Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

„Van örömünk is, gondunk is...“| Elköltöttünk 1,8 milliárdot Az egyik faluban hallottam, Sokat tapasztalt parasztember mondta, hogy a leggazdagabb >..’szak az ősz. Ha a szavak igé nézünk, látjuk, mennyi- !" így van ez a mezőgazda­ságban. Az év elején megter­vezett bevételek zöme ebben Időszakban ölt valóságos ' iiát, a gondos munka leg- . ob gyümölcse ekkorra érik be. De vajon valóra vált-e minden számítás? Eddén a tanácselnökkel meg a tsz-elnökkel készítettünk rö­vid számvetést arról, mi tör­tént a faluban, a szövetkezet­ben mostanáig — mi az, ami­nek örülnek, és mi okoz gon­dot. így látja a tanácselnök... Galambos Imre vb-elnök nagyjából elégedett. Ügy mondja, hogy az elképzelések lényegesebb részét -sikerült megvalósítaniuk, s ezekben a napokban is tanúi lehetünk a kis falu fejlődésének. — Novemberig 1B5 000 forint ráfordítással bővítjük és kor­szerűsítjük Alsóbogáton a vil­lanyhálózatot — mondja. — Annak idején sokat költöttünk erre a községfejlesztési alap­ból. most az utcai világítást ' 'ijesztjük ki. 60 000 forintot Kaptunk belvízrendezésre, * 'eben a napokban kezdjük a faluban a munkákat. Ugyan­csak állami segítséggel igyek­szünk kijavítani az utakat, halakat, egy híd már el is l észült. 80 000 forintos szerző- 'lst kötöttünk a járda bitu- menezésére, ennek a feléből Eddén, a másik feléből pedig Alsóbogáton építenénk járdát. Ügy számolunk, hogy még eb­ben a hónapban elkészülünk vele. Gondok? Azok is vannak. A falu erejéből nem futja, az állami gazdaság támogatása kellene hozzá, hogy kövesút épüljön a pusztára. Aztán na­gyon elkelne az autóbuszjárat sűrítése, mert sokan járnak most innen a somogvjádi ál­lomásra, onnan meg Kapos­várra, a cukorgyárba. Szeret­nénk, ha a faluban folyó köz- ségfejlesztási munkákat nem hátráltatná a különböző építő­anyagok hiánya. ... és a tsz-elnök Horváth József, az Egyetér­tés Tsz elnöke örömmel be­szél az idei betakarításról: — Mindkét fő ágazat, a nö­vénytermesztés és az állatte­nyésztés is szép eredményeket ért el. A kenyér- és takar­mánygabona a tervezettnél többet fizetett. A tennivalók­kal idejében végeztünk, jólle­het a munkacsúcsok idején akadt néhány probléma. Ké­szülünk az őszi vetésre, emel­lett beruházásokat is végzünk. Több mint 400 hold őszi veté­sünk lesz az idén, a terület felén már előkészített talaj várja a magot. Minden évben eredményes volt a vetési cél­prémium, az idén is serken­tünk vele. Tavaly például mintegy 2000 forintot fizet­tünk ki ezen a címen. Hogy a tervezett területen idejében és jó minőségben földbe kerüljön a mag, célravezetőnek tartjuk az ösztönzésnek ezt a mód­szerét, s megkapják mindazok, akik részt vesznek a vetés­ben és eleget tesznek a kívá­nalmaknak ... Van örömünk is, gondunk is. Nem vagyunk híján a bosz- szúságnak, tessék nézni ezt a levelet. A vállalat felszólít bennünket, hogy fizessünk 400 forintot, mert nem cseréltük olyan gyorsan a gázpalacko­kat, ahogyan kellett volna. De azt tudják-e, hogy ötször kellett beküldenünk a gépet gázért, amíg egyszer kaptur*.?! És minden alkalommal 25 ki­lométert kellett megtenni. Te­hát mi meggyorsítottuk volna a palackok forgását, ha adtak volna gázt .■.. Elégedettség és méltatlanko­dás — ez is, az is van az őszi faluban. Teljesebb volna az előbbi, ha az utóbbinál meg­szüntetnék a kiváltó okot. Ta­lán akad rá megoldás. Hernesz Ferenc Több élelmiszer fogyott — Nemcsak a vásárlás, Ha nem ért egyet a kereskedelem és az ipar, a A tavalyi első félévhez vi­szony ítya az idén a ni egye kiskereskedelmi forgalma 10,1 százalékkal nőtt. Ezzel az emelkedéssel együtt kereken 1,8 milliárd forintot költöt­tünk el. Vegyes iparcikkekből keve­sebb fogyott nemcsak az or­szágos átlagnál, hanem a ta­valyinál is. Ugyanakkor vala­melyest nőtt a ruházati áru- főcsoport részesedési aránya az összforgalomban. Kereske­delmi szakemberek vélemé­nye szerint— figyelembe vé­ve a megye ellátottságát — ezzel a lassú ütemű növeke­déssel, mint tartós tendenciá­val kell majd számolni: a 31,8 millió forintos félévi forgalom a következő időszakban vár­hatóan még nagyobb lesz. Az áruforgalom a bolti élel­miszerekből és a vendéglátás­ban növekedett erőteljeseb­ben. Az előbbiből 61,5 millió forinttal adtak el többet fél év alatt, az utóbbiban 27,5 millió forinttal forgalmaztak többet. A vendéglátóipar be­vételének növekedése nem je­lent nagyobb forgalmat, ha­nem a korábbi évek csökkenő részesedési arányának megvál­tozását jelzi. Eddig ugyanis azt tapasztalták a szakemberek, hogy mindig kisebb a forga­lom. A mostani növekvő arány azt jelenti, hogy az évek óta tartó csökkenés megszűnt, s a forgalom a múlt évi szinten maradt. A közgazdászok megállapí­tása szerint a múlt évben vált észrevehetővé az a kedvező, irányzat, amely az idén is érezteti hatását. Ez az érté­kesebb élelmiszerek nagyobb arányú fogyasztását jelenti. Nemzetközi konferenciát rendeznek a villámról A villám elleni védekezés .‘déséről a Magyar Elektro- ' ihn-ikai Egyesület a jövő hé ■ii nemzetközi konferenciát vndez. Programjáról csütör- rrikön délelőtt a Technika Há- iban tájékoztatta az újság­írókat dr. Horvát Tibor tan­székvezető docens, a rendező bizottság elnöke. Mint elmondta, a villám- r~?.l kapcsolatban —- noha ez a '?ebben, évezredek óta is- 1 villamos jelenség — még dig sok tudományos és corlati kérdés vár rnegol- :ra. Pedig titkait előbb- >bb' feltétlenül még kell keni, hiszen például hazánk- . an évente több százezer villám , ap le, és 50 ember válik. a 18. MEGBÍZÁS EMBERRABLÁSRA! A proletárdiktatúra leverése után, amikor Horthy és ban­dája mégDunántúlon ga­rázdálkodott, az egyik napon a fővezér magához hívatta ke­• »A határban a halál kaszál-« címen jelent meg a Magyar Tör­téneti Társaság kiadásában. villámcsapás áldozatául. A villámok által okozott anyag' károk tavaly elérték a nyolc­millió forintot. A mostani tanácskozásra a hazaiakon kívül négy ország­ból több mint száz külföldi részvevőt várnak. A konfe­rencián olyan témákat tár­gyalnak majd meg, mint pél­dául a villám fizikai tulajdon­ságai, az antennák és a vil­lámhárítók -nézeteltérései«, a villámcsapás élettani hatásai stb. Megismertetik a külföl­diekkel a világ talán legelső detektoros villámszámláló »rá­dióját«, amelyet még a húszas években Palatin Gergely ta­nár készített Pannonhalmán, és még ma is használható. belbarátját, Prónay Pált, hogy megbízza, egy nagyobb arányú tómeggyiíkosság végrehajtásá­val. De erről hadd beszéljen a nemrég megtalált Prónay nap­ló*. Idézem: »Horthytól azt a megbízást kaptam, hogy rabol­jam el, vagy ha ez nem sike­rül, gyilkoljam halomra az Ausztriába menekült népbiz­tosokat, kik java része az oszt­rák—cseh határon fekvő ódon, még a XVII. században épült karlsteini kolostorszerű vár­ban vannak internálva. A Karlsteinban szerzett tapaszta­latok alapján a következő el­határozásra jutottam. A terv végrehajtásához szükséges el­sősorban sötétség, pénz, 12 el­szánt férfi, és három kifogás­talan, e célnak megfelelő autó jármű, amelynek mindegyiké­ben legalább hat ember elfér. Számításom szerint, ha sikerül éjjel 12 óráig az őrséget lövés és minden zaj nélkül ártalmat lanná tenni, illetve ^fegyve­rezni, akkor a népbiztosok kö­zül hármat, esetleg négyet, a legsúlyosabb gazembereket: Kun Bélát, Hamburger Jenőt, Landler Jenőt és Pogány Jó­zsefet elkábítva az autóba gyömöszölve a legrövidebb úton Magyarországra visszük. Ellenben a többit — összesen 59 személyt, beleértve az asz- szonyokat és a gyermekeket — ott helyben, a várudvaron ta­lálható lámpa vasra vagy fára felhúzva, nekik ezzel a legmél­tóbb büntetést szántuk. Ha út­közben a határon való átjutás A Barátság II. kőolajvezeték c, t H S Z L 0 V A K / A d n n ÁT S ÁG I-... * S20Vjer Mufcaesevoí-í#í: Százhalombatta » A 3 l tervezett kőolajvezeték) A>^ : .10 mit/év - • KM a KáolaJ-finomítí £& r s z k Gjf;g---­H azánk energiaellátásában egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert a szénhidrogé­nek. A szén fokozatosan hát­térbe szorul és a lényegesen gazdaságosabb kőolaj és föld­gáz foglalja . el helyét az energiahordozók között. 1965- ben a szén 65,7 százalékkal szerepéit, s ez az arány a ter­vek szerint 47—48 százalékra, 1975 körül 37—38 százalékra csökken. Ezzel szemben a szénhidrogének 28,3 százalék­ról 44—45 százalékra, majd a IV. ötéves terv végére 54—55 százalékra emelkednek. Bár az utóbbi években a szénhid rogén-kutatások jó eredmény­nyel jártak, kőolajtermelésünk évi 2 millió tonna fölé nem emelhető. Szükségleteinket el­sősorban a szovjet kőolaj nö­vekvő importjával elégíthét- lük ki. Ezt a .mennyiséget azonban csak korlátozott mér­tékben lehet az 1961—64 kö­zött üzembe helyezett Barát­ság I. kőolajvezetéken keresz­tül szállítani. A gödöllői szi­vattyúállomás ez év nyarán történt beállítása ugyan idő­legesen megnöveli a csőveze­ték kapacitását (1970-ben 4 millió tonna kőolajat szállíta­nak majd), de már 1972-re szükségessé válik az újabb csővezeték munkába állííása, elé akadályok gördülnek, az autóban levő népbiztosokat azonnal ki kell végezni.« Idáig Prónay Pál naplója. Itt közlöm azoknak a teljes névsorát, akik akkor internál­va voltak. (A névsor ismerte­tését azért tartom fontosnak, mert az eddig internáltnak vélt nevek között olyanok is szerepelnek, akik valójában nem voltak internálva, ugyan­akkor akadnak olyanok is, akik internálva voltak, de a nevük eddig ismeretlen volt, illetve nem szerepelt.) Kun Béla, a felesége, a leá­nya és Hánika, Kunné testvé­re; Landler Jenő, a felesége és a leánya; Hamburger Jenő a felesógiével és három gyerme­kével; Vágó Béla, a felesége és két gyermeke; Varga Jenő, a felesége és a gyermeke; Po­gány József, a felesége és két gyermeke; Lengyel Gyula és Rudas László a családjukkal együtt; Pór Ernő; Bettel heim Ernő; Seidler Ernő; Rákosi Mátyás; Rákos Ferenc; Rudas Béla; Szántó Béláné és leánya; Lengyel József; Madarász Emil; Kelen Jolán; Horthy Emilné; Lantos (Ripper) Bor­bála; Varjasné és gyermeke; Markovicsné és két gyermeke; Hevesi Jolán; Axelrodné (orosz), Klein Sándor; Veiler (Weiler Arthur fia); Schlesin­ger; Brailovszki Juliusz (Aliasz Brüll) (orosz); Weiszbrót vörös­keresztes orvos (orosz); 3 eddig ismeretlen nevű osztrák ás agy Hell nevezetű ember (román# vagy lengyel). # melynek építéséről az egyez­ményt ez év augusztusában megkötötték. Ä csővezeték Munkácsnál ágazik le, és tel­jes kiépülése után Polgáron keresztül Százhalombattáig vezet. A szállított kőolaj, amely az évi 10 millió tonnát is elérheti, részben az északi iparvidéken kifejlesztendő új petrokémiai és energetikai bázist, másrészt a százhalom­battai finomító bővített kapa­citását látja el nyersanyaggal. A 'beruházási hitel ellenér­tékeként hazánk fogyasztási cikkeket szállít a Szovjetunió­nak. Közgazdasági szakértők szerint az építési költségek 2,5—3 év alatt térülnek meg, hazánk energiaellátása pedig évekre megoldottnak tekint­hető. az árszínvonal is nőtt fogyasztó károsodik Egyes cikkek értékesítésének növelésére azonban további lehetőségek vannak. Több ha­lat, tejet és tejterméket Tehet­ne és kellene eladni. Nem volt megfelelő az év első felében a zöldség- és gyümölcsellátás, s ez jelentősen módosította a megye kereskedelmi forgalmát, hiszen az élelmiszer-fogyasztás 7—8 százalékát teszi ki a zöldség és a gyümölcs. A kereskedelem számára kedvezően alakult a ruházati áruforgalom: a múlt év első feléhez viszonyítva 10,9 száza­lékkal többet adtak el. A forgalomnövekedés a fogyasztó szempontjából azonban nem volt egyértelműen kedvező; a nagyobb bevétel egy részét nem több áru eladásával, ha­nem az árszínvonal növelésé­vel érte el a kereskedelem. U gyanakkor áruellátási prob­lémák is voltak. Azoknak az áruknak a nagy részét, ame­lyek a múlt évben a hiány­cikkek listájára kerültek, az idén sem lehetett kapni, azon­kívül új cikkek is hiányoz­tak. Az ok egyszerű: a nagy­kereskedelem a megmaradt készletek miatt óvatosan ren­delt, s elsősorban a raktáron levő áruit küldte a boltokba. Az ipar erre exportra kötötte le kapacitását, ezért a folya­matos szállítás nehézségekbe ütközött. Az eredmény; hát­rányba került a kiskereskede­lem, s ezen keresztül a fo­gyasztó is. Ha ehhez még hoz­závesszük, hogy a megrendelt áruk egy részét is késve szál­lította az ipar — mert a szál­lítási szerződések egy részét felbontották —, akkor érthető, hogy a fogyasztó nem mindig kapta meg azt, amit keresett. A hiányosságok mutatják a feladatokat is. Ha az ipar és a kereskedelem nem tud min­denben gyorsan megegyezni, annak általában a fogyasztó látja kárát K. I. Ajándék televíziót az iskoláknak Győr-Soprom megye ipari és mezőgazdasági üzemeiben és intézményeiben is megértés­re talált az a kezdeménye­zés, hogy minden általános és középiskola rendelkezzék televíziókészülékkel. Tegnap a győrszemerehegyi általános iskola megkapta az első ajándék tv-készüléket a győri Richards Finomposztó­gyártól. Az év végére a me­gye valamennyi általános és középiskolájának lesz már televíziókészüléke. Az Ausztriába, de főképpen a Bécsbe menekültek kezdet-1 ben semmiféle támogatásban! nem részesültek, hacsak nemi számítjuk segítségnek azt a' fél-vekni kenyeret, amelyet al Margarethen Strasse 112. szám! alatti Famumkások Szövetségé­ben naponta osztogattak. Ellentétben a rágalmakkal, ( melyek szerint 19-ben a kom-, munisták milliós értekeket] vittek ki magukkal, az emig-( ránsok semmi pénzzel vagy , vagyonnal nem rendelkeztek.. Ezért nem volt módjában a, pártnak a magyarországi be-, börtönzotteknek vagy azok, hozzátartozóinak a segélyezd-, se sam. Abban az időben az osztrák^ munkások százezrei is munka J nélkül voltak. Hát még az emigránsok! Jómagam abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy a Simmering Vagon gyárban — mint faipari szerszámkészítő — munkát kaptam. Nemes szokás volt akkór, hogy azon kevesek, akik álláshoz jutot­tak, a keresetük és kenyér­adagjuk egy részét leadták az emigránsok gyülekező helyén, hogy a rászorultak közt azt] eloszthassák. De ez a segítség] is édeskevés volt (Folytatjuk.) 1 Növényvédelmi tájékoztató A fertőtlenítésről Évről évre visszatérő gond a raktározott terményeknél a gomba- és rovarkártétel. A zöldség és a gyümölcs betaka­rítása előtt célszerű a tároló­kat és a szállítóeszközöket gondosan fertőtleníteni. Erre olyan vegyszer kell, amely egyaránt jó a rovar- és gom- baölésre. Ilyen például a for­malin. Formáimnál kezelt zárt légtérben — a káros gáz­hatás miatt — csak alapos szellőztetés után szabad tar­tózkodni. A formalinos kezelés zöldségföldelésre használt ho­mok fertőtlenítésére is alkal­mas Nedves pincében gyakori károsító a meztélen csiga. Összegyűjtésükre alkalmas a romlott sör; a folyadékot edénybe töltik, és a talajszin- tig süllyesztve elhelyezik a csigák által járt területen. Eredményes a sávokban terí­tett mészpor vagy porított szu­perfoszfát, vagy idegméreg (Hungária L—2). Speciális ölő- szerük a Limacid, melyből ] 2—3 kilogrammot kell holdan­ként kiszórni a fertőzött terü­' letre. , Az őszi gabonák kellő idő­ben történő elvetésével csök­kenthető a gabonalégy, a ya­bonarozsdák és az üszögök kártétele. Az ősszel vetett ka­lászosokat figyelni kell, és az esetleg fellépő csócsárolófer- tőzést vegyszerrel kell megál­lítani. Veszélyességi küszöb­értéke 2 lárva vagy 2 károsí­tott növény négyzetméteren­ként. Foltokban jelentkező kár esetén elég a foltokat bizton­sági sáv beszámításával lepo­rozni, a tábla egészén tapasz­talható kártételnél általános porozást kell végezni. Erre használható a Hungária L—2 10—15 kilogramm katasztrális holdanként, DL—7-es 15—18 kilogramm katasztrális hol- dankénti adagokban. Felhívjuk a nagyüzemek, valamint a növényvédő állo­más megbízottainak figyelmét a komolyabb kárral fenyegető kártevők áttelelő alakjainak begyűjtésére. Izolátorba gyűjt­hető az almamoly, a szilva­moly, a barackmoly és a ba­golypille lárvája. Természetes körülmények között tartva megállapítható -a jövő évi raj­zásuk pontos időpontja, így az ellenük való védekezés megfe­lelő időpontját is ki lehet vá­lasztani. Q SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. szeptember 3ft. /

Next

/
Thumbnails
Contents