Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

-•v i kők. ■^Ána: 80 fillér MSZMP SOMOGY HEGYEI Az építőipar eredményei és feladatai Nagyobb a kereslet — Kihasznált és kihasználatlan lehetőségek Ágazatfejlesztési javaslat készül XXV. évfolyam, 194. szám 1969. augusztus 23., szombat SZÍNES KÉPEK A HOLDRÓL A Szonda—7 szovjet űrállo­más révén a Holdról és a Földről készült színes fény- képfelvételek az első kísérletet jelentik, de máris lényegesen elősegítik a bolygók vizsgála­tának fotografikus módszerét oly módon, hogy az automata űrállomások színes fényképfel­vételeket tartalmazó filmszala­gokat juttatnak el a Földre — jelentette ki Nagyezsda Lav­rova, a légi fényképezés is­mert szovjet szakértője a TASZSZ tudósítójának. Elmondotta, hogy a színes fényképfelvétel filmszalagjá­ról több információt szerezhe­tünk, mint a fekete-fehérről. Megállapították, hogy az em­beri szem 12 000—>14 000 szín­árnyalatot képes megkülönböz­tetni, szürke tónus esetén vi­szont nem többet 200-náJL A bolygók fényképészeti es*; közökkel való vizsgálatának további perspektíváiról szólva Lavrova kijelentette: »A Hold­es a Mars-kutatás ma olyan szakaszba érkezett, hogy na­gyon időszerű feladattá vált e bolygók fizikai feltérképezése. E feladat megoldásához a lé­gifényképezés, a fotogrammet­ria és a kartográfia jól kidol­gozott eszközeinek és módsze­reinek egész fegyvertárát fel­használjuk«. Lavrova hangsúlyozta, hogy a Szonda—5, Szonda—6 és a Szonda—7 szovjet automata űrállomások elvileg új lehető­ségeket nyitotak meg, amikor elhozták a Földre a Holdról és a Földről készült fényképfelvé­teleket. Különösen nagy érté­kűek a színes fényképfelvéte­lek. CMTI) - . Pénteken az Építők Rózsa Éerenc Művelődési Házában megkezdődött az a tanácsko­zás, amelyet az építőipari ága­zat időszerű kérdéseinek megbeszélésére hívott össze az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszervezete. A tanácskozás első előadója Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. A tanácskozás előadója töb­bek között elmondotta, hogy az ágazat az első félévben 16,8 milliárd forint értékű építési munkát végzett, ami a múlt év azonos időszaká­nak eredményeit 11, a nép- gazdasági előirányzatot pedig 4 százalékkal haladta meg. A termelés mennyiségének nö­vekedése ellenére a fizetőké­pes kereslet még mindig fe­lülmúlja az építőipar kapaci­tását. A vállalatok az első félévben körülbelül 30 száza­lékkal több építtetői igényt utasítottak el, mint egy évvel korábban. Az el nem vállalt munkák értéke — az állami építőipart tekintve — megha­ladta a 4,5 milliárd forintot. Az építőipari ágazat terme­lékenysége 2,4 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos időszakának termelékenységét, viszont jóval nagyobb mér­tékben nőtt a munkásak havi átlagbére, egy órára jutó ke­resete és az alkalmazottak bér jellegű jövedelme. A ter­melés gazdaságosságának egyik kulcskérdése — állapí­totta meg a miniszter — a termelékenység alakulása. A vállalatvezetés kötelezettségei e téren annál is nagyobbak, mert a szabályozók önmaguk­ban nem ösztönöznek a ter­melékenység növelésére. A vállalatok széles körben munkaidő-csökkentést vezet­tek be, béremelést hajtottak végre, és jelentősen növelték a személyi jövedelmeket. Mi­ből? Az akkumulációs forrá­sok terhére. Ez pedig sokáig nem megy, ezt tartósan egyet­len népgazdaság sem tudja elviselni. Ezért a következők­ben jobban ki kell használni lehetőségeinket, a termelés feltételeinek javítása és a szervezettség fokozása útján. Csökkentett munkaidő mel­lett nem engedhető meg, hogy a dolgozók anyag, gép, szerszám vagy intézkedés hiá­nya miatt ácsorogjanak. Nem engedhető meg, hogy a sza­bad szombat előtti pénteken már délben abbahagyják a munkát, s hogy a vállalatok vezetői idő előtti bérkifizetés­sel segítsék a munkafegyelem lazítását. Ellenőrző vizsgálatok alkalmával azt tapasztaltuk, hogy a munkahelyek többsé­gén az építőiparban nincs rend. Jellemző, hogy húsz építésnél végzett eseti vizsgá­lat alkalmával pénetken dél­után többnyire nem volt ta­lálható építésvezető. A csökkentett munkaidőben dolgozók aránya már elérte a 97 százalékot. Az első fél­évi termelési és gazdasági eredmények azt mutatják, hogy a munkaidő csökkentés lényegében nem befolyásolta hátrányosan a vállalatok te­vékenységét. A viszonylago­san elfógadható eredmények ellenére azonban nem hall­gathatjuk el, hogy kedvezőt­len jelenségek is mutatkoz­nak. Mindenesetre csak elma­rasztalóan lehet értékelni az egy főre jutó túlóráknak mintegy 17 százalékos emel­kedését. Utalt a miniszter a mun­kaerő-vándorlás csökkenté­sének és az anyagi ösztönzés fokozásának fontosságára. A vállalatok vezetői — mondotta — sok helyütt még mindig nem élnek eléggé azzal a le­hetőséggel, hogy a kereseteket a teljesítmények szerint dif­ferenciálják. Ezen a gyakor­laton mielőbb változtatni kell: az keressen többet, aki többet teljesít! Meg kell szüntetni az in­dokolatlan másodállásokat, mellékfoglalkozásokat — han­goztatta a miniszter. — Ho­gyan legyen hatékony a ter­melésirányítás, ha a vállala­tok jelentős részénél irányító műszakiak és művezetők ide­gen vállalatoknál, szerveze­teknél — másodállásban! — a főállással azonos munka­kört töltenek be? Jellemző, hogy miközben egyes ipari, építőipari és tervező vállala­tok vezetői panaszkodnak a tsz-ek elszívó hatására, ugyan­akkor tömegesen adnak enge­délyt. másodállás vállalására. A tsz-aknél másodállásban vagy mellékfoglalkozásban le­vő vállalati dolgozók között szép számmal akadnak mű­szaki vezetők, gyáregységi igazgatók, gazdasági igazga­tók, jogtanácsosok, főépítésve­zetőik, építésvezetők, diszpé­cserek és művezetők egy­aránt Ezután a miniszter rátért a jövő évi feladatok ismer­tetésére. Az előzetes számítások sze­rint 1970-ben az építőipar ter­melésének 7—8 százalékkal kell növekednie. Feladatai között nagy súllyal szerepel­nek a beruházási építkezések, különösen a közműépítkezés valamint a lakosság céljait szolgáló építkezések. Ennek megfelelően az építőanyag- iparnak legalább 7 százalék­kal kell a termelést növelnie. A műszaki fejlesztés soron következő feladatai — hangoz­tatta — a paneles és a köny- nyűszarkezetá építési mód fej­lesztése. De feladata a köz­művesítés, a felújítási és fenntartási munkák fejleszté­se, továbbá a szakipari és az épületgépészeti munkák kor­szerűsítése. A minisztérium javaslatokat dolgozott ki a házgyárak hálózatának bőví­tésére, az épületasztalos-ipa­ri, azbesztcement, cserép, gázbeton, falburkoló kerámia és épületgépészeti termékek gyártásának növelésére, vala­mint újabb cementgyár léte­sítésére. A javaslatokat rövi­desen a kormányszervek elé terjesztik. A minisztérium — az épí­tési szükségletek várható ala­kulását előre fölbecsülve — összeállította az építő- és épí­tőanyag-ipar gyors ütemű fej­lesztésére vonatkozó koncep­ció-tervezetet. Ágazatfejleszté­si koncepció és javaslat készül az építő- és építőanyag-ipar hosszú távlati (15 éves) fej­lesztésére. A miniszter beszámolója után Juhász Ottó, a szakszer­vezet titkára szólalt fel. Ja­vasolta többek között, hogy a jövőben a közvéleményt gyak­rabban tájékoztassák az ille­tékesek az építőpiard árak alakulásáról, az egyes konkrét árváltozások okairól és cél­jairól. (MTI) % ■ •: .. f .V. > Ä& '. !li|f| <• -Aft ‘á Ps m?­A Szonda—7 automatikus űrállomás felvétele a Holdról. Ekkor a Hold tízezer kilométernyire volt a Szonda—7-től. Ünnepi nagygyűlés az Ikarus Művelődési Házban Az NDK kormányának jegyzéke a nyugati hatalmakhoz Az ADN hírügynökség pén­teken ismertette azt a jegyzé­ket, amelyet a Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya az Egyesült Államokhoz inté­zett. Ebben a jegyzékben az NDK kormánya rámutat, hogy a nyugatnémet kormány mesz- szemenő kísérleteket tesz an­nak érdekében, hogy Nyugat- Berlint bevonja Nyugat-Né- metország militarizálásának és felfegyverzésének programjá­ba. Az NSZK kormányának kezdeményezésére és a nyu­gat-berlini szenátus rendelke­zésére az elmúlt években több száz olyan állampolgárt szál­lítottak át erőszakkal Nyugat- Berlinből az NSZK-ha — hogy a nyugatnémet hatóságoknak büntetőjogi felelősségrevonás céljából átadják —, aki meg­tagadta a nyugatnémet hadse­regben a katonai szolgálatot. Mint a jegyzék megállapítja, a nyugatnémet katonai tör­vénykezés és fegyverkezési politika bármiféle kiterjeszté­se Nyvgat-Berlinre, durván megsérti a potsdami egyez­mény rendelkezéseit és az el­lenőrző tanácsnak ezen egyez­mény alapján hozott rendele­téit. Az NDK kormánya tudo­másul vette, hogy az Egyesült Államok kormányának nyu­gat-berlini képviselője a ka­tonai szolgálatot megtagadók erőszakos elszállításával kap­csolatban tett hivatalos nyi­latkozatában Nyugat-Berlin demilitarizált státuséira hivat­kozva megerősítette, hogy a nyugatnémet katonai törvény­kezést nem lehet kiterjeszteni Nyugat-Berlinre és hogy a Nyugat-Berlinben élő szemé­lyek nem kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni a nyu­gatnémet hadseregben. Ez a nyilatkozat megerősíti azt a tényt, hogy Nyugat-Ber­lin nem az NSZK tartománya, nem tartozik az NSZK irányí­tása alá, és még kevésbé hasz­nálható fel militarista célokra — állapítja meg a jegyzék. Az NDK kormánya kifejezi azt a reményét, hogy az Egye­sült Államok kormánya, amely igényt tart megszállói funk­ciók gyakorlására Nyugat- Berlinben, erélyesen szembe­száll majd minden, olyan cse­lekedettel, amellyel Nyugat- Berlint Nyugat-Németország militarizálásának és felfegy­verzésének hatósugarába pró­bálják vonni. Az NDK kormánya azonos tartalmú jegyzéket juttatott el Anglia és Franciaország kor­mányához is. (MTI) Pénteken délután az Ikarus Művelődési Házban ünnepi nagygyűlést rendezett a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és az MSZMP budapesti bizottsága Románia felszaba­dulásának 25. évfordulója tisz­teletére. Részt vett az ünnep­ségen és az elnökségben fog­lalt helyet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a SZOT főtitkára, Nemes Dezső, a Politikai Bi­zottság tagja, az MSZMP poli­tikai főiskolájának igazgatója, Czinege Lajos, a Politikai Bi­zottság póttagja, vezérezredes, honvédelmi miniszter, Böjti János külügyminiszter-helyet­tes és Szépvölgyi Zoltán, a bu­dapesti pártbizottság titkára. Ott volt az elnökségben Du- mitru Turcus, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. Mályás László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd Gáspár- Sándor emelkedett szólásra. Az ünnepi szánok utalt arra, hogy Románia né­pei augusztus 23-án történel­kásosztály ugyanazt a harcot vívta saját hazája felépíté­séért, hatalmának megterem­téséért, saját népe boldogulá­sáért, mint a mi népünk. — A román és a magyar nép —hangsúlyozta Gáspár Sándor — tudatában van annak, hogy a szocializmust csakis együt­tesen, a szocialista tábor egy­ségének szüntelen erősítésével, a szocialista világrendszer ke­retei között tudjuk felépíteni. Különös gonddal ápoljuk szö­vetségünket és barátságunkat a világ legelső szocialista ál­lamával, a Szovjetunióval, mert a román és a magyar nép egyaránt a Szovjetuniónak kö­szönheti szabadságát. Románia negyedszázados fejlődéséről beszélt ezután a SZOT főtitkára, majd a Ro­mán Kommunista Párt X. kongresszusáról szólva kije­lentette: — Jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy az RKF kongresszusa olyan célo­kat tűzött a román nép elé, amelyeknek megvalósítása a dolgozók életszínvonalának, élet- és munkakörülményei­nek fokozott javítását, az or­emlékezett a felszabadító har­cokról, amellyel 25 évvel ez­előtt Románia elnyerte sza­badságát és a szocializmus építésének útjára lépett. A fejlődés perspektívájáról szólva a nagykövet elmondta, hogy az 1971—1975 közötti időszakban a román ipar össz­termelése 50—57 százalékkal lesz magasabb a jelenleginél, 1980-ra pedig az 1971. évi elő­irányzatnak több mint kétsze­resét fogja termelni. Az Internaciomálé hangjai­val zárult a nagygyűlés első része, majd magas színvonalú művészi műsort nézett végig a több száz főnyi közönség. (MTI) Szolidaritás Vietnammal Haladó ifjúsági szervezetek találkozója Helsinkiben »Szolidaritás Vietnammal« — ezt hirdetik a plakátok szerte Helsinkiben. S hírül ad­ják, hogy Helsinkiben ma nyí­lik meg a vietnami szolidari­tási találkozó — a világ hala­dó ifjúságának nagyszabású megmozdulása a vietnami nép igazságos ügye melett. Mintegy 80 ifjúsági szervezet küldte el megbízottait a finn fővárosba, s e szervezetek a legkülönfélébb társadalmi, po­litikai és vallási irányzatokat képviselik. A nemzetközi kam­pány megbízottait fogadta Kekkonen, a Finn Köztársaság műk legragyogóbb napjaira | szág anyagi erejének' növeke- emlékeznek. A roman mun-1 dését eredményezi majd. ’ Beszéde további részében nemzetközi politikai kérdések­kel foglalkozott Gáspár Sán­dor. Kijelentette: — A Varsói Szerződés ma a legszilárdabb és legerősebb akadálya az im­perializmus békeellenes ter­veinek. Román elvtársainkkal együtt — hangsúlyozta a szó­nok — mi is támogatjuk a bu­dapesti felhívás alapján az össz-európai értekezlet össze­hívását, amely az európai biz­tonság, az európai béke és a kontinens országai békés együttműködésének a kérdé­seit lenne hivatva megvitatni. Bízzunk abban, hogy alapos előkészítés után, az értekez­let sikerrel hathat és jelentős hatást gyakorolhat Európa és a világ békéjének megóvása érdekében. Dumitru Turcus szólalt fel ezután. A bevezetőben meg­elnöke és Karjalainen külügy­miniszter is. A finn vezetők támogatásukról biztosították a találkozó tervét. A DÍVSZ és az NDSZ, vala­mint a finn ifjúság haladó szervezetei közreműködésének eredményeképpen ma augusz­tus 23-án megnyílhat a talál­kozó, amely az amerikai SDS szervezettől a koreai fiatalokig, a francia ifjúság képviselőitől a dominikai fiatalok megbízot- taiig a világ ifjúságának min­den színárnyalatát felvonultat­ja a nagy közös ügy: a viet­nami nép ügye mellett. (MTI) VASÁRNAPI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: SALT GÉZA: 80 millió Csokonyavisontának (3. oldal) PINTÉR DEZSŐ: Érzelmek és tanulságok (4. oldal) WALLINGER ENDRE: Könyvtárközi kölcsönzés (5. oldal) SZOLGA TAMÁS: Simon pap (6. oldal) NÁDASDI PÉTER: USZODÁBAN (7. oldal) DESSEWFFY LÁSZLÓ: EUTHANASIA (8. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents