Somogyi Néplap, 1969. október (25. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

XXV. évfolyam, 227. szám 1969. október !., szerda Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen díszdoktorrá avatták Losonczi Pál ebédet adott dr. Urho Kaleva dr. Urho Kaleva Kekkonent Kekkonen tiszteletére Ara: 80 fillér Somogyi Néplap Kekkonen elnök látogatása Kállai Gyulánál Bensőséges ünnepség zajlott le tegnap a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen: dr. Urho Kaleva Kekkonent, a Finn Köztársaság elnökét az állam- és jogtudományok dísz- doktorává avatták. Az egye­tem ünnepi közgyűlésén részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Pé­ter Jwnos külügyminiszter és dr. Orbán, László, a művelő­désügyi miniszter első helyet­tese. Jelen voltak az elnök kíséretének & a budapesti finn nagykövetségnek tagjai is. Dr. Nagy Károly rektor megnyitó Esszédében bejelen­tette, hogy az elnököt kima­gasló érdemei elismeréséül az állam- és jogtudományok dísz­doktorává avatják. Személyé­ben annak a finn népnek hi­vatott képviselőjét is üdvözöl­jük, amelynek múltjában oly sok a közös vonás a magyar nép történeti életút jával. Őszinte nagyrabecsüléssel kö­vetjük figyelemmel elnök úr­nak a finn és a magyar nép barátságának elmélyítése, va­lamint az emberiség békéje érdekében immár hosszú időn át kifejtett áldásos tevékeny­ségét. A nemzetközi közvéle­mény előtt is ismert, mit tett excellenciád évek. hosszú során át különböző vezető tisztségei­ben hazája demokratikus fej­lesztéséért, kultúrájáért, gaz­dagságáért. Ezután dr. Sáráruli Imre dé­kán ismertette dr. Urho Ka- lerva Kekkonen életútját, tudo­mányos tevékenységét, politi­kai és közéleti pályafutását. A többi között szólt a kor­szerű közigazgatás kialakításá­ban végzett elméleti és gya­korlati munkásságáról, tudo­mányos tevékenységéről, és hangsúlyozta, hogy széles jo­gászi műveltségét mint politi­kus is nagyszerűen felhasz­nálta. Hazájában népszerűség Öve­zi a világ békeszerető emberei tisztelik és megbecsülik. E díszdoktori cím egyete­miünk és az egész magyar tár­sadalom elismerésének jele Urho Kaleva Kekkonen sze­mélye és Finnország testvéri névé iránt. Beszéde végén a dékán dr Urho Kaleva Kekkonent az állam- és jogtudományok dísz- doktorává avatta, majd a rek­tor átnyújtotta az elnöknek a díszes oklevelet, s a karok dékánjai az_ egyetemi tanács nevében a hagyományos kéz­fogással díszdoktorrá fogadták. Ezután a finn államelnök nagy tetszéssel fogadott elő­adást tartott a finn—magvar kapcsolatnjcról, a joatudomány szerevéről és a béke iránti felelősségről. Elmondotta, hogy a finn és a magyar nyelv rokonságát már az lfi00-as években fel­fedezték. de tudósaink csak a múlt század eleién találkoztak abban a törekvésükben, hogy felderítsék nyelveink közös finn-imor elemeit, valamint nanduk közős óstult'írálát. F kutatások fő eredményei rö­videsen szélesebb körben is Ismertekké váltak, és feléb­resztették a két nemzet kö­zötti kulturális kanesnlatnk megteremtésének gondolatát. FnneV az eszmének fő atyja Hi'rielvv Pál volt. Magyarország és Finnország barátságának első szálait ki­vétel nélkül kiváló férfiak és őszinte hazafiak kötötték, akik felismerték népeink nehéz megpróbáltatásainak nyilván­való hasonlóságait, s jövőbe vetett hitüket abból merítet­ték, hogy mindkét nemzet, függetlenül a kedvezőtlen kö­rülményektől és elszigeteltség­től, meg tudta őrizni élet­erejét. Ezt az optimizmust ter­jesztették él írásaikban a nem­zet körében. Idővel a finn kul­túra, különösen az irodalom és a művészet több barátot szerzett Magyarországon, mint bárhol máshol. Kivételes elis­merést váltott ki a maga ide­jében Vikár Béla Kalevala- fordítása, amelyet a szakértők egyhangúlag mesterműnek tar. tanak. Manapság, amikor minden ország fejleszteni kívánja kap­csolatait, ismertté óhajtja ten­ni kultúráját, bővíteni akarja külkereskedelmét és idegen- forgalmát, megmutatta, hasz­nosságát a magyarok és a fin­nek immár százados munká­ja, amely anélkül törekszik a két ország közötti kölcsönös kapcsolatokra, hogy ezek bár­ki ellen is irányulnának. Ter­mészetes volt, hogy az 1937- ben megkötött, de a második világháború viharában rövid életűvé vált kulturális egyez­ményt az első Jcedvező alka­lommal, arányaiban kibővítve megújítottuk. Amikor az 1959- ben megtörtént, Finnországnak és Magyarországnak nem kel­lett már kutatnia a barátság és együttműködés útját, s az elmúlt 10 évben a kulturális csere e szerződés alapján elő­segítette az országaikban vég­zett kutatásokat. A jogtudomány szerepével foglalkozott ezután a finn el­nök, elmondotta, hogy a jog és az élet között mindig van bi­zonyos fokú feszültség. Az élet folyton megújulást és változást követel, a társadalmi fejlődés nem áll meg soha. A jogtudo­mány egyik feladata annak kutatása, milyen mérvűek az ellentétek a fennálló törvények és a társadalmi valóság kö­zött, s hogyan lehetne ezeket az ellentéteket a legeredmé­nyesebben kiküszöbölni. A jo­gász munkája széles látókört követel meg, és a társadalmi fejlődés alapos ismeretét. Gyakran hallani — hangoz­tatta a továbbiakban —, hogy a kis államoknak nincs le­hetőségük arra, hogy előbbre vigyék a nepizetközi béke ügyét. El kell ismernünk, hogy ez a kép nagyjából megfelel a mai világ realitásainak, ám ez nem akadályozhatja meg o béke érdekében kifejtendő munkát, s különösen a kis né­peknek kell hangjukat hallat­niuk a béke megteremtésére irányuló erőfeszítésben. Hi­szem, hogy a leszerelés egykor a kis országok oldalán kezdő­dik. Ez egy fejlődési szakasz kezdetét jelentené, jellemzője pedig azoknak az eszméknek és erkölcsi értékeknek az el­ismerése és valóra váltása, amelyek hozzájárulnak a nemzetközi békéhez. Előadása után az ünnepi közgyűlés részvevői meleg ün­neplésben részesítették a finn államelnököt, dr. Nagy Károly rektor azzal a jókívánsággal •‘Sbiiiükscg, zárta be az ünnepséget, hogy az új díszdoktor még sok éven át fejtse ki munkásságát a tu­domány szolgálatában, hazája és az egész emberiség javára, s most már az egyetem di­csőségére is. * * * Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke tegnap az Országház Vadász-termében ebédet adott dr. Urho Kaleva Kekkonen- nek, a Finn Köztársaság el­nökének tiszteletére. Részt vettek az ebéden az elnök kí­séretének tagjai is. Magyar részről, jelen volt Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Fock Jenő. a Miniszter- tanács elnöke, Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, dr Ajtai Miklós, Fehér Lajos, Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnökhelyettesei, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Bíró József, Czinege Lajos, dr. Horgos Gyula, Nagy József né, Péter János, a kormány tag­jai, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet több vezető személyisége. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke kedden Kállai Gyulánál, az országgyűlés elnökénél tett látogatást a Parla­mentben. Dr. Urha Kaleva Kekkonen, Finn Köztársaság elnöke kedden délelőtt az Országház­ban látogatást tett Kállai Gyulánál, az országgyűlés el­nökénél. Szívélyes, baráti esz­mecserét folytattak, amelyen részt vett Péter János kül­ügyminiszter, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság hel­sinki nagykövete, illetve Ah ti Karjalainen külügyminiszter és M. J. lngman, a Finn Köz­társaság magyarországi nagy­követe. A város egészségügyi és tisztasági helyzete Dr. Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke és kísérete tegnap délután a Cse­pel Vas- és Femművekbe lá­togatott eL A vendégeket a látogatásra elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa. (MTI) A Hazafias Népfront városi tegnap tartott ülé­sén megtárgyalta a megye- székhely egészségügyi és tisz­tasági helyzetét. Dr. Varjú Irén, a városi tanács egészség­ügyi osztályának vezetője be­számolt a körzeti orvosi szol­gálatról, annak fejlesztéséről, és értékelte a tisztasági moz­galmat Kaposváron a mai naptól mind a tizenöt orvosi körzetben betöltötték az állásokat. Év vé­gére a Cukorgyár köz kap kör­zeti rendelőt A IV. ötéves tervben a KISZ-lakótelep egészségügyi ellátása is rende­ződik. A Kossuth Lajos utcai rendelőket az 1.971-ben meg­épülő Szolgáltató Házban he­lyezik eL 1968-ban naponta az egy orvosi körzetre jutó bete­gek száma mintegy negyven volt. Ez év első felében már negyvenháromra emelkedett ez a szám, megközelítve az orszá­gos átlagot. A Ságvári úti körzeti orvosi rendelőben a mai napon meg­kezdte működését a harmadik gyermekszakorvosi rendelő. összesen 4500 gyermek és 300 csecsemő tartozik a három kör­zethez. Ev végére elkészül a Cukorgyár közi gyermekren­delő is, jövőre az Ezredév ut­cában és a Donnerban épül új rendelő. A város hetedik gyer­mekszakorvosi körzete a Szol­gáltató Házban lesz, a nyolca­dikat a Rendelőintézetben hoz­zák létre. A tisztasági mozgalom több évi munkájának eredménye, hogy a múlt évhez kepest 1100- zal nőtt a városban a »megje­lelt« házak száma. Minden ál­talános iskola elnyerte a **■Tisz­ta iskola« címet — a donnexi kivételéveL A középiskolák kö­zül csak az Ipari Szakmunkás­képző Intézet nevezett be a mozgalomba. A lakosság egy részét sikerült már érdekeltté tenni a lakóházak tisztaságá­nak és rendjének megőrzésé­ben. Rendelet az állami házak értékesítéséről Képek az őszi határból Immár a naptár szerint is átléptük az ősz küszöbét, a megye mezőgazdasági üzemei­ben is sorra végzik az idő­szerű tennivalókat. Betakarí­tás, m'agágykészítés és vetés nyomon követi egymást; min­denütt igyekeznek, hogy még a rc:~T idő beállta előtt ma­gák m" jött hagyhassák a munkák zömét. Egy verőfé­nyes őszi napon készítette föl­vételeit a balatonendrédi tér- aprómaghoz jutott a gazdaság, melőszövetkezetben íotóripor- (Első képünk.) Ugyanebben a terünk ... termelőszövetkezetben jókora A balatonendrédi Zöld Mező területen — tizenhárom hol- Termelőszövetkezetiben kom- dón — termeltek vöröshagy­bájnnal takarították be az ér­tékes pillangósok magját csak­nem 70 holdon: harminc hold kapás lucerna és harminchat hóid sűrűn vetett lucerna magját csépelték ki így, s hol­danként két- két és fél mázsa mát. A tisztított, válogatott hagymát, amiből hetven má­zsát fizet holdja, a MÉK-nek értékesíti a gazdaság. (Máso­dik képünk.) Az állami tulajdonban levő családi ház jellegű 1—3 laká­sos házak értékesítésére lehe­tőséget adó korábbi rendedet óta — 10 év alatt — a taná­csok az OTP útján mintegy 80 000 lakást adtak el a lakók­nak, magánszemélyeknek. A kedvező tapasztalatok és a kertes, társaházjellegű épüle­tek lakásainak megvásárlása iránti nagy érdeklődés alapján került sor most az újabb kor­mányrendeletre, amely a 12 lakásosnál nem nagyobb álla­mi tulajdonú épületek társas- hazzá alakítását és lakásainak eladását is lehetővé teszi. A kormányrendelettel egyíit megjelent az építésügyi és vá­rosfejlesztési, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és a pénzügyminiszter együttes végrehajtási intézkedése is. Ez részletesebben meghatározza az értékesítés feltételeit és sza­bályait. A végrhehajtási utasítás ha­tározza meg részletesen a ház­ingatlanok kedvezményes árát. Az újabb rendelkezés minde­nekelőtt az értékesítésre kerülő lakás bérlőjének nyújt' kedvez­ményeket. Az új rendelet a kihirdetés­sel hatályba lépett. (MTI) AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents