Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-01 / 176. szám
Amit ma megtehetsz... Akik harcolnak a nappal A klímaberendezés vezérlőtermében. A hőmérséklet? Átlagban harminc fok körül. A fonó I- ben, a cérnázóban valamivel több. A Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának »tüdejében« vagyunk. Itt lélegzik a gyár. Hatalmas épülettestéinek részeibe, a nyüzsgő, dolgozó, izzadó üzemcsarnokokba innen árad a hűvös, páradús levegő. A vezérlőteremben lámpák égnek, és felügyelőik éber szemmel figyelik a műszereket. Csáki András már kilenc éve a klímaberendezés kezelője. — A gépek mérik a hőmérsékletet, és jelzik, ha magasra szökik, de szólnak a munikésok is. Panaszkodnak, ha valahol megrekken a meleg. A páratartalom megfelelő, csak a hőmérséklet szalad fel néha, de küzdenek a ventillátorok a nappal... A szikrázó kánikulai nappal nehéz fölvenni a harcot, még az olyan óriási ventillátoroknak is, mint amilyenek itt, a zegzugos folyósok mögött vannak. A klímatermek labirintusából nagy csarnok nyílik. Valóságos szélvihar fogad bennünket Meg kell kapaszkodni az ajtóban, hiszen lö- késnyi erejű levegőhullámqk taszítják vissza a belépőt. És ebből a gépvíhanból bizony csali gyenge fuvallat, vagy még az sem mindig érződik a fehér orsós gépek között.. A folyosón új műszerek sorakoznak. — Üzemünk korszerű klímaberendezése. Nemsokára beszereljük. Sokat jelent majd. A »tüdőből« a csarnokba indulunk. A körsétához kellemes ez a kondicionált levegő, Aki már megszokta a meleget, Szabó Lajosné... de a munka azért megizzaszt- ja az arcokat. Az orsókat kapkodó kezek vissza-visszanyúl- nak a kendők alá, megtörlik verítékező homlokukat az asz- szomyok. Szabó Lajosné már megszokta ezt a nyári meleget. 1951 óta dolgozik itt, egyike az üzem alapító tagjainak. — Szocialista brigádban dolgozom, ezüstkoszorúsak vagyunk, ez az asszonyok Béke brigádja ... — Mit tesz a gyár, hogy — Túlságosan is veríték»«' zünk. Szédülünk, és bizonytalanabbak lesznek a mozdulatok is. De azért ki lehet bírni. És ami fontos, augusztusban nyílik a vállalati strand. Az üzemorvost, dr. Sarlós Vilmost és a konyhafőnököt, Tatárvári Gyulát éppen együtt találtuk a konyhában. Először a beszerzésről érdeklődtem. — Elég sok a gondunk. A nyári étrendre nagyon kell A Konyhaionok es az üzemorvos. 0* Uj poligonüzem épül Kaposváron Pénzzel segített a tanács — Próbaüzem októberben könnyebben elviselhető legyen ez a hőség? — Csak körül kell nézni. Hűtőszekrény van minden részlegben. Leginkább gyümölcsöt teszünk bele, mert az kell legjobban a melegben. Mindent megtesznek azért, hogy enyhítsék a hőséget, de hát a nyarat nem lehet elkergetni. A kom- (bájnosra is melegen süt a nap a tarlón, pedig ott nincs légkondicionálás. És ami a legfontosabb, fél fordulat- számra csökkentették a gépeket, és ez nagyon jó. Így egyszerre többet működtetünk, de kisebb tempóban, minit máskor, s nem sínyli meg úgy az ember ezt a hőséget, meg a kereset is a régi.,. A tarkáira festett ablaküvegek tompít- • ják az erős napfényt. A fonó II-ben a meleg ellenére élénk nevetés harsam A gépcsoport között gyereklányok egész serege jön. Eligazítás volt, és a tekintetek máris az orsók felé fordulnak a pettyes kendők alól. A szorgalmasan dolgozó gépek felé, melyekkel egyre jobban megbarátkoznak. Ipari tanulók ők, az üzem utánpótlása, az aranytartalék. Horváth Ilona Kaposszek- csőről került ide februárban. — Hallottam, hogy itt a gépsoroknál ez a legnehezebb két hónap, de nem bántam meg. Szeretek az orsókkal dolgozni. — Mi hátráltatja legjobban a munkát ebben a hőségben? vigyázni. Sok friss zöldáru kellene. Sajnos egyenetlen a piaci ellátás, és magasak az árak is. Ráadásul a húsféléit sem szállítják rendesen, sokat kell fagyasztanunk. Az üzemorvos végigkóstolta a napi menüt. — Mindig megbeszéljük az étrendet Hiába nehéz a be...és aki most szokik hozzá, Horváth Ilona. szerzés, akkor is kell a főzelék. Ma is burgonya és tök között választhatnak a dolgozók. A hőség eléggé megviseli az embereket, gyakori a szédülés. Már felhívtuk a dolgozóink figyelmét arra, hogy milyen fontos a jó nyári életrend; táplálkozás, tisztálkodás. Kapnak védőitalt is, citromos teát. A csapból hűtött, kristály- tiszta hideg víz csorog. Sok pohár megtelik, hogy eloltsa az emberek szomját. Harcolnak a munkások a nappal, a meleggel. És egyhangú, végtelen hosszúságban tekeredik az orsókon a fehér szál. Irta: Tröszt Tibor Fényképezte; Grábner Gyula ÍSyolc film kapott pécsi „rajtengedélyt‘ könnyű a közmondást IDÉZNI, nehezebb aszerint cselekedni. Főként, ha súlyos, sok embert érintő ügyben kell kimondani az igent vagy a nemet Mint amilyen például egy gyár távlati fejlesztési terve, a gyártás- szervezés tökéletesítése, az állóalapok bővítése, a termék- összetétel változtatása. A döntés: felelősség. Megkönnyíti, ha alapos elemző munka előzte meg, s kidolgoztak néhány, előnyöket és hátrányokat egyaránt tartalmazó variánst. Nehezíti, hogy a jövőbe senki nem pillanthat bele tökéletes tisztasággal. Homályos folt, előre nem látható részlet, váratlan fordulat mindig akad. Mégis, napról napra dönteni kell. Vállalva a kockázatot, a felelősséget, a) döntés következményeit A termelés, az arr-agi javak előállítása: folyamat Láncszemek szoros kapcsa. Egyik sem választható el a másiktól következmények nélkül. A gazdaságirányítás mai rendje a korábbiaknál jóval élesebben húzza meg egy-egy tevékenységi kör sugarát A tervező keze alól kikerülő rossz konstrukció nehéz summában mérhető kárt okoz az egész gyárnak, hiszen a termék a nyakukon marad. A technológiai fegyelem szigorú megtartása, a műveleti utasítások állandó tökéletesítése a felosztható nyereséget is megnöveli a kiváló minőségért kapott ár- többletteL A gyors termék- fejlesztés és kibocsátás nemcsak időelőny a partnerekkel szemben, hanem anyagi előny is. NINCS OLYAN IPARÄG, ahol az ún. időtényező fontossága ne növekednék. Nincs tehát olyan iparág sem, ahol közömbös lehetne: ma vagy holnap, esetleg csak holnapután hoznak meg egy már most aktuális döntést Mégis megtörténik, hogy késve döntenek. Holnapra halasztják, amit ma megtehetnének. Ami a fájdalmas benne: egy közösség nyögi a halogatás következményeit, hogy a piacon megelőzték őkej:; külföldi partnereik máshová pártoltak; hitellehetőségeik megcsappantak; fejlesztési alapjuk összezsugorodott. A halogatott döntés negatív következményei az idő múlásával mértani haladvány szerint sokasodnak. Sokféle ága-boga van annak, miért történik, történhet ez így, amikor másként, jobban is lehetne. A vállalati önállóság erőteljes növekedése korábban ismeretlen terheket rakott a vezetők vállára. A piaci ismeretek még hiányosak, lassú az információ- áramlás. Időnként kiegyensúlyozatlanná válik a cég pénzügyi helyzete, mert megnőttek készletei, mert legfőbb vevői esetleg késlekednek a szállított áruért fizetni. S tagadhatatlan: szubjektív tényezők is szerepet játszanak a gyorsaságban vagy a halogatásban. Nemcsak a rátermettségre, tudásra, tájékozottságra gondolunk. Arra is, hogy a termelés mai biztonsága, a termékek könnyen értékesíthetősége elfedheti a holnapi teendőket. S arra is, hogy létezik megcsontosodás, a megszokotthoz való ragaszkodás, s bizonyos egzisztenciális aggodalom. »Nem kockáztatni, nem belevágni semmi újba, egy-két év még a nyugdíjig, s majd átveszik akkor a fiatalok a marsallbotot. Addig meg fusson csak a járt úton a kocsi, abból nem lehet nagyobb baj!« Márpedig baj lesz belőle. A termelés és a termelésfejlesztés folyamat; szünetet, kihagyásokat nem ismerő tevékenység. Ahol megszakítják ezt a folyamatosságot, s az egyéni érdek maga alá gyűri a közöst, fél vagy egy esztendő tétlensége pótolhatatlannak bizonyulhat Pótolhatatlannak vagy csak kín-keservvel csökkenthetőnek, mert a versenyben előnyre tettek szert a konkurrens cégek, mert a piacon nem szándékokat és indokokat, hanem termékeket mérlegelnek, s ítélnek meg. Napjainkban, amikor nemzetközi méretekben ötévenként teljesen kicserélődik a gépipari gyártmánystruktúra, amikor a vegyiparban évente 40—60 százalék között van az új termékek aránya, amikor a fogyasztási cikkek piacán hétről hétre új modellek tűnnek fel, egyetlen gazdasági egység, s annak egyetlen vezetője sem bánhat bőkezűen az idővel. AZ IDŐ MINT TERMELÉSI TÉNYEZŐ ma még nem élvezi azt a megkülönböztetett figyelmet és helyet, amelyet megérdemel. Másodrangúként való kezelésében része van a korábbi beidegződéseknek. A kereskedés helyetti elosztásnak, a külföldi piacok alig érzékelt hatásának, mindannak, ami a múltban valóban háttérbe szorította az idő mérlegelését. Része van azon- han annak is, hogy 33 első reformesztendőben a vártnál és tervezettnél könnyebben sikerült elérni a nagyobb nyereséget, azaz: az új gazdaságirányítási rendszer alapjaiban már új útra terelte a vállalati gazdálkodást, de részleteit tekintve még nem sarkallt erre. Ma még — ideig-óráig — futja a gyűjtött tartalékokból, a jelentős ráhagyásokkal készült tervekből. Kérdés: meddig? FÖLHASZNÁLNI A TARTALÉKOKAT és újabbakat nem gyűjteni — rossz gazdára vall. Élvezni a tegnapi munka gyümölcseit, a termék- fejlesztés, a gyártástökéletesítés hasznát, s közben megfeledkezni arról, elodázni azt, hogy a holnapi eredményeket ma kell megalapozni, már több mint rossz gazda módjára sáfárkodni a lehetőségekkel. Ez már veszélyes út, anyagilag, erkölcsileg egyaránt veszélyes, s nemcsak egy-egy embernek, de egy egész közösségnek ért. Ezért szükséges és elengedhetetlen, hogy maga a közösség őrködjék jövője felett A kommunistáknak, a szakszervezeti tanács tagjainak nemcsak joguk, de kötelességük is újra meg újra megkérdezni a gazdasági posztokon állóktól: mit tesznek ma a holnapért, hogyan gondolják, alapozzák, alakítják a jövőt? Az építkezések harminc százalékán dolgoznak korszerű technológiával a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai, A munkák hetven százalékát hagyományos, elavult módszerekkel végzik. Ez az állapot tarthatatlan, főleg akkor, ha a vállalat előtt álló feladatokat vesszük figyelembe. Ebben az évben mintegy 370 millió forint értékű építkezést kell elvégezni a vállalatnak. A negyedik ötéves terv végére — 1975-re — nem kevesebb, mint ötszázmilliós termelés vár rá. Érthető, hogy amikor a jövőről, a feladatokról esik szó, akkor elsősorban a korszerű technológia bevezetésének feltételeit és lehetőségeit veszik számba. Céljuk az, hogy építkezéseiknek legalább az ötven százalékán bevezessék ezt. Mit tesznek ennek érdekében? A Balaton-parti építkezési igényeket úgy akarják kielégíteni. hogy tovább fejlesztik a siófoki poligont: újabb billenőpadokat állítanak be, s ezzel nő a kapacitás. A vállalat feladata azonban Kaposváron még a siófokinál is nagyobb- Ha mást nem számítunk, mint a Kalinyin városrész építését, a negyedik ötéves terv kaposvári lakásberuházásait, akkor is egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a mostani technológiai fölszereléssel erre képtelen a vállalat Nem közömbös a megye szempontjából az sem, hogy mennyiért tudnak megépíteni egy lakóházat A fejlesztési programban ezért szerepel a megyeszékhelyen épülő új poligonüzem. A tüskevári téglagyár területén már folyik ennek az építése. Hogy miért éppen itt? Ez a terület rendelkezik a poligonüzemhez szükséges legjobb adottságokkal: a téglagyárhoz iparvágány vezet; mellette van egy nagy cementtelep, s emiatt lényegesen kisebb a szállítási költség. A vállalat ide helyezi át központi betonkeverő telepét is. Innen jobb minőségű anyagot tudnak adni a Városban folyó építkezésekhez, s nem lesz szükség arra, hogy mindenhol végezzenek ilyen munkát. A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat évi négyszáz lakas elemeinek előre gyártására alkalmas üzemet akart építeni Tüskeváron. Figyelembe véve azonban a város igényeit, kétszázzal megnövelte a kapacitást. Igaz, nem ment ez ingyen: ennek fejében a városi tanács anyagilag is támogatja az előre gyártó telep építését. Érdeke ez a tanácsnak is, hiszen a korszerűbb építkezés olcsóbb- A csak lakások elemeinek készítésére épült panelüzem még ebben az évben megkezdi a terme- lést. A vállalatnál úgy számolják, hogy október elseje után már kipróbálhatják, mire képes az új üzem. Az őszi indulás azt is jelenti, hogy a negyedik ötéves terv nagy feladatainak ellátására épült telep segít a vállalatnak a mostani feladatok megoldásában is. Szükség volt erre, hiszen jövőre már nem kevesebb, mint négyszázmillió forint értékű munkát kell elvégeznie. Ez több is lehetne, ha bírná kapacitással a vállalat. Jól bizonyítja az a tény, hogy ezt á négyszázmillió forintos kapacitást már jórészt az idei év felére lekötötte a vállalat. (Kerczaj Döntött a filmművész szövetség játékfilmszakosztálya: október 13 és 18 között az 5. pécsi játékfilmszemlén a MAFILM-stúdiók nyolc alkotása vehet részt. A filmszak-, emberek húsz felsorolt produkció közül választhattak. Az idei játékfilm-szemle mezőnye — a leadott szavazatok arányában — a következőképpen alakult: Feldobott kő. Fényes szelek. Tiltott terület. A Pál utcai fiúk, Fejlövés, Próféta voltál szívem, Ismeri a szandi-mandit? Ez a hét film a szavazatok ötven százalékánál magasabb aránnyal jutott a pécsi filmszemlére. A sorrendben követ, kező: Isten és ember előtt című alkotás ugyan nem kapta meg a szükséges ötven százalékot, a szemle pécsi előkészítő bizottságának ; : / slatá- ra és az intézőbizottság meghívása alapjáti azonban ugyancsak részt vesz a verse-vben. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. augusztus 1.
