Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

J A CSKP KB elnökségének közleménye A lakosság többsége elítéli a rendzavarokat Pénteken közleményt ad­tak ki a CSKP KB elnökségé­nek augusztus 21-i üléséről, amelyen azzal a helyzettel foglalkoztak, amely Prágában és néhány más helyen bűnö­ző, szocialistaellenes és ellen- forradalmi elemek garázdál­kodásai következtében előállt. Az elnökség pozitívan érté­keli, hogy a kommunisták tu­datában voltak a helyzet és következményei komolyságá­nak. A központi bizottsághoz érkezett határozatok teljes egyetértéssel fogadják Gustav Husák és Ludvík Svoboda be­szédeit, amelyek az augusztus 19-i országos nagyaktíván hangzottak el. . Az elnökség megállapítja: az ellenséges és ellenfor­radalmi propaganda által előkészített akciók nem érték el a tervezett mé­reteket; sőt, közel sem ta­lálkoztak azzal a tömeg- támogatással, amelyet ér­telmi szerzőik vártak. A munkások nagy több­sége és a többi dolgozó is rendesen munkába lépett. Például az ostraval bányákban ezen a napon többen szálltak le a bányákba, mint egyéb­ként. Ágcsernyőn augusztus 21-én rekord mennyiségű áru átrakására került sor. A me­zőgazdaság dolgozói is folya­* i A Rudé Právo pénteki szá­mában kommentárt közöl »Határozottan es következete­sen- címmel. Annak ellenére, hogy né­hány száz huligánt nem lehet az egész ifjúsággal és különö­sen az egész nemzettel azono­sítani, mégis komolyan el kell gondolkodni az utóbbi rendza­varások súlyos következmé­nyein. A prágai utcákon fö­löslegesen folyt vér. Értelmet­lenül sebesültek meg a pol­gárok és a közrend védelme­zői. A rendbontók fölöslegesen okoztak nem kis károkat a személyi és társadalmi tulaj­donban — állapítja meg a Ru­dé Právo kommentárja. Nyilvánvaló, hogy ki terro­rizálja fizikailag a lakosokat, matosan teljesítették szerződé­ses kötelezettségeiket. Hasonló példák az élet más területein is megnyilvánultak — hang­súlyozza a kb elnöksége. Prágában és Brnoban ellen- forradalmi csoportok újra megkísérelték megzavarni e közrendet. Az akciókat bűnö­zők irányították. Fájdalmas — hangsúlyozza a kb elnöksége —, hogy az olyan anyagi ká­rok mellett, mint a közleke­dés megbénítása. kirakatok betörése, autók felgyújtása — emberéletek is áldozatul estek. Augusztus 20-án ellenforradal­mi erők halálosan megsebesí­tették Prágában a 18 éves Frantisek Kohouiot és a 19 éves Vladimir llrubyt. Brno­ban augusztus 21-én 15 sze­mély sebesült meg, közülük kettő meghalt. A sebesültek közül négy a népi milicia tag­ja. Megállapítják, hogy a köz­rend megzavarásában részt vettek többsége fiatalember, soraikban huligánok és bünte­tett előéletűek is voltak. A pártelnökség kiemeli: A lakosság többsége ellen­állt a rendzavarásoknak és elítélte az értékek van­dál pusztítását. Ugyanakkor egyetértését feje­zi ki a garázdálkodó csopor­tokkal szembeni energikus fel­lépéssel. * és ki szervezi az erkölcsi ter­rort. Világosan felismerhetők a szocialistaellenes és oppor­tunista erők tervei, miután kudarcot vallott az az elképzelésük, hogy urai le­gyenek az országnak, most aktív diverziós tevékeny­ségbe kezdtek. / A kommentár végül a rend­zavarok, a politikai válságok előidézőinek figyelmébe ajánl­ja Gustáv Husák szavait, »har­cot kényszerítenek ránk, har­cot szerveznek. Ezt a harcot úgy folytatjuk, hogy teljes vereséget mérünk ezen politikai erőkre, hogy így véget vessünk a per­manens válságoknak-1. A kb elnöksége megállapít­ja, hogy Szlovákiában a helyzet egészében véve nyugodt. A cseh kerületek többsé­gében az élet normálisan zajlik. Ha előfordultak provokációk, azok csak helyi jellegűek voltak. Az elnökség megállapítja, hogy a legutóbbi hetekben né­hányszor figyelmeztetett a szo­cialistaellenes erők veszélyes és kalandor törekvéseire, az események bebizonyították, hogy a figyelmeztetések he- lyénvalcak voltak. Az elnök­ség a nyugalom és a rend gyors helyreállítása érdekében intézkedéseket hozott. Ameny- nyiben az ellenforradalmi ele­mek — hangsúlyozza a kb el­nöksége — újra megkísérelnék nyilvánosan fellépni, ez eset­ben ellenük még határozottab­ban lépnek fel, és a résztvevő­ket szigorúan megbüntetik. Tüntetés Jeruzsálemben Pénteken délelőtt több száz arab tüntetett Jeruzsálemben az 1400 éves A1 Aksza-mecset leégése miatt. A felvonulók zászlókat lengetve »Nasszer, Nasszer« — »Le Izraellel!« — »Mi vagyunk az Al Fatah« és hasonló jelszavakat kiáltozva mentek végig a jeruzsálemi óváros utcáin. A tüntetés kezdetekor az óvárosból hajnalban kivont iz­raeli katonaság, tábori csend­őrség és rendőrség ismét el­foglalta az óváros stratégiai pontjait. Az izraeli fegyveres erők megpróbálták a tüntetést feloszlatni, s eközben fegyve­rüket használták. Az acelsi- sakos katonák a levegőbe lőt­tek, válaszul a tüntetők kőzá­port zúdítottak az izraeli ka­tonákra. Jeruzsálemben tartózkodik Dajan izraeli hadügyminiszter, hogy személyesen ellenőrizze az izraeli biztonsági erőket. Az izraeli rendőrség lezárta a Je­ruzsálembe Vezető utakat. Csak azokat az arabokat en­gedik be a városba, akik iga­zolni tudják, hogy ott dol­goznak. A jeruzsálemi arab vezetők szombatra általános sztrájkot hirdettek. A román népgazdaság sikerei 1944. augusztus 23-án, ma 25 éve szabadult fel Románia. A Pravda Csehszlovákiáról A Pravda pénteki számá­ban Grinyuk, a lap prágai tu­dósítója megállapítja: , »A Csehszlovák Kommunista Fárt, az ország dolgozói tö­mörítik soraikat, mert szi­lárd elhatározásuk, hogy megakadályozzák a belső és külső reakció bármiféle kí­sérletét a szocializmus épí­tésének meghiúsítására.« A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának áprilisi és májusi plénuma után az imperiahsta propa­ganda központok és csehszlo­vákiai ügynökeik heves kam­pányt indítottak a szocialista rendszer megszilárdítására irányuló párt- és állami in­tézkedések ellen. Az imperialista provokáto­rok azonban nem tudták félrevezetni a tömegeket. A nép túlnyomó többsége mind határozottabban tá­mogatja a Csehszlovák Kommunista Pártot és a központi bizottságot. A 22 éves képviselőnő, Bernadette Devlin sajtónyilatkoza­tot ad a repülőtéren, New York-ba indulása előtt. A fiatal északír politikusnő az amerikai televízióban tart előadást az észak-írországi polgárjogi mozgalom követeléseiről. A walesi herceg gyalogos ezredének katonái Londonderry- bcn. A Román Szocialista Köz­társaság felszabadulásának negyedszázados évfordulóját ünnep'ij. A Negyedszázados mérleg tömör kifejezése , a román nép szorgalmának, al­kotó szellemének, annak a munkának, amelyet a szo­cializmus építése során el.rl. Románia gazdasági eredmé­nyeinek még rövid felsorolá­sa sem illeszthető be egy rövid cikk keretébe, de a tel­jesség igénye nélkül, néhány kiemelkedő eredmény és adst is jelzi, hol tart a felszaba­dulásának negyedszázados évfordulóját ünneplő ország. A román népgazdaság mélyreható szerkezeti átala­kuláson ment át az utóbbi negyedszázad folyamán. Az ipar lett a gazdaság vezető ága, s jelenleg olyan terme­lési színvonalon áll, amely mind mennyiségileg, mind a műszaki színvonal tekinteté­ben jóval felülmúlja a múlt ipari termelését. Memeglít- hetjük, hogy az ipari össz­termelés 1968-ban 2,7-szer volt nagyobb, mint 1960-ban, és jelenleg 41 százalékai ha­ladja túl az 1965. évi 'ipari össztermelést. Erőteljesen fej­lődtek azok az iparágak, amelyek a műszaki-tudomá­nyos haladás hajtóerői, és az egész román nemzetgazdaság viszonylatában biztosítják a bővített újratermelést. Így például míg az 1961—68-as időszakban az egész ipari ter­melés átlagos évi növekedési üteme 13,2 százalék volt, a villamos- és höenergiaterme- lés 19,9 százalékos, a gép­gyártóipar termelése 16,6 szá­zalékos, a vegyipar termelé­se pedig 23,6 százalékos ütemben növekedett. Nagy változások mentek végbe a mezőgazdaságban is, amely a szocialista szervezé­si formák előnyeinek széle­sebb körű érvényesítésével jelentős termésnövekedést ért el. 1968-ban például a mező- gazdasági össztermelés mint­egy 30 százalékkal volt na­gyobb, mint 1963-ban. Az elkövetkezendő években újabb jelentős lépéseket tesz a román népgazdaság a ter­melési apparátus bővítése, korszerűsítése, a nemzetgaz­daság szerkezetének javítása érdekében. A tervek szerint a roman népgazdaság a jövő­ben még inkább eekapcsdló- dik a nemzetközi cserébe. Így az egyetemes munkamsgo.z-. tásba, a KGST keretén belül a szocialista országokkal tör­ténő műszaki és gazdasági együttműködésbe. A Román Kommunista Párt X. ■ kong­resszusán ismertetett irány­elv-tervezet az ipari termelés volumenének további gyors növekedését jelzi. Üteme a. következő ötéves tervben át­lagosan 8,5—9,5 százalék lesz évente. A román népgazdaság fej­lődésének tendenciájából vi­lágosan kitűnik az az utóbbi években tapasztalható irány­zat, hogy közelebb kívánják, hozni egymáshoz a teremelő- eszközök és a közfogyasztási cikkek termelésnövekedésé­nek ütemét. Ezt az irányza­tot az a jelenleg is érezhető szükségesség határozta meg, hogy jobban kiegyensúlyoz­zák az ipar és az egész nem­zetgazdaság fejlődését, és megszüntessék a könnyű- és élelmiszeripar elmaradottsá­gát. Az alapvető iparágak — a villamosenergia-termelés, a fémipar, a gépgyártó ipar, a vegyipar — fejlödésüteme to-, vábbra is meghaladja az ipar átlagos fejlődését. Ami azon­ban az elkövetkező időszak­ban elsősorban jellemzi majd a román népgazdaság fejlő­dését, az nem annyira a mennyiségi növekedés, mint inkább a minőségi változás. Ez leginlcább szembetűnően a szerkezet javulásában mu­tatkozik meg: abban, hogy valamennyi iparágban elsőd­legesen azokat a részlegeket fejlesztik, amelyek szorosan kapcsolódnak a jelenkori műszaki-tudományos hala­dáshoz. Így biztosítható az anyagi erőforrások és a mun­kaerő műszaki kapacitásának magas fokú hasznosítása, a társadalmi munka termelé­kenységének növekedése. Egy kis eredmény Eszak-Irországban Sugár András, az MTI tudó­sítója jelenti: Sir lan Freeland altábor­nagy, az észak-írországi fegy­veres erők főparancsnoka, pénteken bejelentette, hogy az észak-írországi különleges segédcsendörség (USC) fegy­vereit »egy központi raktár­ban fogják tárolni« és a csendőröket a jövőben nem vetik be utcai zavargások színhelyén. Az USC (más néven B-ala- kulatok) maximális létszáma 8400. A katolikusok és álta­lában a polgárjogi harcosok régóta követelték, hogy a volt frontharcosokból és fanatikus protestáns suhancokból áVó segéd csendőrséget oszlassák fel. de a belfasti konzervatív kormány Londonban kialkud­ta Wilsonnál, hogy ettől a döntéstől tekintsenek el. A pénteki bejelentést üd­vözölték a polgári jogok moz­galmának harcosai, a »Népi De nevű szervezet A GENFI NAPIREND Más országokkal együtt immár Magyarországot is felkérték: vegyen részt a genfi leszerelési értekezlet munkájában. Így ezentúl a kiszéle­sített értekezlet vitatja majd meg az emberiség előtt álló legbonyolul­tabb problémának, a leszerelésnek további lehetséges lépéseit Genfben, a nemzetközi diplomácia egyik fő­városában. A leszerelési bizottság júliusban megkezdődött nyári ülésszakán há­rom rendkívüli fontosságú kérdés szerepel napirenden. Az első az 1963- as moszkvai atomcsend-egyezmény hatályának kiterjesztése. Emlékeze­tes, hogy akkoriban az egyezmény hatálya alól — pillanatnyilag meg- oldhatalannak tűnő ellentétek miatt — kivonták a föld alatti atomrob­bantásokat. A legközvetlenebb fel­adat: elérni, hogy a föld alatt is »atomcsend« uralkodjék. Ha ezt si­kerül megvalósítani, az hatással le­het nemcsak az általános nemzetkö­zi légkörre, hanem azokra a stra­tégiai jellegű leszerelési megbeszé­lésekre is, amelyek nem a leszere­lési bizottság, hanem — a hatalmi valóságnak megfelelően — a két szu­perhatalom között bontakozhatnak ki. A Genfben napirenden lévő má­sodik súlyos probléma a vegyianya­gok és baktériumok katonai felhasz­nálásának betiltása. A tilalmat le­szögező 1925-ös genfi egyezményhez több mint hatvan ország csatlako­zott. A nagyobb hatalmak közül csak az Egyesült Államok és Japán nem ratifikálta eddig az egyezményt. A legutóbbi néhány hét eseményei, (mint az ofcniawai mérgesgáz-szi- várgás, vagy az amerikai hadsereg tulajdonában lévő mérgesgáz-kész- letek nyugat-németországi raktáro­zásáról szóló bonni jelentés) égetően aktuálissá tették a problémát. Vi­lágossá vált ugyanis, hogy az ame­rikai ratifikálás hiánya súlyos nem­zetközi veszélyekkel jár. Genfben el kell tehát érni egy olyan szerződés- tervezet elfogadását, amely — fel­újítva és megerősítve az 1925-ös egyezményt — megtiltja a vegyi es bakteriológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és felhalmozását is. Az egyezmény aláírói és ratifikálói kö­zött természetesen feltétlenül ott kell lennie az Egyesült Államoknak is. A leszerelési bizottság előtt sze­replő harmadik téma a tengerfenék demilitarizálnsa. Ebben az ügvben egy szovjet és egy amerikai tervezet fekszik a bizottság előtt. Lényeges eltérés közöttük az, hogy a Szovjet­unió nemcsak a parti sáv, hanem a teljes tengerfenék demilítarizálására törekszik. Az amerikaiak viszont csak a nukleáris fegyverek tenger alatti telepítését akarnák megtiltani, szabadon tartva az utat a különbö­ző elektronikus lehallgató apparátu­sok víz alatti tengeralattjáró-tá­maszpontok és más katonai létesít­mények előtt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a genfi napirend az emberiséget érin­tő legfontosabb kérdések egész so­rával foglalkozik, s hogy ezek — tekintve a leszerelés rendkívül sok­oldalú és szerteágazó voltát — ma­guk is sokfélék. A nemzetközi élet realitásai közé tartozik azonban, hogy vannak a le­szerelésnek olyan területei, amelyek a két szuper-atomhatalom, az Egye­sült Államok és a Szovjetunió leg­közvetlenebb érdekeit érintik. Ezek csak akkor kerülhetnek a leszerelési bizottság szelesebb plénuma elé, ha előzőleg az említett két nagyhata­lomnak már sikerült közös álláspon­tot kialakítania. Ilyen terület a stra­tégiai rakétarendszerek, illetve a rakétaelhárító rendszer problémái. Emlékezetes, hogy még Nixon hiva­talba lépése előtt felvetődött: a két világhatalomnak meg kellene tár­gyalnia a stratégiai rakéták kérdé­sét. A Szovjetunió már akkor kö­zölte, hogy hajlandó ilyen tárgyalá­sokra. Közben azonban — részben nemzetközi-taktikai okokból, részben bizonyos belső gazdasági érdekeltség nyomására — Nixon elnök jóváhagy­ta az úgynevezett Safeguard-progra- mot. Ez nukleáris rakéták és ellen­rakéták bonyolult rendszerét he­lyezné el a legfontosabb amerikai nagyvárosok közelében. A Nixon ál­tal jóváhagyott Safeguard-program csak árnyalatokban tér el a John- son-adminiszíráció korábbi hasonló tervétől. Nem különbözik viszont abban a lényeges következményben, hogy szükségszerűen megindítaná a fegyverkezési verseny új fázisát. Ebben a helyzetben Gromiko szov­jet külügyminiszter július végi be­szédében ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió kész eszmecserére az Egyesült Államokkal, az úgyneve­zett stratégiai rakéták ügyében. Az események azt mutatják, hogy bármilyen lassú és fokozatos is az előrehaladás, a leszerelés ügye to­vábbra is a nemzetközi diplomáciai élet egyik első számú kérdése. Ami Genfet illeti, az ott tárgyalt kérdé­sekben van remeny a fokozatos elő­rehaladásra. Aligha lehet azonban kétséges, hogy a genfi megbeszélések is merőben új, az eddiginél sokkal kedvezőbb légkörben folyhatnának, ha az Egyesült Államok világosan körvonalazná magatartását a stra­tégiai rakétarendszerek ügyében, és nem halogatná tovább a tárgyaláso­kat —ic— képviselői, valamint Es~ak-Ír­ország egyedin munkáspárti parlamenti képviselője. Kije­lentették, hogy az intézkedés nem megy eléggé messzire: a csendőrség bűnös tagjait felelősségre kell vonni és az egész USC-t szőri-stül-bőrös- tül fel kell oszlatni. A szélsőséges protestánsok fslfasiszta vezére. Paisley lel­kész viszont dühödten tilta­kozott az intézkedés ellen, azt állítva, hogy Wilson már­is megírta a csapatok halálos ítéletét sőt a koporsóvivőket is kinevezte, majd azzal fe­nyegetőzött, hogy az USC nélkül »felborul a jogrend és a közbiztonság«. Freeland tábornok egyéb­ként tagadta, hogy döntését a londoni kormány diktálta vol­na, de ennek a magyarázat­nak senki sem ad hitelt. * * * Az AFP Belfastba kikül­dött különtudósítója szerint a város utcáiról egyre több ba­rikád tűnik e'i nz élet lassan visszatér a rendes kerékvá­gásba, de az utcákon tovább­ra is angol katonai őrjáratok teljesítenek szolgálatot (MTI) 3 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1969. auguwtm 23.

Next

/
Thumbnails
Contents