Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

Amit ma megtehetsz... Akik harcolnak a nappal A klímaberendezés vezérlőtermében. A hőmérséklet? Átlagban harminc fok körül. A fonó I- ben, a cérnázóban valamivel több. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának »tüdejé­ben« vagyunk. Itt lélegzik a gyár. Hatalmas épülettestéinek részeibe, a nyüzsgő, dolgozó, izzadó üzemcsarnokokba in­nen árad a hűvös, páradús le­vegő. A vezérlőteremben lám­pák égnek, és felügyelőik éber szemmel figyelik a műszere­ket. Csáki András már kilenc éve a klímaberendezés keze­lője. — A gépek mérik a hő­mérsékletet, és jelzik, ha ma­gasra szökik, de szólnak a munikésok is. Panaszkodnak, ha valahol megrekken a meleg. A pá­ratartalom megfelelő, csak a hőmérséklet szalad fel né­ha, de küzde­nek a ventil­látorok a nap­pal... A szikrázó kánikulai nap­pal nehéz föl­venni a har­cot, még az olyan óriási ventillátorok­nak is, mint amilyenek itt, a zegzugos fo­lyósok mögött vannak. A klímatermek labi­rintusából nagy csarnok nyí­lik. Valóságos szélvihar fogad bennünket Meg kell kapasz­kodni az ajtóban, hiszen lö- késnyi erejű levegőhullámqk taszítják vissza a belépőt. És ebből a gépvíhanból bizony csali gyenge fuvallat, vagy még az sem mindig érződik a fehér orsós gépek között.. A folyosón új műszerek so­rakoznak. — Üzemünk korszerű klí­maberendezése. Nemsokára beszereljük. Sokat jelent majd. A »tüdőből« a csarnokba in­dulunk. A körsétához kelle­mes ez a kondicionált levegő, Aki már megszokta a meleget, Szabó Lajosné... de a munka azért megizzaszt- ja az arcokat. Az orsókat kap­kodó kezek vissza-visszanyúl- nak a kendők alá, megtörlik verítékező homlokukat az asz- szomyok. Szabó Lajosné már meg­szokta ezt a nyári meleget. 1951 óta dolgozik itt, egyike az üzem alapító tagjainak. — Szocialista brigádban dol­gozom, ezüstkoszorúsak va­gyunk, ez az asszonyok Béke brigádja ... — Mit tesz a gyár, hogy — Túlságosan is veríték»«' zünk. Szédülünk, és bizonyta­lanabbak lesznek a mozdula­tok is. De azért ki lehet bírni. És ami fontos, augusztusban nyílik a vállalati strand. Az üzemorvost, dr. Sarlós Vilmost és a konyhafőnököt, Tatárvári Gyulát éppen együtt találtuk a konyhában. Először a beszerzésről érdeklődtem. — Elég sok a gondunk. A nyári étrendre nagyon kell A Konyhaionok es az üzemorvos. 0* Uj poligonüzem épül Kaposváron Pénzzel segített a tanács — Próbaüzem októberben könnyebben elviselhető legyen ez a hőség? — Csak körül kell nézni. Hűtőszekrény van minden részlegben. Leginkább gyü­mölcsöt teszünk bele, mert az kell legjobban a melegben. Mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a hőséget, de hát a nyarat nem lehet elker­getni. A kom- (bájnosra is me­legen süt a nap a tarlón, pedig ott nincs légkondicioná­lás. És ami a legfontosabb, fél fordulat- számra csök­kentették a gé­peket, és ez nagyon jó. Így egyszerre töb­bet működte­tünk, de ki­sebb tempó­ban, minit más­kor, s nem sínyli meg úgy az ember ezt a hőséget, meg a kereset is a régi.,. A tarkáira festett ablak­üvegek tompít- • ják az erős napfényt. A fonó II-ben a meleg el­lenére élénk nevetés harsam A gépcsoport között gyereklá­nyok egész serege jön. Eliga­zítás volt, és a tekintetek máris az orsók felé fordulnak a pettyes kendők alól. A szor­galmasan dolgozó gépek felé, melyekkel egyre jobban meg­barátkoznak. Ipari tanulók ők, az üzem utánpótlása, az aranytartalék. Horváth Ilona Kaposszek- csőről került ide februárban. — Hallottam, hogy itt a gépsoroknál ez a legnehezebb két hónap, de nem bántam meg. Szeretek az orsókkal dolgozni. — Mi hátráltatja legjobban a munkát ebben a hőségben? vigyázni. Sok friss zöldáru kellene. Sajnos egyenetlen a piaci ellátás, és magasak az árak is. Ráadásul a húsféléit sem szállítják rendesen, sokat kell fagyasztanunk. Az üzemorvos végigkóstolta a napi menüt. — Mindig megbeszéljük az étrendet Hiába nehéz a be­...és aki most szokik hozzá, Horváth Ilona. szerzés, akkor is kell a főze­lék. Ma is burgonya és tök között választhatnak a dolgo­zók. A hőség eléggé megviseli az embereket, gyakori a szé­dülés. Már felhívtuk a dolgo­zóink figyelmét arra, hogy milyen fontos a jó nyári élet­rend; táplálkozás, tisztálko­dás. Kapnak védőitalt is, cit­romos teát. A csapból hűtött, kristály- tiszta hideg víz csorog. Sok pohár megtelik, hogy eloltsa az emberek szomját. Harcolnak a munkások a nappal, a meleggel. És egy­hangú, végtelen hosszúságban tekeredik az orsókon a fehér szál. Irta: Tröszt Tibor Fényképezte; Grábner Gyula ÍSyolc film kapott pécsi „rajtengedélyt‘ könnyű a közmon­dást IDÉZNI, nehezebb aszerint cselekedni. Főként, ha súlyos, sok embert érintő ügyben kell kimondani az igent vagy a nemet Mint ami­lyen például egy gyár távlati fejlesztési terve, a gyártás- szervezés tökéletesítése, az ál­lóalapok bővítése, a termék- összetétel változtatása. A dön­tés: felelősség. Megkönnyíti, ha alapos elemző munka előzte meg, s kidolgoztak néhány, előnyöket és hátrányokat egy­aránt tartalmazó variánst. Ne­hezíti, hogy a jövőbe senki nem pillanthat bele tökéletes tisztasággal. Homályos folt, előre nem látható részlet, vá­ratlan fordulat mindig akad. Mégis, napról napra dönteni kell. Vállalva a kockázatot, a felelősséget, a) döntés követ­kezményeit A termelés, az arr-agi javak előállítása: fo­lyamat Láncszemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól következmények nélkül. A gazdaságirányítás mai rendje a korábbiaknál jóval élesebben húzza meg egy-egy tevékenységi kör su­garát A tervező keze alól ki­kerülő rossz konstrukció ne­héz summában mérhető kárt okoz az egész gyárnak, hi­szen a termék a nyakukon marad. A technológiai fegye­lem szigorú megtartása, a műveleti utasítások állandó tökéletesítése a felosztható nyereséget is megnöveli a ki­váló minőségért kapott ár- többletteL A gyors termék- fejlesztés és kibocsátás nem­csak időelőny a partnerekkel szemben, hanem anyagi előny is. NINCS OLYAN IPARÄG, ahol az ún. időtényező fon­tossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem, ahol közömbös lehetne: ma vagy holnap, esetleg csak holnap­után hoznak meg egy már most aktuális döntést Mégis megtörténik, hogy késve dön­tenek. Holnapra halasztják, amit ma megtehetnének. Ami a fájdalmas benne: egy kö­zösség nyögi a halogatás kö­vetkezményeit, hogy a piacon megelőzték őkej:; külföldi part­nereik máshová pártoltak; hi­tellehetőségeik megcsappantak; fejlesztési alapjuk összezsugo­rodott. A halogatott döntés negatív következményei az idő múlásával mértani haladvány szerint sokasodnak. Sokféle ága-boga van an­nak, miért történik, történ­het ez így, amikor másként, jobban is lehetne. A vállalati önállóság erőteljes növekedé­se korábban ismeretlen terhe­ket rakott a vezetők vállára. A piaci ismeretek még hiá­nyosak, lassú az információ- áramlás. Időnként kiegyensú­lyozatlanná válik a cég pénz­ügyi helyzete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb vevői esetleg késlekednek a szállított áruért fizetni. S tagadhatat­lan: szubjektív tényezők is szerepet játszanak a gyorsa­ságban vagy a halogatásban. Nemcsak a rátermettségre, tu­dásra, tájékozottságra gondo­lunk. Arra is, hogy a termelés mai biztonsága, a termékek könnyen értékesíthetősége el­fedheti a holnapi teendőket. S arra is, hogy létezik megcson­tosodás, a megszokotthoz való ragaszkodás, s bizonyos eg­zisztenciális aggodalom. »Nem kockáztatni, nem belevágni semmi újba, egy-két év még a nyugdíjig, s majd átveszik ak­kor a fiatalok a marsallbotot. Addig meg fusson csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet nagyobb baj!« Márpedig baj lesz belőle. A termelés és a termelésfejlesz­tés folyamat; szünetet, kiha­gyásokat nem ismerő tevé­kenység. Ahol megszakítják ezt a folyamatosságot, s az egyéni érdek maga alá gyűri a közöst, fél vagy egy esz­tendő tétlensége pótolhatatlan­nak bizonyulhat Pótolhatat­lannak vagy csak kín-keserv­vel csökkenthetőnek, mert a versenyben előnyre tettek szert a konkurrens cégek, mert a piacon nem szándékokat és indokokat, hanem termékeket mérlegelnek, s ítélnek meg. Napjainkban, amikor nemzet­közi méretekben ötévenként teljesen kicserélődik a gép­ipari gyártmánystruktúra, amikor a vegyiparban évente 40—60 százalék között van az új termékek aránya, amikor a fogyasztási cikkek piacán hét­ről hétre új modellek tűnnek fel, egyetlen gazdasági egy­ség, s annak egyetlen veze­tője sem bánhat bőkezűen az idővel. AZ IDŐ MINT TERMELÉ­SI TÉNYEZŐ ma még nem élvezi azt a megkülönbözte­tett figyelmet és helyet, ame­lyet megérdemel. Másodrangú­ként való kezelésében része van a korábbi beidegződések­nek. A kereskedés helyetti el­osztásnak, a külföldi piacok alig érzékelt hatásának, mind­annak, ami a múltban való­ban háttérbe szorította az idő mérlegelését. Része van azon- han annak is, hogy 33 első re­formesztendőben a vártnál és tervezettnél könnyebben sike­rült elérni a nagyobb nyeresé­get, azaz: az új gazdaságirá­nyítási rendszer alapjaiban már új útra terelte a vállalati gazdálkodást, de részleteit te­kintve még nem sarkallt er­re. Ma még — ideig-óráig — futja a gyűjtött tartalékokból, a jelentős ráhagyásokkal ké­szült tervekből. Kérdés: med­dig? FÖLHASZNÁLNI A TAR­TALÉKOKAT és újabbakat nem gyűjteni — rossz gazdá­ra vall. Élvezni a tegnapi munka gyümölcseit, a termék- fejlesztés, a gyártástökéletesí­tés hasznát, s közben meg­feledkezni arról, elodázni azt, hogy a holnapi eredményeket ma kell megalapozni, már több mint rossz gazda módjá­ra sáfárkodni a lehetőségek­kel. Ez már veszélyes út, anyagilag, erkölcsileg egyaránt veszélyes, s nemcsak egy-egy embernek, de egy egész közös­ségnek ért. Ezért szükséges és elengedhetetlen, hogy ma­ga a közösség őrködjék jövője felett A kommunistáknak, a szakszervezeti tanács tagjai­nak nemcsak joguk, de köte­lességük is újra meg újra megkérdezni a gazdasági posz­tokon állóktól: mit tesznek ma a holnapért, hogyan gon­dolják, alapozzák, alakítják a jövőt? Az építkezések harminc százalékán dolgoznak korsze­rű technológiával a Somogy megyei Állami Építőipari Vál­lalat munkásai, A munkák hetven százalékát hagyomá­nyos, elavult módszerekkel végzik. Ez az állapot tartha­tatlan, főleg akkor, ha a vál­lalat előtt álló feladatokat vesszük figyelembe. Ebben az évben mintegy 370 millió fo­rint értékű építkezést kell el­végezni a vállalatnak. A ne­gyedik ötéves terv végére — 1975-re — nem kevesebb, mint ötszázmilliós termelés vár rá. Érthető, hogy amikor a jövő­ről, a feladatokról esik szó, akkor elsősorban a korszerű technológia bevezetésének fel­tételeit és lehetőségeit veszik számba. Céljuk az, hogy épít­kezéseiknek legalább az ötven százalékán bevezessék ezt. Mit tesznek ennek érdeké­ben? A Balaton-parti építkezési igényeket úgy akarják kielé­gíteni. hogy tovább fejlesztik a siófoki poligont: újabb bil­lenőpadokat állítanak be, s ezzel nő a kapacitás. A vál­lalat feladata azonban Kapos­váron még a siófokinál is na­gyobb- Ha mást nem számí­tunk, mint a Kalinyin város­rész építését, a negyedik öt­éves terv kaposvári lakásberu­házásait, akkor is egyértelmű­en meg lehet állapítani, hogy a mostani technológiai fölsze­reléssel erre képtelen a vál­lalat Nem közömbös a megye szempontjából az sem, hogy mennyiért tudnak megépíteni egy lakóházat A fejlesztési programban ezért szerepel a megyeszékhelyen épülő új poligonüzem. A tüskevári tég­lagyár területén már folyik ennek az építése. Hogy miért éppen itt? Ez a terület rendel­kezik a poligonüzemhez szük­séges legjobb adottságokkal: a téglagyárhoz iparvágány vezet; mellette van egy nagy cement­telep, s emiatt lényegesen ki­sebb a szállítási költség. A vállalat ide helyezi át köz­ponti betonkeverő telepét is. Innen jobb minőségű anyagot tudnak adni a Városban folyó építkezésekhez, s nem lesz szükség arra, hogy mindenhol végezzenek ilyen munkát. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat évi négy­száz lakas elemeinek előre gyártására alkalmas üzemet akart építeni Tüskeváron. Figyelembe véve azonban a város igényeit, kétszázzal meg­növelte a kapacitást. Igaz, nem ment ez ingyen: ennek fejében a városi tanács anyagilag is támogatja az előre gyártó te­lep építését. Érdeke ez a ta­nácsnak is, hiszen a korsze­rűbb építkezés olcsóbb- A csak lakások elemeinek készítésére épült panelüzem még ebben az évben megkezdi a terme- lést. A vállalatnál úgy számol­ják, hogy október elseje után már kipróbálhatják, mire ké­pes az új üzem. Az őszi indulás azt is jelen­ti, hogy a negyedik ötéves terv nagy feladatainak ellátására épült telep segít a vállalatnak a mostani feladatok megoldá­sában is. Szükség volt erre, hiszen jövőre már nem keve­sebb, mint négyszázmillió fo­rint értékű munkát kell elvé­geznie. Ez több is lehetne, ha bírná kapacitással a vállalat. Jól bizonyítja az a tény, hogy ezt á négyszázmillió forintos kapacitást már jórészt az idei év felére lekötötte a vállalat. (Kerczaj Döntött a filmművész szö­vetség játékfilmszakosztálya: október 13 és 18 között az 5. pécsi játékfilmszemlén a MAFILM-stúdiók nyolc alko­tása vehet részt. A filmszak-, emberek húsz felsorolt pro­dukció közül választhattak. Az idei játékfilm-szemle me­zőnye — a leadott szavazatok arányában — a következőkép­pen alakult: Feldobott kő. Fé­nyes szelek. Tiltott terület. A Pál utcai fiúk, Fejlövés, Pró­féta voltál szívem, Ismeri a szandi-mandit? Ez a hét film a szavazatok ötven százalékánál magasabb aránnyal jutott a pécsi film­szemlére. A sorrendben követ, kező: Isten és ember előtt című alkotás ugyan nem kap­ta meg a szükséges ötven szá­zalékot, a szemle pécsi előké­szítő bizottságának ; : / slatá- ra és az intézőbizottság meg­hívása alapjáti azonban ugyan­csak részt vesz a verse-vben. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. augusztus 1.

Next

/
Thumbnails
Contents