Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-16 / 240. szám
MIBŐL ÉPÜL fi KÉGYSZflZEZEB LAKÁS? Darvas György, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettesének nyilatkozata Az elmúlt húsz esztendő iparfejlesztési és területfejlesztési tapasztalatait és a negyedik ötéves terv területfejlesztési elképzeléseit vázolta csaknem kétórás előadásában tegnap délután a megyei tanács nagytermében Darvas György, az Országos Tervhivatal távlati tervezési főosztályvezető-helyettese. Az előadás és a korreferátumok után arra kértük válaszoljon néhány kérdésre: — Előadásában beszélt arról, hogy a negyedik ötéves terv beruházásai között nagyobb hányaddal részesednek a nem- termelő beruházások. Hegyan részesedik ebből a lakásépítés? — Az infrastrukturális beruházások között első helyen áll a negyedik ötéves tervben a lakásépítés. Állami és magánerőből kb. négyszázezer lakást építenek az országban. Ez azt jelenti, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva feltétlenül javul a lakásellátás. Ezzel együtt természetesen sokkal jobb lesz a kommunális ellátás is, hiszen az új lakótelepiek megfelelő víz- és csatornarendszer építését is megkövetelik. — Honnan teremtünk erre pénzt? — Központi erőforrásból 170 —180 ezer lakás épül meg, a többi magánerőből, állami támogatással készül el. Az egyéb infrastrukturális beruházásokat pedig túlnyomórészt a vállalatok finanssznx>zzák majd. — Mi az Országos Tervhivatal álláspontja a vidéki ipartelepítést illetően a negyedik ötéves tervben? — Az 1968— 69-es tapasztalatok azt mutatják, hogy helyes volt a párt és kormány vidéki iparfejlesztéssel kapcsolatos jelenlegi gyakorlata, jól bevált az iparfejlesztési alap rendszere. Ezt a pénzt mindenütt nagyon hatékonyan használtált fel. Az eddigi tapasztalatok alapján — úgy látszik — érdemes ezt a gyakorlatot a gyedik ötéves tervben is tovább folytatni. Az iparfejlesztéshez meg kel! teremteni a megfelelő anyagi erőforrásokat, de ki . . kell használni a mezogazdasag^ na megvizsgálni fejlesztésében rejlő lehetőségeket is. Egyes területéken erre kitűnőek az adottságok- Tudomásom szerint például a »Ka- posvólgye« állattenyésztésének tradíciói vannak. Célszerű volhogyan lehet itt az eddigieknél is jobban előre lépni. Azt szeretném ezzel a példával érzékeltetni, hogy az iparfejlesztés rendkívül fontos, de emellett élni kell a helyi lehetőségekkel is. „Mind szorgos emberek 66 ••• Ajándék minden napsütéses óra, és az ajándékot meg kell becsülni. Az ősz szeszélyes, bármikor elborulhat az ég. Szél, eső, nyirkos hideg jöhet a földeken dolgozó emberekre. A betakarítást pedig mindenképpen el kell végezni. így aztán a csípős reggel már a határban találja özv. Talián Józsefnél is. Gyorsan, fiatalosan dolgozik, szedi a takarmányrépát — A somogy- fajsziak mind szorgos emberek — mondja nevetve. — Ugye nem gondolná, hogy már ötvenkét éves vagyok? Tíz éve dolgozom a Kossuth Tsz-ben. Ennyi idő — A nyugdíjra még nem gondoltam. alatt nagyon sok répát fölszedtem már... — Milyennek ígérkezik most a termés? — Szépek a kilátások. Nekünk, szedőknek is megéri. A háztáji jószág eszi majd meg a répát, ami rám jut a szedésből — Mikor kezdik a szedést? — Mihelyt az idő megengedi. Legkésőbb hét órakor. S amíg csak látunk, kinn maradunk. Látom rajta, türelmetlen, menne dolgozni a többiekhez. — Gondolt már arra, menynyi időt töltött el életében a földeken? — Mivel esőtől, hidegtől sose féltem, nagyon sokat. Ha dolgozik az ember, nem ér rá a természettel foglalkozni. Én bizony életem javát a határban töltöttem. Mondhatnám, életem a földé lett egészen. Két gyereket kellett fölnevelnem egyedül. Az uram meghalt még a háborúban. Sok nehéz évem volt, de a nyugdíjra még sose gondoltam. Nem is fogok, amíg bírom erővel... Elköszönünk. Sietve indul a sora felé. Amikor dolgozni kezd, úgy tűnik, mintha még gyorsabban szedné a répát Mintha az elbeszélgetett néhány percet akarná behozni Gyorsan halad előre, hamarosan utoléri a többieket.. M. I. — Az egyik korreferátumban ÍZÓ volt Somogy negyedik ötéves tervben végrehajtandó elképzeléseiről is. Mi a véleménye a somogyi fejlesztési tervekről? — Ezek az elképzelések általában egybeesnek azokkal az elgondolásokkal, amelyek nálunk kialakultak a területfejlesztésre. Fölvet a tervjavaslat azonban olyan igényeket is — pl. Barcson egy nagy állami beruházás megvalósítása —, amelyek nálunk még nincsenek megalapozva. A negyedik ötéves tervben az állam nagy egyedi beruházásainak száma csökken. A gondolatot azonban mindenképpen helyesnek tartom. — Előrehaladásunk egyik kulcskérdése a munka termelékenységének emelkedése. A jelenlegi irányítási rendszer eddigi tapasztalatai ezen a téren nem a legkedvezőbbek. A termelékenység kérdése sok vitára is adott okot. Ha a jövőről beszélünk, erről is szólni kell. — A termelékenység megfelelő növekedését vidéki ipar- telepítéseknél is meg kell követelni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy speciális helyzetek nem adódhatnak elő. A vidéki ipartelepítés ugyanis sok esetben olyan kooperációt hoz létre, ahol általában a munkaigényesebb részműveletek kerülnek ki az anyagyárból. Ilyen esetben természetesen nagyon körültekintően, megfontoltan és komplexen kell a termelékenység megfelelő mutatóit kezelni és értékelni. Hiszen a munkaigényesebb termék előállításánál a termelékenység érthető módon nem lehet olyan magas, mint a kevésbé munkaigényesnél. K. L MM KOMMENTÁRUNK Közérdekű rendelkezés A Magyar Közlöny szeptember 30-i számában kormányrendelet jelent meg az egyes állami tulajdonban lévő házingatlanok értékesítésének újraszabályozásáról. A rendeletet végigolvasva kitűnik, hogy nem valami teljesen új gyakorlat megvalósításáról van szó, hanem az eddigi jogszabályok egységesítéséről és kiterjesztéséről. A most hatályba lépett rendelet arról intézkedik, hogy nem állami szervek, vagy magánosok megvásárolhatnak állami tulajdonban lévő és 12 lakásosnál nem nagyobb ingatlanokban lévő lakrészt, vagy egyéb rendeltetésű (műhelynek, üzletnek, garázsnak, raktárnak használható) helyiséget. Ismeretes, hogy hazánk városaiban, községeiben szép számmal találhatók olyan néhány lakásos házak, amelyek jelenleg teljesen vagy részben állami tulajdonban vannak. Különösen a vegyes tulajdonú házakban válik előnyössé a tulajdonviszonyok egységes rendezése. Az értékesítésre szánt lakások, illetve egyéb helyiségek kijelölését a területileg illetékes tanácsok végzik. Az adás-vétel lebonyolításával megbízhatják az OTP-t, vagy az Ingatlankezelő Vállalatot. A rendelet úgy intézkedik, hogy elővételi joga van a lakás. illetve rv.ás helyiség jelenlegi bérlőjének, akár a saját maga, akár várható örököse részére kívánja azt megvásárolni. Kedvező feltételek mellett értékesítik ezeket az ingatlanokat. A vételárat a helyileg kialakult forgalmi árhoz igazítva, de mindenesetre annak szintje alatt állapítják meg. Ha a vásárló az ingatlanrész bérlője, akkor 10 százalék ár- kedvezményben részesül. Äz adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 10 százaié“ kát kell készpénzben kifizetni, a további részt 25 év alatt lehet törleszteni. Ha az ingatlanrészt kívülálló vásárolja meg, akkor a szerződéskötéskor ugyancsak 10 százalék fizetendő, de a fennmaradó hátralékot 15 év alatt kell törleszteni. A jelenlegi bérlő érdekeit védi az az intézkedés, hogy kívülálló vásárló esetén az aaás vételi szerződést követő 2 évig a bérlőnek nem lehet felmondani. Intézkedik a rendelet arról is, hogy az állami tulajdonból vásárolt lakásokat 5 évig semmilyen jogcímen nem lehet megterhelni es újra értékesíteni. Lényeges kedvezmény, hogy az állami tulajdonban lévő ingatlanrészek adás-vétele teljesen illetékmentes: a bonyolító szerv — az OTP vagy az Ingatlankezelő Vállalat — kétszázalékos kezelesi költségét a vételár magában foglalja. Nem jelent vételkényszert a most megjelent kormány- rendelet. Előírja, hogy az eladásra szánt házingatlanokat előzetesen a tanácsnak, illetve a kezelő vállalatnak társasházakká kell átszervezniük. Az ilyen lakrészt vásárlókra is érvényes az a törvény, amely kimondja, hogy egy családnak csak egy lakása és egy üdülési célokat szolgáló ingatlana lehet saját tulajdonában. Ez a kormányintézkedés egyrészt előnyös feltételek mellett újabb lehetőséget teremt a családok ezreinek arra, hogy saját lakással rendelkezzenek, másrészt növeli a lakásépítkezés és lakáskarbantartás pénzügyi alapjait, mert az ingatlanok értékesítéséből befolyó összeget a tar nácsok újabb lakások építésére. vagy a meglévők reno- válására fordítják. T iszthelyettesek, tisztek lehetnek Hivatásuk a haza védelme Megérdemelt elismerés Ünnepi ruhába öltözött önkéntes tűzoltók ülik körül az, asztalt, hallgatják dr. Egyed Dezső alezredesnek, a megyei tűzrendészet parancsnokának méltató szavait. — A siófoki önkéntes tűzoltók már sok esetben tanújelét adták áldozatvállalásuknak, bátorságuknak. Legutóbb pedig a kenyérgyári tűznél mutatták meg, hogy milyen nagy felelősséggel végzik munkájukat, mennyire szívügyüknek tartják a népvagyon megmentését. Gyorsaságuk eredménye, hogy sokmilliós kárt előztek meg ... S amíg a megyei parancsnok beszél, az önkéntes tűzoltók még egyszer átélik a történteket. Augusztus 11-én a hajnali órákban riasztották őket. A kenyérgyár kemencéit fűtő olaj lobbant lángra, s mire a helyszínre értek — pedig percek alatt ott voltak —, már méteres lángnyelvek nyaldosták az éghető anyagot, és sűrű fekete füst gomolygott ki a kenyérgyár ablakain. Az ilyen tüzek oltásánál nem elég csak a hivatásszeretet, bátorságra is nagy szükség van. Nincs idő mérlegelni, hogy mi történhet a tűz oltásában részt vevőkkel, hanem a leggyorsabban, leghatásosabban kell megelőzni a tűz továbbterjedését. A hőtől, forróságtól már a mennyezetet tartó vasoszlop is meghajlott, s a hatalmas izzólámpák gyertyaként olvadtak össze. Erőfeszítéseiket siker koronázta, meggátolták a tűz továbbterjedését. Igaz, a kár így is eléri a 400 000 forintot, de sokkal nagyobb lehetett volna, ha az önkéntes tűzoltók nem érnek ilyen gyorsan a helyszínre. Szerény, de megérdemelt volt az az elismerés, melyben a mentésben élen járók részesültek. Jelinek Pál parancsnok, Kenedi Ferenc parancsnokhelyettes, Suli Lajos, Szabó László, Somogyi Lajos, Olasz Lajos, Gáspár Lajos, ifjú Bujtor Béla, ifjú Máthé Imre önkéntes tűzoltók az országos és a megyei parancsnok, valamint a megyei tanács vb pénzjutalmát kapták. Ezután Talpai János igazgató nyújtott át 3000 forintot Jelinek Pál parancsnoknak, aki meghatottan vette át fölöttesei jutalmát és a vállalat ajándékát. Fél évszázada végzi ezt a munkát, helyettese pedig több mint harminc esztendeje. Társai 15 —20 éve, a fiatalabbak pedig csak néhány év önkéntesi munkát tudnak maguk mögött. Azok a vállalatok, amelyeknél segítséget nyújtanak, csak ritkán gondolnak arra, hogy jólesne, ha csak egy levélben is köszönetét mondanának fáradozásukért, áldozatvállalásukért. Tálán a Sütőipari Vállalat figyelmessége más vállalatokat, termelőszövetkezeteket Is erre buzdít. A siófoki kenyérgyár leégett gépeit már pótolták, eltüntették a tűz nyomait is, és a napokban megtörtént a műszaki átvétel, a próbasütés. A gyár hamarosan ismét folytatja a termelést. Sz. L A HONVÉDELMI MINISZTER a belügy- és a művelődésügyi miniszterrel, valamint a KISZ központi bizottságának első titkárával egyetértésben pályázati felhívást adott ki a Magyar Néphadsereg tiszthelyettesi iskoláira és katonai főiskoláira történő jelentkezésre. Mindazok a 23, illetve 21 évnél nem idősebb fiatalok, akik erkölcsileg, politikailag megbízhatóak, feddhetetlen előéle- tűek, a katonai szolgálatra fizikailag alkalmasak, ált. iskolai, középiskolai végzettséggel rendelkeznek, magyar állampolgárok, nőtlenek, és hivatást éreznek a katonai pályá iránt, kérhetik felvételüket a tiszt- helyettesi iskolára, illetve katonai főiskolára. Azok a fiatalemberek, akik az 1969—70-es tanévben fejezik be középiskolai vagy általános iskolai -tanulmányaikat, az iskola igazgatójától, illetve a kiegészítő parancsnokságtól kérhetnek jelentkezési lapot. Ehhez mellékelni kell a saját kezűleg írt részletes önéletrajzot, a születési anyakönyvi ki- vontot, az erkölcsi bizonyítványt, a legmagasabb iskolai végzettséget igazoló bizonyítványt (szakmunkásvizsgánál az oklevelet). A jelentkezési lapot a mellékletekkel együtt az iskola igazgatójának, a korábban végzettek a kiegészítő parancsnokságnak, a sorkatonai szolgálatot teljesítők piedig alakulatuk személyügyi tisztjének adják át. A tiszthelyettesek gépkocsizó, lövész, tüzér, műszaki, lo- kátoros, híradó, hadtáp, gépjárműtechnikus, harckocsitechnikus fegyverzeti technikus vagy repülőműszaki technikus szakra pályázhatnak. Azok, akik hivatásos tisztek akarnak lenni, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolára (Bp., X., Zács u.) gépkocsizó lövész, páncélos, tüzér, műszaki, karhatalmi vagy határőr szakra, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola (Bp.. Üllői út) légvédelmi tüzér, vegyi védelmi, híradó, lokátoros, fegyverzeti technikus, járműtechnikus vagy hadtáp szakra, a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola (Szolnok) repülőműszaki, repülőhajózó vagy helikoptervezető szakára adhatják be jelentkezésüket. Ez utóbbinál a repülőhajózó és helikopter- vezető szakra az MHSZ útján lehet pályázni. Arról, hogy a pályázót milyen szakra veszik föl, a vizsgán elért eretményének és kérelmének figyelembevételével döntenek. A tiszthelyettesi is kólákra jelentkezőknél a nép hadsereg szükséglete, a pályázó szakképzettsége és a felvételi vizsga eredménye alapján születik döntés. Azok a pályázók', akiknek a szülei a Szocialista Hazáért Érdemrend, a Szabadság Érdemrend, a Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékérem kitün tetés tulajdonosai, vagy a Magyar Partizán Szövetség tagjai illetve akik a munkásmozgalom mártírjainak gyermekei vagy nemzetgondozottak, az erről szóló igazolást vigyék magukkal, és a felvételi bizottságnak mutassák be. A TISZTHELYETTESI ISKOLÁKRA jelentkezőknél orvosi és alkalmassági vizsgán kell részt venni, a főiskolán matematika (repülőhajózóknak és helikoptervezetőknek orosz nyelv) fizika és képesség vizsgán kell helytállniuk. A felvételi vizsga eredményéről a pályázókat a tiszthelyettesi iskolák 1970. június 1-ig, a főiskolák 1970. május 1-ig írásban értesítik. A felvételt nem nyertek az értesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhetnek a Honvédelmi Minisztérium Személyügyi Főcsoportfőnökségére. A tanulmányi és egészségügyi okokból elutasítottak azonban nem nyújthatnak be fellebbezést. Azok a pályázók, akiket a katonai főiskolára nem vettek föl, más felsőoktatási intézményben — ha oda jelentkeztehetnek felvételi vizstek gát. A tiszthelyettesi iskolára föl- vetteket 1970 szeptemberében behívják — ha sorkatonák, áthelyezik őket —, és tanulmányaikat a kötelező csapatkiképzés után kezdik meg. A katonai főiskolákon a tanulmányi év kezdete augusztus 1—5. A főiskolán tanulók havi kétszázhúsz forint rendszeresített illetményt kapnak, s a tanulmányi átlag után, a félévi és az évvégi vizsgák alapján tanulmányi pótlékban részesülhetnek. Ez az összeg ölven- től háromszáz forintig terjedhet. A parancsnoki beosztásra kinevezett növendékek beosztási pótlékot kapnak. Mind a tiszthelyettesi, mind a főiskolai hallgatók teljes ellátásban részesülnek, a tanulmányokhoz szükséges tanszereket, könyveket és segédeszközöket az iskola (főiskola) parancsnoksága biztosítja. A teljes ellátáson kívül — elért tanulmányi eredményekitől függően — növekvő összegű zsebpénzt kapnak. A tanulmányi évet eredményesen befejező növendék részére 24 nap szabadság jár. A tiszthelyettesi iskolák tanulmányi ideje két év, a főiskoláké négy év. Az iskolát sikeresen elvégzett és felavatott növendékek a magyar néphadsereg tiszthelyettesei, illetve a néphadsereg, a Belügyminisztérium, a határőrség és a karhatalom tisztjei leszrtek. A főiskolák által adott oklevelek a parancsnoki vagy technikusi szaktól függően a polgári életben általános iskolai tanári, illetve felsőfokú szaktechnikusi munkakörök betöltésére jogosítanak. A PÁLYÁZATI határidő a tiszthelyettesi iskolákra jelentkezőknél 1970, március 31-e, a katonai főiskolákra jelentkezőknél pedig 1970. január 1-e. Minden egyéb felvilágosításért az illetékes kiegészítő parancsnoksághoz lehet fordulni SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1969. október 16. a
