Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-09 / 183. szám

Fóliái árpád felszólalása a román pártkongresszuson A Román Kommunista Párt X. kongresszusán felszólalt Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra. A magyar nép szívélyes jókívánságainak átadása után többek között a következőiket mondotta. A Román Kommunista Párt X. kongresszusát különösen fontossá teszi, hogy közel esik abhoz a jubileumi évforduló­hoz, amely Románia felszaba­dulásának negyedszázados út­jára engéd visszatekinteni. Amikor a második világhábo­rú gigantikus harcaiban a Szovjetunió hősi hadserege szétzúzta a hitleri fasiszta ha­talom erejét, s a kelet-európai népek fasiszta rendszerei ösz- szeomlottak, népeink egymás után nyerték el függetlensé­güket és felszabadulásukat mind az idegen elnyomók, mind saját kizsákmányolóik uralma alól. A román nép, a többi néphez hasonlóan, élt a lehetőségekkel és pártja veze­tésével az elmúlt negyedszá­zad alatt lendületesen fejlődő szocialista ipart és- mezőgaz­daságot teremtett. őszintén kívánjuk, hogy eredményeiket újabb sikerekkel gyarapítsák és megbonthatatlan egységben a testvéri szocialista orszá­gokkal haladjanak tovább a kommunizmus magasztos cél­ja felé. A magyar nép is történel­me nagy eseményeinek év-, fordulóira emlékezik napja­inkban. Rövid idővel ezelőtt ünnepeltük a Magyar Kom­munisták Pártja megalakulá­sának 50. évfordulóját. Ebben az évben idéztük fel a Ma­gyar Tanácsköztársasággal kapcsolatos fél évszázaddal ezelőtti események emlékét. A népuralmat akkor a ma­gyar és a nemzetközi reakció eltiporta. Lenin ekkor ezt üzente a magyar kommunis­táknak: »Az első elvesztett magyarországi tanácsköztár­saság után jönni fog a győ­zelmes második.-« Ez a jóslat valósággá vált, s ennek 25 évfordulójára most készülünk. Pártunk, a munkásosztály, a magyar dolgozó nép támo­gatásának és bizalmának bir­tokában, a marxizmus—leni- nizmus eszméjéhez és a pro­letár internacionalizmus elvé­hez híven — a nép igaz szol­gálatának szentelve minden erejét — teljesíti küldetését Pártunk, mint forradalmi él­csapat, a magyar társadalom vezető ereje, világosan meg­határozott szocialista célok szolgálatában fejleszti a gaz­dasági irányítás rendszerét, a párt és a közélet demokratiz­musát, ösztönzi a tudományos és kulturális alkotó erőket, biztos gátakat emel a szemé­lyi kultusz visszatérésének bármiféle formája ellen, el­utasítja mind a dogmatizmus. mind a revizionizmus kísérle­teit és jelenségeit. A közelmúltban Moszkvá­ban tanácskoztak a világ kommunista és munkáspártjai­nak képviselői, őszinte meg­elégedéssel tölt el bennünket, hogy a hetvenöt testvérpárt — a korunk leghatalmasabb erejét jelentő kommunista mozgalom megtestesítői — egységünk erősítése mellett szállt síkra. A közösen kidol­gozott és elfogadott okmá­nyok ennek az egységtörek­vésnek történelmi jelentőségű tényei. Különösen fontosnak tartjuk, hogy a tastvérpártok magas szintű tanácskozása ki­dolgozta és jóváhagyta egy vi­lágos antiimperialista akció­egység hatékony programját. A kommunista és munkás­pártok tanácskozásán szerzett tapasztalataink újból megerő­sítették azt az alapvető igaz­ságot, hogy a testvérpártok fő céljai, világpolitikai törek­vései és alapvető érdekei egy­be esnek. De azonosak ellen­ségeink is, elsősorban az ame­rikai imperializmus és a nyu­gatnémet revansista mili tariz­mus, amelyek egyetlen pilla­natra sem mondanak le cél­jaikról: visszaszerezni az im­perializmus elvesztett pozí­cióit; aláásni az egyes orszá­gok szocialista rendjét; meg­akadályozni és elfojtani a né­pek felszabadító mozgalmát és függetlenségi törekvéseit. Az agresszió és a béke erői a szó legszorosabb értelmé­ben élet-halál harcot vívnak. Ennek is első számú frontja Vietnam, amely a Szovjet­unió és a többi szocialista ország internacionalista támo­gatását élvezve hősiesen küzd a vandál amerikai agresszió ellen. A vietnami nép ellen elkövetett bűntényért felelős, amerikai vezető körök és sze­mélyiségek homlokára ez a a gyalázat olyan szégyenbé­lyegét sütötte, amelyet a tör­ténelem kegye soha nem fog lemosni. A világ más békeszerető erőivel együtt küzdünk a kö­zel-keleti helyzet politikai ren­dezéséért, a nemzetközi impe­rializmus támogatta izraeli ag­resszió következményeinek tel­jes felszámolásáért. Támogatjuk a föld minden részén mindazokat az antiim­perialista erőket, amelyek harcban állnak a reakció erői­vel. Népeink alapvető érdeke, hogy kontinensünk minden haladó mozgalmával összefog­va megőrizzük Európa nyu­galmát és tartós békéjét, s e cél érdekében meghatványoz­zuk erőfeszítéseinket. Fontosnak tartjuk — a bu­dapesti felhívást aláíró más szocialista országokkal együtt r Államosítás Indiában Az indiai parlament felső- háza — »az államok tanácsa« — pénteken este jóváhagyta a 14 legnagyobb magánbank ál­lamosításáról szóló törvényja­vaslatot, s ezzel — mint a hírügynökségek megállapítják — nagyarányú politikai győ­zelmet biztosított Indira Gandhi miniszterelnök-asz- szonynak, a kormányon levő nemzeti kongresszusi párton belül dúló hatalmi harcban. Az államosítási törvényja­vaslatot a félsőiház egyhangú­lag hagyta jóvá, miután a ja­vaslattal szemben ellenzéki álláspontra helyezkedő jobb- szárny kivonult a parlament­ből .A döntés következtében az indiai bankok letétjeinek mintegy 85 százaléka kerül ál­lami ellenőrzés alá. (MTI) Nyugati diplomáciai lépés — az össz-európai értekezlet összehívását Az imperializmussal vívott világméretű harc fő erejét — amint a testvérpártok moszk­vai tanácskozása is megerősí­tette — a szocialista világ- rendszer alkotja. Ez történel­mileg óriási felelősséget je­lent. Ennek tudatában a mi pártunk és népünk is mindent megtesz, hogy a szocialista vi­lágrendszer állandóan erősöd­jön, gazdasági és katonai po­tenciálja szüntelenül növeked­jen. Ennek elengedhetetlen feltétele — megítélésünk sze­rint — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tevékenysé­gének korszerűsítése, a Varsói Szerződés erősítése és ütőké­pességének növelése. Internacionalista felada­tunknak tartjuk, hogy szünte­lenül erősítsük a Szovjetunió­hoz, annak Lenin alapította kommunista pártjához fűződő barátságunkat, mert e kapcso­lat segíti népünk törekvéseit. Történelmünk arra‘tanít ben­nünket, hogy a Szovjetunió jó­ban, rosszban a leghűségesebb barátja és önzetlen támogató­ja népünknek. A Magyar Szo­cialista Munkáspárt — mint eddig, úgy a jövőben is — erő­síteni és fejleszteni kívánja kapcsolatait és együttműkö­dését valamennyi testvéri kommunista párttal. Pártunkat és a magyar né­pet örömmel töltik el azok a sikerek, amelyeket önök elér­tek. A magyar kommunisták, a magyar nép továbbra is kész a két ország barátságának és együttműködésének erősítésé­re. Ezt internacionalista köte­lességünk és népeink közös ér­deke diktálja. Befejezésül megköszönte a meghívást és sok sikert kí­vánt a román népnek, pártjá­nak szocialista hazájuk építé­sében. Leérlékehék a francia frankot A francia minisztertanács pénteki rendkívüli ülése után közleményben jelentették be. hogy a kormány döntést ho­zott a francia frank leértéke­léséről. A frank új aranypa­ritását 0,16 gramm finom- aranyban állapítsák meg. A régi árfolyam 0,18 gramm fi­nomarany volt, a leértékelés tényleges mértéke — a dol­lárhoz képest 12,5 százalékos. A közlemény ismertetése után felolvasták Pompidou köztársasági elnök nyilatkoza­tát. »Hivatalba lépésem óta — hangoztatja a nyilatkozat — a pénz kérdését a legfonto­sabb és legsürgősebb problé­mának tekintettem. Miután beszámolót kértem pénzügyi helyzetünk minden vonatko­zásáról, arra a meggyőződésre jutottam, hogy a frank pari­tásának módosítása elkerülhe­tetlen. A józan ész azt tanácsolja, hogy a frankot arra az árfo­lyamra vigyük, amelyet a külföldi piacokon • végrehaj­tott határidő-üzletek ismernek el számára. így tehát csupán egy bekövetkezett tényt ve­szünk tudomásul. Chaban Delmas francia mi­niszterelnök pénteken este rádió- és televízióbeszédet mondott a frank leértékelésé­ről. Kijelentette, hogy az 1970-es költségvetést egyen­súlyba hozzák. Ä leértékelést azzal indo­kolta, hogy 1968 májusa óta csökkent a frank értéke. Giscard d’Easting gazdasági és pénzügyminiszter péntek esti nyilatkozatában közölte, hogy a leértékelés 12,5 száza­lékos. Rámutatott arra is, hogy Franciaország 1968 má­sodik felében átlag 500 mil­lió dollárt vesztett havonta, 1969 első felében pedig ha­vonta mintegy 200 millió dol­lár volt a veszteség. A pénzügyminiszter közölte, hogy továbbra is korlátozzák a hitelnyújtást. (MTI) Nixon és Kiesinger tárgyalásai Pénteken fejeződtek be Ni­xon és Kiesinger washingtoni tárgyalásai. A nyugatnémet kancellár két nap alatt két hi­vatalos megbeszélést folyta­tott. Nixon rendkívül szívélyes fogadtatásban részesítette a nyugatnémet kancellárt, aki­vel a jelentések szerint a ke­let—nyugati kapcsolatok kér­déséről, katonai problémák­ról és az európai biztonsági értekezlettel összefüggő ja­vaslatokról tárgyalt. Washingtonban pénteken közös közleményt adtak ki Nixon amerikai elnök és Kie­singer nyugatnémet kancellár tárgyalásairól, amelyek a dél­előtti — magyar idő szerint a délutáni — órákban fejeződ­tek be. A közlemény szerint a két államférfi »egyetértett abban, hogy megbeszéléseik rendkívül hasznosak voltak.« Mint a közleményből kitű­nik, az Egyesült Államok kon­zultálni fog szövetségeseivel a stratégiai fegyverrendszerek csökkentéséről folytatandó szovjet—amerikai megbeszélé­sekkel kapcsolatban. A két fél kifejezi reményét, hogy a Szovjetunió »konstruktív mó­don fog válaszolni a három nyugati hatalom — az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország — Nyugat-Berlinnel és a német kérdéssel kapcsola­tos kezdeményezésére. A közös közlemény végül tudtul 'adja, hogy »forró vona­lat« létesítenek a Fehér Ház és Kiesinger . bonni kancellári irodája között. A két állam­férfi állást foglalt az országaik közötti konstruktív együttmű­ködés folytatása mellett. Politikai megfigyelők sze­rint a stratégiai fegyverekről folytatandó tárgyalások és az európai problémák összekap­csolása Nixon részéről Bonn- nak tett engedmény. Kiesinger olyan nyugatnémet memoran­dumot hozott magával, amely szerint a leszerelési tárgyalá­sokon létrejött megállapodás­nak ki kell terjednie az Euró­pában levő középhatósugarú rakétákra is. Nixon és Kiesinger tárgya­lásai érintették a szocialista országoknak az európai biz­tonsági konferenciáról szóló javaslatát. Kiesinger washing­toni sajtókonferenciáján nem volt hajlandó érdemben állást foglalni erről. A kancellár egyébként a sajtókonferencián azt han­goztatta, hogy Bonn lépéseket tett Európában a feszültség enyhítésére, nevezetesen a ke­let—nyugati kapcsolatok meg­javítására, így például diplo­máciai kapcsolatot létesített Romániával és Jugoszláviával. Kiesinger szerint Bonn »kész újabb kezdeményezésekre«, de elutasította a Szovjetunió kez­deményezéseit. (MTI) Washington ismét kezdeményez Kínánál William Rogers amerikai külügyminiszter befejezte két­napos indonéziai látogatását, és csütörtökön az ausztráliai Canberrába repült, ahol az Bemutatkozott az új olasz kormány js Rumor olasz miniszterelnök péntek délelőtt bemutatta kor­mányát az olasz parlament­ben: előbb a képviselőházban, majd a szenátusban felolvasta 40 perces programbeszédét A kormány bemutatkozása előtt a képviselőház elnöké ismertette a kabinet listáját, amely a 25 minisztert és a csütörtök este kinevezett 55 államtitkárt sorolja fel. Az ellenzéki képviselők hangos közbekiáltásokkal tiltakoztak a keresztény- demokrata államtitkárok nagy száma ellen. A kizárólag keresztényde­mokratákból álló kisebbségi kormány programnyilatko­zatában Rumor hangoztatta, hogy a kabinetet támogatják a szocialisták és a szociálde­mokraták is. A kormány cél­ja: folytatni az előző, ugyan­csak Rumor vezette kabinet politikáját és előmozdítani a politikai helyzet olyan fejlő­dését, amely bizonyos idő múlva (Rumor nem jelölte meg az időhatárt) lehetővé te­szi a szocialisták és szociál­demokraták bevonását a ka­binetbe. Á legfontosabb feladatok között Rumor a munka tör­vénykönyvének, az egyetemi reform tervezetének, az adó­reform törvénynek és az álla­mi alkalmazottak javára fo­ganatosítandó intézkedések­nek jóváhagyását jelölte meg. Rumor pozitív véleményt adott az olasz gazdasági hely­zetről, noha elismerte, ag­gasztó, hogy a tőkék külföld­re távoznak és az árak emel­kednek. Rumor egy szót sem szólt a városrendezési reform­ról, viszont Lehel Miklós, az MTI tudó­sítója jelenti: A Figaro a német kérdésben a szovjet kormánynál tett diplomáciai lépésről kiadott hivatalos kommünikéhez fran­cia diplomáciai körök véle­ményét fűzi. E körökben hangsúlyozzák, hogy a három nagyhatalom diplomáciái lépése pusztán szóbeli jellegű volt, és nem került sor semmiféle szöveg átnyújtására. Pillanatnyilag inkább tudakozódásról van szó, és ezért megtagadnak minden jövendölést abban a vonatkozásban, hogy mi lehet a lépés következményeinek későbbi formája vagy a je­lentősége. összefoglalva tehát: a hár­mak csak egy kérdést tettek fel. A tárgyalások kezdésérői még sző sincs. (MTI)' Az egyhónapos válság után megalakult az új olasz kor­mány. Elnöke, Rumor, beszédet mond a szenátusban. Mel- 1< tte Aldo Moro külügyminiszter és Carlo Russo tárcanél- küli miniscz^y, Jfclefotó: AS—MII—KS) a munkanélküliség csök­kentésére új beruházáso­kat ígért, és azt mondotta, hogy a kormány nagyobb figyelmet fog fordítani Dél-Olaszország problé­máira. Ä közrend kérdésével kap­csolatban azt mondotta, hogy a kormány tiszteletben kíván­ja tartani az állampolgárok jogait, és óvni akarja az em­beréletet a szociális feszültsé­gek idején, hallgatott azonban a rendőrség lefegyverzéséről. Külpolitikai kérdésekről szólva a kormányfő hitet tett Itáliának a NATO-ban való részvétele mellett, s hangoz­tatta annak »védelmi« és »földrajzilag körülhatárolt« jellegét. Rumor a béke biztosíté­kának nevezte az agresz- szív katonai szövetséget. Szerinte erről tanúskodott Ni­xon amerikai elnök bukaresti látogatása is. Rumor azt állította, hogy a Varsói Szerződés térségé ben »az úgynevezett korláto­zott szuverenitás doktrínája érvényesül«, majd azt mondot­ta, hogy ennek ellenére a Nyugat konkrétan bizonyítot­ta, hogy folytatni akarja az enyhülési politikát. Ezekután kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy létrejöjjön — az Egyesült Államok részvételé­vel (!) — az európai bizton­ság és béke kérdéseivel fog­lalkozó értekezlet, és azt mon­dotta, hogy e nem könnyű és gyorsan meg nem valósítható cél elérése érdekében dolgozik az olasz kormány. Végül Rumor ismét kijelen­tette, hogy Olaszország támo­gatja Anglia közös piaci fel­vételi kérelmét. Az olasz képviselőház pén­tek délután megkezdte a vitát a kormánynyilatkozatról. A kormány többsége biztosított­nak látszik. Bizalmi szavazás­ra a képviselőházban előre­láthatólag hétfőn, a szenátus­ban a jövő hét vége előtt ke­rülhet sor. (MTI) ANZÜS-paktum értekezleté­nek keretében ausztráliai és új-zélandi kormánytisztvise­lőikkel találkozik. Csütörtökön a Canberrái saj­tóklubban Rogers részt vett egy díszebéden és nemzetközi kérdésekről, ezek között a Kí­nával kapcsolatos problémák­ról is beszé.t. Élmondotta, hogy kormánya »hamarosan« megint kezdeményező lépést tesz a_ Kínai Népköztársaság és az Egyesült Államok nagy­követi tárgyalássorozatának felújítása céljából. »Reméljük, a kínaiak is szívesen folytat­nák a dialógust akár Varsó­ban, akár egy másik kölcsö­nösen elfogadható helyen« — mondotta. Rogers szerint mindez nem jelenti azt, hogy Washington hajlandó lenne elfogadni Pe­king követeléseit, és azt sem, hogy állást foglalnának Kína és a Szovjetunió ellentétei­ben. Azt állította, hogy az Egyesült Államok csak »a kapcsolatokat akar.ia javítani, akár Kínával, akár a Szov­jetunióval, akár mindkettő­vel.« (MTI) BoíeiezeM a szovjet - kínai haiártáreyalások Pénteken Habarovszkban ejeződött a szovjet—kínai v ígyesbizottság 15. tanácsko­zása az Amur, az Usszuri. az Arguny, a Szungari folyók és a Hanka tó határmenti szakaszainak hajózásával kap­csolatban. A tanácskozásnak az volt a célja, hogy az 1951- es szovjet—kínai megál'apo- dás értelmében megvizsgálják az Amur-medence szovjet— kínai határ vizeinek 1969. évi normális hajóforgalmát bizto­sító gyakorlati kérdéseket. A vegyesbizottság szovjet és kínai részének elnökei szerződést írtak alá, amely­ben leszöge ték: A felek meg­egyezéses alapon az 1969-es hajózási idényben néhány in­tézkedést foganatosítanak az­zal összefüggésben, hogy ja­vítsák a hajózási 'feltételeket a fent említett vízi útvonala­kon. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a vegyesb^ottság következő (16-ik) tanácskozá­sát 1970-ben tartják kínai te­rületen. (MTI) SOMOGYI MBPLAP Szombat, 1MB. anpwtfw I

Next

/
Thumbnails
Contents