­sük. hogy'az »interkozmoszok« nagy hasznára lesznek a tu­dománynak. Mi örömmel dol­gozunk ezeknek a szputnyi- koknak a tudományos beren­dezéseivel« — hangsúlyozta a magyar tudós. Mirage-gondok F ranciaországban A Figaro tegnapi száma il­letékes helyről nyert értesülést közöl, amely szerint a francia hadügyminisztériumban ta­nulmányozzák annak módoza­tait, hogyan lehelne Izraelnek visszatéríteni a Dassault-mű- veknél elkészített, de a francia kormány tiltó rendelkezése miatt le nem szállított Mirage —5 típusú ötven katonai repü­lőgépért kifizetett tekintélyes összegeket. A visszafizetés problémájával hónapok óta foglalkoznak. Az ügy azért is foglalkoz­tatja a *francia kormányt, mert az Izrael által kifizetett ősz­szegek visszatérítése előtt a megrendelt és elkészült repü­lőgépeket nem lehet eladni, vagy más célra felhasználni. A tárolási és az őrzési költsé­gek viszont igen tetemesek a minden téren takarékoskodni kívánó francia állam számára. Szó van arról is, hogy a gé­peket némi átalakítással a francia hadsereg veszi át. (MTI) A ciprusi terrorcselekmények Ciprus fővárosában tömeg- tüntetést szerveztek, tiltako­zásul a szerdai provokáció el­len, amikor terroristák bom­bát dobtak Papajoannunak, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja főtitkárának háza elé. A nagygyűlésen felszólalt Papajoannu is, rámutatva, hogy a terrorcselekmények szervezéséért a belső reakció mellett bizonyos imperialista köröket és az amerikai CIA-t terheli a felelősség. A Ciprusi Köztársaság ki­kiáltása óta az amerikai im­perializmus 20 millió dollárt fordított arra, hogy elősegítse a belső ellenség bomlasztó te­vékenységét és nemzetiségi vi­szályt szítson az országban. A főtitkár felszólította a ciprusi néoet. hogy hiúsítsa meg az imperializmus terveit. (MTI) A „Prometheus-terv“ Az Akropolisz című athéni lap közelmúltban cikket kö­zölt arról, hogy a NATO se­gítségével dolgozták ki Görög­országban a »Prometheus-ter- vet«, a Papandreu-féle rend­szer megbuktatásának a ter- •vét, amelynek révén a jelen­legi katonai junta hatalomra jutott 1967-ben. A görög had­ügyminisztérium nyilatkozatá­ban cáfolta az Akropolisz ál­lításait. E cáfolat mégis úgy sikerült, hogy első hivatalos beismeré­se lett a »Prometheus-terv« létezésének — mutat rá a BTA athéni tudósítója. A mi­nisztérium nyilatkozata még azt is elmondja, hogy a telje­sen kidolgozott terv már 1966 áprilisában, tehát egy teljes évvel a puccs végrehajtása előtt készen állt a megvalósí­tásra, s csupán azt tagadja, hogy ahhoz köze lett volna a NATO-nak. Az athéni megfigyelők még a cáfolatot is kétkedéssel fo­gadják — írja a tudósító. (MTI) Új csehszlovák kormányprogram Podgornij és Kekkonen tárgyalásai Eredményes tapasztalatcsere A prágai vár Spanyol-ter­mében, a csehszlovák szövet­ségi gyűlés most folyó üléssza­kán, tegnap Oldrich Cernik miniszterelnök ismertette kor­mánya programját. Részlete­sen elemezte az 1968 januárja utáni fejlődés sajátosságait, és ismertette az 1969 áprilisa utáni helyzetet, a konszolidá­ciós folyamat eddigi eredmé­nyeit. Ebben a szituációban nagy feladatokat kell megoldania a csehszlovák kormánynak, a párt politikai koncepciójának szellemében. A kormány a gazdasági életet tekinti leg­fontosabb működési területé­nek, és most dolgozza ki az 1970—75-ös időszak népgazda­sági tervét, amelyben a dol­gozók életszínvonalának eme­lését. a gazdaságirányítás tö­kéletesítését tűzik ki célul. Szó van az új csehszlovák kormányprogramban az isko­lai oktatásnak marxista—leni­nista alapokra helyezéséről, a szocialista rendszer demokra­tikus fejlesztéséről, az állami apparátus tekintélyének hely­reállításáról, és sok minden egyébről. A programnyilatkozat kül­politikai részébői kitűnik, a csehszlovák külpolitikának változatlanul a többi szocia­lista országgal fenntartott ba­rátság és szoros szövetség az alapja. Lényeges a kormánynyilat­kozatnak- az a megállapítása is, amely szerint a szövetsé­ges csapatok 1968 augusztusi akcióját nem »Csehszlovákia megszállásának« minősítik, hanem »a szocialista Csehszlo­vákia sorsáért érzett indokolt aggodalom megnyilvánulásá­nak«. Szerdán este Nyikolaj Pod­gornij, a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, a szovjet nagykövetsé­gen vacsorát adott Urho Kek­konen finn köztársasági elnök tiszteletére. Üdvözlő beszédében Podgor­nij méltatta a finn—szovjet kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését, vala­mint az eredményes tapaszta­latcserét a mezőgazdaság, a tudomány és a technika terü­letén. Helytelen lenne azonban — mondotta Podgornij —, ha nem vennénk észre, hogy még mindig vannak bizonyos körök, amelyeknek nincs Ínyé­re az országaink közti jószom­szédi kapcsolat. Ezek a körök természetesen nem a finn nép véleményét juttatják kifeje­zésre. Beszéde további részében Podgornij rátért a finn—szov­jet barátság fejlődésére, hang­súlyozta az 1943-as barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szsrz 'dés jelen­tőségét, amely továbbra is ás európai békét és a biztonság megszilárdítását szolgálja. Kekkonen válaszában kije­lentette, hogy rendkívül hasz­nosnak tartja a Podgornijjal folytatott tárgyalásokat, ame­lyek során kitűnt, hogy a két államfő több kérdésben azo­nos nézetet vall. Tegnap Podgornij kétnapos vidéki körútra indult, mely-, nek során látogatást tesz a tamperei Lenin-múzeumbar. a Saimaa-csatománál. és meg­látogat néhőnv v'déiu gyárat és üzemet. (MTI) Új kezdeményezés A PÁRIZSI KONFERENCIA VITÁJA Nixon csak fokozta a hadműveleteket Csalódást okozott a Viet­nammal foglalkozó párizsi né­gyes konferencia tegnap meg­tartott 38. teljes ülése is. Az amerikai és saigoni kül­dött némileg más szavakkal, de lényegében ugyanazt a be­szédet mondta el, mint az előző hetekben. A saigoni kül­dött alig leplezte, hogy azért ellenzik a választá­soknak az ideiglenes for­radalmi kormány által in­dítványozott módon való megtartását, mert az »a jelenlegi körülmények kö­zött csak kommunisták (értsd: a szabadságharco­sok) hatalomra jutásának szentesítését jelentené.« Xuan Thuy miniszter, a VDK képviselője, aki Ho Si Minh halála után újra átvette a küldöttség vezetését, rámu­tatott: hivatalba lépése óta el­telt több mint kilenc hónap alatt Nixon elnök csak fokozta a hadműveleteket Dél- Vietnamban AMERIKAI KATONÁK - FEKETE KARSZALAGGAL abból a célból, hogy »maxi­mális katonai nyomást« ki­fejtve az »erő helyzetébe« jusson. — Hogyan lehetséges az — kérdezte Xuan Thuy —, hogy az Egyesült Államok, amely rakéták sebességével képes embereket a Holdra küldeni, csapatait Dél-Viet- namból csak teknősbéka lassú­ságával tudja kivonni? Ez csak azért van — mondotta —, mert nem befejezni, hanem meghosszabbítani akarják a háborút. Nguyen Thi Binh asszony, a dél-vietnami ideiglenes forra­Az ENSZ első számú (politi­kai) bizottságában folytatták d nemzetközi biztonság meg­teremtésére vonatkozó szovjet javaslatok megvitatását. E ja­vaslatok a világ államaihoz intézendő felhívástervezetben foglaltatnak. A vitában elhangzott Púja Frigyesnek, a magyar külügy­miniszter első helyettesének felszólalása, amelyben részle­tesen kifejtette a magyar kül­döttség álláspontját a fenti kérdéseket illetően. Max Jakobson finn küldött szintén elismeréssel szólt a felhívástervezetről mint oyan dokumentumról, amelynek célja a nemzetközi biztonság megszilárdítása és az ENSZ szerepének növelése. (MTI) Genf Az Egyesült Államokban tartott nagyszabású háborúellenes kampányhoz — szolidaritásuk jeléül — a Dél-Vietnamban harcoló 198. amerikai gyalogos hadosztály katonái is csat­lakoztak: fekete karszalaggal jelentek meg a szolgálatban. (Telefotó: AP—MTI—KS) dalmi kormány külügyminisz­tere is azt hangsúlyozta, hogy az eddig végrehajtott csa­patkivonások jelentékte­lenek, és egyáltalán nem befolyásol­ják az amerikaiak háborús erőfeszítéseit. A vietnami problémát — jelentette ki Nguyen Thi Binh asszony — csak a dél-vietnami nép jogos követeléseinek kielégítése útján lehet békésen ren­dezni. Ehhez pedig az kell, hogy az amerikaiak gyorsan és telje­sen kivonják minden csapat­egységüket az országból és be­leegyezzenek az általános sza­bad választások megtartásába — egy ideiglenes koalíciós kormány ellenőrzése alatt. (MTI) A tengerek legyvertelenitéséről A genfi leszerelési értekez­leten tegnap Svédország kép-; viselője fejtette ki kormányá­nak álláspontját a tengerek és óceánok fenéktérségének demilitarizálásáról szóló szov­jet—amerikai szerződésterve­zetről. Axel Edelstam arra kérte fel az előterjesztő nukleáris nagyhatalmakat, vállaljanak hivatalosan kötelezettséget, hogy készek folytatni a tár­gyalásokat a tengerfenék vég­leges demilitarizálásáról —* beleértve a mostani tervezet által nem érintett 12 mérföl- des part menti sáv fenéktér­ségét is. Alekszej Roscsin és James F. Leonard, a konferencia két társelnöke tegnap tájékoztatta az ENSZ-közgyűlést arról, hogy feltételezésük szerint a szerződéstervezet genfi vitája október végéig tart. (MTI) MÁSODIK VIETNAM? Amióta az Egyesült Államok vietnami agressziója meg­kezdődött, nincs béke, nincs nyugalom a szomszédos Laoszban sem. Már évekkel ezelőtt megjelentek az or­szág határain az amerikaiak különleges egységei, az úgy­nevezett »farkaskutyák«, és ezzel egyidöben Jackson és Dodd szenátorok indítványt terjesztettek elő — az or­szág szétdarabolására. A helyzet a közelmúltban to­vább éleződött: a belpolitikai problémákon túl a legna­gyobb nehézséget az okozza, hogy az amerikaiak — stra­tégiai és politikai elgondolá­sokból egyaránt — »jelen vannak« Laoszban is. Sou- vanna Phouma miniszterel­nök a probléma megoldása céljából nemrég diplomáciai körutat tett, amelynek leg­fontosabb állomásai: Tokió, London, Párizs és New York voltak. Az út nem járt sok eredménnyel, hiszen éppen az amerikai partner nem mu­tatkozik hajlandónak arra, hogy tiszteletben tartsa Laosz semlegességét. Az Egyesült Államok mód­szereire jellemző: néhány nappal ezelőtt a laoszi jobb­oldali erők nagyarányú tá­madást indítottak a hazafiak ellen. Ezzel egyidejűleg az amerikai és thaiföldi sajtó­ban egyaránt közlemények jelentek meg, hogy ehhez az akcióhoz a két országnak semmi köze, ők szem előtt tartják Laosz semlegességét. A tények és okmányok azon­ban azt bizonyítják, hogy a szeptemberi akciót az úgyne­vezett amerikai katonai ta­nácsadók tervezték. A pe­csétet augusztus végén Longchenben, Vang Pao tá­bornok főhadiszállásán ütöt­ték rá a tervezetre. Erről a generálisról pedig közismert, hogy az amerikai titkosszol­gálat, a CIA embere, ö a vezetője a laoszi zsoldosokból összeállított alakulatoknak. Vang Pao tizennégyezer fő­nyi haderejénél kétszáz ame­rikai tanácsadó tevékenyke­dik. Ezek a személyek hiva­talosan Thaiföldön tartózkod­nak, de időnként »ótlátogat­nak« laoszi területre. A lao­szi jobboldali erők az első- osztályú hadfelszerelést is Thaiföldről, illetve amerikai forrásokból kapják. Az amerikai propaganda ellentmondásaihoz tartozik, hogy az említett cáfolatok után elhangzott egy másik változat is. Eszerint a szep­temberi hadműveletek során valóban bombázták Laosz egyes területeit, de ezzel csak az úgynevezett Ho Si Minh- ösvényt akarták elvágni, amely — szerintük — a VDK-ból érkező utánpótlás útja. Mi rejlik az amerikai ak­ciók hátterében, amelyek az­zal fenyegetnek, hogy Laosz második Vietnammá válik, és ezzel a délkelet-ázsiai krízis megoldása még messzebb to­lódnék. A laoszi jobboldali erők súlyos katonai és poli­tikai kudarcai után felmerült a lehetőség, fiogy — a balol­dali erőket bevonva — igazi koalíciós kormányzat jön lét­re. Ez olyan precedenst je­lentene, ami példaképül szol­gálhatna Dél-Vietnamban is. E politikai motívum mellett szerepelnek persze katonai elgondolások is: 1967 óta a Pentagon és a CIA közös egyetértéssel meg szeretné valósítani a McNamara-ter- vet, amelynek az a lényege, hogy a thaiföldi katonai tá­maszpontokat szeretnék ösz- szekötni a dél-vietnami ame­rikai bázisokkal. Ehhez a legrövidebb út viszont lao­szi területen át vezet, és olyan térségben, amit a ha­zafiak tartanak. ellenőrzés alatt. A katonai szekértők teljes mértékben egyetérte­nek, hogy az említett szep­temberi offenzíva ezt a célt szolgálta. Ehhez még az is járul, hogy amióta kiderült, a je­lenlegi laoszi kormány csa­patai képtelenek a hazafias erők ellenállását megtörni, a harcokban aktívan részt vesz­nek a thaiföldi katonai egy­ségek, az amerikai légierő és amerikai irányítás alatt álló laoszi különítmények. így fest tehát a valóságban az ame­rikai be nem avatkozás Laoszban. 2 SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. október 17,

Next

/
Thumbnails
Contents