Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-21 / 219. szám
A moszkvai tanácskozás anyagához AKCIOEGYSEG AZ IMPERIALIZMUS ELLEN Üzemi demokrácia és hatáskor A kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásáról joggal állapíthatjuk meg, hogy a testvérpártok világtalálkozója az előzetes várakozásokat is meghaladó sikerrel íejezte be munkáját Ezt tükrözi a fő dokumentum, 'amelynek történelmi jelentőségét elsősorban az a mérhetetlenül nagy társadalmi erő adja meg, amelyet a dokumentumot aláíró pártok, s a mögöttük felsorakozott több száz milliós tömegek jelentenek a békéért, a társadalmi haladásért folyó harcban. Korunkban nem változott meg az imperializmus agresszív természete — állapítja meg a fő dokumentum —, nem lett szelídebb a szocialista országokkal, a kapitalista országok haladó erőivel a nemzetközi munkásmozgalommal, a nemzeti felszabadító mozgalmakkal szemben. A vietnami, a közel-keleti és még sok más agresszió mutatja nap mint nap az imperializmus valóságos természetért, ellene csak a jelenleginél szervezettebb, tudatosabb nemzetközi mozgalom képes olyan eredményt elérni, amellyel elkerülhető egy újabb világháború kirobbantása. A háborúk mindig hatalmas anyagi, erkölcsi és em- beráldozatot követeltek. A második világháborúban a halottak száma meghaladta az ötvennégymilliót. A sebesültek száma kilencvenmillióra tehető, s ezek közül huszonnyolcmillió ember örök életére nyomorék maradt. A jelenlegi haditechnika fejlettsége mellett egy újafo világi háború az emberek százmillióit pusztítaná el, éppen ezért a békére vágyók millióit kell mozgósítani az imperializmus háborús politikája ellen. Az imperialisták a világ különböző részeiben feszültségfészkeket létesítenek, fokozzák a fegyverkezési hajszát Az Amerikai Egyesült Államok katonai kiadásai 1946— 1968 között kb. ezerötven milliárd dollárt tettek ki. Ez is mutatja: az imperializmus arra törekszik, hogy a hidegháború időszakába vigye vissza a világot A Német Szövetségi Köztársaságiban nyíltan táplálják a revansista hangulatot amely fenyegeti az európai népek békéjét és biztonságát. Az imperializmus olyan társadalmi rendszer, amely napjainkban is folytonosan bűntetteket követ el; halódó, beteg társadalmi rendszer, amely fölött a történelem ítéletet mondott s az ítélet végrehajtása a haladó népek feladata. Az imperializmus reakciós, agresszív politikai irányvonalával a szocialista világrend- szer országai a saját politikájukat szegezik szembe, amely hajlékony és realista, de kérlelhetetlen az agresz- szorokkal szemben. Ezt a politikát a szocializmus és a haladás erőinek harca támogatja. Ugyanakkor ez a politika védelmezi a békés egymás mellett élés elveit, ellenzi az egymással szemben álló két társadalmi rendszer közti vitás kérdések katonai erővel történő megoldását. A haladás erői vallják, hogy következetesen ragaszkodni kell a nemzetközi feszültség enyhítésének irányvonalához. Jelentősek azok az eredmények, melyeket ezen a területen is elérünk, különösen akkor, amikor a szocialista országok egybehan- goltan, egységesen lépnek föl _z imperialistáik mesterkedéseivel szemben. Az imperialistáknak tudomásul kell venniük azt a történelmi tényt, hogy világuralmi idejük lejárt. Szemben állnak velük a szocializmust építő népek, a tőkés országok dolgozói, amit például a francia dolgozók megmozdulásainak tömegmérete és dinanvzmusa is mutat. Spanyolországban a munkásmozgalom új fellendülésével egy időben erőteljesen bontakozott ki a diákok harca az egyetemi reformért, sárit diákszövetségük elismeréséért Az olaszországi munkásmegmozdulások a bérköveteléseikkel, vagy a diáktüntetések, amikor nem csak egyetemi reformot követeltek, hanem Olaszország külpolitikájának a megváltoztatását is. Az angol főiskolások követelték, hogy az angol munkáspárti kormány határolja el magát az USA vietnami agressziójától. Ezek a megmozdulások azt mutatják, hogy a tőkés országok munkásosztályára, haladó erőire számítani lehet az imperializmus elleni harcban. Az antümperialista nemzeti felszabadító mozgalmak, amelyekre egyre jobban kibontakoznak, szintén fontos tényző- ként hatnak az imperializmus elleni harcban. Ezeknek az erőknek az összefogása meghatározója lehet a történelmi fejlődés menetének. S zámos példa van arra, hogy a közös akcióknak milyen hatalmas erejük van. A vietnami nép támogatására világszerte kibontakozott szolidaritási mozgalom segítette és segíti a vietnami népet abban, hogy meghiúsítsa az amerikai imperializmus terveit, s lehetővé teszi a győzelem kivívását. A Kuba népével vállalt szolidaritás biztosította, hogy a vezető imperialista hatalom közvetlen szomszédságában megvédhesse és továbfejleszt- hesse a népi forradalom vívmányait az amerikai provokációk ellenére is. Az izraeli agressziótól súlytott arab államok népeivel vállalt szolidaritás megakadályozta az imperialistákat abban, hogy megállítsák ezeket az országokat a haladás útján. A szolidaritás, az összefogás lelkesít sok más népet is az imperialistaellenes harcban. Az egység és az összefogás az 3 harci eszköz, amelynek segítségével a világ népei meg tudják akadályozni a háború kirobbantására, újabb európai, ázsiai, afrikai kalandorvállalkozások szervezésére irányuló imperialista terveknek a végrehajtását Ezért álltak ezek a kérdések a kommunista és munkáspártok moszkvai nemzetközi tanácskozásán a figyelem középpontjában. A részt vevő pártok közös harcra hívtak fel minden kommunistát, az imperializmus minden ellenfelét, mindenkit, aki kész harcolni a békéért, a szabadságért, a haladásért, és ennek megfelelően készítették el a közös akció platformját Legelső feladatként a hős vietnami nép támogatása szerepel, hogy minél rövidebb időn belül kivívhassa a teljes győzelmet Továbbra is közös akciókat kell kezdeményezni a háború veszélye ellen, a világbékéért folyó harcban. A béke védelme elválaszthatatlanul összefügg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett éléséért vívott küzdelemmel. Nagy veszélyt jelent az egész emberiség számára a nukleáris fegyverek elterjedése. Ezért a fő erőfeszítéseket a nukleáris tömegpusztító fegyverek eltiltására kell összpontosítani. Másképpen megfogalmazva — harc a militarizmus ellen, harc a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, az általános leszerelésért Az egyetemes béke érdekei megkövetelik a katonai tömbök felszámolását, az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtését, az agresszív NATO katonai tömbre támaszkodó nyugatnémetországi revansista erők megfékezését. Fokozni kell a harcot a fasiszta veszély ellen, erélyesen vissza kell utasítani minden olyan törekvést, amely a fasizmus újjáélesztésére irá- nyüL A kommunista pártok ezen az alapon javasolják az egyetértés kialakítását, közös akciók szervezését a társadalmi haladást akadályozó imperializmus ellen. A kommunista pártok tudatában vannak annak, hogy az imperializmus elleni harc huzamos, szívós és nehéz. Elkerülhetetlenek az osztályösszeütközések, amelyben a haladó erők feltétlenül győzni fognak. A kommunista pártok ennek a tudatában adták ki a következő felhívást: »Szocialista országok népei, tőkés országok proletárjai és összes demokratikus erői, felszabadult és elnyomott népek, fogjatok össze az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti felszabadulásért, a társadalmi haladásért, a demokráciáért és a szocializmusért vívott közös harcban.« Hortobágyi István Két év eredményeit összegezve állapította meg legutóbbi ülésén az építők szakszervezetének Somogy megyei bizottsága, hogy javult a gazdasági vezetők és a szakszervezet közötti kapcsolat, eredményesebb lett az együttműködés, ennek következtében fejlődött az üzemi és szakszervezeti demokrácia. A közösség elképzelései következetesebben érvényesülnek, s ez növeli a választott testület tekintélyét is. Mindezt annak a vizsgálatnak az eredményei alapján állapították meg, amelyet a KPM Közúti Igazgatóságánál, a Közúti Építő Vállalatnál és a Somogy megyei Tervező Irodában végeztek. Együttműködés Az üzemi demokrácia fejlődését, a szakszervezetek jobb munkáját bizonyítják az új kollektív szerződések, a munkavédelmi- és újítási szabályzatok. A korábbi gyakorlattól eltérően a szakszervezetek nemcsak a vállalati tervek véleményezésére szorítkoztak, hanem az elkészítésükben is aktívan közreműködtek. A különböző társadalmi munka- bizottság és a vezető testületek tagjai nemcsak formálisan működnek közre, hanem felelősséggel intézik a hatáskörükbe utalt ügyeket. Mindez oda vezetett, hogy a gazdasági vezetők a legtöbb helyen igénylik a szakszervezet segítségét, véleményét és közreműködését Megtörténik azonban még az is — főleg ott, ahol az szb-titkár nem függetlenített —, hogy kisebb-nagyobb jogsértések fordulnak elő, s ezek akadályozzák a hatékonyabb munkát. A jogkörök és hatáskörök megsértése — mint azt a Közúti Igazgatóságon szerzett tapasztalat bizonyítja — általában a középvezetőknél fordul elő, s annak a következménye, hogy a felsőbb szintű szervek nem kísérik rendszeresen figyelemmel a beosztottak munkamódszerét és a szakszervezettel való együttműködést. Fórum is Pedig az együttműködés formái egyre szélesednek, s a régiek tartalma is változik. A termelési tanácskozás valóban fórum lett: nemcsak azért tartják meg a vállalatok, mert ezt jogszabály írja elő, hanem azért, mert a gazdasági vezetők is meg a szakszervezet is kíváncsi az emberek véleményére, állásfoglalására. Fontos lehetőségnek tekintik a termelés gazdaságosabbá tételében az üzemi tartalékok feltárásában és a munkafegyelem megszilárdításában. Éppen ezért változtak a formái is: az üzem- részlegekben, vagy valamennyi munkással egyszerre tanácskozó vállalatvezetők őszintén mondják el véleményüket, s ezért őszinte és — ha kell — bíráló szót is várnak. Ennek ellenére még mindig előfordul néhány helyen — tapasztaltak ilyet a tervezőirodában és a közúti igazgatóságon —, hogy rendszertelenül tartják meg ezeket a tanácskozásokat. Másutt viszont a vállalatok vezetői még a szocialista brigádvezetőket is bevonják az egész vállalat vagy üzem problémáinak megoldásába, Munkamegosztás Mindez természetesen nemcsak a munka minőségét javította, hanem növelte a mennyiséget is: ezért van rendkívül nagy szerepe a feladatok eredményes megoldásában a jó munkamegosztásnak. A vizsgált vállalatoknál gyakorlattá vált, hogy a dolgozókat érintő alapvető ügyekben a szakszervezeti tanácsok döntenek Az szb-k általában az operatív ügyekkel foglalkoznak. Ennek ellenére még mindig előfordul, hogy a tanács elé olyan előterjesztések kerülnek, amelyeket már eldöntötték, nem lehet rajtuk érdemben változtatni. A döntésekkel — néhány kivételtől eltekintve — tehát nincs baj: a szakszervezeti tagság, a munkások informálása azonban korántsem megy gyorsan. Pedig minden jó határozat annyit ér, amennyit végrehajtanak belőle. Ebben a munkában az alapszervezeteknek jobban kellene támaszkodniuk a bizalmikra. A meglevő szervezet tartalmasabb munkáját semmi sem akadályozza ebben az esetben. A hatáskörök pontos megállapítása is sokat segített a szak- szervezet és a vállalatvezető közötti kapcsolat kialakításában, bár egyes esetekben — prémium stb. ,— a gazdasági vezetők vitatják a szakszervezet hatáskörét. A leginkább gyakorolt a döntési és egyetértési jog. Bár szépséghibája ennek, hogy a gazdasági vezetők tevékenységének megítélésében fölöttébb óvatosak az szb-k. A kifogásolási jog gyakorlására pedig még egyszer sem került sor. Kercza Imre Harca y a korlaton 9 óra 10 perc ... Félelmetes vijjogás, fülrepesztő hang váltja fel hirtelen az eddigi néma csendet. Nagy magasságban szuperszó- nikus repülőgépek csoportja jelenik meg, majd lecsap a hegyoldallal szembeni völgy- katlanra. Szapora, piros fények villannak fel a gépek elején, alatt, s lenn a földön kő és fatörmelék, fegyver és gépalkatrészek hullanak szer teszót. A repülők éles lőszerrel támadják, puhítják az előzőleg már felderített »ellenség* állásait... Pillanatok alatt üres lesz az égbolt, s a csend most talán ijesztőbb, mint az eddigi hangorkán. Egyszerre mennydörgésszerű robajjal szólalnak meg a közelben és távolabb elrejtett lövegek, össztüzükkel szánté felszántják a repülők által is támadott területet. összesen negyven percig tart ez a félelmetes tűzijáték — ebből tíz perc a repülőké volt — majd látni, hogy a völgyet lezáró erdőkből harckocsik kúsznak elő, valami különleges eszközt tolva maguk előtt — Átjárókat nyitnak a műszaki záron, biztonságosan felrobbantják az ellenség által telepített aknákat, lehetővé teszik a támadás megindítását — jegyzi meg Marties Pál vezérőrnagy a szemlélődő vendégek kérdésére. Az aknáktól megtisztított területen egymás után kelnek át az acélóriások, majd szétbontakozva, szüntelenül tüzelve haladnak előre az ellenséges állások irányába. Később — rövid szünet után — más területén folytatódik a bemutató. Harckocsik ellenlökése, tűzpárbaja, a gépek fedezékében előrenyomuló lövészek mutatják be: hadseregünk katonái kiválóan képzett, a különböző harcfeladatokat jól ismerő emberek, akik alkalmasak mindenféle ellenséges próbálkozás visszaverésére. Igaz, ez csupán gyakorlat volt. De az »ellenséges« állásokra valódi tűz zúdult, s így a vendégek is meggyőződhettek a lövedékektől szétszabdalt makettek, kiselejtezett gépek, hadianyagok maradványaiból, hogy a hadsereg korszerű fegyverei milyen tűzerőt jelentenek. A roham u: ■ a nehéz telep játszva leküz- dő lövészeket szinte mindenki dicsérte, mire Kálazi József vezérőrnagy megjegyezte: — Pedig ezek a katonák már csaknem egy hete gyakorlatoznak, s bizony éjszakánként alig aludtak 3—4 órát Azt hiszem nem vagyok velük elfogult, ha azt állítom, hogy ez a bemutató tette föl eddigi gyakorlatukra a koronát. Nagyszabású harcászati bemutatót, gyaaTegyik erre^a Crinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi feladatra kijelölt dunántúli katonai egység. Hivatásos és sorállományú katonákon kívül tartalékosok is részt vettek ezen — mint elmondották azért —, hogy így ők is megismerhessék a hadsereg korszerű fegyvereinek kezelését és alkalmazását. Több megye párt- és állami vezetői, gazdasági vezetők, iskolák igazgatói is megtekintették a bemutatót, s igen nagy elismeréssel nyilatkoztak a katonák fegyelmezett, példás magatartásáról. Különösen az tetszett mindenkinek, hogy a parancsnokok milyen nagyszerűen manővereztek a rendelkezésükre bocsátott erőkkel, s a különböző fegyvernemek: a légierő, a tüzérség, illetve a harckocsizok és a lövészek együttműködése milyen eredményes volt. Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja is megtekintette a harcgyakorlatot. A szünetben arra kérte a vendégeket, nézzék meg a hadseregben rendszeresített fegyverekből rögtönzött kiállítást A vendégek niszter társaságában a vendégek megtekintik a fegyvereket ték elsősorban a legkorszerűbb fegyvereket, köztük a sorozatvetőt amelyet a gyakorlaton működés közben is bemutattak. Nagy sikert arattak a különleges műszerekkel ellátott éjszakai harcra is alkalmas fegyverek, a modern eszközök a helikoptertől kezdve, a hídrakó gépkocsikig. A honvédelmi miniszter társaságában lévő vendégek elégedetten hallgatták a bemutatót tartó katonákat — tiszteket, tiszt- helyetteseket akik azt is bebizonyították: kiválóan ismerik a különböző fegyverek, eszközök technikai adatait Vége a gyakorlatnak, a bemutatónak. Kissé fáradtan vonulnak szállásukra katonáink. Arcukon a fáradtság mellett azonban jól látni az öröm kifejezését amit jogosan váltott ki az, hogy sikeresen szerepeltek a meghívott vendégek, parancsnokaik és a honvédelmi mipiszter előtt Ezt igazolta a gyakorlatot megtekintő Tutarionov vezér- ezredesnek, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főparancsnoka képviselőjének szavai is, aki a következőket mondotta: — Nagy megtiszteltetést örömet jelentett számomra, hogy megtekinthettem ezt a nagyszabású bemutatót. Évek óta ismerem a magyar néphadsereget, s bátran állíthatom, hogy napról napra erősödik. A magyar néphadsereg a Varsói Szerződés egyesített erőinek legjobbjai közé tartozik. Katonáink ennél méltóbb dicséretet, elismerést nem kaphattak! Síelni László látható elismeréssel nézeget- sorkatonákat—, Támadási parancsra várnak a harckocsizok. SOMOGYI NÉPiAP Vasárnap, 1969. szeptember 21.
