Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-12 / 211. szám
A munkaidő kihasználásáról M unkafegyelem és „prémiu Műszakkezdés a Ruhagyár-, ban. Jönnek a délutánosok, kettőig nincs vége a sornak. A portás már alig győzi a köszönéssel, néha csak biccent a fejével Idős ember, mindenkit ismer a gyárból — Több százan jönnek be ilyenkor. — És hányán mennek ki műszak alatt? — Nem sokan, tizenöten- húszan. Azt hiszem alapos indokkal hagyhatják csak el a gyárat — mondja hivatalos szavakkal a portás —, ez a tizenöt a sok százból igazán nem sok. Az üzemorvosi rendelőben érdeklődöm. — A nálunk dolgozók tudják, hogy ide csak akkor jöhetnek, ha bajuk orvoslásához valóban orvosra van szükségük. Csak szórványosan fordul elő, hogy beállít valaki egy-két nap pihenő reményében, anélkül, hogy az én segítségemre az egészségi állapota miatt lenne szüksége. Dr. Gyócsi János üzemorvos gyakran találkozik a dolgozókkal a munkapad mellett is. — Nálunk nincs baj a munkaidő kihasználásával, és vidéken is csak alig rosszabb a helyzet. Itt a kereset miatt is odafigyelnek, sokat dolgoznak a szalagokon és a többi munkahelyen is. Pedig itt idegileg is terheli a betanított munkásokat a varrás. Sok függ a munkahelyi vezetőktől, hiszen az emberekkel való törődés, a megbecsülés nagy hajtóerő. Nyereségrészesedés, prémiumosztás idején megszaporodik a rendelésre várók száma. Ezt a betegnyilvántartó könyv lapjai igazolják. —• Ezekben az időszakokban megnő a neuraszténiás panaszok száma. Tüzetesebb vizsgálódás után fény derül az okokra: mindenki azzal törődik, mennyit és miért kapott a másik — mondja az orvos. Aztán gondolkodik, egy név után kutat az emlékezetében. — Idősebb ember volt, régi dolgozója az üzemnek, aki hasonló «•panasszal-« jött be a rendelőbe és így mondta ki sommázott véleményét: »-Ma nem tudok dolgozni, úgy felháborított, amit a nyereségosztásnál tapasztaltam.« Akiknek az ügyeskedései ellen az üzemorvosnak sincs gyógyszere: azok az emberakj akik valamilyen idült beteg" ségről panaszkodnak, és a jól fizető hónapok után magas táppénzes átlaggal betegállományba mennek. Náluk nehéz eldönteni, mikor rosszabbodott az állapotuk és mennyire. A délutáni rendelés egy órakor kezdődik, hogy a délutá- nos műszakba jövők is, és a haza induló délelőttösök is fölkereshessék az orvost. — Kevés az ilyen fegyelmezett ember. Bár tudják, hogy ez a rend, a legtöbben mégis munkaidőben jönnék, otthagyva a néha fontos, sürgős dolgukat is. Sok olyan tényező befolyásolja a gyárban dolgozók munkakedvét, szorgalmát, aminek az üzemhez szinte semmi köze sincs. Hellyel- közzel mégis ráfogják. — Idegesítenek, túlhajszolnak, panaszkodott nálam egy asszony — meséli dr. Gyócsi János. — A további vizsgálódás során aztán megtudtam, hogy az otthoni rendezetlen körülmények hatása az egész. A munkaidő hasznosításáról, kihasználásáról jó véleményr nyel van az üzem orvosa. — Hozzájárulnák a folyamatos, rendes munkavégzéshez a megfelelő körülmények is. Ahol tágas, rendezett munkatermek állnak rendelkezésre, jobbak a teljesítmények, kevesebbet kell fegyelmezni. Határozottan állítom, hogy a negyvennégy órás munkahét bevezetésével is javul a munkaidő kihasználása. Ezzel párhuzamosan csökkent a táppénzes állományban levők száma is. Amit még az orvos is észrevesz, ha másként nem, hát a sok nyugtató felírásából: sok a társadalmi tennivalója néhány embernek. Többnyire ugyanazok találhatók a szak- szervezeti, a KISZ- és egyéb rendezvényeken, akciókban is, és ez nyilvánvalóan leterheli ezeket a dolgozókat. Előfordul olyan i3, hogy a társadalmi megbízatás hivatkozási alap csupán, alkalom a munkaidő »megrövidítésére«. — Pedig ugyancsak rossz hatással van az egyes szalagokra, ha akadozik, nem ío- lyamatos a munka — fejezi be mondanivalóját az üzemorvos. Nagy József az őszre megyénk tsz-ei Hat órakor fölverte a környéket a FRANKI. Háromszáz tonnányi súly remegtette meg a földet, s a tompa zuhanástól tömöttebbé váltak az oszlop betonrétegei. Minden sújtáskor meglendül a magasban a kötél, megrázkódik a gép, és utána pillanatnyi csend. Élesen tiszta a földmarkoló motorjának erős berregése. Minden zuhanáskor megfeszül az izom a kapaszkodó gépkezelő karján, megkeményednek az arcvonások. Lendítenek egyet a betonkosáron ... A cölöp centiméterekkel vastagodott. A kora délelőtti órákig tartott egyfolytában a munka. Aztán leszállnak reggelizni. Ahol a FRANKI cölöpverő dolgozik, az még a «-préri«. Akik vele érkeztek, előfutárai egy nagy építkezésnek. — Mikor megérkeztünk, éppen csak harapták a kotrók a földet. Akkor sem látszik sokkal tölbb, amikor elmegyünk: legföljebb a cölöpök betonvége. Ezek az épület alapjai. A kész üzemet vagy lakóházat mi is csak képről látjuk. Járunk mindenfelé. Dolgoztunk már hajógyárban is. Pesti vállalat vagyunk, de a brigád az ország különböző — Jöhet a beton! összeszoktunk-e? Nem. Talán majd ezután. A segédmunkásokkal sok baj volt Szabolcsiak ... Kölcsönkértek pénzt, — Nekilátok a munkaerő-toborzásnak. részeiből verődött össze... aztán itthagytak bennünket Kellene ide még munkáskéz. De ez a mostani gárda már elég jó ... — Hány cölöpöt vernek itt le? — HáromszázharmincnyolA Hídépítő Vállalat fiatal főgépésze, Szakállas Imre jól ismeri a többiek munkáját is. Kemény, megfontolt ember: a FRANKI parancsnoka. — Laza itt a talaj — mondja. — A szokottnál is nagyobb talpakat kell készítenünk. A gépnél cölöpönként váltjuk egymást Sürget a munka. Elkelne még egy másik műszak is. A brigádtagok az ország különböző részeiből valók. És még a jó kereseti lehetőség sem tudta összetartani őket Mert a szabolcsiaknak még szabad péntek is kellett volna a hazautazáshoz — mondja a művezető, Buhala Gyula. A reggeli végére érkezett meg a városból. Anyag után járt — Ez volt a kisebb gond. Az AKÖV vállalta a szállításokat. Nincs is anyagproblémánk, mert az Állami Építőipari Vállalat segít, ahol tud. Hanem az igazi gond az, amiről beszélgettek. Két műszakban kellene dolgozni. Megfizetnénk. Mert a FRAN- KI-nak nem szabad állni. Több millióba került és ki kell használnunk. Mit tehetnék, nekilátok a munkaerő- toborozásnak. Elég jól ismerem ezt a vidéket Baté, Nagyberki, Szabadi, talán Kercseliget is... Ott is próbálkozom. Nagy gond ez, higgye el. Ha végeztünk, vár ránk az algyői Tisza-híd. Pil- lérezés lesz. A lakókocsi egyben hivatala is a művezetőnek. Az asztalon ott fekszik a FRANKI vörös vonalú vázlata. Hogy mit tud? Tíz-tizenkét méteres cölöpét ver le, a motorja százötven lóerős. És hogy milyen a betoncölöp, azt 'a művezető nagy igyekezettel magyarázza. Először a csőváz kell, azt töltik meg fokozatosan betonnaL És minden ütés nyomán összébb forrnak a kavicsszemcsék, szilárd, mindennel szemben ellenálló vázzá szilárdul az oszlop. Háromtonnás ütésekkel összeforrasztott háromszázharmincnyolc oszlop tartja majd Kaposvár tízemeletes lakóházát — Szeretnénk végezni mielőbb — mondja a művezető. Amikor kínjátjuk a lakókocsi ajtaját, szinte háromszorosára emelkedik a cölöpverő és a földkotrók zaja. Az egyik gépkezelő arról beszél, hogy a lakók milyen haraggal fogadták őket Egészen belemelegszik. Újra idézi szavait, amikor arról szól, hogy milyen fontos ez a cölöpverés. És idézi a türelmetlen lakók szavait is. Közelebb léptem a géphez, figyeltem a lengő köteleket, a pontos mozdulatokat, és minden szót, minden hangot elnyomott a FRANKI betonöklének tompa zuhanása. Tröszt Tibor Készülnek „Nehéz oklfi4í emberek Nem elég: csak fg'éeiii! A Jelkereskedelmi Minisztérium figyelmébe Az MTI jelentése alapján lapunk augusztus 10-ón — s a többi megyei és központi lap is — Keserű Jánosné miniszterhelyettes tájékoztatója alapján ismertette a Belkereskedelmi Minisztériumnak az áruellátás vizsgálatáról adott értékelését. »A Belkereskedelmi Minisztérium — értékelve vállalatainak tevékenységéi — pozitívumként állapította meg az áruellátás javulását. Ugyanakkor hiányosságokat is feltárt, amelyeknek megszüntetésére gyors intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett, mint például az export korlátozása ... a közszükségleti cikkek tőkés importjának emelése stb.K Ezt megelőzően a megyei nagykereskedelmi vállalatok már korábban felszólítást kaptak a minisztérium iparcikkfőosztályától, hogy a lakosság által keresett, és a nagykereskedelem, valamint a kiskereskedelem raktáraiból hiányzó árukra szóló pótigényüket juttassák el az iparhoz, s erről, valamint a visszaigazolásról is tájékoztassák a minisztériumot. A Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat a^elszólításnak szíves örömest eléget tett, mert több tartós fogyasztási cikkből nem tudta megfelelően kielégíteni az állatni és szövetkezeti kiskereskedelem, illetve a vásárlók igényeit. A már megrendelt és szerződésben lekötött árukon felül kértek: 500 televíziót, 400 magnetofont, 1500 hűtőgépet, 300 motorkerékpárt, 500—500 porszívót és centrifugát, ezenkívül 600 bojlert. S mert ők is olvasták a minisztérium sajtótájékoztatóját, várták a gyárak visszaigazolását, illetve a szerződésen felüli szállítmányok érkezését. Eddig csupán három választ kaptak pótigényükre, ám ezekben nem sok köszönet van. A Csepel Motorkerékpár- gyáir például ezt írta: »Megrendelő levelükre válaszolva közöljük, hogy szerződésen felül motorkerékpárgyártást vállalni nem tudunk. Már előzőleg szóban is közöltük Önökkel, hogy létszám- hiány miatt 1969. évi szerződésünk számát is kénytelenek leszünk csökkenteni! Pótrendelésüket nem áll módunkban visszaigazolni.-» Videoton gyár, Székesfehérvár: »Megvizsgáljuk, hogy más vállalatok csökkentik e korábbi igényüket, s akkor talán módunkban áll majd televízióértékesítési gondjaikon enyhíteni. Sajnos, jelen pillanat Bűn nem áll módunkban pótigényüket visszaigazolni, de megkeresésüket evidenciában tartjuk;.« Budapesti Rádiótechnikai Gyár: »Sajnálattal közöljük, hogy magnetofonigényüket nem áll módunkban teljesíteni.-» A válaszok hangja udvarias, korrekt, a motorkerékpár-gyár vezetői levelük szíves tudomásul vételét kérik, a Videoton pedig még azt tette hozza, hogy mihelyt teljesíteni tudja a kérést, azonnal értesíti a Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatot Ügy érezzük, hogy valami nincs teljesen rendben. Miért szólitóttá fel a minisztérium főosztálya a nagykereskedelmi vállalatokat, hogy haladéktalanul nyújtsák be pótigényüket a hiányzó cikkekre, ha erről az érdekelt vállalatok nem tudnak? Miért ígérte meg a sajtótájékoztató, hogy az export rovására is javítják az áruellátást? Olyan kérdések ezek, amelyek sok tízezer embert érdé kelnek, s amelyekre csak a Belkereskedelmi Minisztérium tudna megnyugtatóan válaszolni. Szalai László Szorosan követik egymást a munkák most már a határban, szinte egyik tennivaló sürgeti a másikat. Túl a legnagyobb nyári munkán, a gabonabeta- karításon, szedésre érnek a kapások, s amint megüresednek a táblák, földbe kerül az őszi kalászosok magja, vagy készül a magágy a tavasziak alá Hol tartanak megyénk közös gazdaságai az időszerű tennivalókkal, milyen kilátások vannak az idei termést illetően? Erre kértünk választ a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. Mit mutat a határ? Az időjárás eddig kedvezett az őszi érésű kapásnövényeknek, s ha rekordterméssel nem is, de szép hozamokkal fizethetnek a kukorica-, a burgonya- és a cukorrépatáblák. A kukorica 19 mázsa — májusi morzsoltban számolva —, a burgonya 65—70 mázsa, a cukorrépa pedig 190 mázsa körüli holdanként! átlagot ígér a somogyi termelőszövetkezetekben. Az elmúlt esztendők szűkös tömegtakarmány-kószlete arra figyelmeztet, hogy ezúttal minden lehetséges módon gondoskodni kell a jószág eleségé- röl, mert az idén a silónak vetett takarmánynövények gazdag termést ígérnek. Szálas takarmány is szépen termett, mégis szükségesnek látszik minél többet silóz'ii, és olyan tartalékról gondoskodni, hogy jövő tavasszal a zöldeleség esetleges hiánya ne okozzon zavart a gazdaságokban. Van mit elvetni A jövő év jó termésének a megalapozása már a tarlóhántással elkezdődött, ennek immár a befejezéséhez közelednek a somogyi tsz-ek. A másik fontos tényező a megfelelő vetőmag biztosítása. Ezzel kapcsolatos a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának az az intézkedése, amellyel rendszeressé tehető a gabonafélék vetőmagfelújítása. A mostani őszön második szaporítási fokú vetőmagot biztosítanak a megye gabona vetésterületének mintegy egynegyedére: a barcsi és a csurgói járás egészének, valamint a siófoki járási tsz-ek egy részének. Ilyen búzavetőmagot 84, őszi árpát 13, rozsot 2 vagonnal vettek igénybe eddig a termelőszövetkezetek. Mód van arra is, hogy az üzemek a saját termesztésű magot a négyéves felújítási cikluson belül harmadik szaporítási fokú vetőmaggal kicseréljék. Nem szabad megfeledkezni arról, hgy azok a tsz-ek, amelyek saját termésű magot vetnek, a törvény értelmében kötelesek előzőleg mintát küldeni az Állami Vetőmagfelügyelőségnek, s a vetést csak a vizsgálat eredménye alapján végezhetik el. (A mintát a járási tanácsok mezőgazdasági és élelemzésügyi osztályaira kell küldeni, onnan továbbítják a felügyelőségnek.) Az őszi talajmunkákat egyelőre vám akadályozza műtrágyahiány: a tsz-ek augusztus végéig megkapták a különböző összetételű műtrágyák 60— 75 százalékát. Sok függ a szervezéstől A betakarítást, a talajelőkészítést, a vetést szinte egy időben kell elvégezni. Éppen ezért indokolt, hogy a gazdaság intézkedési tervbe foglalja a tennivalókat, így szemmel tarthatja a munkák menetét, rugalmasan egyensúlyt teremthet, ha valahol fennakadás van. Ebben az intézkedési tervben helye van a gazdaság erő- és munkagép állományának, a szállítási kapacitásnak, és mindennek, ami irányadó lehel a munkák jó megszervezésénél. Meghatározhatják a magágykészítés fontossági sorrendjét Ott álljon először rendelkezésre a kész talaj, ahova az első vetés kerül, s ennek rendelik alá már a betakarítást is. Jó, ha beépítik ebbe a tervbe a fő vetésű kukorica szárának a lesilózását is, mert nagy hasznát vehetik majd a télen a takarmánynak. S még valami, amit ajánlatos szem előtt tartani minden őszi munkánál: a jó minőség. A betakarításnál a veszteségek csökkentése, a talaj munkáknál az agrotechnikai követelmények betartása, a vetésnél az optimális szemmennyiségnek a kívánt mélységben történő elhelyezése — mindez együtt vezethet eredményre, a jövő évi szép hozamok elérésére. Hemesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP Péntek. 1969. szeptember 12.
