Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
Ezer új telefon Havonta másfél milliót beszélgetnek el a kaposváriak 1200 igénylő — Új telefonkönyv 1970-ben Két és fél év alatt ezerrel szaporodott a telefonállomások száma Kaposváron. A posta három év alatt csaknem negyvenmillió forintot áldozott a telefonközpont bővítésére és a kábelhálózat fejlesztésére, ennek köszönhető, hogy jelenleg kétezerkilencszáz telefon van a megyeszékhelyen, összehasonlításként egy adat: húsz évvel ezelőtt hatszáz- kilencven működött. Bordáról bordára Egyre többen kémek telefont a városban. Három évvel ezelőtt nyolcszáznyolcvan igénylőt tartottak nyilván, ma pedig ezerkétszázat, noha közben bekapcsoltak ezer állomást. Havonta százan száz- húszan jelentik be az igényüket, s az emberek türelmetlenek. Bánsági István a Somogy megyei Távközlési Üzem vezetője elmondta, hogy teljesen indokolatlan e- a türelmetlenség, mivel a posta a fejlesztéssel összhangban bordáról bordára halad ezzel a munkával. Az üzem tizenkilenc bordára osztotta a várost, s különböző színek jelzik mindegyiket a térképükön. Háromban már befejezték a munkát, tizenhatban azonban még hátravan a bekapcsolás és az ikresítés. Ez előreláthatóan a jövő év első felében fejeződik be. Egész nyáron fektették a kábeleket, s most folyik az átvétel. Ettől is függ, melyik bordában látnak munkához. A kérelmeket bordánként csoportosítják a postán, s amikor eldől a bekapcsolás, rögtön értesítik a várakozókat Sok minden bizonyítja, hogy egy kicsit divat is a telefon. Például az igénylésekben olvasható egyik—másik indokolás is: »...már mindenkinek van telefonja, nekünk miért ne legyen.« A postának azonban most és a jövőben is gazdálkodnia kell az állomásokkal, nem teljesíthet minden kérést. Sokan nem tudják, hogy az elbírálásnál nem az időrendi sorrend a döntő. A körzeti orvosokat az irányító beosztásban dolgozókat akiket odahaza is el kell érni, előnyben részesítik. Vezet a piros és a vajszínű Néhány évvel ezelőtt csak a külföldi filmekből ismertük a színes telefonokat, most már egyre többet láthatunk belőlük Kaposváron is. Szívesen kifizetik az emberek a száz forint típusdíjat a tetszetős készülékekért. A kaposvári előfizetőknek két szín tétsz’k legjobban: a piros és a vajszínű. Sorrendben a zöld és a szürke következik utána. A hagyományos fekete készülék utolsó helyre szorult. Jelen’eg ki- lencszázhúsz színes telefont használnak az előfizetők. Tekintélyes összegre rúg a kaposváriak havi telefonszámlája: átlagban másfél millió forintot beszélgetünk el. Csak a helyi beszélgetések száma négyszázötvenezer (!) Egy telefonra átlag száznyolcvan kaposvári hívás jut. Az új állomások megszaporodása, a régi telefonszámok megváltozása miatt mindenkit érdekel, mikor ad ki a posta új telefonkönyvet. Bánsági István úgy tájékoztatta lapunkat, hogy 1970 második felében várható pótfüzet vagy külön kaposvári telefonkönyv. Előbb azért nem célszerű megjelentetni, mert még folynak a bekapcsolások. Telefon a peremvárosban Múlt év májusában szólalt meg az első százhuszonöt készülék a Kalinyin lakótelepen. Azóta éppen megkétszereződött a számuk, s még mindig várakoznak negyven-öt- venen. A Jutái úton és a Kanizsai utcában, valamint a Donnerban szereltek fel még sok új telefont. Évek óta panaszkodtak a Kapos túlpartján élők, hogy nem kapnak telefont. Azóta az igénytők 50 százalékának lakásában megszólalt a telefon. Most a város peremén, a Füredi utcától, a Mező Imre utcáig terjedő szakaszon kapcsolják be a kért telefonok egy részét A városnak ezen a részén többségében földszintes családi házak vannak, s ez lassítja a posta munkáját Sokan idegenkednek az ikerállomásoktól, pedig az ikertársak csöppet sem zavarják egymást A kétezerkilencszáz telefon harminc százaléka iker. A jelfogó krónikus hiánya határt szab az ikresítésnek, a posta azonban ezután is ad ikerállomást az igénylőknek, ahol lehet L. G. Október: múzeumi hónap Elkészült a múzeumi hónap Somogy megyei eseménynaptára. Október 2-án Somogy- túron rendezik meg a múzeumi hónap megyei megnyitóját abból az alkalomból, hogy Kunffy Lajos festőművész születésének századik évfordulóját ünnepeljük. Az évfordulóra emlékkiállítás nyílik a Kunffy-házban, a művész élet- útjáról Bodnár Éva művészettörténész tart előadást. Október 5-én, vasárnap délelőtt nagyszabású díszfegyver-kiállítás nyílik a Rippl- Rónai múzeum képtárában. Néhány hónapos szünet után tehát ismét kitárul a múzeum kapuja a látogatók előtt A díszfegyver-kiállítás anyagát a magyar fejedelmi és főúri kincstárakból állították össsze. A marcali Berzsenyi-könyvtárban is bemutatják Martyn Ferenc Berzsenyi illusztrációit. Az ünnepélyes megnyitóra 12- én kerül sor. Dr. Merényi Oszkár előadásának a színhelye ugyancsak a marcali járási könyvtár; 13-án este Berzsenyi kutatásainak újabb eredményeiről számol be. 23-án este Kaposváron, a TIT-székház- ban dr. László Gyula Med- gyessy Ferenc szobrász művészetét ismerteti. Hazánk felszabadulásának 25. évfordulójához kapcsolódik dr. Kanyar József előadása, melynek címe: Az élet megindulása a felszabadulás után. Erre az előadásra 27-én este a TIT székházban kerül sor. Az üzemek és a múzeumok elevenebb kapcsolatát szolgálja majd az az előadás, melyet dr. Draveczky Balázs tart meg a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában 28-án délután. Felszabadulásunk évfordulójánál! tiszteletére hirdették meg a művelődési osztályok, a KISZ, a Hazafias Népfront és a Rippl Rónai Múzeum a fegyvert és harci eszközöket gyűjtők pályázatát A múzeumi hónap záróeseménye a pályázat eredményhirdetése és a díjkiosztás. Két fényképes vándorkiállítás »utazik« októberben me- gyeszerte. A Somogy megye néprajzát bemutató kiállítást október 1-én a kaposvári ÉDOSZ Művelődési Házban nyitják meg, majd a VBKM- ben és a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában láthatják a dolgozók. A Mai Somogy című kiállítást az említett helyeken kívül a Kilián György Úttörő és Ifjúsági Házban is bemutatják. Mindkét kiállítást — a hónap közepétől — vidéken is több helyen láthatják. A toponári út mellett JÓZAN ÁLMODOK Két hitbizományt választott szót a Déseda. A patak egyik oldala, a toponári határ, gróf Festetich, a másik, a kaposvári, herceg Eszterházy negyvennégy ezer holdjának része. Azé a negyvennégy ezer holdé, melyen az első somogyi termelőszövetkezetek alakultak. A gazdaságtörténet egybefonódott a politikaival. A széles szántón ma betonelemek, dózerek, téglák, csákányok, birkóznak a tarlóval. A konokul megkapaszkodott kukorica helyén épületek ültek a dombok széles nyergére. Ez a fejezet gazdagabb és új a gazdaságtörténetben, de a krónikás csupán bevezetőt írhat elé, a változásoknak csak csecsemőkorát örökítheti meg. — Amit először építettünk ide, az a TEMAFORG. Tudja, akkoriban ez nem számított olyan apró-cseprő dolognak ..., ma már egy kisebbfajta műhely csak — mondta egyszer az ipartelepen ínke Sándor, a Tanácsi Építőipari Vállalat igazgatója. Az új lendület előtt itt állt már a Patyolat is, de a tervszerű telepítést gondos tanulmány előzte meg. Így következett aztán a felsőfokú mezőgazdasági technikum, a villamossági gyár, a mezőgépgyár ... Egyik a másik után, vagy inkább egyik megelőzve a másikat. Stadler Józsefet, a Beruházási Vállalat főmérnökét úgy emlegetik, mint ennek az ipartelepnek a szülőapját. — A városi tanács főmérnöke voltam. És amit akkor megterveztem, azt most a beruházási vállalatnál megvalósíthatom. Mintha előlegeztem volna magamnak ezt a munkát Ügy mondják, az igazi ipartelep a Desedán innen van, vagy inkább lesz, mégis a To- ponár felőli oldalon jártuk végig először az út mellékét. Ügy éreztem magam a rögtönzött séta alatt, mintha tárlaton lennék. Ügy néztük a hatalmas építményeket, mint a város józan álmodóinak közös alkotását. — Bizony, hosszú történet az, amíg a tanulmány-tervezetből épületek lettek. Az idő és a vállalatok sürgették a munkát, és a teljes közművesítés mintha lemaradt volna. .. Igen, az építkezéseknek saját, külön történetük van. Éjszakába nyúló értekezletek, sértődést hozó viták írták meg ezeket a kis legendákat, melyek nagyon távoliakká, szürkévé váltak mihelyt az utolsó betonelem a helyére került, mihelyt az első gép halkan felzúgott az üzemben. És múltjuk nincs is, hanem csak jelenük és jövőjük a fiatal gyáraknak. Néztük a közös »műalkotásokat« a főmérnökkel. Néha az ember elfelejti a termelési adatokat, a kapacitást, a tízmilliókat, és arra kíváncsi, hogy szép-e az épület. De leÄ"' ~>í . r-- • V , f-'~ - T*f -------í ' ’. , * *»* rfähs í ’f'l.fi* ! Ahogy a főmérnök képzelte ... rózsabokrok ... tiszta utak hét egy gyár szép? — kérdeztem Stadler Józsefet. — Nézzük végig. Igaz iskolával kezdődik a sor. De nem árt időzni a mezőgazda- sági technikumnál. Így képzelem a jövő iskoláját. Az Állami Építőipari Vállalat csinálta... Jól illeszkedik a tájba. Szépen kiképzett környezet övezi, rózsabokrok, sportpályák, tiszta utak ... Az egyes telepen a Desedán innen, egy születő építmény előtt állunk. Rádiócsőgyái lesz... — Még csak a váz áll, de már sejteti a formát. Nagy te rét kell lefednünk az elemekkel. Sok üveg és sok fény Ez kell a modern üzemben .. . Eddig vezet még a telep főútvonala. Utána a tarló. Körülöleli a téglát a gaz. Mint— A váz már előlegezi a formát — Csak szűk egy ! kicsit t- veti közbe egy felsőéves. (Egy későbbi telefon: a megyei tanács mezőgazda- sági osztályának oktatási csoportvezetője mondta: szeretnék főiskolává bővíteni majd. Reméljük, a fiatal kolléga teljes megelégedésére.) És jó időzni a villamossági gyár előtt is. Szinte klasz- szikus nyugalmú iparkomplexum. Fenséges és hatalmas. Nyugalmat, erőt áraszt a központi épület. — Sok minden megköti a tervező kezét. / /- r ;,' r/ . Wj •-/ V'; :*'*•'#///■ 7 , \ /J>-i • ; ■■ . ■ 7 7 1 , 4 Az új gyár — vonalakban. ha fojtogatná. Reménykedik a főmérnök. Erősebb ütemet vesz. és kibővül majd a közművesítés. Utak. élelmiszerüzlet, egészség ügyi intézmények kellenek még. Az ipart:. ásii: .. is épül már. A Budapesti ("rom- mechanikai Vállalat Kaposvári Gyára. Hogy milyen lesz, azt a rajzasztalon láttam egy fiatalember előtt. — Szabad-e álmodnia tervezőnek? — kérdeztem Lő- rincz Ferenctöl a tervezőirodában. Hármas ábrát rajzol válasz közben egy papírra. Az egyik pontja a gazdaságosság, a másik a rendeltetés, a harmadik az épület esztétikája. — Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével álmodozhat csak az építész. Sok minden megköti a fantáziát, és akkor tudunk nagyot alkotni, ha ezeket az adott lehetőségen belül oldja meg az ember. — Mi köti még a tervező kezét? — Például az előre gyártott elemek is. Tagadhatatlan, hogy az ipari létesítményeinkben — bár szerintem egész Európa előtt büszkélkedhetünk velük — van bizonyos uniformizáló- dás. — És van esztétikája a gyárnak? — Meg kell teremteni. Elsősorban a funkciójában. A rendeltetést kell követnie a formának. A logikus, rendezett szerkezet a legfőbb esztétikum. És a jó építmény tükröz valamit a társadalmi felépítményből is. Érdekes gondolat, és igazsága tagadhatatlan. Mert az ipartelep nemcsak része, hanem tükrözője is bizonyos fokig a gazdasági-társadalmi alakulatnak. — Amit látott, az az »első ütem« — mondja Thurzó László, a városi tanács főmérnöke. A második ütem már előkészítés alatt van. A második ütem pedig megyénk nagy vállalkozása a negyedik ötéves tervben. Egy új ipartelep. Szervesen kapcsolódik a toponári út környékéhez, de a vasút felé húzódik. A Városépítési Tervező Vállalat gondos tanulmányát mutatja a főmérnök. Aztán hozzáteszi kissé ironikusan: — Egy kissé új kezdeményezést szeretnénk megvalósítani. Jó lenne végre elérni azt, hogy a teljes közművesítés után kezdődjön csak az építkezés... Ne kelljen az embernek térdig dagasztani a sarat. Van mit tárgyalni, összehangolni bőven. .. Meg vitázni, harcolni is. Például az út. A tanulmány rugalmas módosítást javasol, de a KPM ellenkezik... Láthatja, sok minden van itt még vissza az első csákányig. Valahol az »első ütemről« azt írtam le, hogyan váltak szürkévé, távolivá a viták, az építkezések apró-cseprő legendái. Lám, az élet »körforgása«. Itt újra kezdődik, és a kettes telep »szülőapja« erre készül. Minek tenném fel a kérdést neki, hogy megéri-e? A kész ipartelep majd bizonyítja a jó elgondolásokat. Szívesebben megkérdezném azt, hogy milyen lesz majd a képe. Nem hiszem, hogy felelne erre még, de a tekintete azt mutatja, hogy elképzelte már. Ez a képzelőerő közös a három építészben. Valahogy ilyenek ezek a józan álmodok. Tröszt Tibor SOMOGYI NÉPLAP táraap, 1969. szeptember 2&
