Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-07 / 207. szám

A moszkvai tanácskozás anyagához Az imperializmus ma Kettőt előre, egyet hátra ? AMIKOR MINDENKINEK IGAZA VAN.. Kisbajom immár kinézhet a világra, és Kisba­jomba betekint a világ. A mintegy hat és fél száz lelket számláló település “löbb villanyt, majd né­hány évvel ezelőtt bekötőutat kapott. Oj házak épülnek, takarosabbak a porták, az utcák — egy­szóval szépül a falu. S úgy mondják: »-megrekedt a kihalási folyamat...« A kommunista és mun­káspártok júniusi moszkvai értekezlete nagy jelentőségű esemény az imperializmus elleni harc ki­bontakoztatásában, a világ leg­szélesebb néptömegei antiim- perialista akcióegységének el­érésében. Az utóbbi években a nemzetközi feszültség foko­zódóit és növekednek azok a veszélyek, amelyeket az impe­rializmus, elsősorban az ame­rikai imperializmus és agresz- szív politikája okoz. Az im­perializmus agresszív politi­kájának alapja az a törekvés, hogy minden elképzelhető esz­közzel gyengítse a szocializ­mus állásait^ elnyomja a né­pek nemzeti felszabadító moz­galmát, akadályozza a kapita­lista országok dolgozóinak harcát, feltartóztassa a kapita­lizmus hanyatlásának vissza­fordíthatatlan folyamatát. A kialakult helyzet megköveteli a kommunisták és az összes antiimperialista erők összefo­gását és akcióegységét avégett, hogy szélesebb körű támadást bontakoztassanak ki az im­perializmus ellen, a reakció, valamint a háború erői ellen. Az imperializmus agresszív stratégiájának éle. akárcsak korábban, ma is mindenek­előtt a szocialista államok el­len irányul. A szocializmus nemzetközi pozíciójának meg­szilárdulását tapasztalva, az imperializmus a szocialista vi­lágrendszer egységét igyekszik gyengíteni. A nemzetközi for­radalmi mozgalomban felme­rült nézeteltéréseket arra használja fel, hogy megkísé­relje megosztani a mozgalom sorait A szocializmus és a haladó erők elleni harc szol­gálatába állítja ideológiai gé­pezetét, s ezen belül a tömeg­tájékoztatás eszközeit. Szaka­datlanul fokozza a fegyverke­zési hajszát katonai nyomást gyakorol abban a reményben, hogy a fokozódó katonai ter­hek erőteljesen csökkentik a szocialista tábor gazdasági fejlődésének ütemét A világ különböző pontjain, de főként a szocialista tábor szomszéd­ságában olyan feszültségeket teremt amelyek nagy erőfe­szítéseket követelnek a Szov­jetuniótól, és a többi szocia­lista országtól Eszközeik kö­zé tartozik a fellazítás takti­kája is, amelyet főként Eu­rópában alkalmaznak. Az el­múlt években hol Lengyelor­szág, hol Magyarország, leg­utóbb pedig éppen Csehszlo­vákia volt a fellazítás cél­pontja; Az imperializmus- nem mond le a szocializmus elleni nyűt, fegyveres harcról sem. Aktív működésre próbálja serken­teni a Szovjetunió és a többi szocialista ország elleni ag­resszió céljából létrehozott ka­tonai tömböket. Á vietnami fegyveres intervenció külön­leges helyet foglal el az ame­rikai imperializmus agresszív katonai-politikai terveiben. A terve az volt, hogy eltiporja a szocializmus egyik előretolt állását Ázsiában, elzárja Dél- kelet-Ázsia népei elől a sza­badság és a haladás útját, csa­pást mérjen a nemzeti fel­szabadító mozgalomra, s pró­bára tegye, mennyire szilárd a szocialista országoknak, a világ összes dolgozóinak prole­tár szolidaritása. A z amerikai imperializ­mus nem hagy fel a szocialista Kuba meg­semmisítésének tervével sem. A nemzetközi jogokat durván megsértve és megszegve to­vább fenyegeti a Kubai Köz­társaság függetlenségét, gaz­daság blokádot próbál szer­vezni ellene, s provokációs és felforgató tevékenységet foly­tat ellene. Ázsiában folytat­ják fegyveres provokációikat a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen is. Az újjászületett és megerő­södő nyugatnémet imperializ­mus a háborús veszély fő tűz­fészkévé vált Európa szívében. A Német Szövetségi Köztár­saságban, ahol • a neonácizmus és a militarizmus mind job­ban erőre kap, az imperialista vezető körök a második vi­lágháború eredményeinek re­vízióját és több európai ál­lam határának megváltoztatá­sát követelik. Ez a politika el­sősorban a Német Demokra­tikus Köztársaság ellen irá­nyul, de fenyegeti az összes európai népek biztonságát és a világbékét A nemzeti felszabadító moz­galom elleni harcában az im­perializmus egyfelől makacsul védelmezi a gyarmati rend­szer maradványait, másfelől a neokolonializmus módszeré­vel próbálja akadályozni a fejlődő államok és a függet­lenné vált országok gazdasági és társadalmi előrehaladását. E célból támogtaja a reakciós köröket, gátolja az elmara­dott társadalmi struktúrák fel­számolását, és igyekszik meg­nehezíteni az előrehaladást a szocializmus felé. Gazdasági megállapodásokat, katonai-po­litikai paktumokat kényszerít ezekre az államokra. Kizsák­mányolja őket a tőkekivitel, a nem egyenlő kereskedelem, a kölcsönök, az árak, a valuta- árfolyam manipulációinak és az úgynevezett segélyek esz­közeivel. Ezeken kívül dur­vább beavatkozási formákat is alkalmaz, mint a fegyveres in­tervenciók, a kegyetlen ag­ressziók, az ellenforradalmi összeesküvések, a reakciós és fasiszta államcsínyek, a pro­vokációk és zsarolások. Az imperializmus a felsza­badító mozgalom elnyomása céljából nagy nemzetközi vál­ságot idézett elő a Közel-Ke­leten. Az amerikai imperia­listák az izraeli agresszió se­gítségével szét akarták zúzni az arab államok haladó rend­szereit, el akarták nyomni az arab felszabadító mozgalmat, s meg akarták őrizni vagy vissza akarták állítani közel- keleti pozícióikat M egnövekedett az impe­rializmus aktivitása egész sereg afrikai or­szágban is. Terveinek meg­valósítása érdekében hajtott végre fegyveres beavatkozást Kongóban, reakciós állam­csínyt szervezett Ghánában és más országokban. Nigériában az ország széttagolásával mes­terkedett, a Dél-afrikai Köz­társaságban és Rhodesiában támogatja a fasiszta fajüldöző rendszereket Az amerikai imperializmus fokozza gazdasági behatolását, valamint politikai, ideológiai és kulturális beavatkozását Latin-Amerikában is. Szövet­ségben a helyi reakció veze­tőivel olyan politikát folytat, amelynek célja az, hogy meg­akadályozzon más népeket Kuba példájának követésében. Délkelet-Azsia és Távol-Ke­let az egyik fő térség, ahol az imperialisták az . agresszió és a háborús kalandok poli­tikáját folytatják, amely az ázsiai szocialista országok, e térség felszabadító mozgalmai, valamint a semleges és el nem kötelezett országok ellen irányul. Az amerikai imperia­lizmus fegyveres erői vannak jelen e térségben, agressziós cselekedeteket hajlanak végre Laosz, és provokációkat Kam­bodzsa ellen. Nyomást gyako­rolnak a független Indiára. Támogatták az indonéziai népellenes puccsot, melynek során a kommunisták és de­mokraták százezreit irtották ki. Az amerikai imperializmus katonai erejének jelenlétével segíti és támogatja a reakciós, fasiszta kormányokat, mint pl. Görögországban és Spa­nyolországban. A ciprusi hely­zet többszöri kiéleződése és a görögországi fasiszta puccs az imperialisták műve, akik tá­mogatják az ezredesek jun­táját Az utolsó évtized bűnös ese­ményeit. melyek az imperia­lizmus tettei voltak, még to­vább lehetne sorolni. Azonban az eddig leírtak is elegendők ahhoz, hogy lerántsuk a lep­let az imperializmusról, első­sorban az amerikai imperia­lizmusról, mint a világ ki­zsákmányolójárói, a világ csendőréről és a felszabadító mozgalmak legfőbb ellenségé­ről. Az emberiség lelkiisme­rete, józan ítélőképessége nem békélhet meg az imperializ­mus bűntetteivel. Az imperia­lizmus már két világhábo­rúért felelős, melyek sok tíz­millió emberéletet követeltek. Az imperializmus olyan, mind­eddig példátlan katonai gépe­zetet teremtett, amely Óriási emberi és anyagi erőforráso­kat nyel el; fokozza a fegy­verkezési versenyt; évtizedek­re előre megtervezi az új fegyverek gyártását; termo­nukleáris világháború veszé­lyét hordozza. magában, amelynek tüzében százmilliók semmisülnének meg, egész or­szágok válnának sivataggá. Az imperializmus szülötte a fasizmus, a politikai terror és a haláltáborok rendszere. Az emberiség jövője és fennmaradása érdekében a világ haladó és békeszer etö erőinek össze kell fogniuk, a legszorosabbra kell zárniuk soraikat. Jelenleg megvannak a reális feltételek korunk legfontosabb problémáinak megoldására, valamint arra, hogy újabb csapást mérjünk az imperializmusra. A forra­dalmi világmozgalom a ne­hézségek ellenére is folytatja támadását a haladást akadá­lyozó erők ellen. Az imperia­lizmus ellentámadásával nem képes a maga javára megvál­toztatni az általános erőviszo­nyokat. A Szovjetunió és a többi szocialista állam nö­vekvő gazdasági, politikai és katonai ereje, békeszerető kül­politikája, a nemzetközi pro­letariátus impeprialistaellenes megmozdulásai, a nemzeti fel- szabadulásért harcoló emberek akciói és a békemozgalom ha­talmas méretei révén sikerült megakadályozni a világhábo­rú kirobbantását és azt, hogy az imperializmus újabb gaz­tetteket kövessen el. De a to­vábbiakban, a következő idő­szakban még nagyobb össze­fogásra, még nagyobb erőfe­szítésekre van szükség az im­perializmus elleni harcban. a kommunista és mun­káspártok nemzetközi tanácskozásának fő dokumentuma hangsúlyozza: »Hogy véget vethessenek az imperializmus bűnös tevékeny­ségének, amely még szörnyűbb csapásokat hozhat az emberi­ségre, a munkásosztálynak, a demokratikus és forradalmi erőknek, a népeknek egyesül­niük kell, és közösen kell fellépniük. Megfékezni az ag- resszort, megmenteni az .em­beriséget az imperializmustól — ez a küldetés jutott a mun­kásosztály és minden impe­rialistaellenes erő osztályré­széül, amely a békéért, a de­mokráciáért, a nemzeti füg­getlenségért és a szocializ­musért harcol.« sárd| József » ... Kisba­jom nagyon kicsiny község Somogy me-, gyében, de 1969. augusztus 29-ig napközi otthonos óvodája is volt. A-.ért csak volt, mert a napközit minden előzetes értesítés n.l- kül egyik napról a másik­ra bezárták. Az óvoda szep­tember 1-től félnaposán, ét­keztetés nélkül üzemel, s ezt a szülök semmiképpen sem tartják megfelelő megoldás­nak ...« És folytatódik két sűrűn gépelt oldalon Csendes József- né levele. A kisbajomé posta­hivatal vezetője leírja, milyen méltánytalanság érte a falut annak utána, hogy biztató fej­lődésnek indult. No, nem ta­gadja, hogy az óvoda bizony nem volt mindig kihasználva, olykor csak néhány szülő he­lyezte el itt a gyermekét — de ez nem állandó jelenség. Most például mintegy tizenkét óvo­dás tartana igényt napközis ellátásra. A levél tartalma mélységes együttérzést vált ki az olvasó­ból, mert tudja, hogy a félna­pos óvodai rendszer falun ke­vésbé célravezető, hiszen a szülők többnyire a mezőn dol­goznak, s csak azért kell ha­zajönniük onnan, hogy a gyer­meket délben ebéddel várják. És ha ilyen körülmények kö­zött nem küldik el gyerekei­ket az óvodába, okkal becsuk­hatják az intézményt — erre is utal levelében Csendesné —, hiszen akkor már tényleg nem érdemes fenntartani. Pedig ebben a kis faluban, amely so­káig oly elhagyatott volt, nagy hasznát látnák a gyerekek, ha az iskolára óvodában készíte­nék fel őket. A Nagyatádi Járási Pártbi­zottság veze­tőivel beszél­getünk a do­logról. A vélemény az, hogy semmiképpen sem szabad Kis­bajomban megszüntetni az óvodát, éppen az előbb emlí­tett ok szól működésének fon­tossága mellett De mit lehet tenni, ha a szülők a napközis szolgáltatás nélkül nem tarta­nak rá igényt? Az alapprob­léma tehát a napközi, az ét­keztetés megszüntetése, amire ugyancsak elfogadható okot hoz fel a járási tanács műve­lődésügyi osztálya. Azt ugyan­is, hogy eddig sem használták ki, volt nap, amikor csak hat­hét gyerek vette igénybe. így vélekedik egyébként a dada, Gyalog Sándorné is: — Itt dolgozom az óvodá­ban megnyitása óta. Igazat adok a szülőknek, akik most méltatlankodnak, de egyet kell értenem a járásiakkal is, mert néha bizony alig volt egy pár gyerekünk... Ebben egyetértünk mind, akik hallgatjuk: Csontos Ist­vánná, Jámbor Lajosné, Csen­desné meg még néhány, az ügyben érintett szülő. S mind azt kérdik: nem lehetne-e az alsó tagozatos iskolásokból és az óvodásokból kialakítani egy csoportot, mert ők együtt len­nének annyian, hogy érdemes volna számukra fenntartani a napközit. Nem titkolják, fél­nek attól, hogy — amiért a kisbajomiak annak idején any- nyit talpaltak, s miután elké­szült, összeadott pénzből szé­pen bebútarozták — az óvodát elveszítik... Szabó Imre, a helyi tsz el­nöke elég ké­sőn hallott a napközi bezá­rásáról, s ahogyan másokat, őt is meglepte az in tízkelés: — Szerintem az ilyen kis köz­ségeket is, mint amilyen Kis­bajom, községszámba kell ven­ni. A kövesút még nem min­den. Olvassuk, halljuk, hoay hol, milyen szép szociális, kul­turális fejlődést érnek el. örül­tünk mi is az óvodának, mert addig akadtak, akik azért köl­töztek el innen, hogy a gyere- ■ keik jobb előképzést kapja­A Hazafias Népfront műve­lődéspolitikai tevékenységének legjelentősebb formája a téli politikai oktatás. A politikai előadássorozatokon, a tv-tan- folyamokon és az önálló nép­fronttesteken az 1968/69-es év­adban hétezren vettek részt. Ez a szám önmagáért beszél, de hogyan értékeli a Hazafias Népfront megyei bizottsága a tavalyi oktatási évet? Erre kértünk választ' Zátonyi Lász­lótól, a Hazafias Népfront me­gyei bizottságának munkatár­sától. — Harmadik »tanévét« kez­di az idéh a nép­front téli politikai ok­tatása. A hét járásban és Ka­posváron kétszáznegyvenhá- rom rendezvényen hétezren je­lentek meg. A hallgatók ér­dekes előadásoknak, izgalmas vitáknak lehettek részesei. A tapasztalat azt mutatja, hogy a városi és vidéki emberek egyaránt igénylik a részletes és alapos tájékoztatást, mer­nek kérdezni, s ha kell, vitába is szállni az előadóval az an­kétok során. Egyre többen akarnak az ország, a megye életének irányításába bekap­csolódni, főleg olyanok, akik korábban visszahúzódva, pasz- szívan figyelték társadalmi életünk alakulását. nak. Azok, akik az ittmara- dást vállalták, úgy vélhették* nem jártak rosszul, hiszen las­san nálunk is történt egy és más. Most meg... Sok az idős tagja a szövetkezetnek, ezért minden munkaképes emberre nagy szükségünk van. Nehe­zen nélkülözzük a szülőket, akik azért maradnak otthon ezután, hogy gyermekeiknek ebédet főzzenek. Én ezt az in­tézkedést túlzott takarékosko­dásnak tartom, s azt mondom, nem szép dolog, ha a gyerme­kek fejlődésének rovására Igyekszenek megfogni a forin­tokat. Nálunk éppen a hosszas elmaradottság miatt nehezen látták be az emberek a hasz­nos dolgok — mint amilyen a napközi otthonos óvoda is — szükségességét, de m,ost már ragaszkodnak hozzá, nem akarják elveszíteni. Ezt kel­lene megérteni... Vajon az erre illetékesek megértik-e. s ha igen, van-e mód megnyugtató intézkedés­re? És ami ugyancsak fontos: valamennyi szülőnek éreznie kell, hogy az óvoda több, mint puszta gyermekmegőrző hely? Az oda küldött gyerek szel­lemi muníciót kap, fölkészítik az iskolára, tehát érdemes ott­maradnia akkor is, ha a szülő ráér vele otthon maradni a téli hónapokban. Ezt egysége­sen kellene igényelniük vaía- mennyiüknek, hiszen Kisba­jomban több mint húsz óvodás karú gyerek van ... mában sezrvezték meg. Melyik volt a legnépszerűbb? — Mind a látogatottság, mind pedig a rendezvények száma az önálló népfrontestek sikerét mutatja. A 117 nép­frontestre országgyűlési kép­viselőket, megyei tanácstago­kat, járási párt- és gazdasági veztőket, megyei, járási nép- f ront bízott.sági tagokat kértünk fel előadóknak, akik szinte va­lamennyi estről elismerően nyilatkoztak. Ugrásszerűen megnőtt az aktivitás, a vitá- zók és a hozzászólók száma, aminek nemcsak az előadók, hanem mi, szervezők is na­gyon örültünk. — Az idei oktatási évben milyen témákkal foglalkoz­nak? — A televízió politikai tan­folyamának tematikája köz­pontilag meghatározott, a po­litikai előadássorozaton hét téma szerepel. A IV. népfront­kongresszus állásfoglalásai, a szocialista demokrácia és an­nak érvényesítése társadal­munkban, a szocialista haza- fiság és a proletár internacio­nalizmus tartalma és követel­ményei, a gazdaságirányítás új rendszerének tapasztalatai, a Hazafias Népfront története és szerepe hazánkban, közéleti tevékenység és társadalmi tu­datosság, az ifjúság és társa­dalmunk kapcsolatának né­hány kérdése, valamint nép­gazdaságunk 1970. évi terve. Ezekkel az előadásokkal egy időbér! az időszerű események is napiredre kerülnek. Külön foglalkozunk a kommunista és munkáspártok moszkvai tá- nácskozásával, ünpepélyes ke­retek között emlékezünk meg Lenin születésének 100. évfor­dulójáról és természetesen fel- szabadulásunk közelgő huszon­öt éves évfordulójáról is. — A népfront teljesen önál­lóan szervezi és végzi az ok­tatást? — A tömegszervezetekkel közösen is lesznek rendezvé­nyeink, így a kisközségekben és a külterületi lakott helye­ken a nőtanáccsal, a TIT-tel és a Szakszervezetek Megyei Tanácsával. Ez utóbbi főleg ' z ipari üzemekbe bejáró mun­kások oktatását segíti. Szocialista társadalmunknak politikailag érett és művelt emberekre van szüksége, s en­nek a célnak elérését jól szol­gálta a téli politikai oktatás. Ezt a munkát új és változatos módszerekkel tovább folytat­juk, hogy még szebb eredtné- '-al és még méltóbb kö­rülmények között ünnepelhes­sük hazánk és megyénk fel­szabadulásának negyedszáza­dos jubileumát S. G. — Az oktatást három for­Naponta. 15 vagon különböző savanyúság és édesára készül az újonnan felépített Nagy­atádi Konzervgyárban. Az új üzem 234 millió forintos költséggel épült. Egy levél Hernesz Ferenc Egészséges vitaszellemet Egyetértés Érvek SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. szeptember 7. 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents