Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-09 / 208. szám
Az fharosberényi November 7. Tsz irodájának asztalán ott feküdt a versenyfelhívás, amely vetélkedőre invitálja a szövetkezetek legjobb traktorosait — A szántóverseny Nagyatádon lesz — mondta Horváth László főagronómus — három járás, a barcsi, a csurgói és a nagyatádi szövetkezeteinek részvételével. Mi Búzás Lászlót, Szabó Ferencet és Kulcsár Jánost neveztük be. Munkájukat kifogástalanul végzik. Kulcsár János már sok versenyen vett részt, több ízben volt a helyezettek között is. Bízunk bennük, hogy megállják a helyüket Az eredményt nehéz lenne megjósolni. Szeretnénk, ha egyikük bekerülne az első öt közé. Munka közben találtuk Szabó Ferencet, g. pogányszentpé- teri üzemegység traktorosát. — Most hozzuk versenyképes állapotba a gépemet — magyarázta. — Jól megy a szántás, bár jobb eredményeket még csak egy éve érek el. A kovácsműhely mellett álltunk. Időnként dallamos csendülés hallatszott Az üllő és a lezuhanó kalapács ütközésének hangja. — Eddig még nem voltam versenyen — mondta Szabó Ferenc. — így aztán némi versenylázat érzek. Nem szívesen végeznék az utolsók között, annyi biztos. Négy éve dolgozom evvel a géppel, összeszoktunk már. Búzás László is odajött hozzánk. — Nagyon készülünk — felelte kérdésemre. — Tizennégy éve ülök már a traktor nyergében, de versenyen még én sem voltam. A célom így a tapasztalatszerzés. Harmadik társukat, Kulcsár Jánost dicsérték. Ö már tapasztalt, nagy tudású versenyző. — Ügy érzem — mondta Búzás László a verseny esélyeit latolgatva —, hogy a Verseny előtt szovjet gyártmányú ekék számíthatnak nagyobb sikerre. Szabó Ferencnek más volt a véleménye: — Mi a magyar típusúakkal szántottunk, ezekkel nagyobb az esélyünk. Munkájukról kérdeztem őket. — Kombájnoztam — mesélte Búzás László, aki az íharos- berényi üzemegységben dolgozik. — Négy-öt napot töltöttem kint Nemsokára aprómagot csépelek és kukoricát silózok. Hallgatóink is akadtak. Szűcs Józsi bácsi, a raktáros azt mondta, amikor megkérdeztem: — Egy első vagy második c? — Az lenne az igazi, ha egyszer nálunk rendeznék meg — mondta Szabó Ferenc. — A szentpéteri tízfokos meredek lejtőn. Ott jobban megmutatkozna, ki a legény a gáton. — Bizony nehéz szakma a miénk — tűnődött Búzás Lászhelyben bízom. A traktorosok Tímár József szerelőre hívták fel a figyelmet — Az ő munkája nagyban befolyásolja a mienket — világosítottak fel. — A meghibásodott alkatrészek jó és gyors javítása nagyon fontos. A gabonabetakarításnál Bognár Gyuszi bácsival együtt nagyon sokat segítettek nekünk. Később újra a versenyről folyt a szó. 16. — Hosszú a munkaidő. Ha az embert azt akarja, hogy a mag a földben legyen, este tízig kint kell lennie a földeken. Vasárnap is. A mezőgazdaságban nincs kicentízett munkaidő. Annyit kell dolgozni, amennyit a munka megkövetel A beszélgetés ismét, mint már sokszor ezen a délutánon, a versenyre terelődött — Szakbizottság méri a szántás mélységét meg azt is, hogy milyen tiszta a barázda — mondták. — Nem dob-e az egyik eke a másikra földet. Még ezt is nézik majd. Ezekkel az ekékkel, ha a gép jó, egy óra alatt egy holdat fel lehet szántani. A talaj minősége is befolyásolja majd a versenyt Az erős, kötött talajban nehezebben mozog az eke. Amikor a kovácsműhely sarkánál befordultunk, még mindig hallottuk a hangjukat. Már a jövő hót munkáit tárgyalták meg. A szombati versenyen az iharosberényi November 7. Tsz mindhárom traktorosa derekasan helytállt. Kulcsár János H első, a két újonc versenyző, Búzás László és Szabó Ferenc — A szovjet gyártmányú a hatodik, illetve a hetedik ekéknek lesz sikerük — helyet szerezte meg. vélekedett Búzás László. Leskó László A munkaidő kihasználásáról Nem rajtunk múlott €€ Kétmillió közelében a kereső nők száma Kevés a vezető — a SZOT felmérése — Nem szívesen végeznék az utolsók között — mondta Szabó Ferenc. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a közelmúltban reprezentatív felmérést készített a nők társadalmi és gazdasági helyzetéről, szerepéről, s árról, milyen arányban töltenek be vezető funkciókat. A kereső nők száma jelenleg meghaladja az 1,9 milliót, tehát az összes foglalkoztatottaknak csaknem 40 százaléka nő. A vezető posztokon azonban a nők érvényesülési lehetősége még mindig korlátozott — állapítja meg a SZOT összefoglaló elemzése. A gazdasági és hivatali vezetőknek 17 százaléka nő, de jónéhány területen sokkal rosszabb az arány. Az élelmiszeriparban péld ául az igazgatóknak csupán 1,8 százaléka nő, a ruhaipari vállalatoknál mindössze egy igazgatónő, illetve főmérnöknő van, jóllehet ezeken a területeken döntő többségben nők dolgoznak. Hasonló tapasztalatokat szereztek a felmérés során a textiliparban, a híradástechnikában, ügy területén. az oktatásA kiterjedt vizsgálat tapasztalatai alapján a SZOT illetékesei megszabták a főbb feladatokat is. Ezek között első helyen szerepel az, hogy a jövőben a szakszervezeteknek nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a nők helyzetére, munkahelyi körülményeinek megjavítására. Az egyenjogúságnak mindenütt érvényt kell szerezn1, különösen a bérezésben és a munkahelyi beosztásokban. Az üzemi szakszervezeti szerveknek az eddiginél nagyobb gonddal kell ügyelniük arra, hogy az anyák ne kerülhessenek hátrányos helyzetbe munkahelyükön. A szakszervezeteknek segíteniük kell a nők szakmai képzését, munkahelyi átképzését, és azt, hogy szak-, képzettségüknek megfelelő munkahelyre kerüljenek. Fontos tennivaló továbbá, hogy a szakszervezeti szervek rendszeresen ellenőrizzék a nők bérezését, és az esetleges visszásságokra hívják fel az illetéges gazdasági vezetők figyelmét. Azokon a területeken, ahol még jelentős a női munkaerőkínálat, a szakszervezetek — a lehetőségeket figyelembe véve — igényeljék a bedolgozói rendszer kiterjesztését, és a nők rész- munkaidőben történő foglalkoztatását. Nyújtsanak a dolgozó nőknek több bátorítást a munkahelyi fórumokon, hogy aktívabban vehessenek részt mind a termelés megtervezésében, mind annak végrehajtásában. Munkaidő ... Szinte másodpercnyi pontossággal meghatározható. De a »tói—ig" határ koránt sincs mindig munkával kitöltve. Sok függ itt a vállalattól, a vezetőktől, a munkásoktól, de a Mosonmagyaróvári Mező- gazdasági Gépgyár Kaposvári Gyárában szerzett tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy egy csomó külső ok, más vállalat is közrejátszhat ebben. — Gyakran észrevették a munkások is, hogy amit csinálunk, az tulajdonképpen afféle »töltelékmunka-«. Mert valamit kellett adni az embereknek — mondja Hajdú Sándor művezető. — Sokszor nem tudtuk befejezni a munkadarabot, mert nem kaptuk meg, ami kell. És így bizony csak pangott az élet a gyáron belül. Hiszen olyan fontos alkatrészekről, segédanyagokról volt szó, melyeket az országban csak egy vagy két vállalat készít. Más gép- részeket ped:g a társvállalatainktól vártunk... A társvállalatokra várásról pedig Berek János igazgató adott bővebb felvilágosítást. — Az üzemben valóban csak kiegészítő, kisebb jelentőségű munka folyt néha. Ugyanis tizenhét új termék gyártására álltunk rá, olyan gépekre, melyek a korszerű mezőgazdaságnak szinte létfontosságúak. Ennek a feladatnak a megoldásához más vállalatokkal, főleg gépjavítókkal kívántunk együttműködni. (A kaposvárival is.) A társvállalatok azonban nem vették komolyan, vagy talán belső nehézségek folytán nem tudták elég komolyan venni ezt a megállapodást. És így bizony félkész gépek álltak a gyárban. Láthatja, nem rajtunk múlott, hogy a munkaidőt nem úgy használtuk ki, ahogy azt szerettük volna, ahogyan az a vállalatnak és a munkásoknak érdeke lett volna... A gyár munkásainak nagy része faluról jár be. Kora hajnalban kelnek, és bizony olyankor még senkinek sincs kedve reggelizni. Ezért — nyíltan vagy burkoltan — szokássá vált az úgynevezett reggeli szünet. — Bőségesen megtérül később ez a néhány perc, hiszen a megfelelő időben elfogyasztott reggeli erőt ad a napi munkához. Hogy menynyire fontosnak tartotta ezt a vállalat, bizonyítja: még büfét is kértünk ide, hogy gyorsan vásárolhassanak a dolgozók. Sokkal nagyobb probléma azonban a munka befejező ideje... — mondja Gyurina Pál szb-titkár. A munkabefejezés időpontjáról bőségesen kaptam felvilágosítást a gyárban. Az ötven munkásból álló műszak gyakran húsz-huszonöt perccel előbb fejezi be a munkát, mint azt a rend szerint kellene. Hogy miért? Rohanni kell a buszra. Ugyanis több vállalat dolgozóinak érdekében indította az AKÖV ezt a helyi járatot. A megoldás azonban korántsem ideális, hiszen az egyik vállalat munkásai annyira megtöltik a buszt, hogy a többinek szinte egyáltalán nem marad hely. Illetve nem maradna, ha nem fejeznék be jóval előbb a munkát. Így aztán hajsza, rohanás a délután két óra kő-' rüli időszak. Nem lehetne ezen segíteni? A kérdésre az igazgató elmondta, hogy az AKÖV indítana csuklós járatot is, ez a jármű azonban nem tud megfordulni, illetve csak 'akkor, ha a Híradás- technikai Vállalat gyári útját összekötnék a gépgyáréval. Ez azonban a városi tanács dolga. De már most hadd tegyem hozzá, nemcsak a tanácsé, hanem a vállalatok közös gondja is. Mert az ösz- szefogás itt nagyon sokat segítene. És amíg ez a probléma megoldódik, addig az AKÖV kocsijai — lehetőség szerint — többször is fordulhatnának. A munkaidő , kihasználásának a gondja a vállalatot terheli, azonban sok olyan tényező is van, amelyik rajtuk kívül áll. Leküzdésük mégsem lehetetlen. Ennek bizonyságául hadd idézzem befejezésül az igazgató szavait: — Ezek a gondok az elmúlt termelési időszakot jellemezték, no persze a közlekedési problémákat leszámítva. A második félévben már főiünk függ a munkaidő jó kihasz- pálása. Akkor jöjjön el ismét ... Tröszt Tibor A választópolgárok őrsiekében Üj tanácshatározat lépett életbe a múlt héten. Ez az okmány a megyei tanácstagok járási és városi csoportjainak működési szabályait fekteti le. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyították, hogy a megalakult csoportok jól dolgoztaik, s hozzájárultak ahhoz, hogy tovább emelkedjen a megyei tanács tevékenységének színvonala. Első helyen emelnénk ki, hogy a járási és városi csoportok tagjai részletesen tájékozódtak választókerületük, járásuk és városuk gondjairól, problémáiról. Ez volt a kulcsa, hogy sokkal mélyrehatóbban, átfogóbban ítélték meg a megyei tanács elé kerülő anyagokat, amelyek járásuk jövőjéről határoztak, megszabták a fejlődés ütemét és irányát. ' S ami szintén örvendetes, sokkal hatékonyabban kapcsolódtak be a vitába a tanácsüléseken, hasznos és pontos javaslatokat terjesztettek az ülés elé. A Hazafias Népfront járási bizottságai felkarolták a megyei tanácstagok járási és városi csoportjait, és mindenben segítették felkészülésüket. A megyei tanács az életbe lépő tanácshatározat végrehajtásához a Hazafias Népfront megyei bizottságának támogatását kérte. Elsősorban megbeszélések szervezését várják a népfronttól. Ezeken a tanácskozásokon időszerű politikai és gazdasági kérdéseket vitathatnának meg a megyei tanácstagokkal. Az elfogadott tanácshatározat szerint valamennyi járásban meg kell alakítani a megyei tanácstagok járási csoportját, Kaposváron pedig a városi csoportot. Az első ülésen mindenhol megválasztják a csoport elnökét. A megyei tanácstagok csoportjai munka- tervet készítenek a tanács és a végrehajtó bizottság programja alapján. Üléseiken napirendre tűzik a járás és a város lakóit érdeklő időszerű és fontos . kérdéseket, amelyek majd a megyei tanács ülése elé kerülnek. S ami ugyancsak lényeges: a csoportok mindig összeülnek a megyei tanács ülése előtt, s megtárgyalják a napirendre kerülő előterjesztéseket. A helyes álláspont kialakítását, a járás érdekeit kifejező javaslatok elfogadását megkönnyíti, hogy ezeken az üléseken részt vesznek a pártbizottság első titkárai, az országgyűlési képviselők, a tanácselnökök, a népfront titkárai is. Ezen a fórumon egyszerre tájékozódnak és tájékoztatnak a tanácstagok, s a járás vagy a város életével való megismerkedés a választott tisztség- viselők jobb munkáját a választópolgárok vágyainak, kí- vánsságainak, érdekeinek hatékonyabb kifejezését segíti elő. Ezért jelentős a most életbe lépett tanácshatározat. L. a A Kőolajvezeték Vállalat dolgozói szombaton este Siófokon, a Delta étteremben rendezett ünnepségen köszöntötték a 19. bányásznapot. Az ünnepély elnökségében helyet foglalt Kelemen Sándor, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt főosztályvezetőj e és Valter Imre országgyűlési képviselő, a balatonszabadi November 7. Tsz elnöke is. A részvevők előbb a bányászhimnuszt hallgatták meg, majd Punyi Istvánnak, a vállalati pártbizottság titkárának megnyitója után Fe- cser Péter igazgatóhelyettes mondott beszédet Bányásznapi ünnepség Siófokon Elöljáróban méltatta a bányászok munkájának jelentőségét, visszapillantott a fel- szabadulás előtti időkre, majd az utóbbi 25 esztendő előrehaladását, eredményeit összegezte. — Az energiahordozók struktúrájában világszerte megindult a szénhidrogének előretörése, ami hazai célkitűzéseinket is megmagyarázta — mondotta a többi között — Kezdetben a hazai kőolaj- és földgáz-előfordulások még nem voltak elegendők az ipari és a mezőgazdasági szükségletek kielégítésére. Ezért az első ötéves terv időszakában, a Román Népköz- társasággal kötött szerződés alapján, az erdélyi földgázlelőhelyekről hoztuk be a szükséges földgázt. A második ötéves terv során, a KGST keretei között, a Szovjetunióval kötött megállapodás realizálásaként került megépítésre a Barátság I kőolajvezeték. Jelenleg folyamatban van a Barátság II távvezeték építésének előkészítése, a munkálatokat a tervek szerint a jövő esztendőben kezdjük meg, és 1972-ben fogjuk befejezni. A szónok ezután a vállalat belső életét, munkáját elemezte, aláhúzta a brigádmozgalom jelentőségét, a nehéz munkakörülmények között is helytálló csővezeték-építési dolgozók teljesítményét. — A vállalat összes fő- és melléktevékenységével kapcsolatos működési területe az ország tizenöt megyéjére terjed ki — állapította meg. — Az ez évi termelési tervünk 1,3 milliárd, árbevételi tervünk 1,8 milliárd forintot tesz ki. A kőolaj-, a földgáz- és az egyéb kőolajtermék-vezetékek összes hossza az év végére meghaladja a. kétezer kilométert. A TV. ötéves tervidőszak során kőolaj szállításban elérjük a nyolc és fél millió . tonnát, földgázszállításban az öt és fél milliárd köbmétert. A tervidőszakban 4,1 milliárd forint értékű csővezeték építését fogjuk elvégezni. Az ünnepség során Dohány Imre igazgató Ernhardt Jánosnak, a kápolnásnyéki gázüzem vezetőjének és Ka- polyi Béla tmk-vezetőnek A bányászat kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést, hat dolgozónak Bányász szolgálati érdemérmet, 32 dolgozónak Kiváló dolgozó kitüntetést nyújtott át. SOMOGYI NÉPLAP tedd, 1969. szeptember 9.
