Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-28 / 198. szám
„Szocialista módon...“ KÖVETELMÉNY E A MŰVELŐDÉS ? Tíz esztendő alatt Sf: lommá vált a szocialista bri- gádmozgalem. Eddig mintegy ötvenezer brigád (félmillió dolgózó) nyerte -el a megtisztelő címet. Lemérhető gazdasági eredményei és tudatalakító, közösségi emberformáló hatása alapján nem lehet figyelmen kívül hagyni e mozgalom rendkívül nagy szerepét a társadalom fejlődésében. ötvenezer brigád, félmillió dolgozó. Ebből Somogybán 770 brigádot, azaz csaknem tízezer dolgozót számolhatunk, • cím várományosa pedig több mint ezer brigád, egy elmúlt évi adat szerint. Elvileg valamennyien elfogadják, vállalják a szocialista embert Jellemző három alapkövetelményt: szocialista módon élni, dolgozni, tanulni. Ennek jegyében — anélkül, hogy a mozgalom jelentőségét bárki is csorbíthatná vele — mind gyakrabban és a legkülönbözőbb fórumokon felvetődik: reálisak-e a számok, megfelelnek-e mind a három normának a mozgalom tagjai? Méltányos-e a szocialista cím odaítélése valamennyi brigádnál? Nem a véletlen és nem a kákán csomót kereső szándék nyomán gyűrűznek ezek a kérdések. Ugyanis a szocialista módon dolgozni elv általában valóság, hiszen ez közvetlenül érinti a gyár, az üzem termelési eredményeit A másik kettő, különösen a tanulás, a művelődés vállalásai viszont nem gyarapítják közvetlenül a vállalatot. Ha X vagy Y kimarad a dolgozók esti iskolájából, nem látogatja a könyvtárat, nem művélődik, vagy éppen — ami gyakori »vállalás« — nem tekinti meg brigádtársaival közösen a Leányvásárt, attól a vállalat nyeresége még nem lesz kisebb. Ez magyarázza részben, hogy a szocialista brigádok vállalásainál sok a lazaság, a formalitás; teljesítésükben, elbírálásuknál pedig szokás szemet hunyni a fogyatékosságok, a vállalások nem teljesítése fölött. Természetesen hiba volna észrevételünket a mozgalom egészére vonatkoztatni. Vannak szocialista brigádok, ahol a művelődés alapkövetelmény, ahol a kulturális vállalások is tartalmasak, és az alap- műveltség megszerzését, illetve gyarapítását szolgálják, azonban felmérések, tapasztalatok szerint — kisebbségben. Általában itt sok függ a brigádvezetőktől. A Kaposvári Cukorgyár egyik műszaki brigádjában például a többség nemcsak jó szakember, hanem — belső szükségletként — olvas, művelődik és érdeklődik a világ dolgai iránt is. A kisebbség, két-három brigádtag, pedig társai és vezetője ösztönzésére iratkozott be a könyvtárba és kezdett el tanulni, olvasni, művelődni — ha nem akart megválni a brigádtól ... Van, létezik tehát ilyen hatás is. Kár, hogy még nem ez a jellemző. A művelődés belső igénye még általában I meglehetősen gyenge a szó-' cialista brigádok tagjaiban. Részben ez okozza a kulturális vállalások formalitását, névlegességét, részben pedig az elbírálás sokfélesége, liberalizmusa, amely az esetek többségében nem tekinti lényeges követelménynél?: azt, hogy az emberek szocialista módon művelődjenek. Igen ám, de miért? Ha az elbírálás »tanulni« vállalások tartalmát és teljesítését, akkor meglehetősen sok brigád nem kaphatná meg a szocialista címet. Vagy például vegyük az egyik kaposvári üzem József Attila szocialista brigádjának a példáját. A tagok vállalták, hogy részt vesznek a politikai önképzésben, négyen pedig azt, hogy rendszeres könyvtári olvasók lesznek. A teljesítés félévkor: ketten eljártak a politikai előadássorozatra. Senki nem lett »olvasó ember« kö-i zülük, viszont — ugyancsak vállalásképpen — egyikük társadalmi tűzoltó .., Gondolom itt a vállalás és a teljesítés komolysága enyhén szólva kétséges. A megtisztelő cím ennek ellenére a birtokukban maradt. Nos, elvileg azt hiszem mindenki egyet ért velem abban, hogy a brigádokat értékelni is »csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes«. A gyakorlatban azonban közbeszól a vállalati érdek. A gyárak eredményeinél ugyanis — vállalati szinten — a szocialista brigádok száma is nyom a latban. És nem is keveset... Vállalati érdek — társadalmi érdek. Üjabb ellentmondás, újabb formalizmus. A társadalom közvetlen érdeke — az, hogy a »szocialista módon tanulni« alapelv legalább tendenciájában érvényesüljön; hogy a művelődés alapvető belső szükségletté váljon az emberekben — szemben áll a vállalat közvetlen érdekével. Vagyis azzal, hogy a szocialista brigádok száma ne csökkenjen. így viszont megalapozott a kétely: reáli- sak-e a döntések és a számok a szocialista cím odaítélésekor? Valószínűleg ez vezette a SZOT elnökségét is, amikor kidolgozta és a szakszervezetek megyei bizottságainak megvitatásra elküldte a brigádok értékelésének újabb irányelveit A vita még folyik. Eszerint várható, hogy — bár abszolút módon nem lehetséges egyenlő elbírálás — bizonyos alapfeltételek valóban egységes követelmények lesznek. Ahogyan a szocialista munka-, erkölcsi és művelődési normák is lényegében azonosak; ugyanazt a fogalmat kell, hogy jelentsék egy kis üzemben, mint. a mezőgazdaságban, vagy éppen egy mamut gyáregységben. Lehetséges az is, hogy három fokozata lesz a szocialista címnek, meghatározott alapkövetelményekkel, amelyeket a brigádok megpályázhatnak Bármelyiket megpályázhatják. Am itt az alapfokú követelmények is magukban foglalják majd az emberek művelődés iránti alapvető igényét. S ha ezt nem sikerül á brigádnak száz százalékban teljesítenie, valószínű, hogy emiatt a megtisztelő szocialista címért küzdők táborában kell maradniuk egy ideig. hogy ez a tábor a jelenleginél nagyobb, a mozgalom viszont rangosabb, a címek odaítélése reálisabb lesz. Ehhez azonban igen sok a tennivalójuk még a művelődési intézményeknek, a népművelőknek, és velük együtt a gyárak, üzemek vezetőinek is, Wallinger Endre Lehetséges A lakásszövetkezetek működéséről T íz évvel ezelőtt a kormány rendeletet hozott a lakásszövetkeztek megszervezéséről és megalakításáról. Kaposváron kétezerötszázan élnek szövetkezeti lakásban, kétszázan kérik a tanács segítségét ilyen lakás vásárlásához. A városban előreláthatóan két éven belül kétszáz újabb szövetkezeti lakás épül fel. A lakásszövetkezeteknek elsődlegesen az a céljuk, hogy a dolgozókat önként társítsák saját megtakarításaik és az állam nyújtotta kedvezmények felhasználására, majd pedig az, hogy a házaknak, lakásoknak kezeléséről, karbantartásáról saját maguk gondoskodjanak. A lakásszövetkezet megalakításánál a megyeszékhelyen az volt az áltaVínos törekvés, hogy a szövetkezetekhez tartozó lakásokat lehetőleg egy helyen, zárt területi egységekben hozzak létre. Ez a zárt területi egység sajnos csak a Béke szövetkezetben valósulhatott meg (hozzájuk csak két lakóház tartozik), míg a többieknél csupán a lakóházak egymáshoz való közelségéről beszélhetünk. Gondot okoz a közművesítés. A megfelelő út, a terep- rendezés majd minden egységnél hiányzik, és az üzlet- hálózat sem megfelelő. A kaposvári szövetkezeti lakások többsége modem, két szobás, összkomfortos, kivéve a Kossuth szövetkezetét, it* Balatoni filmhetek Beszélgetés a „Szandi mandi“ rendezőjével A balatoni filmhetek szokásos évi programja, hogy bemutatnak egy-egy új magyar filmvígjátékot. Az Ismeri a szandi mandit? ősbemutatóját Leilén rendezték meg. Az eseményen megjelent — a főszereplők mellett — Gyar- mathy Lívia is, a film rendezője, aki most debütált a szakmában. Filmjének anyagát még akkor gyűjtötte össze, amikor vegyészmérnökként dolgozott férjével Böszörményi Gézával, a »szandi mandj« írójával együtt. Gyarmathy Lívia 1956—61-ig dolgozott az eredeti szakmájában, majd elvégezte a filmrendezői szakot a főiskolán. Böszörményi Géza második diplomáját szintén a Filmművészeti Főiskolán állították ki. A modem gyáriparról, a korszerű technikáról úgy is szokás beszélni, hogy az elidegeníti az embert. Gyarmathy Lívia gyári munkásai azonban nem »homo technikusok«, nem is annyira a technika áldozatai, mint inkább önmaguknak, hisz a technikának nem is részesei. Dolgoznak a hipermodern vegyi gyárban, de olyan munkát végeznek, melyikben nem találják meg a boldogságukat. — Az ember boldogságának legfontosabb tényezője, hogy alkotó jellegű munkát végezhessen — mondja Gyarmathy Lívia, amikor filmjéről kezdünk beszélgetni. — A film alapgondolata: »oz ember akkor érzi magát boldognak, ha a munka életszükségletévé válik. — Mit ért ez alatt? ¥ I 0 & — Két alapvető érzése van az embernek. A szeretet és a munka. Mindkettő elkíséri a haláláig. Az ember boldogulásának forrása lehet tehát a munka. De csakis az a munka, amelyikben a személyiség is a legteljesebben kibontakozhat. Ügy tűnik, ma ez egyre nehezebb... Nagyon kevés embernek adatott meg az iparban, hogy alkotó jellegű munkát végezhessen — mondja. — A film átlagemberekről szól. Mottójául azt is mondhatnám, hogy nincsenek feddhetetlen emberek. Átlagon felüli ember pedig kevés van. A csetlő-botló embereken keresztül, azt hiszem, a valósághoz is közelebb férkőztem. Ezt a mélyébb valóságot szeretném ábrázolni a jövőben is, ha mégolyán furcsa is. l Lemondok a feddhetetlen emberek ábrázolásáról, embereket szeretnék bemutatni. Nem hősöket. Embereket, akikben sok a hiba; akik nem egyoldalúan jók vagy rosz- szak. Alkotói programja az eddigiekből is érezhető. Mégis konkrétan milyen tervek foglalkoztatják? — Meghatározatlan időn ál munkásfilmeket szeretnék készíteni: Jelenleg társírója vagyok egy filmnek. Most csere történt, a férjem rendez. Az ő filmjét írom társszerzőként. Ne hagyjuk kétségek közt az olvasót, a film nézőit, magyarázzuk meg, mi is az a »szandi mandi?« Pontos választ nem adhatunk rá. A szandi mandi egy világszám ... »Sunday Monday« így kezdődik eredetiben a sláger, és a filmbeli modem gyárhoz közel eső munkásnegyed zug- kocsmájiban így énekli a zenekar: »szandi mandi...« Horányi Barna másfél szoba, összkomfortra méreteztek, és az igények alapján is ezt kéri mindenki A laksűrűség mutatószáma kedvező: 3,57 fő egy lakásra, s ez jobb a város egyéb területének laksűrűségénél. A lakásszövetkezel legfontosabb szerve a közgyűlés, amely a szövetkezetét érintő legfontosabb kérdésekben, a tagfelvételekben, az alapszabály megalkotásában és a költségvetésben dönt. A közgyűlés általában évenként egyszer ül össze, de legtöbbször csak másodszorra jelenik meg annyi tag, ameny- nyi a határozatképességhez szükséges. Az igazgatóság (a Kossuth szövetkezetnél öt-, a többieknél háromtagú) operatív irányító szerv, mindazzal a feladatkörrel, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Évek óta visszatérő téma a szövetkezeti lakások átruházása. elidegenítése, mivel az eladók egy része nyerészkedési lehetőségnek tekinti az állami segítséggel megkapott lakást, és az igényjogosultságtól függetlenül olyan személyeknek kívánja eladni, akik a kért — néha indokolatlanul magas — összeget megfizetik. Ha az eladó a városi tanács igazgatási osztályán bejelenti eladási szándékát, a nevezett vevőnél a hatóság megvizsgálja, hogy jogosult-e a lakásra. Ha nem, másik vevőt jelöl ki. Ilyenkor azonban az eladó már húzódozik, mert az új vevő csak annyit hajlandó fizetni, amennyi a lakas reális értéke. Ez nenn általános jelenség, de többször előfordult már, s nyilván még mások is megpróbálkoznak vele. Akadnak olyanok is, akik a szövetkezet és a hatóságok megkerülésével adják át lakásukat jogosult vagy jogosulatlan személyeknek. Ilyenkor a hatóság és az igazgatóság a tulajdonjog átruházását megakadályozza — mást azonban nem tehet Ezeken a vitás kérdéseken most dolgoznak a jogászok, és a lakáskódex megjelenésévé a szövetkezeti lakások eladásának szabályait is rögzítik majd. A kaposvári lakásszövetkezetek működését vizsgálva megállapítható, hogy az alap- és a jogszabályokban rögzített rendelkezéseknek megfelelően tesznek eleget feladatuknak. S. G. A szecsei kocsmáros... iAnyu lebukik 'ácsék vacsora után vannak. Kovács újságot ol- r— Kovácsné kardigánt köt, kislányuk, a hétéves Évi, a heverőn babájával játszik Kovácsné egyszer csak megszólal: — Bodáéknak kisifúk van. Ma reggel... — észreveszi, hogy Évi figyeli, így folytatja: — ... hozta a gólya. Kovács egy pillanatra előbukkan az újságja mögül. — Tegnap reggel még láttam Bodánét tejért menni. — Igen, előbb ... — megint Évire néz — hozta, mint számították. — Na, Boda most nagyra lesz a fiával. — Pedig Bori lányt szeretett volna. Kis szünet után Évi szólal meg: — Hát akkor mért nem kért kislányt a gólyától? Kovács hirtelen visszabújik az újságja mögé. Kovácsné kénytelen vállalni a választ: — Az nem úgy van, Évikém, hogy lehet rendelni fiút vagy lányt. Évi felháborodik. — Szóval azt hoz, amit akar. , — Bizony azt. Bellát az mindegy is. Egyik éppen olyan kedves, mint a másik. Éviké nem nyugszik meg. — És akkor hozza, amikor ő akarja? — Hát persze. Egy ideig csend van. Kovácsné örül, hogy nem kell több kérdésre felelnie. Évi is elmerül a babájával való játékban, de aztán hirtelen anyjához fordul: — Mondd, anyu, a Horváth Pistit is a gólya hozta? Kovácsné gyanútlanul feleli: •— Hát persze. — Érdekes — mondja Évi. — Mi érdekes? — kérdezi Kovácsné. — Hát csak az, hogy Hor- vát Pistinek januárban van a születésnapja, és télen nincsenek itthon a gólyák. Kovácsné hirtelen felugrik. — Hozok neked egy kis süteményt! Évi is felkel a heverőröl, apjához megy, megkocogtatja az újságját, s mikor az előbukkan az újság mögül, ráhunyorít az apjára, úgy mondja: — Jól lebuktattam anyut. tv. i.) Valamikor — már a betyárvilágban — hatalmas erdőség vette körül ezt a Marcali és öreglak közötti magányos épületet Ütszéli fogadó, csárda volt ahol komor tekintetű betyárok, elszánt pandúrok álltak meg falatozásra, lovaik pihentetésére. Most a Marcali ÁFÉSZ kis élelmiszerüzlete, illetve italboltja működik a falai között. Többségükben ma is utasok a vendégek, a vásárlók, de ritkán érkeznek már kocsival, szekérrel; lóháton évtizedek óta nem — inkább gépkocsiból, autóbuszból szállnak ki, vagy éppen arra várakoznak. Ám hiába a névváltozás, hiába a szövetkezet 24-es számú egysége, messze környéken így ismerik: »a szecsei kocsma«. Golobics Imre vezetőnek kettős feladatot kell ellátnia: vezetni az italboltot és az élelmiszerüzletet is. Feleségével együtt végzi ezt a munkát, s havonta átlagosan 100 ezer forint forgalmat érnek el a két egységben. A lakott helyektől távol eső boltban kellemesen meglepődnek a vendégek és a vásárlók. Kevés helyen tapasztalni ilyen rendet, tisztaságot, s a választékkal is elégedettek lehetnek. A nagy melegben kellemesen hűtött italok — többféle üdítő is —, naponta friss péksütemény, bélelt zsemle, kaphatók, s az élelmiszerüzletből sem hiányzik az, ami egy háztartásnak szükséges. Ottjártamkor az egyik vendég éppen azért kesergett, mert a nagy melegben megfájdult a feje. Panasza még el sem hangzott, a vezető már fájdalomcsillapítót, friss vizet kínált neki. S ha Golobics Imre azt látja, hogy a vendégnek ideje és kedve van beszélgetni, szívesen idéz a csárda múltjából Beszél a betyár világról, arról, hogy állítólag e csárda látogatója voFE Patkó Bandi és több más híres betyár is. A pincében ma is látni annak a földalatti útnak a bejáratúit, amelyen a betyárok menekültek, ha a pandúrok közeledtét jelezték, s amelyen keresztül eljuthattak a közeli nádas rej- tekeabe. Fáradt vándorok, betyárok és pandúrok helyett ma siető vendégek, vásárlók térnek be a »szecsei kocsmába«. Bizonyára sokan gondolnak arra, hogy a járásban kevés az olyan vendéglátóhely, amelyik romantikájával vonzaná a hazai és a külföldi vendégeket Érdemes lenne az italboltot, élelmiszerboltocskát betyárcsárdává átalakítani. Sz. & SOMOGYI NÉPLAP IMS. Mtgusztits SS.
