Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
Biztató számok tükrében Nyereséges félévet zártak. A Kaposvár és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet a közelmúltban megtartott tanácskozásán Rabati László főosztály- vezető értékelte az első félév munkáját. Az eredmények a vártnál jobbak lettek. Ez annak tudható be, hogy a dolgozók fokozottan jó munkát végeztek, a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára tett munkafelajánlásaikat rendre teljesítették. Segítette az eredményességet a szocialista brigád címért küzdők versengése is. A tervezett éves nyereség 70 százalékát már most elérték. — Az eredmények további növelése érdekében — mondta Rabati László — arra keli törekedni, hogy a szövetkezeti vezetők tegyék lehetővé a beosztottak tehetségének, önállóságának kibontakozását. Ugyanakkor figyeljék és segítő szándékkal ellenőrizzék a dolgozók minőségi munkáját. Az ilyen nyereséges félév biztosítja a beruházások megvalósulását is. így Kaposváron, a Cseri városrészben az ABC-áruház, a presszó és a könyvtár építése jól halad. A kért hiteleket megkapták és megfelelő mennyiségű építőanyag áÜ rendelkezésre. Még ebben az évben megkezdik egy szolgáltatóház építéséi Kaposszentjakabon. Fejlesztési terveikben szerepel egy szövetkezeti irodaház felépítése is, amely 1972-re készül el. A szövetkezet árbevétele a kiskereskedelmi, vendéglátóipari, felvásárlási, ipari, építőipari, szállítási tevékenységből származik. A kiskereskedelmi üzemág szerepel az élen. Az első félévben 56 millió 927 ezer forintot forgalmazott. Ezzel több mint kétmillió forintos nyereséget ért eL A vendéglátóipari üzemág 1953 000 forinttal teljesítette túl a tavalyi év azonos időszakának forgalmát. A fel- vásárlási üzemág 6 129 000 forint forgalommal 233 ezer forint nyereséget ért el. összefoglalva az első félév tapasztalatait, a beszámolóból kitűnt, hogy a dolgozók jó munkájával párhuzamosan a szövetkezet eredményei is javultak. De alapvető követelmény marad továbbra is, hogy a szövetkezetek dolgozói az új gazdaságpolitika céljait megértve, ötleteikkel, javaslataikkal segítsék elő a még eredményesebb munkát. M. I. XXV. évfolyam, 198. szám. Csütörtök, 1969. augusztus 28. Nincs tanszervásár hiánycikk nélkül... Szeptember előtt Augusztus első napjaiban megkezdődött már a tanszervásár a papír- és írószerboltokban. A kaposvári íródeákban eddig körülbelül egymillió forint értékű árut adtak el a szeptemberben iskolába készülőknek. A forgalom java már le is zajlott, a bolt vevőkörének mintegy hatvan százaléka megvásárolta a szükséges tanszereket. A szeptember eleji csúcsforgalom azonban még hátra van. Nincsen tanszervásár hiánycikk nélkül — idézhetjük évről évre szállóigeként. Teljes választék az idén sem áll a vásárlók rendelkezésére az íródeák írószerboltban. A hiánycikklistán szerepel a piros-kék színes ceruza, nincs precíziós körzőkészlet sem, a nagyobb méretű rajztábla is kifogyott, akárcsak a címke, népszerűén a vignetta. Az elmúlt években a nagykereskedelem olcsóbb táskákkal látta el jobbára az üzletet, az idén meg csak a drágább fajta kapható már. Az Ady Endre utcai 132. számú papirüzletben is túl vannak a forgalom javán. Különösen az általános iskolai első osztályosok szülei gondoskodtak a gyermekeik számára szükséges tanszerekről. Itt is piros-kék színes ceruzából, körzőkből van hiány. Bőven van táska, mintegy 15 —20 féle közül válagothatnak a vevők, olcsóból, drágából egyaránt. A sportfelszereléseket árusító Sport- és Játékboltban kevés a tornacipő. Kis szá- múak egyáltalán nincsenek. A Csibi gyermekruházati üzletben megnyugtató választ kaptunk, itt tornacipőből valamennyi számban kielégítik a vásárlók kívánságát, és van elegendő fiú és leány iskola- köpeny is. Tanév eleji tanszervásár- körutunk tapasztalatait köny- nyű összefoglalni: van áru, de az elosztás nem egységes. Sajnos, ezzel a vásárlókat »üzleti árkálásra« kényszeríti a kereskedelem. És van még hiánycikk is. H. B. Nápoly belvárosa víz alatt A besorolás első osztályú — a kiszolgálás viszont...; A napfényes Délen, Nápolyban — és egész Olaszországban rossz az időjárás. Megküldte első üzenetét az esős, hűvös ősz. Ez a felvétel Nápoly vízzel elöntött belvárosában készült. (Telefotó — AP—MTI—KS) Arról mi is tudunk, hogy a Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat balatonlellei Rózsakért bárja első osztályú; Nagyatádi olvasónk panaszos leveléből és az Állami Kereskedelmi Felügyelőséggel folytatott vizsgálatból viszont az derült ki, hogy ennek feltételeit nem teremtették meg. A fonott székeknek csak egy részére jut ülőpáma. A zenekar vegyes öltözéke sem tesz különösebben jó benyomást. Játékuk színvonalát most nem kívánjuk vitatni. Erről talán csak annyit: a következő szezonban nagyobb körültekintéssel kellene a próbajátékokat elbírálni, még a néhány hónapra alkalmazott együtteseknél is. Az azonban már elfogadhatatlan, hogy ebben a háromszáz ülőhellyel rendelkező egységben csupán két felszolgálót alkalmaztak. Egy-egy forgalmas napon a vendégek zavartalan és gyors kiszolgálását ez a két ember nem képes ellátni. Hiába áll munkába ilyenkor a vezető is, csak részben tud ezen segíteni. Nem szólva arról, hogy mindennek következménye: a tévedés, a helytelen számolás, a vendégek megkárosítása — még ha nem is tudatosan követik el. Másutt is tapasztalni, hogy vendéglátó vállalatok, étteremmel, ' presszóval rendelkező szövetkezetek úgy akarnak "takarékoskodni-«, hogy a szükségesnél jóval kevesebb személyzetet alkalmaznak. A Belvárosi Üzemi Vendéglátó Vállalat évente sokat költ egységeinek korszerűsítésére, fejlesztésére. A jövőben arról se feledkezzen meg, hogy ezekbe elegendő felszolgálót is alkalmazzon. Sz. L. TV-JEGYZET X• Zsussi esete Megbukhat-e a kulcspozícióban levő X. elvtárs lánya, ha nem tanul és nem tud semmit? Méhes György romániai magyar író vígjátékának alapkérdésében antiszociális társadalmi problémák feszülnek. Az alapszituáció — egy tantestület konfliktusai — a vígjátékkeret; a gú- nyoros hang és helyenként a szatíra kitűnően működő Egyenlőség (Zsoldos Sándor rajza.) fegyvere mind eszköz: nevetségessé tenni, tetten érni a protekcionizmust, a képmutató szolgalelkűséget, a törte- tést, a kisszerű áskálódást, az irigykedő intrikát—amely mind-mind köztünk élő hétköznapi valóság. Szembeállítva a gerinces emberi tartással — és a kisemberek sokkos félelmével, amit lehetséges legyőzni ■— a becsület, a tisztesség talaján. Az író nagyon időszerű és igaz mondanivalóját ragyogóan megrajzolt figurák egész sorozatával bontakoztatja ki. S ez a mű legnagyobb művészi értéke. Hiteles vígjátéki hősei — egy-két szatirikusán kiemelt figura kivételével — jobbára csetlő-botló kisemberek a maguk emberi gyöngéivel vagy éppen nevelői melléfogásaival. Jurka László rendezése sikeresen egységbe foglalja az írói törekvéseket. A jellemzés színes, változatos eszközeivel mindvégig pergő, eleven vígjátéki atmoszférát biztosít, kerek egészért; nyújt. Egy-két érzelgős pillanata kilóg ugyan e nagyszerű légkörből, ám egészében a kellemes szórakozáson túl igen tanulságos színpadi műre emlékezhetünk a Miskolci Nemzeti Színház előadása nyomán. A Harminchárom névtelen levél hálás szereplehetőségek sorozata. A kitűnő előadógárda ki is használta ezeket Nagyszerű figurát teremtett a két rágalmazó vénkisasz- szony alakjában Koós Olga és Egervári Klára. A tantestület többi tagja közül Sallós Gábor (Elemér), Máthé Éva (Borika), Csapó János (Lajos bácsi) és a jellemzésben feltűnően tehetséges Csiszár Nándor (Kornélka) alakítása ragadott meg különösképpen. Dr. Várady György közvetítése feltűnően takarékoskodott a közelképekkel. Ezért olykor magvas gondolatok is elsikkadtak a hangsúlyos totálban lebegő fontos részletek közt Valamit még a vígjáték helyszínéről. A darab általános emberi tulajdonságokat hangsúlyoz — nyilvánvalóan. Játszódhatna egy vállalat, tsz vagy épp egy kisvárosi kórház közösségében is. Az adás időpontja viszont aligha véletlen. Ez — csakúgy, mint a színházi jegyzet suta mentegetőzése — még jobban aláhúzta, hogy a kipellengérezett gyarló emberi tulajdonságok pedagógusberkeinkből sem hiányoznak. S ezt igazolja némelyik tantestület vélt presztízsokokból kipattanó, oktalan felháborodás- hulláma is ilyenkor. W. E. Ki feßja viselni ? TAMA <oeoií Egy fantáziadús francia divattervező legújabb alkalmiruha- kreációL Vajon milyen alkalmakkor viselik ezeket? Egy kedélyes Háry-történet Ivócimboráinak híres kalandjairól mesélt az obsitos. — Aztán volt-e kegyelmed tengeri ütközetben? — érdeklődött az egyik kérdező. — Már hogyne lettem volna! — válaszolta Háry. Mire a furfangos diák iszonyatos prüszkölés közepette így magyarázta meg az áhítattal hallgatóknak: — Igenis volt! Három csősz verte el kegyetlenül a szomszéd falu alatti ten- geriföldön!... A felsült ékesszóló Mátyás király udvarába beállított egy messze földről, Itáliából érkező írástudó. Hamarosan kiderült róla, hogy hazájában az ékesszólás tanítómestere volt. Addig-addig ügyeskedett, amíg a király elé eresztették. Ott azután előadta, hogy ő bármely csekély dologról hosszasan tud ékesen szólni. Merész kijelentésére Mátyás király szemében megjelent ama bizonyos csú- folódó fény. összeszaladt a szemöldöke, és e szavakkal fordult az előtte ágálóhoz: — Én bizony csizmadiában sem szeretem, ha kis lábra nagy csizmát varr! — Majd egy kézlegyintéssel elbocsátotta a hülede- ző és csak pislogni tudó jóembert. Karinthy-anekdota Karinthy jókedvűen, pajkosan csillogó szemmel tért be a Hadik-kávéház- ba. A kávésfiú felismervén a mestert, szolgálat- készen várta a rendelést, Karinthy mutatóujját az ajkára tette és suttogva szólalt meg: — Sok kávét kérek, majd megmondom miért! Pár perc múlva két dup- lányi fekete párolgott előtte. — Fiam, ma kapucinert innék! Ezért hozzon nekem sok tejet, majd megmondom miért! Egy szemvillanás, és nagy adag tejet tett le a kávésfiú a Mester elé. Ottmaradt az asztalnál, várva, hogy Karinty megmondja: miért. A humorista megértette a szótlan kérdést: — Azért kértem, fiam, a kávéból és a tejből sokat, mert sok cukrot akarok a kapucinerbe tenni! Helyreigazítáj A zamatos borokat fölöttébb kedvelő költő imigyen szólt a második három decijét hozó pincérhez: — Barátom! Ebben a borban sok víz van! A pincér »kiigazította-«: — Téved, Mester, a vízben van kevés bor! Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség» Kaposvár, Latinka Sándor u. z. Telefon? 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye) Lapkiadó Vállalat, Kaposvár. Latinka S. a. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Be^*Udött kéziratot nem őrzőnk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Előfizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesftőknél. Előfizetési díj egy hónapra 20 Ft. Ipdex: 2506? Készült a Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár, Latinka S. u. ó. Felelős vezetój Mautner József.
