Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-25 / 222. szám

Magyar javaslat Tanácskozik az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) óta -eltelt húsz év alatt meg­változott a két ország és meg­változott a világ. Szigorúan vett jogi szempontok nem tet­ték volna szükségessé a szer­ződés felújítását, mert a régi automatikusan érvényben ma­radna. Indokolttá és célszerű­vé teszi azonban az új szerző­dést a korszakalkotó és tör­ténelmi jelentőségű változások sorozata, amelynek folyamatá­ban gyökeresen új társadalmi és politikai viszonyok fejlőd­tek ki mind a két országban, gyökeresen új nemzetközi vi­szonyok alakultak ki a Fold egész kerekségén és gyökere­sen ú) távlatok realitásai nyíl­tak meg az emberiség előtt. A két ország és nép kapcso­latainak múltja gazdag sok közös hősi élményben s ro­mantikus és tragikus fordula­tokban — folytatta. — Oro­szok, románok, bolgárok, törö­kök, görögök, szerbek, magya­rok itt, Délkelet-Európa tájain még sebeik által is egymásba forrottan éltek évszázadokon át. Mindkét világháborúban együtt sodródtak népeink az uralkodó osztályok elvakult politikája következtében sú­lyos katasztrófák felé. Az el- , ső világháború után, a Ma­gyar Tanácsköztársaság • ide­jén a Magyarországon élő bol­gárok Nikola Gramovszki ve­zetése alatt mozgalmat indí­tottak az új népi állam támo­gatására, és bolgár századot szerveztek a Tanácsköztársa­ság védelmére. A második világháború vé­gén közel százezer bolgár ka­tona harcolt a Szovjetunió ol­dalán és vett részt a Magyar- ország felszabadításáért vívott harcokban. Sokrétű kapcsolataink gaz­dag múltja után a mostani években új és eleven emlék­művei születnek a magyar— bolgár barátságnak. Most is­merkedünk meg igazán, me­lyen és átfogóan egymás tör­ténetével, kultúrájával, életé­vel. Gazdasági térén is régtől fogva sokat tudunk egymásról, a két nép gyermekei sokszor kényszerűségből, űzötten is dolgoztak egymás országában, sr ez kölcsönösen tanulságos volt. Most ázónban közös vál­lalataink vannak már, Buda­pest és Hungária névvel Bul­gáriában gyártott hajóink jár ák a tengereket. Buda egyik ;>,újabb és legmagasabb épü­letén az Intransmas felirat kö­zös tervező vállalatunk mű­ködését hirdeti. A gazdasági kapcsolatok fejlesztésének to vábbi lehetőségeit mindkét fél tanulmányozza. Párt- és kor­mánydelegációnk beszámolói mind a Központi Bizottságban; mind a kormányban ilyen irányba hatottak. A két ország mai belső vi­szonyait, nemzetközi kapcsola­tainak mai arányait aiig lehet összehasonlítani a húsz évvel ezelőttivel, amikor első barát­sági szerződésünk létrejött. Mindkét ország egész törté­nelmét figyelembe véve, ezek­ben az években élte meg a fejlődés és felemelkedés leg­gyorsabb ütemét. Kelet-Európa országai ezek­ben a hónapokban ünnepük felszabadulásuk negyedszáza­dos jubileumát. Huszonöt év­vel ezelőtt a Szovjetuniónak a hitleri német haderőre mért csapásai megtörték nemcsak a német haderő gerincét, hanem a kelet-európai országoknak a . hitreli német szövetségije szö­vődött. uralkodó köreinek ha­talmi helyzetét is, és egymás után jutottak a kelet-európai népek az új élet lehetőségének küszöbére. Ezek az országok huszonöt év alatt elmaradott viszonyaik közül együtt emel­kedtek ki a szocialista rend­szer előnyei revén, egymással összefogva, a Szovjetunió vé­delme alatt mai színvonalukra, a modern haladó országok él­vonalába, s így lettek a szó cialista világrendszernek, a történelem meghatározó erejű tényezőjének alkotó elemei. Nemzeti előrehaladásukban lényeges ható erő nemzetközi összefogásuk. Történelmi sike­reik élő példázatot jelentenek a nemzeti törekvések és a szo­cialista internacionalizmus alapvető egybetartozására. Ez a barátsági szerződés, amelynek a törvénybe iktatá­sé* -rost tárgyaljuk, egyaránt s 'a nemzeti törekvésein­ké nemzetközi kötelezett­ségünket Megfelel annak az elvnek, amely szerint népköz- társaságunk kormánya felelős­séggel tartozik mind a magyar népnek, mind a népek nem­zetközi közösségének, elsősor­ban a szocialista országok csa­ládjának. A különböző rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének és együttműködésé­nek előmozdítására irányuló külpolitikai törekvésünk egyik mutatója volt az Amerikai Egyesült Államokkal a múlt hetekben létrejött megállapo­dásunk néhány — önmagában egyébként nem jelentős — kérdésben. Vannak a két or­szág között még a múltból visszamaradt nyitott kérdések, kisebb-nagyobb jelentőségűek. Kölcsönösen arra a felisme­résre jutottunk. hogy egy mozdulattal az összes kérdése­ket nem rendezhetjük, de egy­más jogos érdekeinek reális elismerése mellett fokozatosan megérlelhetjük az egyes kér­déseket megoldásra. így vá­lasztottunk ki két olyan kér­dést, amelynek a megoldása elsősorban számunkra volt kívánatos, két másikat, amély- nek megoldásában a másik fél volt jobban érdekelt, és így megfelelő rendezésre ju­tottunk. Hasonló kölcsönös megértéssel lépésről lépésre előbbre tudunk majd haladni a többi kérdés megoldása felé is. Ennek jelkéoes fontosságot tulajdonítunk. A két rendszer országai között és általában a mai világhelyzetben sok kér­dés vár rendezésre. Ezeknek a kis és nagy jelentőségű kér­déseknek a megoldása felé csak lépésről lépésre lehet előre haladni. Minél bonyolul­tabbak a kérdések, annál ap­róbb lépésekkel; az apróbb ügyekben is mindig a sors­döntő nagy kérdések jelenlé­tét látva és érzékelve, a rea­litásokat, a kölcsönös jogos érdekeket tiszteletben tartva és előrevivő kompromisszu­mokra törekedve. így lehet a nemzetközi viszonyokat javí­tani. A mi külpolitikánk erre törekszik. A nemzetközi viszonyok ja­vítására irányuló törekvések kiemelkedő jelensége az a mód, ahogyan a Szovjetunió kormánya az ENSZ közgyűlé­sén a nemzetközi problémák­kal foglalkozott és az a ja­vaslat, amelyet — velünk is egyetértésben — egyfelől a világ békéje és biztonsága megerősítése céljából, másfe­lől a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltása tárgyában benyújtott. A genfi leszerelési bizottság — amelynek mun­káiban néhány hét óta a mi kormányunk is részt vesz •— előreláthatólag jelentős javas­latokkal fordul már a jövő hónap folyamán az ENSZ közgyűléséhez a fegyverkezési verseny fékezését szolgáló kér­désekben. A mi delegációnk a mostani közgyűlésen is te­vékenyen vesz majd részt minden vállalkozásban, annak érdekében, hogy az ENSZ- közgyűlés keretében is erősöd­jenek a jelenlegi világhelyzet kedvező változásának jelei és háttérbe szoruljanak a feszült­ségeket és, veszélyeket szító erők. Ilyen nemzetközi helyzet­ben, ilyen külpolitikai törek­A napirendhez hozzászólt Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára is. A Magyarország és a Bolgár Népköztársaság közötti együttműködés továbbfejlődé­séről szólva különösen a kél ország politikájának eszmei egységét hangsúlyozta. Ilyen értelemben beszélt a moszkvai nagy nemzetközi tanácskozás jelentőségéről, a nemzetközi kommunista mozgalom egyse gének megerősödéséről, amely szétrombolta az imperialisták reményeit A nagy nemzetközi problé­mák sorában, a vietnami hábo­rú ügyében úgy véljük — mondotta a továbbiakban Ko­mócsin Zoltán —, hogy a tárgyalás látszata és a puszta propaganda nem viszi előbbre a béke ügyét. Mi azonban to­vábbra is valljuk, hogy van békés megoldás, aminek felté­tele, hogy távozzanak az ame­rikaiak Vietnamból, és kezdje­nek igazi tárgyalásokat. A kö­zel-keleti helyzetből is van ki­bontakozás, ha az izraeli kor­mány végrehajtja a Biztonsá­gi Tanács határozatát. Az európai békéért és biz­tonságért folytatott küzdelem­ben a szocialista országok egy­ségének és harcának igen nagy a fontossága — hangsúlyozta a továbbiakban. — Ebből a szem­pontból kell megítélni a cseh­szlovákiai szocialista konszo­lidációt az ott kibontakozó két- frontos harc jegyében. Mi tel­vésekkel összefüggésben kötöt­tük meg új barátsági szerző­désünket a Bolgár Népköztár-, sasággal. Ez a szerződés meg­felel a Magyar Népköztársaság alapvető külpolitikai törekvé­seinek, politikai elveinek, bél­és külpolitikai érdekeinek. Ez a szerződés — a benne fog­lalt kölcsönös kötelezettségek­kel és azok megvalósításával — jól szolgálja a szocialista országok közösségét, az anti- imperialista front erősítését, a békés egymás mellett élés, az európai biztonság, s álta- lábafl a nemzetközi béke ügyét, a Magyar Népköztársa­ság védelmét. Mindezek alapján a kor­mány nevében kérem az or­szággyűlést, hogy a magyar— bolgár barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést iktassa az ország törvényei közé. jességgel bízunk a dr. Gustav Husak által vezetett csehszlo­vák testvérpárt harcának iga­zában és sikereben. Beszélt Komócsin Zoltán a nyugtalanító újfasiszta és re- vansista jelenségekről az NSZK-ban, amelyék arra val­lanak, hogy egyes nyugatné­met vezető körök még mindig nem vették tudomásul a má­sodik világháború után kiala­kult európai határok történel­mi realitását. Ezért van oly nagy világpolitikai jelentősé­ge, hogy a megalakulásának 20. évfordulójára készülő Né­met Demokratikus Köztársa­ság szilárdan szembenáll min­den revansista, újnáci törek­véssel. Befejezésül a Központi Bi­zottság titkára ismételten hangsúlyozta a szocialista egy­ség megerősít érének szüksé­gességét, a nézeteltérések hát­térbe szorításának lehetőségeit és ilyen értelemben tett emlí­tést az igen nagy jelentőségű Koszigin—Csou En-laj találko­zóról, még ha nem is szabad ezt az eseményt túlzott remé­nyekkel szemlélni. A további hozzászólások és a külügyminiszter válasza után az országgyűlés egyhangúlag Törvénybe iktatta a hazánk és a Bolgár Népköztársaság kö­zött létrejött új szerződést. * » » A délutáni ülésen került sor második napirendként a szak­munkásképzésről szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. Komócsin Zoltán hozzászólása Veres József beszéde A parlament tegnap megnyílt ülésszakán beterjesztették a s .akniunkásképzésrö] szóló törvényjavaslatot, amelyhez Ve­res József munkaügyi miniszter mondott expozét. A mostani törvényalkotás időpontja egybeesik a Tanács- köztársaság tanuló-törvényé­nek 50., és a felszabadulás utáni első iparitanuló-törvény megalkotásának 20. évforduló­jával — hangoztatta beveze­tőben. — A Tanácsköztársaság törvénye, mind a húsz évvel ezelőtt hozott tanulótörvény­nek, mind a mostani törvény- javaslatnak alapja. Történel­münk során először az 1919-es Tanácsköztársaság intézkedett, hogy a tanoncok is megkap­ják a nekik járó jogokat: sza­bályozta és csökkentette a ta­noncok heti munkaidejét, elő­írta, hogy oktatni csak hét­köznap és nappal lehet, meg­tiltotta a tanoncok elbocsátá­sát, és súlyos' büntetést he­lyezett kilátásba a tanoncok tettleges bántalmazásáért. Az ellenforradalom meghiúsította a tervezett intézkedéseket. A szakmunkástanulók éle­tében és képzésében egyaránt csak a felszabadulás hozott alapvető változást. A szocia­lista nagyüzemi szakmunkás- képzés útján az első jelentős lépést az 1949. évi 4. törvény jelentette. E törvény megal­kotásával vette kezdetét ha­zánkban a szocialista szak­munkásképzés alapjainak le­rakása, a képzés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítá­sa. Az 1949-es törvény megal­kotása óta arányaiban és kor­szerűségében jelentősen át­alakult a magyar gazdasági élet, s ezért a szakmunkás- képzésnek egyre nagyobb a jelentősége. A miniszter ezután hangsú­lyozta, hogy a népgazdaság szerkezetében végbement vál­tozások és a mezőgazdaság szocialista átszervezése a szak­munkásképzés számára újabb nagy feladatokat jelenteit és jelent. Mind több jól kvalifikált szakmunkást igényel a keres­kedelem és a szolgáltató há­lózat is. Évről évre növekszik a kiképzett szakmunkások száma. 1968-ban már 59 000 tanuló tett szakmunkás vizs­gát — szemben az 1951. évi 13 000-rel és az 1959. évi 23 ezerrel. Míg 1949—50-ben kö­rülbelül hatvanezer szakmun­kástanulót tartottak nyilván. az idei tanévben számuk túl­haladja a 220 000-et. A fejlődés ellenére jó né­hány feladatot kell még meg­oldani. Az , egyik legégetőbb probléma, hogy egyes szak­mákban kevés a jelentkező, az ország némelyik területén pe­dig még az úgynevezett nép­szerű szakmákban sincs után­pótlás. Ez arra int, hogy a kü­lönböző középfokú iskolalipu- sokban megfontolt tervezés alapján történjék a beiskolá­zás, ugyanakkor — különösen a munkaerőhiánnyal küzdő szakmákban — fokozottan ja­vítsák a munkafeltételeket, következetesen alkalmazzák az anyagi ösztönzőket, fejlesszék a műszaki színvonalat. Meg kell találni a módját, hogy a fiatalok egyéni kívánságai és vágyai jobban összhangba kerüljenek a társadalmi érde­kekkel. A miniszter ezután a nők foglalkoztatásáról szólt, s meg­említette, hogy ma már a szakmunkástanulók 23,7 szá­zaléka leány, szemben az 1949—50. évi 12,5 százalékkal. A női szakmunkások száma az (Folytatás a 3. oldalon) Harcolni kell az emkeri jogokért Az ENSZ-társaságok világ­szövetségének Nicosiában megtartott 22. közgyűléséről tájékoztatta tegnap az újság­írókat Komját Irén, a ma­gyar ENSZ-uársaoág főtitkára és Simái Mihály egyetemi do­cens, az elnökség tagja. A közgyűlésen 34 ország küldötte volt jelen. A magyar küldöttek a most megtartott tanácskozás egyik érdekes jelenségére hívták föl a figyelmet. Eddig soha nem tapasztalt mértékben foglalko­zott a világszövetség az ifjú­ság helyzetével, problémáival. Ismeretes, hogy az ENSZ az 1970-es évet az ifjúság és a nevelés évének deklarálta. A világszövetség a maga rét széről határozatot fogadott el. hogy támogatja az 1970-es. New Yorkban tervezett ifjú­sági világparlament összehívá­sát. A magyar küldött felszóla- lísának és javaslatának helyt adva a világszövetség egyet­értett azzal, hogy az emberi jogok éve — amelyet az ENSZ meghirdetett — az év leteltével nem zárulhat le, és a harcot e nem~s cél érdeké­ben tovább kell folytatni. A világszövetség közgyűlése összesen 26 határozatot foga­dott el, és ezek között java­solja tagországainak az ENSZ megalakulása 25. évfordulójá­nak megünneplését, az 1970- re tervezett ifjúsági évnek nemzeti és nemzetközi ak­ciókkal történő előkészítését. Határozati javaslatban szólí­totta fel a közgyűlés politikai bizottsága az ENSZ-et az iz­raeli—arab háború megszün­tetésére. * Az ENSZ-társaságok világ- szervezete elfogadta azt a je­lentős határozatot is, amely szerint világszerte megünnep- lik a Lenin-centenáriumot. Ton Duc Thang a VDK elnöke Hanoiban kedden a VDK nemzetgyűlésének ötödik ülésszaka harmadik ülésén Ton Duc Thangot választotta meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökévé és Nguyen Luong Bangót a köz­társaság alelnökévé. A nemzetgyűlés nevében Truong Chinh, a nemzetgyűlés állandó bizottságának elnöke mondott beszédet, amelyben méltatta Ho Si Minh emlékét, és kifejtette a népi demokra­tikus hatalom megszilárdításá­nak feladatait. Ezután felol­vasták Ho Si Minh elnök vég­rendeletét, a Vietnami Dolgo­zók Pártja Központi Bizottsá­gának felhívását és a párt Központi Bizottságának Ho Si Minh elhunyta alkalmából ki­adott gyászjelentését. Ton Duc Thang elvtárs kö­szönetét mondott a nemzet­gyűlésnek az iránta tanúsított bizalomért, és ígéretet tett arra, hogy Ho Si Minh elnök útmutatásának megfelelően minden erejét a haza, a nép és a forradalom szolgálatának szenteli. Az ülésszakra meghívták Nguyen Huu Tho-t, a Dél­vietnami Nemzeti Felszabadí- tási Front elnökségének jelen­leg Hanoiban tartózkodó elnö­két. Trinh Dinh Thao-t, a vietnami demokratikus és bé­kééi ók központi bizottságának elnökét, Nguyen Doant, a dél-vietnami ideiglenes forra­dalmi kormány elnökhelyette­sét, valamint a Dél-vietnami Köztársaság hanoi képvisele­tének ügyvivő vezetőjét. * « * A Hanoiban közzétett rövid életrajzok szerint Ton Duc Thang a VDK újonnan meg­választott elnöke 1888-ban szü­letett munkáscsaiádból, a dél­vietnami Long Xuyen tarto­mányban. 1919-ben a francia matrózokkal együtt részt vett abban a háborúellenes meg­mozdulásban, amellyel meg akarták akadályozni, hogy a francia imperialisták csapato­kat küldjenek a fiatal szovjet köztársság eltiprására. ­1929-ben a francia gyarma­tosítók forradalmár tevékeny­ségéért húszévi börtönbünte­tésre ítélték. 1930-tól az Indo­kínai Kommunista Párt tagja volt Az ellenállási háború kilenc éve alatt és a béke helyreállí­tása után mind a mai napig Ton Duc Thang felelős párt­ós állami tisztégeket töltött be. 1960-ban választották meg a Vietnami Démokratikus Köz­társaság alelnökévé. Huszonöt ér óta a legnagyobb hadgyakorlat Mint a TASZSZ jelenti, az Odera—Neisse-69 hadgyakor­lat színhelyéről, a lengyel nemzetvédelmi miniszter meg­hívására kedden a hadgyakor­latok tréségébe érkezett And­rej Grecsko marsall, a Szov­jetunió honvédelmi miniszte­re. Grecsko marsallt a hadgya­korlatokat irányító Jaruzelski tábornok, a lengyel nemzet- védelmi miniszter, Ivan Ja- kubovszkij marsall, a Var­sói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka, valamint a hadgyakorlaton részt vevő tábornokok és tisztek fogadták. Ugyancsak kedden érkezett meg Martin Dzur vezérezre­des, csehszlovák nemzetvédel­mi miniszter, Kari Heinz Hoffmann, az NDK nemzet- védelmi minisztere, Cső Mjon hadseregtábornok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság honvédelmi minisztere Ion lonita vezérezredes, a ro­mán fegyveres erők minisz­tere, Csémi Károly altábor­nagy. a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, valamint Lino Carrera Rodriguez őr­nagy, a kubai forradalmi fegyveres erők képviselője. VARSÓ Márkus Gyula, az MTI tudó­sítója 'elenti: Folytatódik i négy szövet­séges hadsereg egységeinek « »■Odera—Neisse—69« fedőnevű közös őszi hadgyakorlata, amely 25 év óta a legnagyobb katonai gyakorlat lengyel föl­dön — írja tegnapi számában a Trybuna Ludu. A csapato­kat a taktikai tervek szerint átcsoportosították. A felada­tok végrehajtása során a szö­vetséges egységek törzskarai tökéletesítik együttműködésü­ket. A műveletek végrehajtá­sa a részvevők magas fokú harci készültségét bizonyítja. Az Express Wieczorny tu­dósítója a hadgyakorlat négy lényeges jellemvonását emeli ki: 1■ az Odera-Neisse-69 komplex jellegű gyakorlat, amelyen a négy hadsereg osz- szes fegyvernemének egységei részt vesznek; 2. a csapatok legmodernebb fegyverzettel és felszereléssel rendelkeznek; 3. a hadgyakorlat parancs­noksága minden eddiginél nagyobb figyelmet fordít a négy hadsereg katonáinak és tisztjeinek barátságára; 4. a katonák igyekeznek úgy végrehajtón hadművele­teiket, hogy a legkisebb kárt se okozzák í termőföldeken. A varsói lapjelentésekből kitűnik, hogy az időjárás nem kedvez a gyakorlatoknak. A Balti-tengeren heves vihar tombol, a nyugati területeken erősen lehűlt az idő, és sok helyen asik az eső. (MTI) SOMOGYI néplap Csütörtök, 1969. szeptember 25.

Next

/
Thumbnails
Contents