Somogyi Néplap, 1969. szeptember (25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-19 / 217. szám

1 Élénk diplomáciai élet az ENSZ székhelyén (Folytatás az 1. oldalról) Egy másik diplomáciai ese­mény: a TASZSZ jelentése szerint: Gromiko meleg ba­ráti légkörben a két országot kölcsönösen érintő, valamint közgyűlési kérdésekről tár­gyalt szerdán Manescu román külügyminiszterrel. Az ENSZ .székhelyén egyre gyorsabb ütemben - folynak a különböző diplomáciai tár­gyalások. Az előtérben pilla­natnyilag a közel-keleti kér­dés áll. Dobrinyin, a Szovjet­unió washingtoni ..nagykövete,, aki a szovjet ENSZ-küldött- ség tagjaként New Yorkban tartózkodik, tegnap megbeszé­lést folytatott Sisco amerikai külügyi államtitkárral. A köz­vetlen szovjet—amerikai tár­gyalások a Közel-Keletről a nyár eleje óta szüneteltek. Igen tevékeny Stewart angol külügyminiszter is, aki két nap leforgása alatt a közel- keleti válság ügyében több külügyminiszterrel tárgyal, to­vábbá U Thant megbízottjá­val, Jarring svéd nagykövet­tel, és magával a főtitkárral is. Megkezdődött az általános politikai vita az Egyesült Nemzetek Szervezetének köz­gyűlésén. A közgyűlés 24. ülésszaka tegnap kezdte meg a vitát, amely körülbelül egy hónapig tart majd, s a fel­szólalók számát több mint százra becsülik. A közgyűlés általános ügy­rendi bizottsága egyébként megállapodott már a napi­rendben, illetve a napirendi pontok elosztásában a teljes ülés, valamint a bizottságok között. Az általános politikai vita első napján mindössze két felszólalás hangzott el: Nixon amerikai elnöké és a brazil külügyminiszteré. A vita pénteken folytató­dik, ekkorra várják Andr t Gromiko szovjet külügymi­niszter beszédét. JELENTŐS ESEMÉNY VOLT Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke néhány nappal ezelőtt Pekingben találkozott és ta­nácskozást folytatott Csou En-laj-jal, a kínai államtanács elnökével. A kép bal szélén Katusev, a szovjet küldött­ség egyik tagja. (Képtávírón érk. — TASZSZ—KS) Nixon felszólalása az ENSX-ben Nixon amerikai elnök teg­nap délelőtt beszédet mon­dott az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 24. ülésszakán. Az amerikai el­nök volt a második felszólaló a közgyűlés általános politi­kai vitájában, amely Jósé de Magalhaes Pinto brazil kül­ügyminiszter felszólalásával kezdődött meg. Nixon tegnap délelőtt ér­kezett Washingtonból a vi­lágszervezet székhelyére, New Yorkba. Az elnök érkezését nagyszabású biztonsági intéz­kedések előzték meg, az ENSZ székháza előtt azonban sok száz tüntető gyűlt össze, hogy tiltakozzék az Egyesült Államok vietnami háborújá­nak folytatása ellen. Az elnököt Angie Brooks libériái delegátus, a közgyű­lési ülésszak elnöknője kö­szöntötte. Nixon amerikai elnök álta­lánosságban az Egyesült Álla­mok békés szándékait hangoz­tatta az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán • tegnap elmondott be­szédében. Az elnök egyetlen konkrét kérdésben sem állt elő érdemileg új javaslatokkal. csupán megismételte az USA korábbi álláspontját. Vietnamról szólva Nixon azt mondotta, hogy hivatalba lé­pése óta ez a kérdés foglal­koztatja a leginkább. »Mi itt. az Egyesült Államokban véget akarunk vetni a háborúnak, és készek vagyunk ennek ér­dekében minden ésszerű lé­pésre. De nem férhet kétség ahhoz a sarkalatos ponthoz, hogy tiszta lelkiismerettel nem fogadhatunk el, s a tartós béke érdekében nem is foga­dunk el egy olyan rendezést, amely önkényesen szabná meg Dél-Vietnam politikai jövőjét." (Ismeretes, hogy az Egyesült Államok »önkényes feltételek­nek« minősíti az ideiglenes forradalmi kormány javasla­tait és az állítja, hogy az or­szág északi részéről »külső beavatkozással« akarják el­dönteni Dél-Vietnam sorsát.) Az amerikai elnök, ellentét­ben a nyilvánvaló tényekkel, ezúttal is a VDK-t és az ideig­lenes forradalmi kormányt tette felelőssé a párizsi tár­gyalások elhúzódásáért. A kelet—nyugati kapcsola­tok és főként a szovjet—ame­rikai kapcsolatok kérdéséről szólva megismételte azt a ko­rábbi kijelentését, hogy a konfrontáció korszakából az együttműködés korszakába keil tovább lépni. »Az a vé­leményem, hogy kapcsolatain­kat a Szovjetunióval a köl­csönös megbecsülés szellemé­ben lehet építeni, elismerve nézetkülönbségeinket, s egy­ben a véleményeltérés jogát, elismerve érdekeink különbö­zőségét, dé egyben a közös ér­dekeket is, elismerve szövet­ségeseink jogait éppúgy, mint a saját jogainkat« — jelen­tette ki Nixon. Utalt árra is, hogy a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok képviselői tárgyalnak egymással a Közel-Keletről, s kijelentette: reméli, hogy rö­videsen megindulnak a meg­beszélések a stratégiai fegyve­rek korlátozásáról is, amelyet a legfontosabb kérdésnek mi­nősített. Az elnök csak igen röviden és ugyancsak általánosságok­ban foglalkozott a közel-keleti helyzettel. Azt hangoztatta, hogy a rendezésnek az ENSZ fegyverszüneti határozatán kell alapulnia. »Meggyőződé­sünk, hogy nem jöhet létre béke akkor, ha lényeges vál­tozásokat akarnak végrehajta­ni a Közel-Kelet térképén. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a béke nem jöhet létre más alapon, mint, a felek kö­telező és megmásíthatatlan el­határozásán, hogy békében élnek egymással.« Az ÚSA úgynevezett új csendes-óceáni és európai po­litikájára utalva Nixon kije­lentette: az a célunk, hogy bá­torítsuk az alkotó nacionaliz­must, partnerként csatlakoz­zunk, ahol ez helyénvaló és kívánatos, de ne helyettesít­sük amerikai jelenléttel a füg­getlen nemzeti erőfeszítéseket, ne okozzunk kárt a nemzeti méltóságnak és büszkeségnek« Az amerikai elnök az ENSZ feladatairól szólva a többi kö­zött kijelentette: a világszer­vezetnek lépéseket kell tennie a géprablások megakadályozá­sára. Ugyancsak az ENSZ fel­Richard Nixon amerikai el­nöknek az ENSZ-közgyűlés ülésszakán elmondott beszédét diplomáciai meg­figyelők úgy értékelik, hogy az elmaradt az elő­zetes várakozás mögött. A beszéd nem tartalmazott egyet­len új javaslatot sem azonkívül, hogy az elnök sürgette a közgyűlést a repü­lőgép-eltérítések megakadá­lyozására. Ez viszont a leg­jobb esetben is csupán har­madrangú kérdés. Amerikai részről elsősor­ban a beszéd »mérsékelt hangnemére« hívják fel a fi­gyelmet. A megfigyelők egy része szerint azonban több kérdésben is tartalmazott Ni­adatai közé tartozik Nixon megállapítása szerint a gazda­sági fejlődés és a születéssza­bályozás elősegítése a fejlődő országokban; a természeti kör­nyezet védelme és az űrkuta­tás előmozdítása. Beszéde elhangzása után az amerikai elnök rövid megbe­szélést tartott U Thant főtit­kárral, valamint az ülésszak elnökével, Angie Brooks-szal. * * * Az amerikai elnök tegnap délután egész sor küldöttség vezetőjével tárgyalt, fogadta Stewart angol, Schumann francia, Manescu román, Ht­jai jordániai, Burgiba tuni­szi, Khoman thaiföldi kül­ügyminisztert, továbbá a New Yorkban levő dél-vietnami külügyminisztert és Maurita­nia külügyminiszterét xon beszéde kényes megálla­pításokat A Közel-Keletről szólva például csak a »nagyobb határmódosításokat« tar­totta lehetetlennek, s ily módon közvetve utalt a »kisebb« területmódosítások lehetőségére. A fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési tárgyalások meg­kezdésének elmaradásáért pe­dig nyíltan a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni, s hallga­tott azokról a lépésekről, amelyeket a fegyverkezés területén az Egyesült Ál­lamok hajtott végre. Egyetlen új mozzanatot sem tartalmazott az elnöki beszéd Vietnam kérdésében sem. (MTI) Készülnek a választásokra A Nixon-hesséd visszhangja Argentínát elárasztotta a sztrájk­éi tiltakozási hullám Csütörtökön Dél-Ámerika második legnagyobb országát, Argentínát elárasztotta a sztrájk- és tiltakozási hullám. Rosarióban. amely a koráb­bi jelentések szerint is a leg­hevesebb összecsapások szín­helye volt, szerdán éjjel az argentin hadsereg vette át a hatalmat. Robinson brigádtá­bornok, a második gyalogos hadtest parancsnoka, parancsot adott arra, hogy csapatai azon­nal — minden előzetes figyel­meztetés nélkül — nyissanak tüzet, ha »zavargásokra kerül sor«. Rosario utcáin hullámzik a sztrájkoló vasutasok és a ve­lük rokonszenvező munkások tömege. A jelentések szerint a tüntetők ismét vasúti létesít­ményeket rohamoztak meg és gyújtottak fel. Negyven autó­busz is a lángok martalékává vált. Az eseményeknek eddig két halottja és sok sebesültje van. A rendfenntartó erők körülbelül 1000 embert vettek őrizetbe. Cordobában — belügymi­nisztériumi jelentés szerint — »szélsőséges csoportok« vasúti létesítményeket romboltak le és a roncsokból barikádokat építettek. Santa Fében — ugyancsak az előbbi közlemény szerint — 300 tüntető benzines palacko­kat dobott vasúti szerelvé­nyekre, és megsemmisített két vagont. La Platóban az egyetemis­ták a tegnapi napot »a harc napjává« nyilvánították, kife­jezést adva szolidaritásuknak a vasutasok sztrájkjával. Ugyancsak La Platóban tün­tetők és diákok benzines pa­lackokat dobtak a helyi kor­mányzósági palotára és né­hány újság szerkesztőségére. (MTI A CDU—CSU két »nagy­ágyúja«, Kiesinger és Strauss szerdán együtt lépett fel egy hamburgi választási nagy­gyűlésen. Amíg hanggal bírták, mindketten egy szociáldemok­rata—sz. a ad demokrata koa­líció leh<\ őségét kárhoztatták, de a fiatal baloldali vezetők »náci Kiesinger!« kiáltásaik­kal csaknem beléjük fojtották a szót. A rendőrök végül csak kemény kézitusában tudták megmenteni a nagygyűlést a mintegy kétezer tüntető fia­taltól. (MTI) Néhány nap múlva az urnák elé kerül a nyugatnémet la­kosság. Felvételünk Frankfurtban készült a választási pla­káterdőről. fKéptávírón érk. — AP—KS) A Nlxon-kermányza! nem akarja megoldani a vietnami proliéinál Tegnap, magyar idő szerint 10.30 órakor, megkezdődött a vietnami háború békés rende­zéséről folyó párizsi tárgyalá­sok 34. plenáris ülése, ame­lyen az Egyesült Államok kép­viseletében Henry Cabot- Lodge, a saigoni kormány kép­viseletében Pham Dang Lan, a VDK képviseletében Ha Van Lau és az ideiglenes forradal­mi kormány képviseletében Dinh Ba Thi vesz részt. • * * A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet teg­nap megtartott 34. ülése is teljesen eredménytelen volt. Henry Cabot-Lodge nagykö­vet, az Egyesült Államok kül­döttségének vezetője mindösz- sze arra szorítkozott, hogy né­hány szó kíséretében felolvas­sa Nixon elnök szeptember 16-i nyilatkozatát, amellyel újabb csapategységek kivoná­sát jelentette be. Pham Dang Lam nagykö­vetnek, a saigoni rezsim kép­viselőjének felszólalása ezúttal sem különbözött az előzőektől. Dinh Ba Thi, a dél-vietna­mi ideiglenes forradalmi kor­mány küldöttségének (DIFK) helyettes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK kül­döttségének helyettes vezetője részletesen elemezte és bírálta Nixon elnök kedden nyilvá­nosságra hozott bejelentését. Dinh Ba Thi, a DIFK képvi­selője mindenekelőtt, rámuta­tott, voltaképpen néni is lehet tudni, mennyi amerikai kato­nának a visszavonását hatá­rozta el az amerikai elnök, a nyilvánosságra hozot( sscím- adatok ugyanis homályosak, és gyakran ellentmondanak egymásnak. A visszavonandó ámerikai katonák létszáma — a több mint félmillió főnyi amerikai agresszor jelenlété­hez képest — teljességgel je­lentéktelen. Nixon elnök tel­jesen negatív választ adott a dél-vietnami koalíciós kor­mány megalakítását cé'zó ja­vaslatra is — mondotta. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy a Vietnammal foglalko­zó párizsi konferencia kizáró­lag azért topog egy helyben, mert a Nixon-kormár.yzat még nem akarja békésen meg­oldani a vietnami problémái, a vietnami nép alapvető nem­zeti jogainak tiszteletben tar­tása alapján. (MTI) Országos sztrájk Olaszországban Országszerte folytatódnak a sztrájkok. Tegnap befejeződött a gyógyszer-, vegyi- és ce­mentipari munkások kétnapos sztrájkja; a vas- és kohóipar­ban dolgozók tartományokén ti lépcsőzetes sztrájkja azonban tovább tart. A közel egymillió építőipari munkás 48 órás ál­talános sztrájkja pedig a má­sodik napjába lépett tegnap. Az elavult olasz egészség- ügyi rendszer reformját és fi­zetésemelést követelő kórházi orvosok és betegápolók szep­tember 24-én kezdenek két­napos sztrájkot, de sürgős esetekben az általános mun­kabeszüntetés ellenére is el­látják a betegeket. Az elektromos művek dol­gozói szintén sztrájkkal fenye­getőznek, amennyiben nem intézkednek nyugdíjuk emelé­séről. A gázművek dolgozói hétfőn lépcsős sztrájkot kez­denek kilenc napon keresztül, ez azonban a gázellátásban csak szeptember 29-én és 30-án érezteti majd hatását, amikor a lépcsőzetes sztrájk általános munkabeszüntetéssé válik. _ A UPI római tudósítója sze­rint az olasz kormányt a sztrájkok mind jobban ag­gasztják, mivel azok egyre in­kább éreztetik hatásukat az ország gazdaságában. A hely­zet a kormány számára anm nyugtalanítóbb, mivel őssz mintegy ötmillió dolgozó vonatkozó kollektív szerződ sek hatálya jár le, és a mun­kások és alkalmazottak n"- vekvő nyomást gyakorolna k kedvezőbb szerződések kihar­colására. (MTI) Japán és az A japán külügyminisztérium szóvivője szokásos heti sajtó- tájékoztatóján kérdésekre vá­laszolva kijelentette, hogy Ja­pán nem szándékozik atom­fegyvereket gyártani, illetve beszerezni, — részben »a ja­pán közvélemény erzehv-ei«, részben pedig az atomfegyve­rek költséges volta miatt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy jóllehet vannak olyan hangok, amelyek a japán hadseregnek atomfegyverekkel való felsze­relését sürgetik, a japán kor­mány alapvető álláspontja az, hogy a második világháború utáni alkotmány előírásaihoz tartja magát. Az alkotmány pedig kimondja, hogy csak védelmi célokat szolgáló fegy­verzet beszerzése engedhető meg. A külügyminisztérium kép­viselője közölte azt is, hogy Szato japán miniszterelnök ezt az atomfegyver-ellenes álláspontot fogja képviselni Washingtonban sorra kerülő tárgyalásain, amikor Okinawa szigetének japán tulajdonba atomfegyver való visszaadása is terítékre kerül majd. ' * * * A japán közvéleményt e sen foglalkoztatja a nemzet delmi hivatal szerdán , köz tett »fehér könyve«. A kk vány célja előkészítem az szag lakosságát a fegyverks kibővítését szolgáló ' lev: végrehajtására. A háború u . : most első ízben került nyíl i napirendre a fegyverkezés dése. A kie^vány összeá’.,' tagadjak a semlegesség g dolatát, és azt próbáljak t hitetni a japánokká1, hogy szomszédos országok részi, valamiféle »agresszió« fény - geti Japánt. Még a japán konzervaí v sajtó is megjegyzi, hogy fehér könyv az ötvenes c hidegháborújának hagy nyát követi. A legjeientő' burzsoá. lap. az Aszahi jegyzi, hogy Japánná'.: annyira »saját biztonsági szerének megerősítésére«, a szomszédos országokkc ’ a Szovjetunióval való be kapcsolatok fejlesztésére v na szüksége. (MTI) BELFAST Bontják a barikádokat Bokáig törmelékben járt tegnap reggel Belfast lakos­sága, miután szerdán meg­kezdték a városban a bariká­dok lebontását. Mint a UPI jelenti, augusztus közepe — a zavargások kezdete — óta most először mutatkozhattak az emberek az utcán teljesen zavartalanul. Feltűnően sok volt a járókelő tegnap reg­gel. Az éjszaka incidens nél­kül telt el — közölte egy szó­vivő, habár a város tor is katonai táborhoz haso Az ír rendőrség és az hadsereg vezetői ígé>-e' 1 . tele, hogy alakulatai'”: kádak lebontása u' , fognak behat »’ni a negyedekbe. Londonderryben — a havi utcai harcok kiroL' sának színhelyén — tovább, -i is maradnak a torlaszok. (MTI) 2 SOMOGYI néplap Péntek, 1969. Trnptember i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents