Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-10 / 184. szám
TÚL A MEGYEHATÁRON az íiriiiííÉ szemével M egyénktől távoli város, nem felel meg sem a Duna-ikanyar, sem a Balaton-part, sem a hegyvidék után sóvárgó üdülő igényeinek. Pedig legtöbben csak e hármas jellegben gondolkodnak, amikor kérelembe foglalt óhajaikat benyújtják a szakszervezet illetékeseinek. No meg a gyógyvíz! Közülük is azonban legfeljebb a három legismertebb. Sajnálkozással vegyes csodálkozással fogadták tehát a hírt ismerőseim, amikor megtudták, hogy feleségemmel együtt Gyulára kaptunk beutalót. Hogyan lehet ott kellemesen eltölteni az időt? Nyáron egy alföldi, eldugott kisvárosban? — kérdezték. Pesten a vonatban véletlenül egy idős gyulai házaspárral kerültünk össze. Őszinte lelkesedéssel dicsérték városukat, és nyugtattak bennünket: nem bánjuk meg elhatározásunkat, szép élményekkel, pihenten távozunk üdülőhelyünkről. Igazuk lett. Az »-eldugott, alföldi kisváros« ugyanis olyan kellemes, nyugodt, valóban üdítő napokat, heteket 'biztosít vendégeinek, amilyent kevés más város hazánkban. Hogy mivel? — Elsősorban csodálatos környezetű és kifogástalan ellátást nyújtó fürdőjével, amit nemrég a Képes Újság cikkírója túlzás nélkül nevezett »európai rangúnak«, ötven holdon, gondosan ápolt ősparkban, a hajdani Harm» ekem báró kastélya körül, található a négy, különböző hőmérsékletű vízzel telt, szabadtéri medence. A mellette emelkedő új épületkomplexumban pedig fedett medencék, kádfürdők, iszappakolás, súlyfürdő áll az ízületi bántalmakkal bajlódók rendelkezésére. Nem meglepő tehát, hogy naponta több ezren — vasárnaponként tíz ezernél is többen — keresik fel a kitűnő gyógyfürdőt és strandot, különvonatokkal, autóbuszokkal, a gépkocsik százaival. És nemcsak hazánkból, hanem külföldről is, elsősorban Jugoszláviából. Igaz, ez az egyre híresebbé váló fürdőkombinát biztosítja a város üdülőhelyi jellegét, de Gyula vezetői gondoskodnak arról, hogy másban is örömet, szórakozást leljenek vendégei. A fürdő közvetlen szomszédságában vörösödik az Alföld egyetlen épségben maradt, teljesen felújított téglavára, mellette festői csónakázó tó az épületben pedig gazdag hely- történeti múzeummal. Egyik helyiségében alföldi képzőművészek állították_ ki legújabb alkotásaikat. — A vár udvarán tartják az egyre rangosabb gyulai várjátekok előadásait, amelyeket az idén, a nagy érdeklődés miatt, meg kellett hosszabítani. És ha már a kulturális lehetőségeknél tartok, hadd említsem meg az új kiállítócsarnokban rendezett Kohán György Emlékkiállítást, amely az Alföld egyik jelentős, Munkácsy-díjas, gyulavári születésű nemrég elhunyt festőjének legszebb képeit tárja az érdeklődők elé. — Megemlítem még, hogy a város intim hangulatú könyvtára gazdag folyóírattárával és a több mint ezer hanglemezzel működő zenei sarokkal minden igazolás és belépő nélkül bárki rendelkezésére áll. Maga a 25 ezres város elsősorban feltűnően sok szobrával, apróbb-nagyóbb parkjaival, ligeteivel, szép fa- sora'val ragadja meg a szemlélőt. Ferenczy Báni sokat vitatott Petőfi- szobra és a város szjiötténe’' Erkel Ferencnek portréja mellett számos művészeti alkotásban gyönyörködhet — gondozott, illő környezetben — a városnéző. A városon kívül a környék is sok látnivalót kínál. A gyulaiak kedvenc kirándulóhellyé fejlesztik, sőt üdülőteleppé alakítják Szanazugot, a két iCörös találkozásának festői körr>vákét. G ondűző, kellemes pihenést talál tehát az a jónéhány ezer ember, aki Gyulán kívánja eltölteni szabadságát, vagy akár csak néhány napot. Ezért szervezte meg immár harmadik éve a SZOT az intézményes üdültetést; ebben az évben turnusonként már 203 fővel, — egyelőre a két éve működő Park (a régebbi Komló) Szálloda szobáinak egy részét és a kemping faházikóit bérelve. De a fürdő közvetlen szomszédságában ott magasodik már a szeptemberben átadásra kerülő nyolc emeletes, 400 ágyas SZOT-üdülő épülete is, amely néhány hónap múlva még több dolgozónak szolgál kellemes, ideiglenes otthonul. Paál László Síppal, dobbal, Heteken át figyeltem őket, és gyönyörködtem a muzsikájukban. A Balaton déli partjának kiemelkedő pontjain — hol itt, hol ott — bukkantak fel. Fényes rézhangszsreiken megcsillant a napfény, csakúgy, mint az emberek tekintetén a meglepetés öröme. Jé, hát van ilyen? Ez a fajta álmélkodás csalt a közelükbe. Bevallom, nem rajongok túlságosan az amatőr fúvósokért. Már ami a felnőtteket illeti. Sehol annyi hamis szólamot, annyi öntelt hozzá- nemértást nem tapasztaltam, mint a különböző testületek, szervezetek műkedvelő fúvós- együtteseinél. Most azonban messziről megütötte fülemet a szólamok tisztasága, szép együíchangzá- sa, a fúvósmuzsikának az a biztonsága, amelyet csak hivatásos fúvós zenekaroknál tapasztaltam eddig. A népes gyermekzenekar a lellei park árnyas lombsátva alatt térzenét adott Egy ismert Kálmán-operettegyvele- get játszottak lelkesen és megkapó muzikalitással. Azután — sorban — indulókat, vidám gyermekdalokat, táncokat, népdairondókat Egy pöttöm, kéknyakkendős kisfiú és egy még pöttömebb kislány kiállt a zenekar elé, és olyan trombita,szó lót játszott a nálánál kis híján nagyobb aeneszerszámon, hogy a bácsik, nénik odavoltak a csodálkozástól. őszintén szólva: nehéz is volna ámulás nélkül hallgatni őket, elnézve arcocskájukat, ahogy belemélyednek a kottába és ahogy félszemmel oda-odapislognak a dirigensükre. A klarinétosok és a középhangszínű fúvósak között szinte csak kéknyakkendős kisdobosokat látni. A trombitások és a basszus hangszerek zenészei meg a vadászkürtösök jobbára piros- nyakkendős »-nagyok« már. Hátul a kisdob és a nagydob mellett három pöttöm kisdobos ... Karmesterük negyven év körüli pedagógus. Rajnai Henrik, ÉRDEKESSÉGEK a balatoni fürdőhelyek kialakulásáról A BALATON DÉLI OLDALÁN 1872-től kezdték feltölteni a mocsarat. Azóta fásítási, partrendező és egyéb, a vízzel kapcsolatos munkálatok minden évben szép számmal akadnak a partmenti községekben. Nagyjából erre az időre tehető a balatoni fürdőhelyek kialakulása is. »A déli részen kiterjedt bozótosokat (Somogybán »berekének hívják) láthatni. A Balatonnak 40 000 holdra terjedő mocsárja fonyódl, marcali és ormándi bozótnak neveztetik és ezekből Széchenyi, Jankovich és Festetich már többezer holdra menőt kiszá- ríttattak, de az egész posvány- ság kiszárítása a Sió vízének tökéletes szabályozásától függ.« Ezeket a sorokat Fényes Elek 1841-ben megjelent »Magyarország mostani állapot- ja ...« című munkájában olvashatjuk az 1872 előtti helyzetről. Csorba József somogyi főorvos 1857-ben írt könyvéA relativitáselmélet meg a siófoki telefonközpont Nagy érdeklődéssel készültünk — külföldiek, pestiek, siófokiak — Hofi Géza és Koos János július 28-i show- ■müsorára a siófoki szabadtéri színpadon. Jegyeinket megvettük előre. Annál nagyobb volt az elkeseredésünk, c "J- Jcor az előadás kezdete elutt egy negyedórával esni kezdett az eső, és a csepergés hamarosan kiadós záporrá növekedett. Ez több mint egy félóráig tartott. Amikor már oszladozni kezdtek a felhők, felhívtuk a szabadtéri színpadot, hogy megérdeklődjük, megtartják-e az előadást. A telefonközpont csak nagy későn jelentkezett, és akkor is csak anyit mondott, hogy viharszünet miatt nem adhatja a szabadtéri színpadot. Ez teljesen megnyugtatott mind- annyiunkat az előadás elmaradása felől. Másnap délután — mivel az összes hirdetések ezt az időpontot jelölték »esőnapként« — jelentkeztünk a szabadtéri színpadnál. Nagy meglepetésünkre közölték, hogy az előadást előző nap este megtartották. Sőt, azt is megtudtuk, hogy »csillagos ég alatt«. Tehát, amit a telefonközpont viharnak könyvelt el, azt a szabadtéri színpad csillagos égnek nézte. Vagy fordítva. Ezen csak az csodálkozha- tik, aki nem ismeri a relativitáselméletet. Aki viszont tanulmányozta Einsteint, az tudja, hogy ez így igaz. Mi is megtanultuk. A tandíj összesen 108 forint volt. (Hat iegy ára.) De megérte!.... E. P. ben is hasonló képet rajzol a somogyi Balaton-partról, de megemlíti, hogy a Kisfaludy gőzösnek négy »kiállója« van megyénk területén: Szántódon, Bogláron, Fonyódon és Keresztúron. Fényes Elek 1865-ös, a Dunántúlról írt ismertetésében is még mocsaras lapályként emlegeti a déli partot Lényeges változást az sem hozott, hogy a balatoni posta- út a mai műúttól beljebb egészen Balatonszemesig követte a parti sávot. (Ennek emlékét őrzi napjainkban a bala- tonszemesi Postamúzeum, az egykori lóváltó állomás istállója.) A balatoni postaút Szemesnél fordult el Szőlősgyörölc, Marcali, Iharosberény irányába Kanizsának. A fürdőhelyek kialakulása szempontjából az első lökést a Sió szabályozásán kívül a Déli vasút 1858-ban megkezdődött munkálatai jelentették. Ekkor keletkeztek az állomások, és ekkortól kapcsolódik be a déli part az országos vérkeringésbe. A Sió szabályozásának megkezdése több mint 125 éves. A siófoki múzeum névadója, Beszédes József mérnök (1787— 1852) szerzett a munka megindításánál hervadhatatlan babérokat. Beszédes József igazi reformkori polihisztor volt. 1813-ban kapta meg mérnöki d!plomáját, és széleskörű érdeklődésére jellemző, hogy népművészeti és filozófiai doktorátust tett. Ezenkívül foglalkozott irodalommal, zenével, nyelvészkedéssel, de fő munkaterülete a vízszabályozás és csatornázás maradt egész életében. A Sió munkálatai mellett terveket készített a Balaton vízszintjének leszállí- ására is. Munkáját 1847-ben a Sió- berki Társulat folytatta, a hatvanas évek közepén is dolgoztak még, és igen nagy munkát végeztek 1897-ben is. A Sió szabályozása teljesen csak a felszabadulás után fejeződött be. i AZ ELSŐ SOMOGYI FÜRDŐHELYEK is egy-egy érdekes eseményhez fűződnek. így pl. Balatonföldvár alapítása nagyban köszönhető Korányi Frigyes professzornak és családjának. Korányiék javasolták ugyanis a Széehenyi-csa- ládnak az igen szép helyen lévő, akkor még szinte pusztának számító helyen a fürdő létesítését. A Széchenyi-család megfogadta Korányiék tanácsát, és 1872-ben a Stefánia Yacht Club Kőröshegyen, a mai Földvár és Szántód környékén rendezett kirándulásával és zenés szórakozásaival kezdődött meg ott a mai értelemben vett »fürdőélet«. Maga a fürdőtelep azonban csak 1894-iben nyílt meg a nagy- közönségnek. Balatonberényben az első nyaralót 1882-ben építette a Hunyady-család. Berényben ebben az időben kezdődött el a parti sáv parcellázása is. Neves művészbarátok ajánlatára a Hunyady-család kis gőzhajót is vásárolt. Ez hetenként több alkalommal is kirándulásra vitte a Berénybe meghívottakat. Az első villa felépítésétől kezdve hamarosan szinte teljesen kiépült Bala- tonberény partvidéke, és az első világháborúig a déli part egyik leglátogatottabb fürdőhelye lett. SIÖFOK FÜRDŐHELYÉNEK keletkezését, illetve kiépülését tulajdonképpen a rómaiaknak köszönhetjük. Ugyanis a mai vasút mentén húzódott egykor az a zsiliprendszer, amelyet Galerius császár az i. u. IV. század elején építtetett a Balaton szabályozására, illetve lecsapolására. Ugyancsak Siófokra tervezte Beszédes József is a Balaton szintjét szabályozó zsilip megépítését. Ez és a vasútállomás felépítése jelenti tulajdonképpen a fürdőélet megindulását megyénk fiatal városában. Draveczky Balázs a pécsi gyárvárosi általános iskola politechnika és nyelvszakos tanára. A fúvószenekar — a hobbyja. Tőle tudom: az ötventagú úttörőfúvószenekar Tagjai Pécs I. kerületi általános iskoládnak tanulói; főleg gyárvárosi és bányászgyerekek. Tizenegy éve foglalkozik velük. A pécsi városi tanács támogatja, illetve két esztendeje évi 50 000 forintos költségvetéssel fenntartja ezt az get és különböző kisebb e*8- adási darabokat és dalokat, ha kell, nemzeti himnuszokat játszunk. Részben az úttörőmozgalom, részben a fúvószenekari muzsika lehetőségei nek a népszerűsítésére. És persze a magunk örömére is ... — És azok örömére, akfk hallgatják. Hogy lehetséges ilyen eredményeket elérni, milyen ze nepedagógiai módszer alkalmazásával ? — Kotta- és elméleti ismeretek, hangszertudás — kezdeúttörő együttest Mellesleg Csillebérc »házi« zenekara ők, csak a táborban most átalakítások folynak, így a nyár folyamán egy ideig a Balaton- parton turnéztak a Somogy megyei Tanács segítségével, öt szólistájuk van, huszonkettői tíz éven aluliak; a legidősebb tizennégy, a legfiatalabb alig múlt hat éves. Év közben általában kétszer két órát próbálnak, szólam és összpróbá- val együtt. — Hogyan kezdődött? A karmester eltűnődik: — Az első évben általában nem hitték... Mások szerint nem is lehetséges ilyen korban rézfúvósokkal tiszta hangzást követelni a gyerekektől. Én azért megpróbáltam. Egy bányászzenekar kimustrált hangszereivel. Rá egy évre tudtak egy indulót. Ezután már csak egy fontos feladatom volt: közösséggé tormáim őket... Azóta csináljuk. — Mennyi a repertoárjuk? — Ha egyvégtében magnón lepergetnénk, 120 perc volna. Tizenhét indulót, két egyveleti fokon. Ez az első. És persze az is, hogy mindig csak any- nyit vegyünk, amennyi nem szegi kedvét a gyereknek. Ha ráérez a közös muzsikálás ízére, akkor már szenvedélyesen szereti is, akkor már — az enyém... — Hogyan biztosítja az utánpótlást? — ötvenen játszunk és nyolcvanan próbálunk. Mindig. Ehhez persze megfelelő mennyiségű hangszer is kell. Az utánpótlás — próba közben — ott áll a többi mellett, és hallgatja. És tanul. Hangszert is, elméletet is. így biztosítható a folyamatosság. — ön boldog ember lehet... — Nem tagadom. Elértem, hogy a fúvószenekari kultúra gyerekeiméi is fejleszthető. Terjeszthetem és bizonyíthatom: lehetséges velük is tiszta hangzatokat produkálni. És elmegyünk a legapróbb községibe is. Mindenütt hirdetjük, ahol megfordulunk: csináljátok ti is ... Kérjétek a felnőtteket, a tanácsok, az üzemek, gyárak segítségét, muzsikáljatok ti is!... Wallinger Endre SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1969. augusztus 10. ß
