Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-29 / 199. szám

s? ÚJ 1­t\ ü f\i Mpq s'J^' fltAG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér Somogyi Néplap AZ M SZMP SOMOGY HEGYEI B I Z O T T S A G A N Á K L A P J A X,v • évfolyam, 199. szám 1969. augusztus 29., péntek Közérdekű kérdések a Minisztertanács ülésének napirendjén Elkés zült a gázenergia-törvény tervezete — Az ipari üzemek egészségügyi helyzetéről Űj telekellátási rendszer — Sopron és Kőszeg fejlesztési terve Üzemlátogatáson a szovjet ifjúsági küldöttség A megyénkben tartózkodó szovjet ifjúsági küldöttség tegnap Kaposvárra látogatott. Délelőtt Stier Sándor, a KISZ Somogy megyei bizottságának első titkára adott1 tájékozta­tót megyénk fiataljainak éle­téről, a KISZ-szervezetek te­vékenységéről, Somogy ipa­rának és mezőgazdaságának fejlődés érők A kilenc tagú delegáoió, élén Mojszejev Vagyimmal, a Komszomol Kallnyin területi bizottságának szervezési osz­tályvezetőjével, a Szabadság- parkban megkoszorúzta a me­gyénk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hő­sök emlékművét. Meglátogatták a megyei könyvtárat, később pedig Ka­posvár egyik büszkeségével, a Kalinyin városrésszel is­merkedtek. Szovjet vendégeink délután Varga Teréznek, a megyei KISZ-bizottság titkárának és Baksai Istvánnak, a kaposvári városi KIS2-bizottság politi­kai munkatársának kíséreté­ben felkeresték a VBXM Ka­posvári Villamossági Gyárát, ahol az üzem életéről tartott tájékoztató után megtekintet­ték a munkatermeket. Ezután a Húskombinátot látogatták meg, ahol este az üzem fiatal­jaival közös baráti találkozón vettek részt. A kalinyini I^omszomol-ve- zetőkből, valamint a moszkvai pártfőiskola kandidátusából és a zaporozsjei ifjúsági lap főszerkesztőjéből álló szovjet küldöttség ma Budapestre utazik. A Minisztertanács cs 1törtö­kön ülést tartott, s megtár­gyalta a nehézipari miniszter és az igazságügyminiszter elő­terjesztésére az előzetes ipar­ági vita alapján elkészített gázenergia-törvény tervezeTét. A törvényi szintű szabályo­zást az indokolja, hogy az alföldi földgáztelepek föltárá­sa után a gáz az ország ener­giaellátásában mind nagyobb szerepet kap, az ipari és me­zőgazdasági üzemek mellett egyre bővül a földgázt fel­használó háztartások köre, és az országos gázvezeték-háló­zatot is jelentősen bővíteni kell. A legutóbbi évtizedben ho­zott ipari törvények (bánya- törvény, vasúti törvény, épí­tési törvény, erdőtörvény stb.) sorába illeszkedve ez a tör­vény teljesebbé teszi a gazda­sági élet törvényi szintű sza­bályozásának rendszerét. A Minisztertanács az előterjesz­tést elfogadta, és úgy hatá­rozott, hogy a törvényjavasla­tot az országgyűlés elé ter­jeszti. A kormány tavalyi határo­zata alapján az egészségügyi miniszter, a munkaügyi mi­niszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitká­ra együttesen felülvizsgálták a foglalkozási ártalmakra vo­natkozó rendelkezéseket, és tapasztalataikról jelentést tet­tek. A beszámoló szerint nem szükséges a kártalanítás fel­tételeit és mértékét szabályozó rendelkezéseket megváltoztat­ni. Indokolt azonban kárté­rítést nyújtani a korábbi ren­delkezésekben felsoroltakon kívül további néhány beteg­ség esetén is. A kormány ezt az előterjesztést elfogadta. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az ipari üze­mek egészségügyi helyzetének vizsgálati tapasztalatairól tett jelentést. A beszámoló sze­rint az e téren elért jelentős fejlődés mellett még sok prob­léma vár megoldásra. A Mi­nisztertanács a jelentéssel és az előterjesztett javaslatokkal egyetértett; felhívta az egész­ségügyi minisztert, valamint az érdekelt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A kormány egyben felkérte a vállalatok vezetőit és a tár­sadalmi, érdekvédelmi szerve­zeteket, hogy közös erőfeszí­téssel nyújtsanak hathatós segítséget az üzennek egész­ségügyi helyzetének további javításához. Az építésügyi és városfej­lesztési, az igazságügy-, va­lamint a pénzügyminiszter kö­zös előterjesztést tettek a la­kosság telekigényeivel kapcso­latos kérdések rendezésére. A kormány elhatározta, hogy a lakások és üdülők építésé­nek megkönnyítésére, vala­mint a spekuláció megszün­tetésére új telekelláiási rend­szert vezet be. A határozat célja, hogy a telkek a lakosság érdekében kerüljenek felhasz­nálásra, és ne válhassanak munka nélküli vagyonszerzés forrásává. Ennek érdekében a kormányhatározat szabá­lyozza a személyi építési te­lektulajdon mértékét, előírja a telekadó fizetési kötelezett­séget és bevezeti az út- és közműfejlesztési hozzájáru - lást. Kimondja, hogy egy sze­mélynek, illetve családnak egy építési és ezen felül leg­feljebb még egy — pihenési, üdülési célra szolgáló — tel­ke lehet A kormányhatározat az épí­tési telkekkel való gazdálko­dást a tanácsok feladatává teszi. A telkek kialakítását, beépítésre való előkészítését és értékesítését a tanácsok,, illetőleg az általuk megbízott szervek — az Országos Ta­karékpénztár, az ingatlanköz­vetítő vállalatok stb. — vég­zik. A tanács — az általa megbízott szerv útján —. és az OTP értékesítés céljára nem állami tulajdonban álló. építési telket is vásárolhat. Az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői a határozat végrehaj­tásához szükséges jogszabá­lyokat még ez évben kiadják, hogy az. új rendelkezések leg­később 1970. január 1-én életbe léphessenek. 1967-ben — a, nyugat-du­nántúli üdülőterületek regio­nális rendezési tervének jó­váhagyásakor — a Miniszter- tanács elrendelte, hogy az építési és városfejlesztési mi­niszter a két érdekelt me­gyei tanács elnökével közö­sen készítsen részletes előter­jesztéseket Sopron és Kőszeg komplex fejlesztésére, ami — a két város kivételes föld­rajzi és idegenforgalmi adott­ságai folytán — országos ér­Október l-töl Bevezetik a fizetési meghagyásos módszert az adós vállalatoknál Készülődés felszabadulásunk 25. évfordulójára Népművelési tervelőkészítő értekezlet Kormányrendelet jelent meg, amely a gazdasági dön­tőbizottságok eljárásában be­vezeti a fizetési meghagyás intézményét. Ezzel kapcsolat­ban a következő tájékoztatást adták a Központi Gazdasági Döntőbizottságnál az MTI munkatársának. — Hosszabb ideje tapasztal­ható, hogy egyes vállalatok nem tesznek kellő időben ele­get fizetési kötelezettségeik­nek, adósak maradnak a ré­szükre árut szállító vagy szolgáltató partnervállalatok­nak. A késedelmes fizetése­ket többnyire készletezési, termelési, értékesítési problé­mák idézik elő. Ezzel a nép­gazdaságig is káros jelen­séggel szemben határozottan fel kell lépni. Néhány olyan megoldás, amely per nélkül is biztosíté­kot nyújt a vállalatnak, már eddig is rendelkezésre állt. A vállalatok a Nemzeti Bank útján előre biztosíthatják a pénzügyi fedezetet, s ha ez nem sikerül, megtagadhatják a szállítást. Import esetén a fizetés biztosítékául a Nem­zeti Bank már korábban be­vezette a bankgarancia és a kezesség módszerét. Arra is lehetőség van, hogy a válla­latok információt kapjanak a (Folytatás a 2. oldalon) dek. A kormány most meg­tárgyalta és tudomásul vette mint irányelvet a !;4t város fejlesztési célkitűzéseit. Egyet­értett azzal, hogy Sopront és Kőszeget, valamint környé­két a következő ötéves tervek során az ország egyik leg­fontosabb idegenforgalmi kör­zetévé kell fejleszteni, és meg kell teremteni annak fel­tételeit, hogy Sopronban és a környező hegyvidékeken mint­egy 5 ezer, Kőszegen pedig 2 ezer turistát és üdülőt tud­janak fogadni. A fejlesztési tervek előírják a soproni és kőszegi műem­lékek helyreállításának gyor­sítását. közutak korszerűsíté­sét, üzemanyagtöltő állomá­sok és parkolóhelyek létesíté­sét, a vasúti és az autóbusz­A magyar ipar számára egyre nagyobb jelentőségű alapanyag- és energiahordozó a kőolaj, amelynek döntő ré­szét a Szovjetunió bocsátja rendelkezésünkre. Az elmúlt években erőteljesen növeke­dett a szovjet kőolaj import­ja, és a behozatal a jövőben is tovább fokozódik. Az 1967. évi 2,8 millió tonnával szem­ben az idén már 3,6 millió tonna kőolaj érkezik, jövőre ez a mennyiség 4 millió tonna lesz és 1975-re eléri a 6,5 millió tonnát. A szállítás legkorszerűbb és legolcsóbb megoldása az, ha a nagy mennyiségű kőolaj a kitermelő helytől egészen a feldolgozó üzemig csővezeté­ken teszi meg az utat. Az ilyen nagy mennyiségű kőolaj to­vábbításához tehát szükséges­sé válik a már megépült Ba­rátság-kőolajvezeték kapacitá­sának bővítése. Erről írt alá a napokban Moszkvában egy megállapodást a magyar és a szovjet külkereskedelmi mi­niszter. A megállapodásról az MTI munkatársa a Külke­reskedelmi Minisztériumban a következő tájékoztatást kapta: A megállapodás értelmében a Szovjetunió oly módon bő­víti a Barátság-kőolajvezeték kapacitását, hogy 1975-ben al­kalmas legyen a 6,5 millió tonna nyersolaj eljuttatására. Mindemellett a Barátság-kő­olajvezetékről Ungvár térsé­géből közvetlen elágazás épül a magyar határig, sőt ez a vezetékszakasz meghosszab­bodik egészen Százhalombat­táig. A szovjet fél a távveze­ték kapacitásának növelésén kívül vállalta azt is, hogy megépíti az elágazásnak a Szovjetunió területén áthala­dó szakaszát; részt vesznek a szovjet szakemberek a Tiszán áthaladó vezetékszakasz meg­tervezésében és építésében, a csővezeték lefektetésében. Ha szükséges, az elágazás teljes magyar szakaszának építésé­hez berendezéseket adnak, és szaktanácsadókat küldenek. A megállapodás szerint a Szovjetunión belüli vezeték- szakasz építésének, illetve bővítésének teljes .költségeit a Szovjetunió, míg a magyar szakasz megépítésével járó közlekedés megjavítását. A Fertő-parti községeket, első­sorban Fertőrákost, valamint Tómalmot, üdülő- és kirándu­lóhellyé, Balfot pedig gyógy­üdülővé kell fejleszteni. Ezen­kívül meg kell gyorsítani a fertődi kastély rekonstrukció­ját és el kell végezni a nagy­cenki Széchenyi-kastély mű­emléki helyreállítását. Szük­séges a körzet kommunális ellátottságának megjavítása. Mindezek megvalósításában az érintett minisztériumok, országos hatáskörű szervek, illetékes tanácsok megfelelő intézkedései mellett a kor­mány a lakosság széles körű társadalmi összefogására is számít. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) beruházások költségeit a ma­gyar fél viseli. Ez főként a Szovjetunió saástára jelenti nagy anyagi erőforrások lekö­tését. A magyar szerződő fél ezzel szemben vállalta, hogy a korábban kapott szovjet hi­telek egy részének törleszté­sét valamivel az esedékesség előtt megkezdi, és 52 millió rubel erejéig áruszállításokkal törleszt. A magyar külkeres­kedelem, a kölcsönös előnyök­nek megfelelően, hagyományos magyar exportcikkeket szál­lít: 20 millió rubel értékben gépeket, mintegy 17 millió ru­belért gyógyszert, 5 millió rubelért italfélét. A többiért pedig különböző közszükség­leti cikkeket. A szállítások több mint 3 év alatt bonyo­lódnak le. A vezetékszakaszt időközben folyamatosan bőví­tik, és a tervek szerint 1972- re megépül a Barátság-kőolaj- vezeték új elágazása, amely közvetlenül a Dunai Kőolaj­ipari Vállalat százhalombat­tai üzeméig szállítja a szov­jet nyersolajat. (MTI) Főhivatású népművelők: já­rási művelődési házak igaz­gatói, módszertani előadói, já­rási könyvtárigazgatók rész­vételével tegnap népművelési tervelőkészítő értekezletet tartot't a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya a Latin­ka Sándor Megyei Művelődési Központban. Hazánk felszabadulásának negyedszázados jubileuma tiszteletére a Rádió Tiszán in­nen, Dunán túl címmel vetél­kedőt hirdetett meg. Ebben tizenhat megye vesz részt, köztük Somogy is. Szeptem­bertől megyeszerte megkezdik a felkészülést a vetélkedőre. A népművelési munkatervek elkészítése is része a felké­szülésnek, mivel a rádió mun­katársai majd ezeket is fel­használják a megyék közt: vetélkedőkön. Az I970-es népművelési terveket december 31-ig, a községi tanácsüléseken jóvá­hagyva kell leadni. Ezekben összesítik a termelőszövetkeze­tek, üzemek, gazdasági egy­ségek népművelési elképze­léseit, terveit és a művelődési intézmények közös fenntartás­ba vételére szóló javaslatokat Hazánk nem különösen gaz­dag nyersanyagokban, de nem is annyira szegény, mint anogy sokan vélik. A Központi Föld­tani Hivatal számításai szerint az ország évente körülbelül 11—12 milliárd forint értékű ásványi nyersanyagszükségle­tének 62—63 százalékát fede­zik hazai forrásaink. Ehhez járul még az építőanyag-ipar számára itthon kitermelt ás­ványi nyersanyag, aminek ér­téke évenként további 4—5 milliárd forintra tehető. Ismét megrendezik a ha­gyományos művészeti bemu­tatókat — felszabadulási mű­vészeti szemle címen. A köz­ségi, üzemi és körzeti bemu­tatókat a felszabadulási ün­nepségek helyi eseményeivel egy időben bonyolítják le. A járási bemutatók sorát a nagyatádi járás nyitja meg 1970 februárjában. József Attila emlékének tiszteletére rendezik meg áp­rilis 10—11-én Balatonszár­szón az országos szavalóver­senyt. Továbbá bejelentették, hogy a múzeumi hónap ke­retében Kaposváron a Nem­zeti Múzeum legszebb fegy­veranyagát mutatják be. A Somogy megyei Múzeumok Igazgatósága pedig egyúttal fegyvergyűjtő pályázatot hir­det. A felszabadulási évforduló előkészületeiben részt vesz a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat is. Több filmsoroza­tot állítottak össze, ezeket a felszabadulási ünnepségeken vetítik a községekben. A Kiváló ifjúsági klub pá­lyázattal kapcsolatban: a szeptember 15-ig benevezett klubok munkáját folyamatosan értékelik 1970 júliusáig. A nyersanyagok megismeré­sében, feltárásában és kiter­melésük előkészítésében alap­vetően fontos feladata van a földtani kutatásnak, és azon belül is a Magyar Állami Földtani Intézetnek, amely az idén ünnepli fennállásának 100. esztendejét. Ezt az évfor­dulót a magyar geológusok — és velük együtt a terület ne­ves külföldi reprezentánsai — szeptember 3-a és 19-e között nagyarányú tudományos ese­ménysorozattal ünnepük meg. A szlovák nemzeti felkelés 25. évfordulója alkalmából Szlovákiába érkezett szovjet küldöttség tagjai és a fogadásukra megjelent csehszlovák politikusok a himnuszo­kat hallgatják a besztercebányai repülőtéren. Szovjet-magyar megállapodás Növekszik a szovjet kőolajimport 1972-re megépül az olajvezeték új elágazása Nemzetközi geológiai parlament Budapesten / /

Next

/
Thumbnails
Contents