Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

Jövőbe mutató összevonás Bogláron Tudomány és társadalom S^Rtlunklifll kis híján hét évti- zt el, elég idő ahhoz, he. -on állíthassuk: a XX. százau a szocialista társadal­mi foradalom és a technikai- tudományos forradalom évszá­zada. Nem véletlen, hogy a kettő egybeesik. Ha valamire nagy szüksége van. az emberi­ségnek, a korszak igényei ki­kényszerítik, a történelemtől a kielégítésükre szolgáló eszkö­zöket A mai világnak szüksé­ge van a szocializmusra, és a szocializmus csak a tudomá­nyos-technikai forradalom vívmányainak segítségével hó­díthatja meg a világot. Azok a roppant ellentétek, amelyek társadalmi osztályok, országok, sőt ma már világrészek között feszülnek, végső soron mind szükségből, hiányból fakadnak. Feloldani az ellentéteket, meg­oldani az emberiség problé­máit világpusztító háború nél­kül csak újfajta, szocialista tí­pusú társadalmi berendezke­déssel lehet, és az ellentétek forrásául szolgáló tömegköve- teléseket kielégíteni csak azok­nak az erőknek a felhasználá­sával sikerülhet, amelyeket a tudomány juttat el az ember számára. Ahhoz pedig, hogy a tudo­mány ne az emberiség fenye­gető veszedelme, hanem a tár­sadalom áldása legyen, megint csak a tudományok, a társada­lomtudományok segítsége szükséges. Az a tudományág, amely az emberiség békéje, boldogsága és haladása feltéte­leinek megteremtésével foglal­kozik, a marxizmus—leniniz- mus, maga sem lehet meg a többi tudományág fejlődése, eredményeinek állandó szám­bavétele nélkül. Annak a párt­nak, amely a marxizmus—le- ninizmus alapján arra vállal­kozott, hogy a haladás útján a szocializmushoz vezeti el a nemzetet, a mi korunkban kü­lönös figyelmet kell fordíta­nia a tudományokra. Manap­ság a politika sem lehet meg a tudomány nélkül, és ami a legfontosabb: megfordíthatat­lan sorrend, hogy a politikát kell a tudományos igazságra építem és nem a napi politiká­nak kell alárendelni a tudo­mányos kutatásokat. De az a tudomány sem ér semmit az emberiség számára, amelynek művelői nem érzik kötelessé­güknek a nép, a gazdasági és társadalmi haladás szolgálatát. Mindezt fontolóra vették most, amikor az MSZMP Központi Bizottsága megtárgyalta a ma­gyar. tudomány helyzetét, és határozatokat hozott tudomá­nyos életünk fejlesztésére. a tudo­mány és társadalom kapcsolatáról lényegében a következőkben foglalható össze: marxizmus— leninizmus, mint tudományos világnézet és munkamódszer csak egy van, de ennek lénye­ge, hogy biztosítja a kutatás, a tudományos viták, a problé­mák különböző megközelítésé­nek szabadságát. A kommu­nisták a politikát hosszú tá­von, stratégiailag, a tudomá­nyos elemzések és vívmányok eredményeire ^építik, de nem rendelik alá a tudományt a napi politikának. A pártszerű­ség a tudományban azt jelen­ti, hogy a tudós járuljon hoz­zá a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, a pártvezetés a tudományban azt jelenti, hogy a párt felkutatja és megjelöli a tudomány számára a társa­dalom igényeit, de nem írja elő azt, hogy a tudósok mi­lyen következtetésekre juthat­nak ez igények kielégítése te­kintetében. A társadalom fel­adata a tudománnyal szemben, hogy lehetőségeihez képest biz­tosítsa a kutatómunka anyagi és egyéb feltételeit, a tudós feladata a társadalommal szemben, hogy ezeket a lehe­tőségeket legjobb tudása sze­rint az egész társadalom javá­ra használja fel. Rövidlátás lenne azt kö­vetelni a tudósoktól, hogy csak olyan témákkal foglalkozzanak, ame­lyek közvetlenül és nyomban hasznosíthatók egy üzemben, az egészségvédelemben vagy a mezőgazdaságban. Alapkutatá­sok, elméleti munka nélkül nincs gyakorlati eredményeket hozó tudomány. De az sem le­hetséges, hogy szakadék tá­tongjon az ország égető szük­ségletei és a tudósok kutató­munkája, erőfeszítései között. Legfőbb ideje, hogy — a párt tudományra vonatkozó határo­zata alapján — a helyi köz- igazgatási és társadalmi szer­vek számvetést készítsenek ar­ról, milyen tudományos erők találhatók területükön, milyen módon használhatnának azok a folyó problémák megoldá­sában, hogy lehetne hasznosí­tani eddigi eredményeiket, elősegíteni tevékenységük koordinálását stb. Nálunk gyakran előfordul, hogy értékes munka folyik kü­lönböző tudományos műhe­lyekben, sokszor egymással párhuzamosan, és e munka hatékonyságát megsokszoroz­hatnánk pusztán azzal, hogy összehangoljuk ezek tevékeny­ségét, elősegítjük, hogy tudja­nak egymásról és együttmű­ködhessenek. A tudomány te­rületén is nagy visszahúzó erő a hatalomvágy, a hiúság, a monopóliumra való törekvés, a maradiság — hiszen emberek dolgoznak itt is. Szembeszállni ezzel, türelmesein, de határo­zottan összefogni, hasznos csa­tornákba terelni, termékeny- nyé tenni a tudományos erő­feszítéseket, ez is a társada­lom kötelessége a tudomány iránt. Mi kimondtuk, hogy a kul­túra nem áru, azt egész né­pünkhöz kell eljuttatni, nem­csak azokhoz, akik meg tud­ják azt fizetni. A tudományra kimondtuk, hogy az bizonyos fokig ideológiai kérdés, de az ideológia nem reklám, ame­lyet kész határozatok, már ki­alakult helyzetek propagálásá­ra lehet felhasználni. De ép­pen azért, mert a tudomány ideológia is, világnézeti kérdés is, a tudományt is segítségül kell hívnunk az idegen ellen­séges ideológiák elleni küzde­lemben. Elsősorban a társada­lomtudományra áll ez, ez se­gíthet a legtöbbet a hamis ideológiák leleplezésében. Ám nemcsak a tudósok, hanem a propagandisták, pedagógusok, társadalmi szervek feladata, hogy merítsenek a tudomány forrásaiból, és vigyék azt el a tömegekhez. A mi isfsdatunk, ségesebb, közvetlenebb kapcso­latot teremtsünk a tudomány és a 'nép között: ez az igazi népnevelői munka ma. P. I. A kertészeti szakemberképzés megalapozása M a írnak alá Balatonbog- láron egy fontos átadá­si okmányt. Eszerint — a megyei tanács vb határo­zata és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­mal történt megegyezés alap­ján — szeptember 1-től a Ba- latonboglári Mezőgazdasági Szakközépiskola a szakmun­kásképző iskolával közös igaz­gatással (a MÉM főhatóságá­hoz tartozó) általános kerté­szeti szakközépiskolaként mű­ködik a jövőben. Mit jelent ez a változás’ A szakközépiskola az álta­lános iskolával közös igazga­tás alatt állt, és a Művelődés- ügyi Minisztériumhoz tartó zott. Eddigi hat éve alatt a korszerű szakmai képzés fel­tételeit semmilyen vonatko­zásban nem sikerült biztosí­tani. Néhány száz méterre az itt működő mezőgazdasági szakmunkásképző épületében viszont a legkorszerűbb mód­szerekkel, laboratóriummal és szemléltető eszközökkel folyt az oktatás, lényegében azonos területen. A szakközépiskola és a szakmunkásképző össze­vonásával egységes képzési lehet biztosítani. Ugyanakkor mind a szakközépiskolai, mind a szakmunkásképzés arányát az igényeknek megfelelően alakíthatják ki a megyében. Az új intézmény feladata, bogy a kertészet területén a termelési folyamatokban jár­tas, a berendezéseket, a ter­melőeszközöket jól ismerő szakembereket képezzen, hogy előkészítse a tanulókat a technikusi minősítés megszer­zésére, illetve a felsőoktatási intézményekben való tovább­tanulásra. A végzett tanulók a legkülönbözőbb munkakö­rökben dolgozhatnak. Kerté­szeti üzemekben, vállalatok nál, termelőszövetkezetekben lehet belőlük kertész, brigád­vezető, telepvezető, beosztotl üzemgazdász, illetve elhelyez­kedhet a végzett tanuló áru- szakértő-áruátadó, dísznö­vény-, gyümölcs-szőlő- vagy zöldségtermesztő szakmunkás­ként is. Egyszóval a megye középfokú kertészeti szakem­berszükségletét hivatott ki­A Új városközpont épül Veszprémben A nyaklánc Volt idő, amikor csodálkoz­tunk. Igen. összecsaptuk a kezünket, és vagy mondtuk vagy gondoltuk: nahát, mi­csoda viselet! Megálltunk, megfordultunk a t különc módon öltözködő után — és mindenre gondoltunk, csak arra nem, hogy eljön az idő. amikor már egyáltalán nem fogunk csodálkozni. Az ég ad­ta világon semm-in sem cso­dálkozunk. Miért? Mert olyan töme­gével zúdultak ránk a várat­lan meglepetések, hogy in­kább választottuk a legegy­szerűbb megoldást, a beletö­rődést, mondván: hiába, ez ilyen kor. És már nem tűnik fel a »miniszok« (szoknyá­nak régen nem nevezhető) a bő bugyogó, a rojtos ujjú mg, a cipőtlen mezítláb, a fiúk akár kontyba is fésülhető, dauerolt, festett haja, a pity- ke, a csipke, a flitter és a mindenható tudja miféle ka- catok. Érzéketlenül nézzük őket a tévében, megyünk el mellettük az utcán. »Hiába, ez ilyen kor«. Beletörődtünk. Nem csodálkozunk. Nem le­pődünk meg. ha arról érte­sülünk, hogy rövidesen a fér­fidivat a női szoknya lesz, a női divatban pedig egyed­uralkodóvá válik a hosszú nadrág. Ez lesz. Na és? Már nem csodálkozunk. Mindez pedig eszembe ju­Címé!keM$ek tott, mikor a minap szembe jött velem az utcán egy fia­talember. Kanárisárga inge kigombolva, alatta atlétatri­kó. És a nyakában himbáló­zott egy hófehér, hatalmas gyöngyökből fűzött nyaklánc. Ügy nézegetett maga körül, mint aki lesi az érdeklődő, meghökkent pillantásokat. De mi már régen nem cso­dálkozunk. Megfigyeltem, a járókelők teljes közömoös- séggel mentek el mellette. Talán egyedül én voltam az, aki ha nem restellem, meg­szólítom mondván: — Uram, a fehér fülönfüg­gőit otthon felejtette! A dinnye! Hétfő volt. Igen, egészen bizonyos vagyok benne, hogy hétfő délután volt, amikor hazafelé vivő utamon megál­lított az a kirakatba helye­zett dinnye. Formára olyan volt, mint a több millió kö­vérre hízott, zöld hasú társa, egy valami azonban mégis messzemenően megkülönböz­tette tőlük. Szép kerek dom­borulatára rá volt írva: Dinnyét egyél, hogy szép legyél. Néztem a ki tudja milyen szerszámmal karcolt, közvet­len, barátságos felszólítást — és elméláztam. Milyen szép is lesz! Rövi­desen városunk kirakataiban az áruk mellett ízléses táb­lácskák jelennek meg. És ilyeneket olvashatunk hogy aszongya: A szőlőt itt olcsón mérik, Vegyétek hát bácsik, né­nik! Vigságod bánat letörte? Visszahozza két szép kör­te! Nem hizlal a sajt, elkerülhetsz minden bajt! Morcos, kötekedő nejed? Ne törd bizony te a fejed! Vegyed e kosztümöt fa­zonnal, ki fog békülni azonnal! A legszebb bizony te le­szel, ha pulóvert itt veszel! Igen, ilyen és ehhez hason­ló fe'iratok beszélgetnek majd velünk. Aztán akad ta­lán majd v laki, aki azt kér­di: vajon honnan származik ez az ötlet. És tanácstalanul, széttárt karral válaszolják: Ki tudja?! Senki sem fog emlékezni erre a kedves kis zöld hasú dinnyére, amelyik ott az üvegen túl, diszkrét kedves­séggel arra figyelmeztet en­gem: ideje volna végre nem éppen hibátlan szépségemre is gondolni. Nem! Senki sem fog emlékezni rá! Mert ezt én azonnal haza­viszem — és megeszem. V. M. Veszprémben a cserháti ré­szen alakítják ki az új város- központot. Az elkészült szál­loda és áruház után a lakó­épületeket építik már. Idáig elkészült négy 4 emeletes és egy 9 emeletes épület, amely­be a lakók is beköltöztek. Most kezdték meg a Dunántúl egyik legnagyobb lakóházának, az úgynevezetett hosszúháznak alapozását. Képünkön: Az új városközpont már elkészült la­kóházai. elégíteni a bogiári szakközép­iskola. változás egyelőre nem bővelkedik látványos jelekben azon túl, hogy az oktatás, a gyakorlati munka feltételei kétségtelenül javultak mind a régi., mind az új szervezésű osztályokban. Az új első osztály már a szakmunkásképző iskola mo­dern épületében kapott he­lyet, és indul szeptember 2-án. A másik három osztály azonban az általános iskola épületében marad. Itt a mi­nisztérium által bérelt tanter­mekben folyik az oktatás. Helyén marad egyelőre a kol­légium is. Mindaddig, amíg a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium új isko­la felépítésével vagy a jelen­legi szakmunkásképző bőví­tésével — várhatóan 1970—72 között — meg nem teremti az új szervezésű iskolatípus vég­leges feltételeit, természetesen új diákotthonnal. A felszaba­duló jelenlegi helyiséget ak­kor általános iskolai hétközi diákotthon céljaira hasznosít­hatják a bogiári körzeti ál­talános iskola mellett. Az összevonás keretében az iskola tantestülete is az új főhatósághoz tartozik majd. Valamennyien felsőfokú képe­sítéssel rendelkező szaktaná­rok. Az oktató munka egysé­ges irányelvei és a gyakorlati oktatás feltételeinek javulása következtében megalapozottan számíthatunk a szakmai kép­zés színvonalának emelkedé­sére. S ennek a szükségessé­ge nagyon is indokolt me­gyénkben. A gyümölcs-szőlő és zöldségkertészeti ágazatra tekintélyes feladatok várnak Somogy mezőgazdaságában. Űj hajtatóházak létesülnek a termelőüzemekben; új munka­eszközökkel és módszerekkel végzik a primőráru-termelést; korszerűsíteni kívánják a kertészet technológiáját me- gyeszerte. Ehhez azonban jól képzett kertésztechnikusokra és szakmunkásokra van szük­ség, akiknek bizony híján vagyunk. zért jelentős a maí jegyzőkönyv aláírása. Az összevont, új szer­vezésű szakközépiskola a hol­nap elé tekint. Lényegét ille­tően mindenképpen a középfo­kú kertészeti szakemberképzés jövőjének megalapozása me­gyénkben. W. E. E Bejegyzések és tanulságok Mesél a panaszkönyv Talán már sokszor ismé­telt közhelynek hat: a pa­naszkönyv fórum. A fo­gyasztó. a vásárló joga, tör­vény adta lehetősége arra, hogy írott, hivatalos formá­ban juttassa kifejezésre elé­gedetlenségét, észrevételeit, bíráló megjegyzéseit. A Somogy megyei Iparoikk- kiskereskedelmi Vállalat dosz- sziéjában lapozgattam. Külön ügyviteli feladat a panasz­ügyek intézése, dájum sze rint, sorban, pontosan. És a válaszlevelekből kitűnik, hogy nem szégyell i a kereskedelem az önkritikát a jogos pana­szok esetében. Sőt úgy ta­pasztaltam, hogy nagyvonalú is tud lenni. A beírások jó része bala­toni nyaralóktól, siófoki üz­letekből származik. Csak egy példa: valaki filmet vásárolt, aztán visszatért az üzletbe, bejelentette, hogy a doboz fel­nyitáskor üres volt. A- pa­naszkönyvi bejegyzés mellett az üzletvezető jelentése is: »Lehetetlen, hogy ilyen vélet­len előforduljon.-« És a kiske­reskedelmi vállalat döntése a panaszügyben: kérik a vásár­lót, hogy jövő évi nyaralása­kor ismét keresse föl az üz­letet, a néhány forintos cikk miatt nem akarják a vevő kedvét szegni, és címére fel­adtak egy doboz filmet. Megtartani a vásárlókat. Szép alapelv, de van egy másik, szintén ismert meg­állapítás is: mi, vásárlók sem vagyunk angyalok. A jogos panaszok mellett jócskán akad jogtalan is. A hanyag vagy udvariatlan boltvezetői kioktatjuk, de ki oktatja ki az udvariatlan vevőt? Egy vásárló például felhá­borodva, nagy hangon hivat­kozott a közte és az üzlet­vezető között levő isRolavég- zettségbeli különbségre. Csak azért, mert az elárusítók szó­vá tették, hogy kislányává1 fagylaltot fogyasztott, miköz­ben a ruhák között váloga­tott. Jellemző ránk, hogy amit megnézünk, azt meg is fogjuk. És az a ruha, ame­lyiken ottmarad a puncsfagy­lalt nyoma, eladhatatlan. Sokan kihasználják a koráb­ban említett »nagyvonalúsá­got«. Kaposváron történt, hogy az egyik színésznő né­hány heti viselés után vissza­cserélte a cipőjét azzal az in­dokkal, hogy gyenge minősé­gű, letörött a sarka. Végül már köznevetség tárgya lett az üzlet, mert a vevő jó tipp- ként mesélte a barátnőknek, hogy csak le kell törni a sar­kot, és így havonta kaphat az ember új cipőt. Aztán megtudta ezt a kereskedelem is, és az újból próbálkozó hölgy meglepetve tapasztalta, hogy tud »egyáltalán nem nagyvonalú« is lenni... Azt írtam bevezetőül, hogy fórum a panaszkönyv. Az il­letékeseknek meg kell szív­lelniük a jogos bejegyzéseket De a jogta'an panaszesetek is tanulságosak. Elsősorban ne­künk. vásárlóknak. Élhetünk ©s élnünk kell ezzel a fórum- mai, de visszaélni semmikép­pen sem szabad vele p j SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. augusztus 29.

Next

/
Thumbnails
Contents