Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-21 / 219. szám

A somogyi tanítók helyzete 1919 augusztus után A tanácsi művelődés-igazga­tás felszámolása augusztus má­sodik hetében történt meg So­mogybán- A megyei művelődé­rt megbízottak az első napok­ban még többféle ügyben in­tézkedtek. Augsztus 8-án a járási és községi művelődési osztályok utasítást kaptak működésük megszüntetésére és irataik beszolgáltatására. Ren­delet érkezett a megyei mű­velődési osztály megszünteté­sére és a tanfelügyelőség visz- szaállí fására. Augusztus 11-én — a vallás- és közoktatásügyi miniszter utasítására — Gön­czi Ferenc volt tanfelügyelő átvette hivatalát Följelentések áradata Augusztus 10-e után megin­dult a följelentések áradata — a megyei, járási, polgári és katonai szervekhez egyaránt — a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt tanítók, taná­rok ellen is. A följelentők — jegyzők, papok, földbirtokosok — a néphangulatra hivatkoz­va, de igen gyakran személyes bosszútól fűtve követelték az azonnali eljárás megindítását Az augusztus 14—15-i kapos­vári letartóztatások során öt pedagógus — köztük Hudrfl László és Vajthó Jenő — ke­rült a kaposvári törvényszék fogházába. »A kommunista uralmakban részt vett tan­erők* ellen augusztus derekán indítottak vizsgálatot és eljá­rást Somogy vármegye kor­mánybiztosa, Svastics Pál au­gusztus 17-én elrendelte, hogy a járási főszolgabírók tegye­nek sürgősen részletes jelen­tést azokról a nevelőkről, akik »a kommunista elvek terjesz­tésében önként részt vettek, s ennek kapcsán osztály, vallás­felekezet vagy a magyar nem­zet és annak jelvényei ellen izgatást és sértést követtek el, másokkal szemben a "bolsevis­ta eszmék érdekeben terrort fejtettek ki, ...felsorolva, az illető milyen irányban s mit követett el, ami vétség- vagy bűnszámba mehet.* A kaposvári járási főszolga­bírónak az utasítás végrehaj­tására vonatkozó följegyzése községenként részletesen felső- rolta tanítókkal, kapcsold- t os információkra felkérhető személyeket* A listán a járás birtokosai: Somssich László, Nádassy Ida, Kádassy István, fíoyos Miksa, Megyessy Márffy Béla; uradalmi intézők, jegy­zők és plébánosok nevei sora­Ír A csurgói főszolgabíró je­lentése a csendőr őrsparancs­nokságok nyomozati jelentése és a jegyzőknek az iskolaszé­ki elnökök adataira támaszko­dó fölterjesztése alapján ké­szült. A jelentés név szerint említett harmincnyolc tanítót és tanárt, s közülük mindössze tíz esetében nem tett rosszalló vagy elmarasztaló megjegy zést; az adatokat szolgáltatók a tanítókat a »tanácskormány exponenseinek* tekintették. A jelentés szerint közülük sokat elűztek vagy letartóztattak és Csurgóra hurcoltak, mint pl. Rádai Antal őrtilosi, Kovács József somogycsiosói vagy Ha­jós Gyula sandi tanítót. Szabó Lipót csurgói tanító, aki »£t művelődési osztály elnöke volt... a közhangulat folytán internálva lett; állítólagos szö­kése alkalmával katonák által agyonlövetett.* A kaposvári események, de főképpen a csurgói és a mar­cali járás rendelkezésünkre álló adatai azt bizonyítják, hogy a tanítóságot testületileg elmarasztaló, illetve az ilyen értelmezésre is lehetőséget adó kormánybiztosi utasítás a szél­sőséges ellenforradalmi körök­ben a tanítók ellen megindí­tott hajszák, törvénytelen ak­ciók legalizálásának hathatott. A tiszti különítmények megje­lenésével nagyarányú, kegyet­len megtorló akció indult meg, amelynek áldozatai között ta­nítók is voltak. Kegyetlen megoldás A már idézett csurgói ese­ményeket megelőzően augusz­tus 29-ről 30-ra virradó éjsza­ka Prónay Marcaliban garáz­dálkodó különítménye a hu­szonnégy marcali mártír kö­zött megkínozta és kivégezte Lobi Lipót marcali tanítót, a járási művelődési osztály ve­zetőjét, Ladi János meszteg- nyői és Krénusz János kéthe- lyi tanítókat. Augusztusban és szeptem­berben tizenöt somogyi tanító és tanár került a kaposvári törvényszék fogházába, ahol — fogoly társaikkal együtt — rendszeresen ütlegelték és kí­nozták őket. Az üldözések és letartózta­tások elől több tanító elmene­kült a megyéből, sőt az or­szágból is. A vidékről érkező riasztó hí­rek hatására a tanfelügyelő szeptember 1-én a megye kor­mánybiztosához fordult »a ta­nítók üldözésének, illetve meg- verésének megakadályozásá­ra*. A számonkérés első hullá­mát, a durva fizikai terrort szeptembertől az augusztusi »fölmérésekkel-« megalapozott, az összegyűjtőt információk alapján megszervezett politi­kai akció váltotta feL Az akció előkészítését az Űj Somogy c. lap hasábjain szeptemberben és október ele­jén lezajlott polémia jelentette. A vita, amelyben egyfelől a legszélsőségesebb »keresztény nemzeti« elveik, másfelől a forradalmak előtti közoktatás- ügyi viszonyok visszatérésétől rettegő tanítóság álláspontja kerültek szembe egymással, félreérthetetlenül jelezte a be­következő eseményeket Az alaphangot Farkas Ist­ván nagybajcmi református helyettes lelkész »Reflexiók a tanítóságra vonatkozólag« c. szeptember 2-án megjelent cikke adta meg; »Bizony nem­csak felhangzik a vád a ma­gyar tanítóság ellen, hanem egyenesen felharsog, felsü­vít... Miért rúgta oldalba ... az egyházat?* A lap szeptember 21-1 ve­zércikke igyekezett tompítani Farkas féktelen támadásának élét: »A megújhodott Ma­gyarországon alig vár ma fon­tosabb, nehezebb, felelősség­teljesebb föladat valakire, KŐMŰVES, ÁCS ASZTALOS, r TETŐFEDŐ, ÉPÜLET- ÉS DlSZMÜ- BADOGOS, VÍZ- ÉS FŰTÉSSZERELŐ, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, FESTŐ, PARKETTÁS, PARKETTACSISZOLO, AUTÓSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT tehergépkocsivezetőket, kubikosokat, rakodómunkásokat raktári segédmunkásokat kőműves segédmunkásokat (16. évet betöltött fiúkat is) azonnali belépéssel felveszünk Munkásszállás díjtalan. A rendelet szerint hazautazási költséget térítünk. Jelentkezni lehet a »PROSPERITÁS« Ktsz munkaügyi osztályán Bp., IX., Viola u. 45. (9766) mint a derék tanári és taní­tói karra.* »Az egykori porosz iskola­mesterek dicső példáját« idéz­ve az iskola és az egyház együttmunkálkodásának szük­ségességét hangoztatta — a ta­nulók hazafias és erkölcsi ne­velésének érdekében. Elégtelen hazafiságból?! A tulajdonképpeni vitát a lapnak ugyanebben a számá­ban Gergelics József puszta- berényi tanító »Magyar nem­zeti iskola« című cikke indí­totta el. Nacionalista szellemű, de határozottan demokratikus és egyházellenes fejtegetései­nek központi gondolata: » Ma­gyar nemzeti iskola, mely a magyar államé!* Gergelics írásának vissz­hangja az egyháztól független, állami iskoláztatás gondolatá­nak felháborodott és merev elutasítása, az egyház irányító és ellenőrző szerepének hang­súlyozása, a vita személyeske­désig fajuló, minősíthetetlen hangneme, a tanítók felelős­ségének és »bünrészességé- nek« ismételt megfogalmazása volt. »A keresztény restaurá­ció kezdetén — írta Berkenyés István somogyfajszi plébános — joga és kötelessége a pap­ságnak az iskolák szellemébe, életébe beleszólni, és ellenőriz­ni azokat. Somogy vármegye tanítósága a közelmúltban a hazafiságból elégtelen érdem­jegyet kapott, ... sok tanító még mindig szívesebben látná az iskolák élén a Tanácsköz­társaság által életbe léptetett művelődési tanácsot. A pap­ság azonban hű maradt hité­hez — zárta írását —, s nem engedi meg, hogy a tanítóság még egyszer az ellenség ke­zére játssza az iskolát.* A somogyi tanítók elkesere­dettségét és elszántságát bizo­nyítja Peterdi László kaposke- resztúri tanító hozzászólása. Tiszteletre méltó bátorsággal utasította vissza a tanítókat ért vádakat, de a leereszkedő megbocsátást is. »Kemény ök- lű pofozógépek, puskatusok puhogatták, egyesítették (a ta­nítót) a világ proletárjaival az evilágban... S mikor már kellően megpuhultunk, amikor már véresre vertek és szúrkál- tak, akkor mézédes szavakkal keltegetnek a hazafias, nem­zeti, keresztény ügybuzgó és lelkes munkára... A mi se­beinket csak az idő fogja meg­gyógyítani.* A »gyógyító idő« helyett azonban a szervezett felelős­ségre vonás, a fegyelmi vizs­gálatok és a megtorlások ideje jött eL Miközben a megyei kor­mánybiztos »valamennyi isko­lafenntartóhoz« intézett körle­velében az önkényes felelős­ségre vonásók, javadalomvisz- szatartások, elbocsátások tör­vényellenes voltát bizonyítva, »ezen cselekmények beszünte­tését« kérte; a közigazgatási szerveket a tanítók fegyelmi ügyeire vonatkozóan soron kí­vüli, azonnali intézkedésekre sürgette. 134 meghurcolt pedagógus Az illetékes egyházi ható­ságok hosszadalmas eljárásai miatt elhúzódó és nehezen át­tekinthető fegyelmi ügyek meggyorsítására a miniszté­rium 1919 utolsó napjaiban rendeletet adott ki prole­tárdiktatúra idején... elköve­tett bűncselekményekkel kap­csolatban*. A rendelet az el­évülési határidőre hivatkozva sürgette a bűnvádi eljárások megindítását, és kérte »a konkrét bűncselekményt el nem követettek, de magatartá­suk miatt közveszélyesek* névsorát, hogy »esetleges tn- temáltatásukról gondoskodni lehessen*. A tanfelügyelőség és a köz- igazgatási bizottság nyilván­tartásaiban közben egyre gya­rapodott a fegyelmi ügyekre utaló bejegyzések száma. A tanfelügyelő csak 1920 végén kísérelte meg áttekinteni a megye tanítóságának helyze­tét. A közigazgatási bizottság elé terjesztett jelentésében mentegetőzik, hogy tizenöt hó­nap múltán sem tud teljes képet adni az elhúzódó, lezá­ratlan ügyek miatt. E jelentés szerint a megye 892 pedagógusából 188 mene­kült, ill. újonnan érkezett ele­ve mentesül a vádak alóL A 704-ből »gyanúsított« 26, »fe­gyelmi alá vont« 58, összesen 84 tanító, ill. tanár, az érin­tett pedagógusok 11,9 százalé­ka. A lezárt ügyekben 1920 végéig 21 fegyelmi határozat született: hét dorgálás, egy áthelyezés, öt állásvesztés, négy tanítói pályáról való el­távolítás, négyen »önként le­mondtak«. A lezáratlan fegyelmi ügyek minden felsőbb sürgetés elle­nére áthúzódtak a következő évekre, a már korábban meg- indítottakhoz újabbak csatla­koztak. Egy 1921. július 8-án fölterjesztett közigazgatási bi­zottsági jelentés még mindig harminckét lezáratlan ügyrő: tájékoztatta a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztériumot 1919 augusztusától 1932 vé­géig, főképpen a közigazgatá­si bizottság iktatóiban és irat­anyagában 134 fegyelmi eljá­rás alá vont és meghurcolt somogyi pedagógus nevével találkozhatunk. Számuk azon­ban a felelősségre vonás elől elmenekül tekkel, az »önként lemondottakkal« és a nyilván­tartásokból kimaradottakkal együtt meghaladhatta a 150-et — a megye pedagógusainak egyötödét Kelemen Elemér Gépírás — fénysugárral Súlyosan bénult vagy kezű­ket elvesztett emberek számá­ra különleges írógépet kon­struáltak angol kutatók. A gép billentyűzetét a képen látható előtét helyettesíti, melyen a betűk, számok és jelek mel­lett megfelelő számú kerek nyílás található. Minden nyílás mögött egy-egy fényérzékeny cella foglal helyet, amelyik összeköttetésben van aa írógép mechanizmusának megfelelő részével. Ha a beteg használni akarja az írógépet, ceruzasze­rű, keskeny fénynyalábot ki­bocsátó lámpát erősít a fejé­re (szemüvegszárra csatolható vagy körpánttal a homlokra helyezhető kivitelben.) A fény­sugarat mindig a soron követ­kező nyílásra kell irányítania. a gép ekkor működésbe lép, leüti a kívánt betűt A mind­két irányú soremelésnek, a visszaváltásnak és a kocsifut­tatásnak -is természetesen kü­lön nyílása van. Egyszerűség kedvéért a fénysugárral ve­zérelhető írógép csak nagy­betűket ír. A gép papirellátá- sa folyamatos, tekercsből tör­ténik. Így kellő gyakorlattal akár egy egész könyv kézira­ta is elkészíthető a fényírógép segítségével. Rövidebb szöveg — például levél — megírása után rendszerint egy segítő­társra vár a feladat, hogy a tekercsről letépje a megfelelő hosszúságú darabot és boríté­kolja. KEGYETLEN NAPOK Emlékezés a fehérterror tabi áldozataira Fiatal KISZ-tagok cso­portja áll a tabi temetőben a Tanácsköztársaság már­tírjainak emlékműve előtt A csendben ünnepélyesein megszólal a vezetőjük: — Fejér megye KISZ- fiataljainak nevében meg­koszorúzzuk a hősök em­lékművét .., Mcgilletődötten hallgatják a fél évszázados eseménye­ket 1919. augusztus 2-től Taíbon is megváltozott a helyzet. A vörösőrségben levő csendőrök megitagadták az engedelmes­séget és kijelentették, hogy csak a főszolgabíró utasításait hajlandók végrehajtani Á helyzet súlyosságára való tekintettel a községi munkás- tanács másnapra nagygyűlést hirdetett Halász János párt­titkár így emlékezett vissza a történtekre: »Vasárnap reggel tíz órakor a piactéren népgyűlést tar­tottunk. Éjjel a déli határról megérkeztek a vörösőrök is, de Somogyi Ferenc nem jött velük, Kaposváron maradt, öt vörösőrrel a helyszínre mentem, vörös zászlóval. A részvevők gyülekeztek is, de a Szenthe-féle gyógyszertárral egy magasságban tíz órákor dr. Bot Lajos ügyvéd és Szőke János kulák kalapju­kat levéve, a nemzetiszínű zászlót kibontva, énekelni kezdték a Himnuszt...* A gyűlésen általános lett az ellenséges hangulat, ezért a járási politikai megbízott le­tartóztatta a rendzavarokat. Ezeket csak a belügyminisz­ter augusztus 6-i távirati utasítására engedték szaba­don. A vörösőrség feloszlott, vezetőjét, Székely Ignácot a csendőrök letartóztatták. Tabra vezényelték a 3. gya­logezred 3. zászlóalját. A ka­tonákat az iskolákban szállá­solták el, emiatt a tanítás is szünetelt egy ideig. A főszol­gabíró, br. Weissenbach Iván vezetésével összeírták azokat, akiket le akartak tartóztatni. Az uradalmakba visszahelyez­ték a régi vezetőket, az üze­mekből elbocsátották a mun­kástanácsok által megbízott személyeket Augusztus 10-én I regszemcséről és Siófokról tiszti különítményesek érkez­tek Tabra. Megalakult a vésztörvényszék, élén a já­rásbíróval. Tagjai között volt dr. Bot Lajos ügyvéd, dr. Wettengel Károly orvos, Do­bos Endre, Szőke János ku- lákok, Szternáth Ferenc csiz­madia, valamint a fehér tisz­tek képviseletében Kmetty főhadnagy. Kiadták a letap- t'ztatási parancsokat, és a börtön hamarosan megtelt foglyokkal. Olyan állapot uralkodott, hogy Francsics Gyula tüzér főtörzsőrmester kötelességének tartotta jelen­tést küldeni az SZDP titkár­ságához, mi történt valójában Tabon augusztus utolsó heté­ben. A vészbíróság — több eset­ben hamis vádak alapján — 14 halálos ítéletet hozott. Ezeket a különítményesek hajtották végre. Augusztus 23-án hajnali négy órakor a temetőárok melletti akácsarra felakasz­tották a következő elvtársa­kat: dr. Fischer Albert karádi orvost, a községi, a járási és a megyei munkástanács tag­ját, a közegészségügyi bizott­mány tagját, akinek megmen­téséért Karád népe aláíráso­kat gyűjtött — hiába; Mize- rák Mihály tabi földművest, a községi munkástanács tag­ját; Albert Mihályt, a járási intéző bizottság tagját; Illés Lajos vasutast, a megyei munkástanács tagját és Szé­kely Ignácot, a vörösőrség parancsnokát Másnap hajnalban végezték ki Fehér Imrét, feleségét és Pát, akik a balatoníöidvári eseményekben vettek részt. Ugyanakkor akasztották fel Libics Imre kőröshegyi laka­tost a földosztó bizottság tagját is. Augusztus 25-én Zalára ment a különítmény, ahol megszégyenítették, meg­verték a helyi elvtársakat, majd a régi temetőben kivé­gezték Dinczkob János ci­pészt, a munkástanács tag­ját Augusztus utolsó napjaiban haltak meg a fehér tisztek golyóitól a Dosier testvérek, Tóth Lajos adópónztámok, Adandón Pusztai István, Ba­la tonszemesen Fodor Lajos, a jabai erdőben Horváth András. Somogyi Ferencet Kaposvár­ról való menekülése közben elfogták, és erős őrizet mel­lett Tabra hurcolták a csend­őrök. A börtönben olyan sú­lyosan megkínozták, hogy ki­végzését el kellett halasztani. Augusztus 31-én a falu lako­sai és börtöntársai előtt a tabi piactéren lakóházával szem­ben délután három órakor fel­akasztották. Tevékenységéről sokat beszélnek a visszaena- lékezők. Tabon a Perl-féle nyomdát vezette, 1918-ban részt vett a földmunkásszer­vezet megalakításában. Irá­nyította a vörösőrség meg­szervezését, tagja volt mint politikai megbízott a megyei munkástanácsnak és a Taná­csok Országos Gyűlésének is. A kivégzésekről fényképeket készítettek a fehér tisztek, maid ezeket a legénység kö­zött pénzért árusították. Az életben maradt elvtár­sakat súlyosan bántalmazták, többjüket valósággal kiüldöz­ték a faluból. Erre a sorsra jutott Majoros József és csa­ládja, Soós János. Balogh György, Szukován János, Lő­rinc János. Később engedé­lyezte a főszolgabíró a kivég­zettek családjainak, hogy ha­lottaikat rendesen eltemet­hessék, de sokáig még titok­ban sem említhette senki a nevüket. Faragott fatábla őrizte emléküket a felszaba­dulásig, majd emléktáblával jelölték meg Somogyi Ferenc egykori házát. A jubileumra a község népe emlékművet ál­lított a mártíroknak. Súlyos, fekete felhők tor­nyosultak az égen, amikor az emlékezés véget ért A fiatalok meghatódva olvas­ták a kőbe vésett neveket és a költő, Gábor Andor so­rait: »Időben tőle egyre távolabb, Lélekben hozzá egyre közelebb * Soós József n Kaposuőri Cukorgyár vezetésben gyakorlott, Kaposváron lakó tehergépkocsivezetőt, valamint számlázásban jártas, gépírni tudó, nyugdíjas nőt alkalmaz azonnal, október I5-től nyugdíjas segédpénztárost keres fölvételre. Jelentkezés a gyár személyzeti osztályán. (9240) EZBg* F#J jOMOGYI néplap HH Vasárnap, 1969. szeptember 21. * 4«tóUv <3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents