Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-08 / 182. szám

Folytatta munkáját a Román Kommunista Párt X. Kongresszusa A Román Kommunista Párt X. kongresszusának második napján, csütörtökön plenáris ülésen folytatódott a munka. Több kongresszusi küldött felszólalása után a jelenlevő testvérpártok delegációi veze­A szónok rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Román Kommu­tőinek üdvözlő beszédei kö­vetkeztek. Felszólalt Katusev, az SZKP Központi Bizottságá­nak titkára, a kongresszuson részt vevő szovjet pártkül­döttség vezetője, akit a hall­gatóság nagy tapssal üdvözölt. nista Pártot az imperializmus és a fasizmus ellen, a mun­kásosztály eszméiért vívott több évtizedes közös harc fű­zi össze. Hangoztatta, hogy a két országot a Varsói Szerző­dés és a KGST keretében szövetségest viszony kapcsolja egymáshoz. A szövjet nép számára a román nép barát és fegyver­társ az új társadalmi rend­szer létrehozásának folyama­tában. Az SZKP küldöttségé­nek vezetője a továbbiakban aláhúzta a szocialista országok szerepét a nemzetközi fejlő­désben. Kijelentette: a szocia­lista világrendszer nagymér­tékben befolyásolja az egész emberiség fejlődését és döntő erőt jelent az antiimperialista küzdelemben. Kiemelte, hogy a szocializ­mus védelme a kommunis­ták internacionalista köteles­sége, és hangsúlyozta, hogy a szocialista világrendszer biz­tonsága szempontjából nagy jelentőségűek a Varsói Szer­ződés szocialista tagállamai­nak arra irányuló erőfeszíté­sei, hogy szilárdítsák védel­mi szervezetüket A szónok végezetül felolvas­ta az SZKP Központi Bizott­ságának a kongresszushoz in­tézett üdvözletét A küldöttek és a vendégek az üdvözlet fel­olvasását többször is hosszan tartó tapssal szakították fél­be. (MTI) Katusev beszéde K. F. Katusev, a Román Kommunista Párt X. kongresz- szusán részt vevő szovjet pártküldöttség vezetője üdvözlő beszédét mondja a kongresszuson. A képen, tőle balra: A Komán KP főtitkára, Nicolae Ceausescu. (Képtávírón érk. — AP—KS) Dél-Vietnam: Súlyosak az amerikai veszteségek Patolicsev a szovjet kereskedelmi kapcsolatokról Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter az Izvesztyijának adott nyilat­kozatában egyebek között kije­lentette, hogy a Szovjetunió az utóbbi esztendőkben sike­resen fejlesztette kereskedel­mi és gazdasági kapcsolatait Franciaországgal, Angliával, Japánnal, Olaszországgal, Ausztriával, Svédországgal, Finnországgal és más fejlett kapitalista államokkal. Patolicsev annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy ezek a kapcsolatok a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok között annál jobban és gyorsabban fejlődtek, minél inkább korlátozzák a NATO agresszív irányvonalát. Nincs kizárva, hogy az Amerikai Egyesült Államok — mon­dotta Patolicsev — végül is revidiálja álláspontját a hasz­nos kapcsolatok kifejlesztése érdekében a Szovjetunióval és a többi szocialista ország­gal. A szovjet külkereskedelmi íniszter szavai szerint a Szovjetunió külkereskedelmé­nek több mint kétharmad ré­szét a szocialista államokkal bonyolítja le. elsősorban a KGST-tagországokkal. Ezen kívül a Szovjetunió több mint 70 fejlődő országgal áll gazdasági kapcsolatban. (MTI) Létrehozzák a Safeguard rendszert A szenátusban megerősödött az ellenállás Elmaradtak a győzelmi nyi­latkozatok az amerikai sze­nátus szerdai szavazása után, mivel a kormányzat Safeguard ellenrakéta-programja csupán az elképzelhető legminimáli­sabb többséggel kerülte el a bukását. Az első, Margaret Chase Smith szenátomő által előterjesztett módosító javas­lat feletti szavazásban a 100 tagú szenátus pontosan 50—50 arányban oszlott meg, s a má­sodik, a Nooper és Hart sze­nátorok által előterjesztett módosítás sorsáról is csupán Smith asszony ellenszavazata döntött A szenátomő azzal Castro nyilatkozata Kuba és az USA viszonyáról Fidel Castro a Siempre cí­mű mexikói folyóiratnak adott nyilatkozataiban — töb­indokolta pálfordulását, hogy a Cooper—Hart javaslat in­tézkedéseit nem tartotta kielé­gítőnek, mivel a kísérleteket is feleslegesnek tekinti. A hajszálon 'múlt győzelem végeredményben lehetővé te­szi a kormánynak, hogy meg­kezdje a rakétarendszer kor­látozott kiépítését. A teljes program elvileg mintegy 11 milliárd dollárba kerül, szak­értők szerint azonban tényle­ges költsége meghaladja majd a 20 milliárdot. Az első évi program keretében a kormány 760 millió dollárt kap. részben a rakéták kifejlesztésére és a szükséges fegyverkísérletekre, részben a kilövőállások létesí­tésére, részben pedig a rend­szerhez szükséges radarberen- dezések és az első működő­képes rakéták telepítésére a program kezdetének kijelölt két támaszponton: az észak­dakotai Grand Forks és a montanai Malmstrom légitá­maszponton. A program teljes megvalósítását csak a hetve­nes évek végére tervezik. Az első két kilövőhely felszere­lését 1973-ra fejezik be. (MTI) „Harc a Hitéért Earápátüi»" Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártja csütörtökön több olyan határozattervezetet ter­jesztett elő, amelyeket a párt szervezetei a novemberre ter­vezett kongresszus előtt fog­nak megvitatni. A «-Harc a békéért Európá­ban« című dokumentum az európai biztonság alapvető kérdéseivel foglalkozik. Köve­teli Nagy-Britannia kilépését a NATO-ból; erőfeszítéseket sürget a NATO és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatá­sa érdekében. Síkraszáll a do­kumentum az összeurópai biz­tonsági értekezlet összehívása és egy kollektív európai biz­tonsági rendszer megteremté­se mellett. Ezzel összefüggés­ben hangsúlyozza, hogy el kell ismerni a második világ­háború után Európában kiala­kult határokat és a két német állam létét Végül hangoztatja, hogy Nagy-Britanniának nem sza­bad belépnie a Közös Piacba. (MTI) Az amerikai hadsereg és a saigoni rezsim légierejét Viet­nam egész, területén — észa­kon és délén — egyaránt sú­lyos veszteségek érték az utób­bi 48 órában. Miközben a saigoni ameri­kai főhadiszálláson az ameri­kai sajtótiszt éppen adatokat olvasott fel az újságíróknak arról, hogy három újabb he­likopter elvesztésével az Egye­sült Államok Vietnamban el­pusztított helikoptereinek szá­ma. (legalábbis a vezérkar be­ismerése szerint) 1253-ra emelkedett, s egy F—100 Su- persabre típusú vadászbombá­zó megsemmisítésével az ex- pedíciós hadsereg (ismét csak saját adatai szerint) immáron a 378. gépét hagyja roncsként a dél-viet"hami dzsungelekben, hatalmas robbanás döreje hallatszott a távolból. Kisvár I tatva közölték, hogy a Viet- cong (értsd a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány gerillaosztagai) levegő­be repítette a saigoni báb- kormányzat hadirepülő-iskolá­jának épületét. Később azt is bejelentették, hogy az iskola mellett levő másik ház is kártyavárként dőlt össze, s ócskavas lett há­rom katonai gépjárműből, amely a közelben parkolt. Nem végleges összesítés sze­rint holtan és sebesülten ösz- szesen 26 dél-vietnami kor­mánykatonát szállítottak el a helyszínről. Félő — közölték Saigonban —, hogy a romok alatt még többen lelték halá­lukat. Az eddigi nyomozás megál­lapította, hogy a hazafiak au­IVyilatkozat Nyugat-Berlin kérdéséről Az Egyesült Államok és Nágy-Britannia nagykövete, valamint Franciaország ügy­vivője szerdán és csütrötökön azonos tartalmú szóbeli nyi­latkozatot tett a szovjet kül­ügyminiszter-helyettesnél Nyu­gat-Berlin kérdéséről. Ezt kö­vetően a három nagykövetség közös sajtónyilatkozatot adott ki, amely szerint a szövetsé­gesek ».moszkvai nagykövetsé­geik útján lépést tettek a szovjet kormánynál, hogy ta­nulmányozzák a helyzet meg­javításának lehetőségeit Ber­linben és Berlin körül, vala­mint Németország két része között«. A sajtónyilatkozat hozzáteszi, hogy a kérdésről tanácskoztak a Német Szövet­ségi Köztársasággal is. (MTI) Nem várható haladás Párizsban A francia fővárosban csü­törtökön megnyílt a Vietnam­mal foglalkozó nemzetközi né­gyes értekezlet 29. teljes ülé­se. A tárgyalásokon- O alka­lommal sem várhaté haladás, mert — mint Xuan Thuy, a VDK küldöttségének fődele­gátusa az ülés előtt hangsú­lyozta — Washington válto­zatlanul támogatja a dél-viet­nami lakáj kormányzatot, s »szabad választásoknak« sze­retné feltüntetni az amerikai megszálló csapatok jelenlété­ben megrendezendő választási komédiát. (MTI) tón vitték az épület elé a robbantáshoz felhasznált töl­tetet. A megfigyelők felhívják a figyelmet arra, hogy az utób­bi időben a főváros területén ez volt a legmerészebb és leg- eredménysebb vállalkozás. Az előbbi dél-vietnami fej­leményekkel szinte egyidejű­leg közölték Hanoiban, hogy a vietnami néphadsereg lég­védelmi alakulatai Nam Ha tartomány területén elpusztí­tottak egy amerikai robotre­pülőgépet, s ezzel az Egyesült Államok légierejének immá­ron a 3313. gépe nem tért vissza felszálló támaszpontjá­ra Észak-Vietnamból. (MTI) bek között — foglalkozott Kuba és az Egyesült Álla­mok kapcsolatával. Élesen bí­rálta ?z amerikai imperialis­ták Kuba-ellenes blokádpoli­tikáját. Kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államokkal a kapcsolatok rendezése csak akkor lehetséges, ha az ame­rikaiak tiszteletben tartják a népek önrendelkezési jogát és lemondanak agresszív politi­kájukról. Kuba belső problémáit is­mertetve Castro hangoztatta, hogy most, miután nagy erő­feszítéseket tettek a mezőgaz­daság fellendítésére, elkezdő­dik az iparosítás folyamata. (MTI) Kiesinger Nixonna tárgyal Nixon a Fehér Ház kertjé­ben katonai pompával, 19 ágyúlövéssel fogadta nyugat­német vendégét. Üdvözlő be­szédében az amerikai elnök utalt a kelet—nyugati kapcso­latokra, az európai enyhülés keresésére, amelynek központ­jában — mint mondotta — Nyugat-Berlin áll. Nixon ki­jelentette, hogy az Egyesült Államok »büszkén áll barát­ként és szövetségesként az NSZK mellett«. Kiesinger vá­laszbeszédében kijelentette: reméli, hogy a három nyugati Szovjet küldöttség Csehszlovákiában hatalom új kezdeményezései a nyugat-berlini kérdésről foly­tatandó tárgyalásokkal kap ■ csolatban sikeresek lesznek. Nixon, az USA elnöke, csü­törtökön 85 perces megbeszé­lést tartott a Fehér Házban a nyugatnémet kancellárral. A tanácskozáson az Ameri­kai elnökön és a bonni kan­celláron kívül csak két jegy­zőkönyvvezető volt jelen, mi­vel Kiesinger is angolul be­szélt. A megbeszélés második felében jelen volt Henry Kis­singer is, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Ziegler, a Fehér Ház szóvivő­je nem■ volt hajlandó részle­teket közölni a megbeszélések tartalmáról. Kiesinger tárgyalásainak középpontjában — nyugatné­met közlés szerint — a kelet —nyugati kapcsolatok és biz­tonsági kérdések állnak. A megbeszélések napirendjét azonban nem tették közzé. A kancellár washingtoni útjával egy időben juttatták el a há­rom nyugati nagyhatalom — az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország — diplomá­ciai képviselői a szovjet kor­mányhoz emlékiratukat, ame­lyet a Nyugat-Berünről foly­tatandó tárgyalások ügyében ’.készítettek a bonni kormány­nyal egyetértésben. A nyugati memorandum elsősorban Nyu­gat-Berlin megközelítésével, illetve a város két része kö­zötti kapcsolat kérdéseivel tcalálkozó tárgyalásokat java­sol. Csütörtökön, magyar idő szerint az esti órákban, a nyugatnémet kancellár felke­reste Fulbriaht szenátort, a szenátus külügyi b’zottságá- nak elnökét, majd R ichard- sonnal, a távollevő Rogei-s külügyminiszter helvettesével és Laird hadügyminiszterrel tanácskozott. A nyugatnémet kancellár pénteken újból tárgyal Nixon­Csehszlovákia tíztagú szovjet katona! küldöttséget fogad, amelynek vezetője Jepisev hadseregtábornok (a képen balról a második). A szovjet delegációt a repülőtéren a Frantisek Bedrich (a képen jobboldalt, Jepisev mellett) vezette csehszlovák katonai küldöttség fogadta gtép távírón érkezett — TASZSZ—KS) nal és látogatásáról sajtókon­ferencián számol be. Kíesin- ger szombaton tér vissz« Borúiba. (MTIJ SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. ■——lm 8.

Next

/
Thumbnails
Contents