Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

ft GÉPJAVÍTÁS A VITA PERGŐTÜZÉBEN Hozzászólás a Sürgős intézkedést című cikkhez (Következtetések) Termelőszövetkezeteink gaz­dálkodásában fokozottan elő­térbe került az átgondolt mű­szaki fejlesztés, a meglevő gépek teljesítményének és ki­használásának növelése. A rendelkezésre álló géppark hatékonyságát nem lehet meg- bízthatóan jellemezni a gépek karbantartási és javítási szín­vonalának részletes ismerete nélkül. A gépjavítás szerve­sen illeszkedik — mintegy következményként — a gépe­sítés komplex problémaköré­be. Fejtegetéseinket ezért a termelőszövetkezetek jelenle­gi gépesítettségi és gépjavítási színvonalának néhány jellem­zőjével kezdjük. A traktor a gazdaságok leg­fontosabb alapgépe. A jelen­legi állomány nyolc traktor­gyár 18 típusából tevődik össze. A meglevő 3099 trak­torból 881-nek a kora meg­haladta a »könyv szerinti« életkort Az egy technikai traktoregységre jutó gépi munka-teljesítmény me­gyénkben három év alatt több mint kilenc százalékkal csökkent, s az egy hold me­zőgazdasági területre jutó gé­pi munka 0,93 normálholddal kevesebb megyénkben az or­szágos átlagnál. A szállítás j oibb szervezése fokozottan elő­térbe került. A tehergépkocsi- traktor arány gazdaságaink­ban 1:11,8, szemben a orszá­gos 1:8,6 aránnyal. Az önálló és traktorhoz kap­csolt munkagépeknél magas a korszerűtlen ekék, vetőgépek, burgonyaültetők, sorművelő kultivátorok, műtrágyaszó­rók, fűkaszák, silókombájnok burgonyakiszedők, pótkocsik és markoló-rakodók száma. Százkét tsz-ben az üzem­anyagellátás nem ülepített-ku- tas rendszerű. Kialakított gépudvar a használaton kí­vüli gépek tárolására 95 gaz­daságban nincs. A magas nyomású vizes mosótér hiá­nya miatt kilencvennégy tsz- ben nincs mód a gépek rend­szeres mosására. Több gazdaság majorjának műszaki fejlesztését akadá­lyozza az alacsony transzfor­mátor-teljesítmény: helyen­ként a major energiaszükség­letét csak a kommunális fo­gyasztói igényt szolgáló transz­formátorokról elégíthetik ki. A majorok jelentős hányadá­nál a szekunder hálózat gyen­gesége akadályozza a vételez­hető energiamennyiség növe­lését. Energetikust egyetlen gazdaságunk sem alkalmaz. A Versenyfutás az idővel Jól jött a segítség... 300 vagon silót készítetlek, a héten végeznek ezzel a munkával. A Lábodi Állami Gazdaság nagybaráti kerületében tölti egyhetes őszi gyakorlatát a Kaposvári Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum II. évfolya­ma. A rendszeresen visszatérő eső miatt már lassan két hete váltogatják az iskolapadot a villanyéllel — három nap is­kola, egy nap munka. Mint azt a felügyelő tanároktól, Ribly Csabától és Kiscsordás 1st' vántól megtudtuk, a munkák­nak az a célja, hogy a hallga­tók a takarmányozástan, a géptan és a többi órán tanul­takat a gyakorlatban haszno­síthassák, és olyan jártasságo! szerezzenek, hogy azt a későb­bi beosztásukban is alkalmaz­ni tudják. — Miért épp ezt a mezőgaz­dasági üzemet választotta a technikum? — Itt egy helyein megtalál­tuk a burgonyabetakarítási és a silózási munkákat olyan gé­pesítési szinten, amely a me­zőgazdaság nagyüzemi terme­lését jellemzi. Valóban, a kerület ennek a két jellegzetesen őszi munká­nak a gépesítését szinte tel­jesen megoldotta. A burgonya vetését, töltögetését, vegyszere­zését, betakarítását, a szilázs- nak való takarmány szecská- zását, rakodását mind-mind különféle szovjet, NDK, cseh­szlovák és magyar gépekkel végzik. Kézi munkaerőt csak a betakarításnál és a munka­gépek kiszolgálásánál vesznek igénybe. — Gazdaságunk jól gépesí­tett — magyarázza Melegh Im­re kerületvezető —, de egyes időszaki munkáknál, mint pél­dául a burgonyaszedésnél, jól jön a segítség. Ilyenkor a hiányzó munkaerőt a szomszé­dos Hala megyéből, az iskolák­ból kell biztosítanunk. Ez az esős idő egyhetes eltolódást okozott, de a hallgatók segítsé­gével 3—5 napot be tudunk hozni. A 122 hold burgonyánk­ból 52 holdat már felszedtünk. A tervezett 80 mázsával szem­ben 90—100 mázsás termésát­lagot várunk, ez a tavalyinál 15—20 mázsával több. Előre­láthatólag szeptember végére készülünk el. A silózás is nagy ütemben folyik. Az 500 vagonból 300 már kazalban van, a hét vé­gére ezzel is végeznek. — Az Országos Meteoroló­giai Intézet távprognózisa az őszi esőzés korai beköszöntését jelzi, ezért a talajmunkákat és a gabonák vetését is előbb­re kellett hoznunk. Teljes ka­pacitással üzemelünk, versenyt futunk az idővel — mondja a kerületvezető. — Mit tesznek, hogy ez a fokozott igénybevétel ne okoz­zon géphibából eredő fennaka­dást, kiesést? — Gépműhelyünkben külön szervizcsoportot szerveztünk, ez minden éjjel ellenőrzi, le­zsírozza, karbantartja az erő- és munkagépeket Eddig nem is fordult elő jelentősebb meg­hibásodás. A 3786 hold szántóval ren­delkező kerületben van gond bőven. A kerületvezető, az ag- ronómus egész nap járja a határt, ott van mindenütt, fi­gyel, intézkedik. A látottak alapján minden remény meg­van arra, hogy a jó szervezés meghozza gyümölcsét, a gaz­daság sikeresen fejezi be az őszi munkákat, s a technikum hallgatói hasznos, gyakorlati tapasztalatokra tesznek szert, amelyeket az iskolapadban is jól kamatoztathatnak. Győri András maximális egységártól kisebb áramdíjas tarifát csak néhány tsz használ, holott fogyasztá­sának mértéke ezt lehetővé tenné. A géppark növekedésével fokozatosan csökkent a gép­állomások gépimunka-szol- gáltatása. Sajnos, ezzel egy­idejűleg a gépiek javítása, a termelőszövetkezetek műszaki ellátása mélypontra jutott, mert időközben nem alakul­tak ki a karbantartás-javítás üzemi bázisai. A folyamatot előidéző okok — gyakori mi­nőségi kifogások, magas javí­tási árak, hosszú átfutási idő stb. — közismertek. A teljes műszaki ellátásnak az utókal­kulációs és a normálholdas módszere is megszűnt a gép­javító állomásoknál A javítási ártámogatás rend­szerét a termelőszövetkezetek megalakulása után vezették be. Célja a kellő szakmai és műhelyfelkészültség hiányá­nak ellensúlyozása volt. Gaz­daságaink műszaki bázisa vál­tozatos intenzitással fejlődött és fejlődik, a javítási ártá­mogatás mérve ugyanakkor — sajnos — országosan egyfor­ma. Traktorsűrűség szempont­jából közel állunk az országos átlaghoz, az egy traktorra jutó műhelyterületnél azon­ban az országos átlag csak­nem kétszerese megyénk mu­tatójának. Országosan egy ter­melőszövetkezetre 102,7 négy­zetméteres műhelyterület jut. megyénkben csak 72 négy­zetméter. A műKelyek beren­dezése többségében még a karbantartások szakszerű el­végzését sem teszi lehetővé, ennek ellenére százkét tsz mű­helyében rendszeresen végez­nek a traktor minden rész­letére kiterjedő javítást. A műszaki irányítás és végre­hajtás személyi feltételei sem kielégítőek, 73 gazdaságban a műszaki tennivalókat nem függetlenített személy irányít­ja. Országosan a tsz-ek 7,2 százalékában gépészmérnök, 27 százalékában felső- vagy középfokú gépésztechnikus irányítja a műszaki munká­kat, ezzel szemben megyénk­ben ez csak 3,4, illetve 17 százalék. Kern kedvezi a műhelymun­kások képzettség szerinti ösz- szetétele sem. Sok a kovács, kevés a motorszerelő, a la­katos, a forgácsoló, a hegesztő és a járművillanyszerelő szak­munkás, és egy műhelymun­kásra jelenleg 4,4 traktor jut. Véleményünk szerint ezek­nek a gátló tényezőknek a megszüntetése szükséges ah­hoz, hogy gazdaságaink foko­zatosan és belátható időn be­lül a mai követelményeknek eleget tehessenek. (Folytatjuk) Képapremier Az Indulásnak varázsa van. A gőzpamacsok, amelyek felhővé állnak össze a gyár fölött, négyszáz ember munká­jának kezdetét jelentik. Esz­tendők óta figyelem itt, a Ka­pás-partom az öreg gyár első rezdülését; a friss hajnalban mindig fáradt, gyűrődött arcú emberekkel találkozom. Mö­göttük van már az éjszaka, az indulás izgalmas, de koránt­sem könnyű első fierce. Mert sokáig indul a cukorgyár. »Fo­lyamat ez — mondta egy öreg munkás —, valahol ott kezdő­dik, ahol meggyújtják a ka­zánban a szalmát, s ott végző­dik, ahol az első cukor meg­jelenik.« Míg a folyamat végbemegy, eltel ik egy nap is. Ez a nap mindig ünnep a gyárban. És vizsga. Egy egész nyár munkájának — a javítás­nak — az eredményét most, az első napon lehét lemérni. S ezen a csütörtöki hajnalon azt mondta az igazgató: jól megy minden. Aztán még egyszer kezébe vette a rádiótelefont, s körbekérdezte az üzemrésze­ket. Egészséges dörömböléssel válaszolt rá ki tudja hányadik emeleten az automata mérleg, amikor a szeletelőre érkezett répát öntötte át — Estére lesz cukor — mondta Tóth Lajos igazgató, és felhörpintette ki tudja há­nyadik kávéját. — Ma megint itt volt mindenki, aki szereti a gyárat. Az első műszakve- zető Decsi János bácsi volt, de bejöttek a többiek is. Miért? Mert jó látni, hogyan indul az üzem. Holnaptól már mind az ezerkétszáz munkásunk dolgozik. Ezerkétszáz ember dolgozik azért, hogy a tizennyolc cu- korfőzőnek legyen folyamatos munkája. A nagy üstök na­ponta kétszáz vagon rép>át nyelnek el. Körülbelül har­másfél év óta nem volt sza­badságon. — Miért? — Mert nem lehetett — fe­leli. — Ezerkilencszázhuszon- kilenc óta nem volt ilyen nagy beruházás a gyárban, mint az idén. Itt kellett lenni. Tudod, milyen érzés volt ezeket a nagy berendezéseket mozgat­ni? Ügy sakkoztunk velük, mint a táblán. Csak egy kicsit lassabban. mincez^r vagon termett. A gyárba tegnap hajnalig há- romszáznegyvenkét vagonnal hoztak be, a többi folyamato­san érkezik. A répásállomásra vonatszerelvények hozzák a föld termését. Számok. S a számokat egy hajdani diáktársam sorolja to­vább, amikor az új berendezé­seket mutatja. »Egy centrifu­ga — mondta — egymillió fo­rintba került. Drága? — kér­dezett vissza. — De irtó klassz.« A fiatalembert Varga Józsefnek hívják. Azt mondja, — Ettől még elmehettél vol­na szabadságra — mondom. — Én kimondottan vegyipa­ri gépész vagyok. Mikor adó­dik nekem megint alkalom ar­ra, hogy így lassam a gyárat? Tudod, milyen munka volt megcsinálni technológiai terv nélkül ezeket az új berendezé­seket? A kérdésre nem vár felele­tet. Mind a ketten tudjuk, nem volt könnyű. De megérte: a de­rékvastagságú csövekben for­ró víz. cukoroldat cirkulál. Idáig már eljutott. Hátul, a mokkaállomáson még hűvös- mereven fogadnak a gép>ek. Az üzem duruzsolása után itt bántóan kemény a csend. Es­tére már zajos lesz ez is. Az igazgató rekedt hangon sorolja: — Megindultak a generáto­rok, saját energiaforrásunkra álltunk át, gőzt kapott a gyár, s megindult a szeletállomás. Már tudjuk, milyen az idei ré­pa: jól lehet vágni, nem lesz nehéz a feldolgozása. A répapremier sikerült Kercza Imre Egymillió holdra elegendő hazai nemesítésu hibrid kukorica A kukoricanemesítő és ve­tőmagtermesztő szakemberek fölmérték a hazai nemesítésű hibridkukorica-vetőmag vár­ható terméseredményeit. E- szermt a terméskilátások ki­emelkedően jók, lényegesen meghaladják a korábban tér­Megelőzni a gyermekbaleseteket Vége a nyári szünetnek, új­ból benépesültek az iskolák. S azok a dolgozó szülők, akik gyermekeik biztonsága miatt alig várták a tanítás kezdetét, most sem lehetnek teljesen nyugodtak. Az Állami Biztosító statisz­tikája ugyanis a gyermekbal­esetek számának aggasztó nö­vekedését mutatja. Ez év első hat hónapjában a tavalyi ha­sonló időszakhoz kép>est húsz százalékkal emelkedett a gyer­mekbalesetek után kifizetett kártérítések összege. Megyénk- ben hat hónap alatt 377 ilyen balesetet jelentettek, s 92 000 forint kártérítést fizetett ki a biztosító. Elsősorban Kaposvá­ron, a kaposvári járásban és Csurgón sérült meg sok tanuló. Országos viszonylatban vál­tozatlanul a közlekedés sza­bályainak a megszegése kö­veteli a legtöbb áldozatot. El­szomorító, hogy az utóbbi években 106 iskolás korú gyer­mek halt meg közutainkon, elsősorban gondatlan kerékpá­rozás és az úttesten való fi­gyelmetlen átszaladás, játsza­dozás következtében. Sok baj érheti az egyre gé­pesedé háztartásokban is a kíváncsi gyermekeket. Az elektromos áram a hozzá nem értőkre igen nagy veszélyt je­lent. Erre figyelmeztet az, hogy huszonegy gyermek halt meg, s több mint hatezer szen­vedett súlyos sérülést ottho­naiban. Ha a sérülések okait vizs­gáljuk, első helyen az esések okozta balesetek állnak. A szertelen rohangálás, az erő­fitogtatás következménye volt az, hogy az iskolai tanítás ide­je alatt négy tanuló halt meg és 8573 szenvedett könnyebb, súlyosabb sérülést Pedig a tanárok szinte egy pillanatra sem veszik le sze­müket tanítványaikról, még­sem képesek mindenkor a bal­eseteket megelőzni. S különö­sen fokozódik a veszély kirán­dulás vagy sportolás közben, amikor csökken a tanári fel­ügyelet visszatartó hatása. Most az új tanév kezdetén a tanárok, az osztályfőnökök fordítsanak nagy gondot a megelőzésre. Értessék meg a gyerekekkel, hogy a tanulók balesetbiztosítása csak bizo­nyos anyagi védelmet jelent, egy súlyos sérülés következ­ményei ellen azonban már nem nyújt biztonságot. S a felügyeletet ellátó tanárok mellett érdemes leime komo- molyabb tanulókból létrehoz­ni olyan csoportokat, amelyek a szünetekben, vagy a kirán­dulás, a játék ideje alatt őr­ködnének társaik fölött, meg­akadályoznák a szertelen ro­hangálást, elejét vennék a ve­rekedésnek, az erőmutogatás­nak, s ezzel segítenék a gyer­mekbalesetek számának csök­kentését. Sz. L. vezeti szintet Különösen ki­emelkedő termést ígérnek a kedvelt martonvásári két. és háromvonalas hibridek vető­magtermő táblái. A jelenlegi felmérés szerint mintegy hét­százezer holdra elegendő két- vonalas és mintegy három- százezer holdra elegendő há­romvonalas, martonvásári ne • mesítésű hibridkukorica-vető mag betakarítására van lebe tőség. Ez a vetőmagmenny'- ség a jövő évi tavaszi veti során már minden igényt k elégít A hazai kukoricán mesífő és vetőmagtermes:! szakemberek munkája éré: ményeként tehát megszűnhé az intenzív hibridkukoriek- vetőmag importja, sőt jelen tős mértékű exportra is le­hetőség nyílik. Csikóárverés Bábolnán Csütörtökön rendezték meg Bábolnán negyedízben a - már hagyományos nemzetközi esi - kóárverést. 24 egyéves an lelivért vezettek fel, köz számos híres, többszörös t bigyőztes ló utódját. 70 er: p>ai és közel-keleti cég küldtek meghívót. Az érd lődés nagyon nagy volt Az diki aukciók közül ez jár legnagyobb sikerrel. Le gasabb áron a világhírű i radamus egyik utódja, N re cserélt gazdát SOMOGYI NÉP1AP Péntek, 1969. szeptember 19.

Next

/
Thumbnails
Contents