Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

55 •U 7: í 4P0S^ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZ H P S O HOGY MEG Y E 1 B 1 ZOTT SACA NAH LAP JA í XXV. évfolyam, 222. szám 1969. szeptember 25., csütörtök Megkezdte tanácskozását . az országgyűlés Tegnap délelőtt 11 órakor megnyílt az or­szággyűlés őszi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának 'elnöke, Ká­dár János, a Magyar Szocilista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Focic Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Szirmai István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttag­jai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyokban a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője foglalt helyet. , Az ülésszakot Kállai Gyula, az országgyű­lés elnöke nyitotta meg. Kállai Gyula megnyitó beszéde Az országgyűlés elnöke elöl­járóban kegyelettel emléke­zett meg a' vietnami nép nem­rég elhunyt nagy fiáról, Ho Si Minh elvtársról. — Személyében a hős viet­nami nép hivatott vezetőjét, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadítási mozgalmak kiemelkedő alak­ját veszítette el a haladó em­beriség — mondotta. — A mély gyászban fájó szívvel osztozott a magyar nép is: őszinte, igaz barátunk, közös küzdelmeink példamutató har­costársa távozott el közülünk. — Ho Si Minh életútja szá­zadunk legfontosabb társadal­mi-történelmi folyamatainak — a szocializmus győzelmé­nek, s a gyarmati népek fel- szabadulásának — örökké élő példája. Neve elválaszthatat­lanul összeforrt a nemzetkö­zi munkásosztály és a gyar­mati népek szoros szövetsé­géért folytatott harccal’; az el­nyomott népek felszabadulá­sáért, a társadalmi haladásért, a nemzetközi békéért vívott küzdelemmel. — Ho Si Minh eltávozott közülünk, de az ügy, melynek életét szentelte, diadalt arat! Szilárd meggyőződésünk, hogy a hős vietnami nép — szoros szövetségben a testvéri szo­cialista országok népeivel, s a világ, minden haladó erejével — megvalósítja nagy fia vég­akaratát! A beszéd elhangzása után az országgyűlés tagjai tiszteletük és kegyeletük jeléül egyperces néma felállással adóztak Ho Si Minh emlékének. Áz elnök ezután az MSZMP Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a felszabadulás 25. évfordulója alkalmából közzétett felhívásáról szólt. —1 A felszabadulás sorsfor­dulót jelentett népünk életé­ben: lehetővé tette számára, hogy évszázados szabadság­küzdelmeit, a munkásosztály vezette osztályharcait végső diadalra vigye, és elinduljon egy új ország, a szocialista Magyarország megteremtésé­nek nehéz, de felfelé ívelő útján. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ez alkalom­ból felhívással fordult a ma­gyar néphez, s felszólította szocialista hazánk polgárait, hogy méltóképpen ünnepeljék meg felszabadulásunk jubileu­mi évfordulóját. — A felszabadulási ünnep­ségeken örök hálával emlé­kezünk meg azokról a haza­fiakról, akik népünk szabad­ságáért, boldogabb jövőjéért harcoltak; kegyelettel és tisz­telettel adózunk a szovjet nép hős fiainak, a Vö’rös Hadsereg harcosainak, a bolgár, a jugo­szláv, a román és más népek fiainak, akik a magyarországi felhívásával. Kérem képviselő­felszabadító harcokban küz­döttek és hősi_ áldozatokat hoztak. Az évforduló alkalmat ad arra is, hogy számba ve­gyük negyedszázados szocialis­ta fejlődésünk eredményeit, történelmi jelentőségű vívmá­nyait és felvázoljuk a jövő feladatait. — A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa újabb nagy tettekre, a szocializmus teljes felépítésére hívja harcba a magyar népet. Meggyőződé­sem, hogy valamennyi képvi­selőtársam nevében állapítha­tom meg: a Magyar Népköz- társaság országgyűlése, a nép hatalmának e legmagasabb fó­ruma, teljes egyetértését fe­jezi ki a párt és a népfront társaimat, hogy a munkahe­lyükön, a választókerületük­ben és itt az országgyűlésben végzett munkájukkal tevéke­nyen járuljanak hozzá a jubi­leumi ünnepségek sikeréhez. A felhívás szellemében segít­sék elő, hogy népünk szorgos alkotómunkája nyomán, ha­zánk még gyorsabban halad­jon előre a negyedszázada megkezdett úton, a szocialista fejlődés újabb magaslatai felé! Kállai Gyula ezután beje­lentette, hogy a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa az ország- gyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendele­téiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően —_ bemutatta, és a jelentést a képviselők kéz­hez kapták. Bejelentette továbbá, hogy a Minisztertanács beterjesztet­te a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között Szófiában, 1969. július 10-én aláírt barátsági, együtt­működési és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés törvény­be iktatásáról, továbbá a szakmunkásképzésről és a gáz­energiáról szóló törvényja­vaslatokat. Kállai Gyula javaslatára az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Ez a következő: A Magyar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköz- társaság között kötött barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat; A szakmunkásképzésről szóló törvényjavaslat; O A gázenergiáról szóló törvényjavaslat Ezután — a napirend sze­rint — megkezdődött a Ma­gyar Népköztársaság és a Bol­gár Népköztársaság barátsági együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Péter János külügyminisz­ter emelkedett szólásra. Péter János beszéde — Ez a barátsági szerződés — amelynek kihirdetésére tör­vényjavaslatot terjesztek az országgyűlés elé — a nem­zetközi viszonyok javítására irányul sokféle vonatkozás­ban. A kormánytól kapott fel­hatalmazás alapján kérem az országgyűlést, hogy iktassa törvényeink közé a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között létre­jött barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtá­si szerződést. A szerződés szer­ves része és hatékony munká- lója állandó és következetes külpolitikai törekvéseinknek, a szocialista országok együtt­működése intézményessé téte­lének, az európai béke és biz­tonság rendszeres kidolgozásá­nak, általában a nemzetközi viszonyok békés feltételei ja­vításának. A külügyminiszter emlékez­tetett a magyar párt- és kor­mányküldöttség bulgáriai lá­togatására, a szerződés aláírá­sának napján Szófiában tar­tott forró hangulatú nagygyű­lésre, s idézte Todor Zsivkov és Kádár János ott elhangzott szavait, amelyekkel országaink kapcsolatát, a látogatás jelen­tőségét, a két nép építő mun ­kájának eredményeit méltat­ták. A magyar—bolgár kap­csolatok több mint két évti­zeddel ezelőtti dokumentumai közül is idézett Péter János: Barátsági szerződésünkről a bolgár nép nagy fia, a nemzet­közi munkásmozgalom kima­gasló hőse Dimitrov így nyi­latkozott: »A bolgár—magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés nem véletlen és'nem vá­ratlan esemény. Előkészítésé nek olyan tényezői voltak, mint a Szovjetunió felszabadí tó ereje, a fasizmus felett ara­tott győzelem-, s az a tény, hogy népeink kezükbe vették sorsuk irányítását«. Ez Szófiá­ban hangzott el. Az első szerződés megkötése (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délelőtt megkezdte munkáját a* országgyűlés ősz! ülésszaka. A párt és a népfront felhívása nyomóit SOMOGYI ÜZEMEK ES GAZDASAGOK JDBILEUMI VERSEHYVALLALASAI Az MSZMP Központi Bi­zottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak felhívása — amely ha­zánk felszabadulásának ne­gyedszázados évfordulóján munkaversenyre szólítja üze­meinket, dolgozóinkat — me­gyénkben is lelkes, pezsgő készülődést eredményezett. Az Állami Építőipari Vál­lalat jubileumi felajánlásai között szerepel az, hogy áp­rilis negyedikére elkészül a oollgonüzem. A Somogy me­gyei Tanácsi Építőipari Vál­lalat a fejlődő, terebélyesedő Nagyatádot segíti, az egyik készülő harminclakásus épü­let átadási idejét előbbre hoz­ták egy hónappal. Méltóképpen fogadta a fel­hívást a cukorgyár is: mun­kaversenyre hívták ki az ösz- szes társüzemet, és a feltéte­lek közt szerepel a minőség javítása, a gazdaságosság nö­velése, a technológia korsze­rűsítése és a munkafegyelem további erősítése. Tegnap délelőtt a 13. sz. AKÖV Vörös Csillag szocia­lista brigádja röp gyűlésen határozott a csatlakozásról. Varga László brigádvezető ja­vaslatára felajánlották, hogy a rakodógépeknél biztosítják a maximális üzemeltethetősé­get, és vállalták egy hosszú idő óta álló rakodógépnek a munkaidőn túl, újítással tör­ténő kijavítását. A mezőgazdasági üzemek­nél és vállalatoknál is élénk visszhangot, váltott ki az or­szágos felhívás. A Dél-somo­gyi Állami Erdőgazdaságban november második felében rendezik meg a szocialista brigádok szellemi vetélkedő­jének vállalati döntőjét. Erre hét brigád nevezett be a különböző erdészetektől, s most fokozzák felkészülésü­ket. Az öreglaki Állami Gaz­daságtól eredetileg öt brigád jelentkezett erre a versenyre, most a felhívás nyomán még tizenhat brigád jelezte indu­lását a vetélkedőben. Tab — ipari központ Létszámnövelés és termelékenység Gondoskodjanak a szakmunkásokról! Lassú az építőipar—Az iparfejlesztésről tárgyalt Siófokon a járási párt­ós tanács vb A siófoki járás ipartelepí­tésének jelenlegi helyzetével és feladataival foglalkozott tegnapi ülésén a párt és a tanács járási végrehajtó bi­zottsága. Az együttes ülésen megálla­pították, hogy — tekintettel az idegenforgalomra — a járás ipari központját Tabon alakít­ják ki; de ezzel párhuzamosan már az elmúlt években is fej - lődött Karád. A környék iparára és fog­lalkoztatására a legnagyobb hatást minden bizonnyal a Budapestről letelepülő Vegy­ipari Gépgyár gyakorolja. Az 1971-ben induló üzem több mint százmillió forintos beru­házás megvalósulását jelenti majd. Ezt a nagy munkát a megyei tanács húszmillió fo­rinttal segíti. Ugyanennyit adott a fővárosi tanács is azért, hogy kitelepüljön a vállalat Budapestről. A tervek ‘ sze­rint az új üzem öt-hatszáz embert — főleg férfiakat — foglalkoztat, a női munkaerő- felesleget a Videoton nemrég megindult új üzeme köti majd le. A Budapesti Vegyipari Gép­gyár már most hozzálátott szakembereinek a képzéséhez. A fővárosi üzemekben nyolc- vanan sajátítják el a szakmát, s Tabon negyven, fiatalt képez­nek ki évente. A két végre­hajtó bizottság tegnapi ülésén elhatározta: felhívja a Video­ton vezetőinek figyelmét, hogy keressék a lehetőségeket az iparitanuló-képzés megszerve­zésére,, készíttessenek ők is tervezetet a szakemberszük­séglet biztosítására. A fejlődés nem mentes a gondoktól. A legtöbb nehéz­séget az építőipari kapacitás elégtelensége okozza: a Hori­zont Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet tabi üzeme még nem készült el, és ez az építőipar rovására ír­ható. A Somogy megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat ma­ga ajánlotta fel a novemberi határidőt, s ennek ellenére csak 1970 tavaszára ígéri az építkezés befejezését; Nem ki­elégítő a járásban működő építőipari szervezetek tevé­kenysége sem, s a lassú mun­ka a fejlesztési elképzelések megvalósulását késlelteti. A meglévő üzerpek fejleszté­sének lehetőségei is szóba ke­rültek a tanácskozásokon, hi­szen a járás kettős feladatot old meg egyszerre. Gadanecz György, a járási pártbizottság első titkára mondta el, hogy a fejlesztési elképzeléseknél egyaránt gondolnak a létszám és a termelékenység növelésé­re: összhangot teremtenek az extenzív és az intenzív fej­lesztés között. Mindez máris kedvező hatással van a mun­kaerő-mérlegre. Dr. Gáti Ist­ván, a járási tanács vb-elnök- helyettese közölte a tanácsko­záson, hogy a legfrissebb fel­mérések szerint nem emelke­dik az elvándorlások száma. Ez pedig annak köszönhető, hogy az emberek megfelelő munkát találtak vagy találnak a közeljövőben a járás terüle­tén. Éppen ezért kellene az eddigieknél nagyobb gondot fordítani a nyári szezon után az idénymunka-lehetőségek biztosítására is. A kettős fog lalkoztatás, amelyet a Május 1. Ruhagyár siófoki telepével megoldottak, követésre méltó példa másutt is. Ez a gyár se­gített megoldani a karádi fog­lalkoztatási gondokat. Az ott létesített üzem fejlesztése eb­ben a körzetben leköti majd a mezőgazdaságból felszabadult munkaerőt. Kercza Imre AZ NDK NÉPI KAMARÁJA támogatja a szocialista országok javaslatát A Német Demokratikus Köztársaság népi kamarája tegnapi, 14. ülésszakán — egyhangúlag elfogadta az atomsorompó-szerződés ratifi­kálására vonatkozó törvényja­vaslatot. Otto Winzer, az NDK kül­ügyminisztere méltatta az atomsorompó-szerződés jelen­tőségét, s felszólította a Né­met Szövetségi Köztársaságot, hogy minden fenntartás nél­kül, haladéktalanul írja alá az atomsorompó-szerződést. Elítélte a szövetségi köztár­saság atom-, valamint vegyi és biológiád fegyverkezési tö­rekvéseit Hangoztatta, hogy Bon» a revanspolitikai célki­tűzéseiket szem előtt tartva utasította vissza az NDK szá­mos javaslatát, amelyek a két német állam között nemzet­közi jogi érvényű szerződések megkötésére vonatkoztak — mégpedig az atomfegyverekről történő lemondásról és más leszerelési intézkedésekről. Végezetül az NDK kormá­nyának, teljes támogatásáról biztosította az ENSZ-közgyű- lés elé terjesztett szovjet fel­hívástervezetet, valamint a kilenc szocialista országnak a vegyi és baktériumfegyverek betiltásáról szóló, ugyancsak az ENSZ-közgyülés elé ter­jesztett egyezménytervezetét. t

Next

/
Thumbnails
Contents