Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

4 jogról mindenkinek Mikor Jogos az önvédelem ? Az esetet közölték az új­ságok: az egyik vidéki vá­rosunkban néhány ittas fia­talember az utcán belekötött egy idősebb, testi hibás fér­fiba. H. József felszólította a garázda fiatalembereket, hogy hagyják békén az idős em­bert. Erre egyikük elgáncsol­ta, a többiek pedig ütlegelni kezdték H. Józsefet, aki zseb­késével igyekezett elhárítani a támadást. Az egyik támadó életveszélyesen megsérült. A bíróság megállapította a jo­gos önvédelmet, ezért H. Jó­zsefet felmentette. A Büntető Törvénykönyv ide vonatkozó 25. paragrafu­sa szerint »jogos védelemben az cselekszik, akinek cselek­ménye a közérdek vagy saját, illetőleg mások személye vagy javai ellen intézett, vagy azo­kat közvetlenül fenyegtő jog­talan támadás elhárításához szükséges«. Noha az idézett paragrafus teljesen egyértel­mű, a jogos védelem megíté­lése mindig bonyolult helyzet elé állítja a hatóságokat és az igazságszolgáltatás szer-, veit. Az önvédelem jogosságát annál is inkább tisztázni kell, mert számos emberölés let­tese így akar kibújni a fele­lősségre vonás elől. Rendőri szerveink két alap­vető körülményt vizsgálnak: 1. valóban jogtalan támadás elhárításáról volt-e szó, 2. fennáll-e az arányosság Az arányosság lényege az, hogy a jogos védelmi helyzetben alkalmazott magatartás nem lépte-e túl a jogtalan támadás mértékét. Leegyszerűsítve a dolgot: ha például egy idős almacsősz bottal támad egy életerős fiatalemberre, aki emiatt késsel leszúrja, nyil­vánvaló, hogy a fiatalember túllépte a jogos védelem ará­nyosságát, tehát nem számít­hat a bíróság felmentő ítéle­tére. A hatóságoknak termé­szetesen nemcsak az önvédel­mi eszközöket, hanem más részleteket is vizsgálniuk kell. A törvény ugyanis azt is ki­mondja: ha a tettes az ará- ■ osságot azért lépte túl, ‘ért olyan nagyfokú felindu- ' »ban vagy ijedtségben volt, ! így nem tudta felismerni a valóságos veszedelmet, a bün­A. VEINER - G. VEINER: tetést korlátlanul enyhíteni lehet. Az említett körülmények aprólékos földerítése a rend­őrség feladata. Viszont annak a végérvényes megállapítása, hogy jogos önvédelem tör­tént-e, már a bíróság hatás­körébe tartozik. Ebből kö­vetkezik, hogy azok, akik megvannak győződve ártat­lanságukról, sérelmesnek tart­ják, ha a rendőrség terhelt­ként hallgatja ki őket. Csak­hogy: kezdetben — a tények a’apos ismeretének hiányában — a rendőrség még nem tud­hatja, hogy kit terhel a fele­lősség. Sőt, amikor már az összes tények birtokában van­nak, akkor is csak valószínű­sítheti a jogos védelmet, a végső szó a bíróságé. Az önvédelem helytelen ér­telmezése, sajnos, néha önbí­ráskodáshoz vezet. Miután emberek élete, sorsa forog kockán, hat 'ságaink üldözik az önbíráskodás minden faj­táját. Ezért mindazok, akik túllépik egy esetleges táma­dás elhárításának jogos esz­közeit és arányait, a bíróság előtt felelnek tettükért. Mozaikiizem Somogyudvarlielyei Kedvező adottságok — Gépek Olaszországból Hat és fél millió forintot kértek a minisztériumtól Űj mozaikgyártó üzemet épít a Somogy megyei Ve­gyesipari Vállalat Somogyud- varhelyen. Az új üzem épí­tését az tette szükségessé, hogy a vállalat Kaposváron működő telepe nem tudja az igényeket kielégíteni: kor­szerűtlen volt, s fejlesztése akadályba ütközött. Somogy- udvarhely viszont több szempontból is kedvező lehe­tőségeket teremtett egy új üzem építésére. Egyrészt az­zal, hogy itt már működik egy betonelemeket gyártó ki­sebb kapacitású telep, más­részt helyben van a nyers­anyag, hiszen az itteni ka­vicsbánya hosszú évtizedekig biztosítja a szükséges alap­anyagot. Ezenkívül megfelelő munkaerő is rendelkezésre áll. S ami a termelési költ­ségek szempontjából sem kö­zömbös: az itt készült mo­zaiklapot könnyen el lehet juttatni bárhova. Az üzem létesítését első­sorban a somogyi igények te­szik indokolttá. Mielőtt az építését tervezték volna — mint azt Erdős Zoltán, a me­gyei tanács építési, közleke­dési és vízügyi osztályának vezetője elmondta —, fölmér­ték a megyei szükségletet. Az építőipari vállalatokon és a szövetkezeteken kívül meg­rendelőként jelentkezik már most is a TÜZÉP. Az építke­zés és a gépek vásárlása ti- zenhárommillió forintba ke­rül. Ennek az összegnek a felét a megyei tanács ipar- fejlesztési alapjából biztosít­ja, a másik felét pedig az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumtól kéri a megye. Ha ezt a támogatást is meg­kapják, akkor a jövő év má­sodik felében megkezdődhet a termelés. A gépeket Olasz­országból vásárolják, s ehhez már megkezdték az előzetes tárgyalásokat. A mostani beruházás ala­pot jelentene — éppen a megfelelő nyersanyag miatt — később egy poligonüzem építéséhez, s ez nagyban se­gíthetné a Nagyatád és Barcs körzetében jelentkező építési igények kielégítését. Hiszen a lakásépítéseken túl — a So­mogy megyei Tanácsi Építő­ipari Vállalat által előre gyártott elemekből készített tsz-istállóknál szerzett ked­vező tapasztalatok alapján — mód lenne a mezőgazdasági építkezések gyorsabb ütemű megvalósítására is. A most épülő üzem terve­zett kapacitása évente 240 000 köbméter mozaiklap. Ez ti­zenhárommillió forint értéket jelent, s mintegy tizenhatezer lakáshoz elegendő. Éjszakai víznyom Először az országban — A föld alá látnak Segít a műszaki egyetem Éjfélkor tartottak óraegyez­tetést annak a tudományos igényű vizsgálatnak a rész­vevői, akik hozzáfogtak Ka­posváron — az országban elő­ször — egy nagy jelentőségű víznyomás- és vízmennyiség­mérő akcióhoz. A gondos elő­készítés több órát vett igény­be. Az időegyeztetés azért volt fontos, mert mindennek pontosan az előre kidolgozott program szerint kellett történ­nie. Pontosan fél órával éjfél után — amikor a lakosság vízfogyasztása csaknem telje­sen megszűnt, kinyitották a mérővel ellátott csapokat. Er­re a célra a város különböző utcáit jelölték ki aszerint, hogy hol, milyen vezetékek vannak a föld alatt, milyen messze vannak a vizet adó kutaktól, és azt is figyelem­be vették, hogy a megfigye­lőhelyek milyen magasságban vannak. A Május 1. utca elején áll­tunk Horváth Tivadar főmér­nökkel, amikor megindult a víz. Két és fél atmoszféra nyomással ömlött az utcára egészen addig, amíg a többi négy nyitott csap miatt fo­kozatosan kisebb értékeket rajzolt a műszer a köralakú diagramra. Elindultunk, hogy amíg a vizsgálat tart, nyomon kö­Fénykép helyett Köznapi az én nevem: Ko- j vács János. Mélyen hangzik, | s nem lelni benne líraiságot. Pedig én már csalt azzal tu- > dók élni. Érzéssel, szenve­déllyel, naponta gyakorolt mozdulatokkal, szívós lábbal, jó szemmel, neszezéssel, örö­kös rácsodólkozással. Mindből kaptam, kapok már húsz éve. Nemsokára ötvenedszer vál­tozik tiltakozó, csupasz, ég­nek meredő karokká a fák megannyi ága. S ezt a lomb- javesztettséget szeretem a legjobban. Idestova hat éve lakom ebben a házban, kilo­méterekre a legközelebbi fa­lutól, Iharos erdejében. Látom, kérdezni altar. Azt szeretné tudni, hogyan let­tem erdész. Földre éhes ag­rárproletár volt az apám, én mégis farakodó lettem negy­venben vagy negyvenegyben. Később rakodókezelőnek osz­tottak be. Így állandó szívós­sággal ötvenhétben elértem, hogy erdész lehessek. Mit gondol, miért szeretem az er­dőt? Mert sétálni lehet ben­ne, vadra lőni? A kívülállók szerint csak ez lenne a dol­gom. Pedig becsületemre mondom, hetekig nem kerül kezembe a puska, mert egy­szerűen az idő rabja vagyok. De a magányé is. A csönd berögződik minden porcikám- ba, egy idő után már élni se tudnék nélküle. Hogy újra csak ezt a pályát választa­nám, az egészen biztos. Azért azt ne higgye, hogy minden gyönyörű itt. Kellene a csa­ládomnak, nekem is a vil­lany. Hiányzik a fény, a te­levízió,1;; sok már az asszo­nyomnak így a mosás is. Nap­pal a fakitermelés nem sok szabad időt hagy. Éjjel ol­vasok. Jókait szeretem a leg­jobban a romantikájáért A háborús témát kerülöm, ab­ból már kivettem a részemet. A csöndes, esős időt, ha egye­dül sétálhatok, mindig ün­nepnek érzem, az is marad. Az erdészet szakma, hivatás egyaránt. Érteni nem elég, érezni kell azt. Két lányomat már férjh z adtam, de a fiamban re­ménykedem. Szeretném, ha folytatná, amit majd abba­hagyok egyszer... Mészáros István Bevált a „kétszeres U Napjainkban egyre többet beszélünk a kétszeres ga­bonák térhódításáról. A kaposvári járásban az őszi árpa vetésterülete 1962-ig — a termésátlaggal együtt — emel­kedett. 1963-ban megjelentek a szövetkezetekben a nagy hozamú búzafajták és a kukoricahibridek. Ettől kezdve az árpaterület jelentősen csökkent, és a termésátlag sem érte el a kívánt szintet. Az akkori árpák nem voltak al­kalmasak az igények kielégítésére, mert törött a kalászuk, pergésre, dőlésre hajlamosak, fagyra érzékenyek voltaic. Érthető tehát, hogy a vetésterület csökkent. 1966-ban 11 595, 1967-ben 6578, 1968-ban már cs?k 3759 holdon ter­meltek árpát a tsz-ek. Ezzel szemben fokozatosan tért hó­dított a kétszeres. 1966-ban 2151, 1987-ben 7204, 1968-ban pedig már 9542 holdon vetették el. A nagyüzemi gazdaság igényeinek jobban megfelel ez a takarmány. A három év alatt 14,3 mázsáról 15,2 mázsá­ra emelkedett a holdankénti átlag. A kétszeres tehát — amelynek zömét a búza adja — beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. A kedvezőbb betakarítási lehetőségek, a magasabb terméshozam, a jó érési ideje miatt a korszerű vetésforgó kialakítását is segíti. Ezek a tapasztalatok fo­kozzák a termelési kedvet. Az elmondottak igazolják, Hogy szövetkezeteink szün­telenül keresik azokat az utakat, módokat, melyekkel eredményeiket a leghatékonyabban fokozhatják. Néhány gazdaságban ma már azon is tanakodnak, hogy nem len­ne-e célszerű a takarmánybúzák területét bizonyos mér­tékig növelni a kukorica rovására. Ennek eldöntése kö­rültekintő vizsgálódást, gazdasági elemzést kíván. Várha­tó, hogy a már bevált fajták mellett új fajták is helyet kapnak a termelésben. A jelenlegieken kívül — Etoil, San Pastore, Autonómia — számításba jönnek a nagy hozamú Pannónia és a Bácska búza fajták ki. vessük, hogyan dolgoznak az ellenőrzési pontokon. A főmérnök a mérések je­lentőségéről beszélt: — A Műszaki Egyetem víz- gépészeti tanszékének segítsé­gével, közösen végezzük ezt a munkát Az adathalmazt is az egyetem dolgozza fel, és utána olyan fontos műszaki kérdésekben láthatunk tisz­tábban, mint a vízvezetékek különböző keresztmetszetéből adódó nyomásproblémák, eset­leges helyi vízhiányok stb. Megmutatják a számok azt is, hogy hol lesz szükség veze­tékcserére a hálózat korsze­rűsítése során. Egy óra harminc perckor indult a sántosi vízmű. A vá­ros tizenegy pontján új, so­katmondó adatok kerültek a vizsgálati lapokra. Korábban tizenkilenc köb­méter víz ment át az ellen­őrzött csapokon, az új kutak belépésével azután még ér­zékletesebben megmutatko­zott, milyen változásokat je­lent a vezetékben a megnö­vekedett nyomás. Hajnali fél háromkor a császárréti vízműhöz kanya­rodott be a gépkocsi. Egy kapcsolás, és tovább növelik a víz nyomását. Három óra harminc perc­kor megtelnek a vizsgálati lapok, több száz adat került fel Kaposvár vízhálózatáról. Elzárják az ellenőrző csapo­kat, befejeződött az ország első, mindent átfogó hidrauli­kai vizsgálata. Ezer köbmé­ter víz és egy szakemberek­ből álló brigád éjszakai helyt­állása volt az ára az újsze­rű mérésnek. Az eredményre pedig még várni kell, amíg a Műszaki Egyetemen pon­tosan feltérképezik megye- székhelyünk vízvezeték-háló- zatái.ak összes jellemzőit, és gyakorlati tanácsokkal szol­gálnak majd a korszerűsítés- í ez is. N. J. Metró-építés A metró-építők hozzálátnak a Moszkva téren is az állomás kialakításához, s ez megkö­veteli a tér részbeni átalakí­tását, rendezését, mert az ál­lomás felszíni kijárata az úgynevezett gomba-épület he­lyére kerül. Az építők már felvonultak és átalakítják a Zugligetet és Hűvösvölgy felé haladó villamosok Moszkva téri hurokvágányát. A gom­baépületet még az idén le­bontják és megkezdik a fel­színről a mozgólépcsők ferde- a tagút jának építését. NYOMC .' V j£i • ■ / ■ >ZAS : MAGANU BYBEN © — Száz éve várlak — dör- tr.pgi mérgesen Tyihonov, mi­közben beszáll a kocsiba. — Te jó ég, Vászja, hogy nézel ki? Bőrhólyag nőtt az ujjai- don a dominótól!... — Nincs valami jó kedve ma — mosolyog Vászja. — Pedig velem még sehonnan nem késett el. A Bajkál Szálloda előtti autóbuszmegállónál Sztasz le­mérte magának a távolságot: hatvanhat lépés egyik lám­pától a másikig. A járdán lépkedett, időnként leverte cipőjéről a havat, szeme sar­kából a járókelőket figyelte. Mégiscsak furcsa: három nap alatt kétszer járt itt az is­meretlen fiatalember. Aligha véletlenül. Megvan rá a le­hetőség, hogy harmadszorra is felbukkanjon. Nem lenne rossz. Minden a helyére ke­rülne. Természetesen nprn elég elcsípni. Be is kell bi­zonyítani, hogy ő a tettes ... Az autóbuszmegállónál már gyülekeztek a várakozók: kö­zépső ú asszony kisgyerekkel, két iskoláslány, két katona. 20 óra 26 perc. A síkos asz­falton csúszkálva, nehézkesen fékez az autóbusz. Gavrilenko járata. Csikorogva nyílik a hátsó ajtó, az utasok gyor­san felkapaszkodnak. Kész, mehet. Tyihonov ismét egye­dül maradt a farkasordító hidegben. A következő kocsi Gyemidové. Azzal kell jön­nie. Mert ha nem, mi a fe­nének fagyoskodik itt? A ház sarka mögül tagba­szakadt férfi bukkan elő. A megálló felé megy. A követ­kező busz Gyemidové. Tyiho­nov már nem fázik. A férfi már itt is van a megálló táblája alatt. Magas prém­sapkát visel. A kabátja fehér a hótól, ölenne az? Az is­tenfáját, ebből egy fél méter a kucsma! Tyihonov :opog, fázik a há­ta, a lába. Nagyon hideg van. Apró termetű, széles vállú rendőrhadnagy tűnik fel kéz a kézben egy csíkos bundás lánnyal. Néhány másodperc, és itt van Gyemidov, a gya­núsított meg sehol. A sarkon valóban feltűnik a busz. Egy férfi integet a vezetőnek, hogy várjon egy percet. Lé­lekszakadva rohan, bőrkabá­tot visel. Tyihonov látja, ahogy Gyemidov gondterhel­ten csóválja a fejét. Találko­zik a tekintetük. Nem, ez sem ő. Az autóbusz már jó fél percig áll. A férfi beszáll, az ajtók becsukódnak. Tyiho­nov alig hallhatóan dünnyö- gi: »Várj még egy percet! Jönnie kell.« Gyemidov min­dent ért. Az autóbusz remeg, jár a motor. Gyemidov vár, de sokáig nem várhat. Tyiho­nov vállat von, az autóbusz elindul: menetrendje van. Tyihonov tovább toporog. Végül is a »Nyakigláb«, ahogy Sztasz magában elnevezte, nem kötött szerződést az Au­tóbuszüzemmel, miszerint csakis Gyemidov kocsiján hajlandó utazni. Egy alig lát­ható lyuk a kardigánban, a kötés meg sem sérült. Nagyon fájhatott... Vagy azonnal el­vesztette az eszméletét? Nem, aligha. Hiszen húsz lépést tett még. Futott volna? Nem. Jev- sztyignyejeva és Latina azt állítja, hogy ment Lassan ment. Némán esett össze, egyetlen heves mozdulat nél­kül. Még egy autóbusz. S még egy. A szálloda étterméből spicces .társaság indult kifelé. Mellette mennek el. Tyihonov megtudhatta, hogy a krasz- nojarszki rablóhús páratlan a földkerekségen, Nyefedovát pedig így is, úgy is megfúr­ják. Ha nem a főosztályon, akkor a minisztériumban ... 13. PÉNTEK A nehéz, bronzveretes kapu kelletlenül kinyílt, és a »Szol­gálati bejárat« feliratú tábla azonnal elvesztette mágikus megközelíthetetlenségének lát-) szatát. ) — Kit keres? — kérdezte? a méltóságteljes, fehér pofa-J szakállas portás. i — Liberdej Gordeicsot —f mondta Tyihonov. A portás? ugyan nem értette — nem is? érthette — a nevet, de visz-1 szakérdezni nem akart. AÍ lépcső felé mutatott. Tyiho-J nov meg sem áll a II. eme-) létig. A hosszú folyosóra) tömérdek ajtó nyílt, de Sztasz viszonylag könnyen megtalálta az »Inspektor« feliratot. Az ajtó azonban zár­va volt. Tyihonov megpróbál­ta lenyomni a kilincset. A fo­lyosón takarítónő jelent meg vödörrel, keiével: — Miért rángatod, fiacs­kám? Zárva van! Marianna Ivanovna süteményért ment. Mindjárt jön. Ülj le, várd meg! Tyihonov leült a vörös bár­sony díványra, és nézegetni kezdte a színészek falra erő- ? sített fényképeit. Vele szem-* ben jól sikerült felvétel: »A Kabard—Balhas Autonom Szovjet Szocialista Köztársa­ság érdemes művésze, K. M. Sztavickij, Luxemburg gróf­jának szerepében«. (Folytatjuk) Növényvédelmi tájékoztató Rajzik a kaliforniai pajzstetü Megkezdte rajzását és to­jásrakását az amerikai feliér szövőlepke második nemzedé­ke. Tojáscsomóit a fák leve­leire rakja. A világoszöld szí­nű tojások kelése augusztus 3-a után várható. A lárvák hernyófészket készítenek, s bábozódás előtt szétmásznak. Igen erős fertőzés várható kü­lönösen a megye északi ré­szén, a Balaton-parton. A vé­dekezés kötelező. Vegyszeres pusztításukra használható: Hungária DL—40 0,3; Ditrifon 0,2; Fiiból E 0,3 százalékos permetleve. A Hungária DL— 40 nem alkalmazható a Bala­ton 1 kilométeres körzetében. A Holló 10 egyszázalékos ol­data csupán útmenti haszon­fák védelmére, szintén távol a Balatontól használható. A kémiai beavatkozást körülte­kintően kell végezni, figye­lemmel kell lenni a szerek várakozási idejére. Károsít a burgonyabogár má­sodik generációja. A védeke­zést mielőbb el kell végezni. Javasolt szerek házikertben: Fiiból E 0,5; Ditrifon 0,2; Se- vin 0,2; kizárólag nagyüzem­ben fmidan 0,3; Dimecron 50 0,1; Dimecron 100 0,03; Ultra­cid 0,1; Birlane 0,15 százalé­kos oldata. Holdanként leg­alább 300 liter permetlevet kell kijuttatni, egyenletes el­osztásban. A felsorolt szere : keverhetők a burgonyavész el­len hatásos készítményekkel. A megye egész területén rajzik a kaliforniai pajzstetü. Lárvái nagy veszélyt jelente­nek a gyümölcsre, melyen megtelepedve ún. lázfoltoknt okoznak. Ellene a védekez-s kis- és nagyüzemben egyaránt kötelező. Mozgó lárva ellen alkalmazható a Nikotin 0,1— 0,2 (1 százalék káliszappan hozzáadásával), majd a Wolx - tox Sp. 30 0,5; Sevin 0,2; nagyüzemben Phosdrin 0,1— 0,2; Tinox 0,1; Intration 0.05; Parathion 0,2: Ekatox 0,2: Di­mecron 50 0,1; Dimecron 100 0,03; Gusathion 0,2: Ultracid 0,1 százalékos oldata. Erősödik az őszibarack és a szőlő lisztharmatferiőzése. A kórokozó ellen kéntartalmú szerekkel lehet védekezni, Az esetleges mérgezések megelőzése végett fokozott fi­gyelemmel kell kiválasztani az alkalmazásra kerülő növény­védő szert, hogy az előírt vá­rakozási idő betartható legye«. i SOMOGYI NÉPLAP 3SÄ. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents