Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

AZ MSZMr SOMOST Mlffll • I Z O TT S A O A N A K LAPJA XXV. évfolyam, 206. szám. Szombat, 1969. szeptember 6. Felszabadulási emlékkönyvtárak Nemrégen közölte vala­mennyi napilap az Országos Népművelési Tanács felhívá­sát Száz falu — száz könyvtár címmel. Kulturális forradal­munk újabb fegyvertényeként 1970-ben száz magyar falu­ban új könyvtár létesítésével örökítik meg a felszabadulás 25. évfordulóját. Művelődéspolitikánkból kö­vetkezik, hogy a jobb gazda­sági eredményekkel párhuza­mosan valamennyi dolgozó ember számára megteremtsük a művelődés, a tájékozódás, az aktív társadalmi közélet le­hetőségeit. Ennek eszközei közt első helyen áll ma a korszerű szabadpolcos könyv­tár és a klub, illetve a klub- könyvtár, amely bizony me - gyénk sok-sok falujából hiányzik még. Jóllehet a vá­rosi és a falusi életforma közötti különbség csökkenté­sének — az anyagi, életszín­vonalbeli tényezők mellett, il­letve között — kimagaslóan fontos feltétele a kis telepü­lések kulturális lehetőségeinek javítása. Somogy országosan is fi­gyelmet keltett néhány éve ennek a fontos feltételnek a teljesítésében: jelesen a klub­könyvtárakkal és a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár ún. könyvbarátház akciójával. Kár, hogy mindkettő csak néhány helyen talált követőkre. Nem vitás, egy-egy falusi klub­könyvtár vagy könyvbarátház (vagyis: könyvtár, presszó, kultűrcikk- vagy könyvesbolt és takarékszövetkezet egy kö­zös épületben) nem kis terhet ró a lakosságra, az állami és a gazdasági szervekre, öreg­lak, Somogyvár, Kaposfüred, Üjvárfalva, Mosdós, Kéthely, Csömend, Boronka és több Kendővel könnyebb, de szabálytalan Illene ezt tudni Várhegyi József- né tótújfalui la­kosnak is, hiszen jogostíváiinyal rendelkezik. Bi­zonyára ritkán járnak ezen a környéken » közlekedési rendőrök, ezért merészkedett EV 65-1? rendszámú motorjával bukó­sisak nélkül a közútra. Jó do- p log, hogy a fa- M lun lakó asszo- m nyok között is egyre népszerűbb a gépjármű, de jó lenne azt is látni, hogy csak a közlekedési szabályokat meg­tartva használ­ják azokat. A szennyezett levegő vihorksltő szerepét vizsgálják Pécsen Érdekes, hasznos vizsgálat- sorozatot folytat Pécsen a megyei és városi KÖJÁL a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság repülőgépének segítségével. Arra keresnek választ, hogy a mecsekaljai város fölött elég gyakran is­métlődő égiháború, pusztító zivatar létrejöttében milyen szerepe van a nagyüzemektől származó levegőszennyeződés­nek, elsősorban a hőerőmű és a porcelángyár füstjének. A tavaszi és nyári megfigyelé­sek eredményeképpen sike­rült bizonyítani azt az egyéb­ként ismert természeti jelen­séget, hogy adott feltételek esetén az erősen szennyezett levegő heves zivatart okoz­hat. Több ízben úgyszólván »tetten érték« a folyamatot. A csapadék pontosan ott hul­lott le, ahol a terület fölött az erőmű és a porcelángyár füstje egyesült. A városnak máris gyakor­lati hasznot hozott a munka- közösség tevékenysége. A légi mérések tisztázták, hogy a hőerőmű szennyező anyagá­nak mintegy 80 százaléka a kéményektől számított egy kilométeres, újabb 10 száza­léka pedig további két-há- ram kilométeres körzetben hullik le. így tehát semmi­képpen nem szabad sportte­lepet vagy ipartelepet léte­síteni az erőmű közelében, mint ahogy eredetileg tervez­ték. A szörny nyomában Mint William Simpson és Duncan McDonell halászok a napokban elmesélték, a Loch Morar-i tavon csóna­káztak, amikor felbukkant előttük egy szörny. Tizen­nyolc méter hosszú volt, sö­tétbarna hátán púpokkal. Egészen közel merészkedett csónakjukhoz. McDonell evezőjével kissé meg is su­hintotta a Loch Morar-i szörnyet. Simpson pedig fegyvert ragadott és rálőtt a furcsa lényre, amelyen a lövedék egy 100 milliméter átmérőjű lyukat hagyott. Ez­után a »szörny« elmerült a habokban. Azóta senki semmit nem látott. A Loch Morar-i tó a Loch Ness-i tó közvetlen szom­szédságában van, ahol a Nessie-nek becézett szörny nemzedékeken keresztül foglalkoztatta a környék­belieket. No és a hiszékeny világot. A Loch Ness-i szömyku- tató iroda közölte, hogy McDonell és Simpson való­színűleg igazat mondtak, ezért fö figyelmét most már a 311 méter mély Loch Morar-i tóra fordítja. más közsség példája viszont élő bizonyíték arra, hogy ezt a megterhelést érdemes vál­lalni; hogy a falu a saját ere­jéből képes megteremteni a művelődés új otthonát; hogy a könyvtárak létrehozása olyan cél, amelyért érdemes összefogni — a jövő érdeké­ben. A boldogabb jövő érde­kében, amely falun, városon egyaránt összefügg az embe­rek műveltségi színvonalával, az alapműveltség és általában a művelődésigény kiteljesedé­sével. Ennek pedig kulcsfon­tosságú eszköze falun a kor­szerű klubkönyvtár, amely mind kevésbé csak a kölcsön­zés helyisége. Egyre inkább a korszerű ismeretszerzés, a tar­talmas, klubjellegű viták, a sokoldalú művelődés műhelye is. Ezért különös jelentőségű Somogybán, az első könyvba- rátházak és klubkönyvtárak vidékén az Országos Népmű­velési Tanács felhívása Több százezer forint előteremtése közös erőforrásokból sem kis feladat. Ám az idézett példák sora is bizonyítja, hogy áldo­zatvállalással, a könyvtár kulcsfontosságú szerepének a felismerésével megoldható. Az 1970-ben, a felhívás nyomán létesülő ún. felszabadulási emlékkönyvtárak megépítése pedig bizonyos szempontból különös előnyt is jelent. Ezek­nek a klubkönyvtáraknak a berendezését és felszerelését (könyvállomány, televízió, rá­dió, magnetofon, lemezjátszó, bútorzat stb.) jelentékeny ösz- szeggel segítik az Országos Népművelési Tanácsban részt vevő állami és társadalmi szervezetek. Figyelemre ér­demes szám: eddig 15 millió forint gyűlt össze erre az alap­ra! A felhíváshoz 1969. decem­ber 15-ig lehet csatlakozni. Addig több mint három hó­nap áll rendelkezésre, hogy a falu lakossága — munkások, parasztok, értelmiségiek —, az állami és társadalmi szer­vezetek, a termelőüzemek ösz- szefogjanak és elősegítsék új könyvtárak létesítését: anya­gaikkal, tervvel, építőanyag­gal, munkával — Somogybán is- W. E. Űj orvosi műszert készítettek Esztergomban mm ' , Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának esztergomi gyáregységében új orvosi műszer prototípusát készítették el. A készülék fekvő betegek, valamint szülő anyák és magzatjaik szívhajig,iát, pulzu iszámát, EKG-görbéjét folya­matosan ellenőrzi. Ha a beteg állapotában változás áll be, a műszer hang- és fényjelzéssel riaszt. Így az orvos — ha nem tartózkodik is a beteg mellett — azonnal közbe­avatkozhat a beteg érdekében. A készülék érzékelő egy­ségét a beteg ujjara rögzítik. Ennek segítségével jelzőská- láJi olvasható le a pulzusszám, és monitoron látható az EKG-görbe. Réti Ervin: A bonni Németország Izgalmasan időszerű Réti Ervin: A bonni Németország című, a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent könyve. A szerző arra keres feleletet, hogy harminc év­vel a második világháború kitörése után Németország nagyobbik, nyugati felében levonták-e a tanulságokat a náci birodalom dicstelen bu­kásából. S a felelet egyálta­lán nem megnyugtató. A szerző végigvezet a hábo­rút követő első évek történetén, a nyugati hatalmak szószegé­sein, amely végül is húsz esztendővel ezelőtt Németor­szág kettéosztására és a nyu­gati német állam létrehozá­sra vezetett. A Német Szö­vetségi Köztársaság megala­kulása szükségképpen hozta létre az ország keleti terüle­tein az NDK-t, az első né­met munkás-parasztállamot. Adenauer, az NSZK tizennégy éven át volt miniszterelnöke azonnal bejelentette az egye­düli képviseletre támasztott, Jelenet az »Olykor a hegedűk Is« című tévéjátékból. (Ma este 20.20-kor.) teljesen jogtalan igényt. Ez­zel az NSZK szinte megszü­letésének első percében »ha­dat üzent« nemcsak az NDK-nak, hanem a status quonak, a második világhá­borút követően kialakult helyzetnek, és ezzel állandóan veszélyezteti Európa békéjét. Réti Ervin könyve tények­kel, adatokkal bizonyítja, hogy külföldi, elsősorban az Egyesült Államok monopóliu­mainak támogatásával mi­ként restaurálódott fokozato­san a nyugatnémét nagytőke, hogyan törtek előre a milita­rista, revansista tendenciák a bonni államban. A szerző napjainkig követi a nyugatnémet politika ese­ményeit, megemlékezik a baloldal harcairól. Befejezé­sül fölveti a kérdést: elkép­zelhető-e pozitív irányú vál­tozás az NSZK politikájában, a külső és belső tényezők együttes hatására átértéke­lik-e egyszer már valóban a bonni magatartást? Vagy túl­zott derűlátás lenne abban bízni, hogy a nyugatnémet külpolitika által annyiszor hirdetett »új keleti politi­kát« egyszer majd idézőjel nélkül írhatjuk? Hazánk és Európa jövendő sorsa szempontjából rendkí­vül fontos az, ami Németor­szágban történik. Éppen ezért izgalmas és jelentős az erről szóló legújabb írásmű. Szép üzlet áru nélkül Dic-éretes a MÉK vezetői­nek az a törekvése, hogy ke­resik, kutatják a zöldséggel- gj’ümölccsel ellátatlan terüle­teket, s ahol erre mód van, ott üzletet nyitnak. A napokban Barcson a fürdő mellett nyitottak egy tetszetős pavilont. Sajnos a választékról már nem lehet hasonló elismerő véleményt mondani. A gyümölcsök kö­zül csupán őszibarackot le­hetett kapni, s azt sem vala­mi jó minőségűt. — Előző nap volt szőlő is, de elfogyott — mondta az új üzlet vezetője. Ez nem valami biztató a jövőre. Olyan bőséges gyü­mölcstermés van az egész or­szágban, hogy gondot jelent az őszibarack, alma, körte, szilva és szőlő leszedése, il­letve értékesítése. S ebből a nagy mennyiségű gyümölcs­ből csak gyenge minőségű ő zibarack jutna egy új üz­letnek? Sz. L. 7AKM (OROIÍ Vége a hosszú hajnak... Ezt hirdetik Roger és Dan, a londoni divat apostolai, akiknek a véle­ménye az angolok számá­ra mindig is kötelező erejű volt. A beat-zene ismert nagy hajú művelői hallgattak is rájuk, és le- nyíratták hosszú fürtjei­ket. Több híres beat-ze- nész azonban, mint Dany Jones a Monkees csoport­ból és még sokan, akik a hosszú haj divatjának hó­doltak, tovább is maka­csul kerülik az ollót Vizesen is gyullad Egy amerikai gyár új­szerű gyufát hozott forga­lomba, amely vizesen is meggyújtható. A gyufa közönséges fából készült azonban vékony speciális védőréteggel vonják be, amely hermetikusan óvja a fát, s távpl tartja a vi­zet és a nedvességet A praktikus, újszerű gyufát feltételezhetően el­sősorban tengerészek, vízi sportolók és katonák használják majd. A sertés is tud úszni Majdnem minden állat képes úszni, még az olyan is, amelyik normális kö­rülmények között ritkán kerül kapcsolatban a víz­zel, így például a nyúl. A sertés pedig, amelyről általában azt mondják, hogy képtelen úszni, mert rövidek a lábai és a teste túlságosan ormótlan, a vízben olyan mozgásokat végez, amelyek előbbre viszik és megakadályoz­zák vízbe fulladását A legtöbb állat számára ugyanis nincs jelentős kü­lönbség a járás és az úszás között Hajóavatás — tejjel Az NSZK-beli Leer vá­ros hajógyárában felavat­tak egy új hajót amely Szudán számára épült. A »hajókeresztélőt« a ha­gyományos pezsgő helyett egy üveg tejjel tartották. Ezt a szokatlan ceremó­niát az újonnan gyártott hajó mohamedán tulajdo­nosai kréták. A Korán, amely tiltja a szeszes italt, a tejet az élet for­rása szimbólumának te­kinti. Találékony Londonban nemrég egy találékony személyzeti osztályvezető akváriumot rendezett be irodájában. Amikor a vállalat egyik igazgatója kissé meglepet­ten megkérdezte, hogy mi­nek az akvárium az irodá­ban, a személyzeti főnök sóhajtva így válaszolt: — Tudja, uram, .szeret­ném, ha lennének körülöt­tem néhányan, akik nem kémek rögtön fizetéseme­lést, amikor kinyitják a szájukat. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogv megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JAVOBI BÉLA Szerkesztőség; Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon: 11-510, 11-511. 11-512. Kiadja a Somogv megyei Lapkiadó vállalat.. Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon: 11-5T6. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be^ldött kéziratot nem Orzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél, előfizetés) díj egy hónapra 20 Ft. Index: 250 (n Készült a Somogy meeyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári (izemében. Kaposvári Latinka S. u. 6. Felelős vezető: Mautner József,

Next

/
Thumbnails
Contents