Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-08 / 182. szám
Miért fizethetnek többet? A TERMELŐSZÖVETKEZETI tagok és alkalmazottak rendszeres munkája az állami vállalatok termelő műhelyeiben különösen kiélezte a két szektor dolgozóinak bérfeszültségeit. A termelőszövetkezetek élelmes vállalkozói gavallérosan, néhol 3—5 forinttal is rálicitáltak az iparban szokásos bérekre, s ezzel magukhoz édesgették a szakmunkásokat, a segédmunkásokat; könnyen fizethettek egy-egy átlagos képességű szakmunkásnak akár 13—14 forintot is óránként, hiszen a termelőszövetkezet ennek az összegnek két-háromszorosát is megkapta a vállalattól. »Tőlünk a vállalat az egy forint órabéremelést is sajnálja, a vendégmunkásokért viszont 30—40 forintot is -fizet a tsz-nek óránként-“ — így panaszkodtak a helybeliek. A szóbanforgó 30—40 forintos óránkénti térítés — ezt persze a munkások nem tudhatják —, nem a vállalati béralapot, hanem a termelési költségek egyéb tételeit terhelt A bérköltségek- ugyanis a termelés más költségeinél Lényegesen szigorúbb ellenőrzés és szabályozás alá esik. MIÉRT FIZETHET a termelőszövetkezet többet a munkásoknak? — Ez a következő kérdés. A választ kezdjük azzal, hogy az állami vállalatok, a nyereség, a termelő- szövetkezetek a bruttó jövedelem növelésében érdekeltek. Vagyis eltérő a különböző szocialista szektorhoz tartozó üzemek érdekeltsége. A tsz-ek értékesítési árbevételeikkel (miután levonták belőle a felhasznált anyagok értékét, az állóeszközeik pótlására Szolgáló amortizációt) szabadon rendelkeznek. A bruttó jövedelemből eleget tesznek fizetési kötelezettségeiknek (például adót fizetnek), a fennmaradó részt viszont belátásuk szerinti arányban fordíthatják a tagok, az alkalmazottak munka szerinti díjazására, tartalékolásra, illetve a termelés bővítésére. Más fogalmazással: a termelőszövetkezetek jövedelem- szabályozása kötetlenebb, mint az állami vállalatoké, mert ez felel meg jobban a szövetkezeti tulajdonformának, gazdálkodásuk színvonalának. Mivel a termelőszövetkezetekben nincs bázisbér- színvonal-szabályozás, az alkalmazottak »kölcsönzéséért« kapott »bruttó jövedelemből« könnyűszerrel emelhették a bérmunkára átengedett tsz-al- kaknazottak bérét, a mező- gazdasági üzemnek még így is marad haszna a vállalkozáson. Nyilvánvaló a helyzet fonáksága, a gyári tsz-alkal- mazottak által okozott bérfeszültségek, főként erkölcsi, de részben anyagi kára. Az eset kapcsán — tegyük hozzá, helyesen — most nem a szövetkezetek bruttó jövedelemérdekeltségét számolják föl, hanem a tsz-ek és az állami vállalatok között kötött munkaerő-átengedésre vonatkozó visszás szerződéseket érvénytelenítik. AZ IRÁNYÍTÓ szervek egyébként állami támogatások, hitelek nyújtásával, keretszabályokkal és más módon megfelelően befolyásolják a tsz-ek személyi jövedelem- politikáját. Így a tsz-tagság jövedelme általában a végzett munkával arányban, a nép- gazdasági terveknek megfelelően alakul, lehetővé téve a mezőgazdasági termelés fokozását, a hatékonyság növelését. A lábodí körzet érdemes orvosa S emmel weiss emlékét idézi minden évben a »kiváló orvos« és az »érdemes orvos« címek odaítélése a magyar népegészségügyben és a tudományos kutató munkában kitűnő orvosoknak. Amikor néhány hete a miniszter átnyújtotta e magas elismerést, a gyógyító munka legjobbjainak csoportjában ott volt egy somogyi körzeti orvos is: dr. Pethss Róbert, Lábodról. Vera, „Maya“ és a többiek »Alig várjuk, hogy az új kollekció visszaérkezzen Pestről« — mondogatta találkozásainkkor Erdei Ferenc, a Kaposvári Háziipari Termelőszövetkezet elnöke. »Kíváncsiak vagyunk a véleményükre.« És a kollekció visszaérkezett. Egy gépelt levél kíséretében. Csak egy mondat a meleg hangú sorok közül: »El voltak ragadtatva az ízléses, egyszerű, tetszetős díszítőelemekkel ellátott ruhácskáktól.« És akik el voltak ragadtatva, az a Nőiruha Nagykereskedelmi Vállalat A ruhácskák pedig ott lógnak már a műszaki vezető irodájában. — Ez a siker kettős. Nemcsak a szövetkezetünk hímeve nő, hanem komoly elismerés lesz anyagiakban is. Akad megrendelő bőven. Bár egyelőre még csak a belföldi piac érdeklődik, de reméljük, a külföldi is megismeri majd — mondta várakozással telve a htsz elnöke. A műszaki vezető, Lucs Ká- rolyné egyben tervezője is az elismerést hozó lánykaruháknak. Nem a legjobb szó itt a tervező, találóbb volna, ha megálmodót mondanánk helyette. Hiszen ezekben a darabokban btt él a f antázia teremtő ereje is. A korszerű yester vagy pester anyagból készült ruhácskákon szívesen időzik a tekintet. A fazon modern, kissé emlékeztet a felnőttesre, de valóban csak annyira, ameny- nyire a kislány szereti utánozni öltözködésben a mamát Nehéz lenne kiválasztani, hogy melyik szebb, a kedves, Mintatérül eloszövetkezet — hiányosságokkal Ez év februárjában kötött megállapodást a Barcsi Járási Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, a ME- DOSZ illetékese, a heresznyei termelőszövetkezettel. Abban egyeztek meg, hogy az új rendelkezések értelmében munka- és balesetvédelmi szempontból mintatermelőszövet- ketté fejlesztik ezt a gazdaságot. Mi történt azóta, mit tettek ennek szellemében? Hogyan alakult a balesetek száma? — Ezekre a kérdésekre kerestünk választ A szövetkezetben Belovárecz Imre anyagraktáros látja el a munkavédelmi felelős feladatát. Elvégezte a tanfolyamot, tehát ismeri a balesetek előfordulási okait Rendszeresen tart oktatást a tagoknak, akik meghallgatják, aláírjál: a jegyzőkönyvet. És itt következik a furcsa fordulat: ha végigtekintjük az év eddigi hónapjait, igen szomorú baleseti statisztikát állíthatunk össze. A tavalyi egész évben előfordult tíz balesettel szemben — a kiesett munkanapok száma 112 volt — eddig már hét balesetet jegyeztek fel. A szalmalehúzásnál két asszony törte el a lábát. Az okot nehéz volna megtalálni, hisz évek óta ezt a módszert alkalmazzák. Hogy mégis történt két lábtörés, arra utal, nem lehet minden rendben! S ha alaposan vizsgálódunk, kiderül, néhány figyelmeztető szóval megelőzhették volna a balesetet. Figyelmetlenségből következett be a deszkafGrészelés- nél is a baleset. A lehullott forgácsdarabokat nem takarították el, s ez sajnálatos következményekkel járt. Az említett számadat elgondolkodtató. El lehetett volna kerülni ezt is? De mennyire! Ezek szerint a balesetek száma nemhogy csökkent volna, hanem — a tavalyihoz képest — emelkedett Munkavédelmi szempontból mintatermelőszövetkezetet kerestünk, és a fenti tényekkel találkoztunk. Bárhogy nézzük is, mindenképpen intő, figyelmeztető ez a helyzet, és ezek a tapasztalatok. A termelőszövetkezetnek is, az egyénnek Is érdeke, hogy minél kevesebb munkanap essen ki a termelésből. S nem elég az oktatást végighallgatni, csupán a formaság kedvéért, elsősorban saját magunk érdeke, hogy valóban az ott elhangzottak figyelembevételével végezze ki-ki a rábízott feladatokat. F. É. :;s,: A cifraszűr, a lánykaruhák és megálmodójuk... virágmintás hímzésű, rózsaszín alapú ruhácska vagy a kék alapú a gyöngyhímzéssel. — Sokféle, gyakran hétköznapi szempont is vezérel a tervezésben, amíg az ember véglegesen megformál egy ilyen kis öltözéket. Arra kell törekednem, hogy korszerű legyen a darab, de olcsó is. — Mióta foglalkozik ruhatervezéssel ? — Amióta varrók. Már gyerekkoromban is szerettem rajzolni. És amit kigondolok, azt szeretném, ha megvalósulna a varrógépen. Az előbb említett gazdaságossági szempont mellett maga az anyag is kordában tartja a formázó képzelet csapongását, mert fontos, hogy a ruha díszítése harmonikus legyen az anyagával... — Csak gyerekruhákkal foglalkozik? — A htsz készít kötött ruhát is. Jó néhány típust terveztem ebből is már. Itt van például a »Vera« vagy a »Maya«. Azt hiszem, nehéz volna választani, hogy melyiket szeretem jobban. Ruha tervek hevernek szanaszét az asztalon. Gyerekszoknyák, csinos kosztümök vázlatai... A divat ceruzavonalakban. Itt követik, és diktálják is. Hogyan? Most például a készülő új darabon. Anyaga még fekete papír, és rajta népies motívumok vörös kartonból kivágva. Igénylik a vásárlók a folklorisztikus árut, ezt kell tehát követni. És az irányítás maga az ötlet. A cifraszűr. Fekete alapon piros díszítéssel. Ezt a ruhadarabot még csak egy pécsi népművészeti boltban láttam, kék-fehér összeállításban. Ez a változat kissé meglepőbb és eredetibb is lesz. — Még egy ideig papíron marad. A megfelelő anyagot kell megtalálnom hozzá, hogy ne csak szép, de olcsó is legyen..: Tröszt Tibor Lakásán találkoztam vele, két rendelés meg egy »kihívás« között. A szoba hűvösében üldögélt ebéd után egy órányit, hogy erőt gyűjtsön a további munkához, amely időtlen, mint maga a hivatás: az emberek gyógyítása. Időtlen és időhöz köthetetlen. Éjszakát nappal ér, összetalálkozva a munkaidő szokványos köznapi fogalmában. Furcsa is azt mondanunk — idegenül cseng a szó — egy orvos hivatáskörében: munkaidő. Méhány hetes kivétel az évi rendes szabadság, s ezenkívül egy orvos életében láncolattá fűzi a munkaidőt a hippokra- tészi eskü. Hosszú láncolattá éveken, évtizedeken, egy életen át. Dr. Pethes életében immár több mint 35 esztendeje. A következő napon ünnepelték 60. születésnapját. Mit hozott, hogyan alakult ez a hat évtized? A pécsi orvosegyetem után a kaposvári kórházban alorvos, majd Ná- gocs, Kötcse, később — tíz év óta — Lábod a körzeti állomáshelye. Mindenütt szívesen dolgozott, mindenütt ragaszkodtak hozzá. Régi páciensei nemegyszer fölkerestek új működési helyén; hivatalos levelek hívták, visszavárták. A szociológia nélkülözhetetlen forrása a falusi orvos véleménye, mérhetetlen összehasonlító tény- és tapasztalat- anyaga. A körzet orvosa, aki évtizedekig járja a külső és belső településeket, megfordul csaknem valamennyi lakásban. Képes felmérni, közelről figyelni a magyar népegészségügy változásait, a falusi emberek életét — évtizedeken át Pethes doktor szerint — a népbetegségek felszámolásán, a fejlődés ismert eredményein kívül — az egészségügyi kultúra, a higiénia, a lakások belső tisztasága, a korszerű berendezése iránti igények növekedése a legnagyobb jelentőségű az utóbbi évtizedekben. Az ellátás, a gyógyító munka feltételei is jobbak ma már: asszisztens, védőnő és körzeti ápolónő segíti az orvos munkáját. Négyen végzik azt, ami magára, az orvosra hárult, nem is olyan régen még egy- Hogy mi a gyógyító munka gondja, nehézsége ma? Sok az érelmeszesedés, az asztmatikus megbetegedés öregeink között. És csal: gyógyszerrel — a páciens akarata, vagyis a szigorú diéták betartása nélkül — nehezen gyógyulnak. Szemlélet dolga ez is. Hiába szeretünk jól és alaposan táplálkozni. A nehéz, megerőltető kétkezi próbatételek időszakában ez rendjén is van — kell a kalória. Ám visszaigazítani, ha kevesebb a megterhelés, még nem megy; a megszokás követeli »jogait«, a túl zsíros ételekét. A családok nyolcvan százaléka ma is este főz meleg ételt, napközben száraz a koszt, és kevésbé változatos. Jobban, egyszerűbben kellene táplálkoznunk. Több tej, főzelék, gyümölcs — kevesebb lenne a magas vérnyomás... Mi a módja? Az egészség- ügyi felvilágosítás, a körzeti orvos megelőző, preventív munkája. Előadások, amelyekkel a tisztaságért való küzdelemben is sikerült eredményre jutni. L ábod nyerte meg tavaly Somogybán a »Tiszta falu« elismerő címet és a vele járó 30 000 forintos jutalmat a kürség fejlesztésére. S ebben a körzet egészségügyi dolgozóinak, dr. Pethes Róbert érdemes orvosnak a munkája is benne van. W. E. Együtt a szebb városért Mostanában sok szó esik a társadalmi munkáról az újságokban, az értekezleteken és a beszélgetések során. A társadalmi munkában az ember többet ad, mint ami a kötelessége. Bár az volna a jő, hogy ezt a munkát is kötelességként végeznék, hiszen Önmagunk, társaink, a közösség javát szolgálja. A társadalmi munkához tartozik például környezetünk széppé tétele, tisztán tartása. Ennek egyik formája, hogy parkosítunk, virágokat ültetünk, nem szemetelünk, és még nagyon sok apró dolog. Különösen az új lakótelepek környékén és a házak előtt van ilyen munkára szükség. A városi tanács a napokban levelet küldött a lakóknak, hogy óvják a nagy költséggel létesített parkokat. A legtöbb ember megértéssel fogadta ezt, és igyekezett kötelességének eleget tenni. A lakók között vannak, akik odaadó munkával igyekeznek megóvni és még szebbé tenni a parkosított részeket. Életükhöz szorosan kapcsolódik ez a munka. A Petőfi utcai új házak lakói között, de máshol is sok ilyen ember van. Ezek közé tartozik Alkonyt Aladár és Kanizsai István. Fáradságot nem ismerve hordják a földet a virágtartókba intetnek és öntöznek. Minden tettükkel a környezetet o„- dik, szépítik. — Az a baj, hogy nem ismerjük, mit terveznek még az épületek közelébe. Így nehéz a kezdeményezés, pedig ezen a nagy területen sok mindent tudnánk csinálni. Jó lenne egy-kél fát ültetni, a gyerekeknek pedig egy kis homokzót készíteni. Azért nehéz a gyerekekkel bírni, mert nincs hely, ahol játszhatnának, és így rámennek a füves részre. A legtöbb lakó megérti, hogy magunknak csináljuk mindezt. Ifözösen végezzük a munka nehezét. De oly nagy a lelkesedés, hogy a gyerekek is segítenek. A fiatalok többsége megérti, hogy vigyázni kell a virágokra. Persze vannak értetlen emberek is. Majd a szívünk szakad meg, amikor autókkal ráhajtanak a füves területre, vagy állványokat raknak rá, mert most utólag építik a kerítést. Ezek az emberek semmibe sem veszik a, mi munkánkat. — A tanács valóban sokat tett a kulturált környezet kialakításéért. Sok ember azonban nem törődik a közvagyonnal. Talán a példa hatására, már a többi ház előtt is öntözik és gondozzák a virágokat. Hozzánk már nem is jön az öntözőkocsi. Tudják, hogy itt nem hervadnak el a virágok. Nagyon szép volna, ha az ablakokba minél többen tennének virágokat, bár a virágtartók beszerzése elég körülményes. Azt kellene még sok emberrel megértetni, hogy ha valamit kapunk, akkor óvjuk meg, fejlesszük közös munkával, hogy még többet kapjunk. Ez mindkét félnek előnyös. Enyhítik a szállítási gondokat Csomagolás előtt Nem kötelezd írott jogszabály az autóközlekedési trösztöt, illetve vállalatait arra, hogy szerződésen felül is szállítson zöldséget és gyümölcsöt, tehát, hogy a mezőgazdaság váratlan megrendeléseit kielégítse. Ennek ellenére a gyakorlatban a KPM irányításával az autóközlekedés 'mindent megtesz a zöldségés gyümölcsszállítás problémáinak áthidalására. Gépkocsi - átcsoportosításokkal is segítenek: néhány dunántúli AKÖV vállalattól az utóbbi napokban 120—130 teherautót irányítottak át az ország déli. illetve délkeleti részébe. AZ AUTÖKER-né! föllelhető teherautókból 60 kocsit vett meg az autóközlekedési tröszt, i SOMOGY! NÉPLAP 1969. augusztus 8.
