Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-22 / 193. szám

Színes, tartalmas alkotmánynapi ünnepségek Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) az ugyancsak augusztus 20-án avatott szigetvári biztosítja. Olyan gyors kapacitásnöve­kedés, mint a konzerviparban, az élelmiszeripar egyetlen ágában sem jött létre a har­madik ötéves tervben. De megéri, hiszen ez az iparág termékeinek hetven százalékát külföldön értékesíti, s fejlőd­nie kell, hogy állni tudja a versenyt, örömmel lehet meg­állapítani, hogy a gyors fejlő­dés mellett ez az iparág nö­velte a választékot, javította a minőséget. Az új technikai bá­zison a piacok megtartásáért most már könnyebb lesz dol­gozni. Az új bázis itt, Nagyatádon pontosan kétszázharmincnégy- millió forintba került, s most évente ötezer vagon nyers­anyagot képes feldolgozni. A rekonstrukció előtt ezerki- lencszáz vagon volt a kapaci­tás. Harminc évvel ezelőtt pe­dig alig néhány vagon. Sasvári Ferenc igazgató az ünnepségen idézte a gyár tör­ténetét, s a korszerű nagy­üzem avatásakor emlékezett meg a gyár harmincéves szü­letésnapjáról: Ötvöskónyiban 1939-ben szilvalekvár-készítő üzemként indult, aztán rövi­desen Nagyatádra telepedett. Valójában — korban, felada­tokban és tervekben — most vált felnőtté a gyár. Míg ez a felnőtté válás folyamata tar­tott — az 1966-ban megkezdett rekonstrukció óta — egyszer élüzem lett a gyár és egyszer elnyerte a kiváló címet Ez a múlt S a jövő? Sasvári Fe­renc igazgató terveket idézett: »■Szeretnénk megkezdeni a száraztésztagyártást meg a hail- és a baromfikonzerv ké­szítését. És kellene egy száz- vagonos hűtőtároló is. De min­denekelőtt vissza kell fizetni a százmillió forint hitelünket.« Az élüzem cím és a kétezer munkás szorgalma a biztosí­ték erre. — A gyár, amelyik egy év­vel a határidő előtt kezdte meg teljes kapacitással a ter­melést, nemcsak az építők si­kerét mutatja, hanem elsősor­ban a párt helyes politikájá­nak eredménye — hangsú­lyozta az ünnepségen Böhm József, a megyéi tanács vb-el- nöke, a nagyatádi járás or­szággyűlési képviselője. Ezek az épületek a munkát dicsérik: a beosztottakét és a vezetőkét egyaránt. Ritka je­lenség az országban is, a me­gyében is, hogy kielégítő mi­nőségben a határidő előtt ad­janak át épületet. A siker jó kifejezője annak az erőfeszí­tésnek, amelyet a megyei és a járási vezetők Nagyatád fej­lesztéséért, a foglalkoztatási gondok megszüntetéséért tet­tek. De szép példája a gyár a vidék iparosításának is. Ezek az eredmények. Van­nak még gondjaink is — foly­tatta. — A sikeres ipartelepí­tés ellenére itt, Somogybán még mindig a legalacsonyabb az ipari foglalkoztatottak ará­nya az ország más megyéihez viszonyítva. S amikor megkö­szönjük az országos szervek­nek az ipartelepítésben nyúj­tott segítségüket, kérjük, hogy támogassák továbbra is a me­gyét Ezután kitüntetések, pénzju­talmak következtek. Azok kapták, akik a legtöbbet tet­tek a fejlesztésért, akik új, korszerű nagyüzemet terem­tettek a régi telepen. A fel- felcsattanó taps azt is jelen­tette, hogy a Nagyatádi Kon­zervgyár életében lezárult egy fejezet. Egy másik viszont ép­pen ezen a verőfényes au­gusztusi ünnepen kezdődött: új reményekkel és új feladatok­kal. Ütravaló és biztatás is volt ez az ünnep Nagyatádon. Öt megye legjobbjainak műsora A jubileumi emléktábor ke­retében augusztus 20-a előes­téjén tartották meg Baranya, Fejér Somogy, Tolna és Zala megye legjobb műkedvelőinek, a tanácsköztársasági kulturális szemlén arany fokozatot élért együtteseknek és szólistáknak a bemutatóját. Délután a Latinka Művelő­dési Házban, majd este a sza­badtéri színpadon mintegy két­százötvenen léptek a közönség elé. A csaknem hatórás be­mutató méltónak bizonyult a tanácsköztársasági művészeti szemle ünnepélyes zárásához. Baranyából egy versmondó és egy pantomim csoport szá­ma emelkedett ki. Pákolitz Ist­ván De profundits című versét Bucsky Csilla megrendítő ere­jű tolmácsolásában hallottuk. A süketnémák pécsi pantomim együttese a Három miniatura c mű groteszk játék bemutatá­sával a műfaj iránti érzéké­ről és elmélyült stíluskészségé­ről tett tanúságot. Fejérből a Dunai Vasmű fú­vószenekara és a dunaújvárosi központi énekkar műsorszámai jól illeszkedtek a bemutató alaphangulatához. Beloiannisz görög falu táncegyüttese nem­régen többször is bemutatko­zott megyénkben. Ezúttal a kaposvári közönség szívét is meghódították ezek a tehetsé­ges fiatalok. Különösen Theo- dorakisz muzsikájával és a népi kosztümökben előadott tüzes, eredeti folklór táncok­kal. Tolna megyét két együttes képviselte. A hőgyészi Vox pads vegyeskar szép, muziká­lis hépdalfeíúolgo'zílsáíval (Gönczöl: Decsenvégi) és Lend- vai Dal a Tanácsköztársaság­ról \Című tórusművének elő­adásával nyerte meg a közön­ség tetszését. A váraljai népi együttes Fonóösszeállítása ke­véssé érvényesült a szabad té­ren. ízes ritmusaik, elbűvü- lően szép viseletűk és dalaik azonban így is sikert arattak. Zala jónevű néptáncegyüt­tesét küldte el erre a bemu­tatóra. Műsoruk — a rende­zők hibájából megcsappant ze­nekar ellenére is — méltó volt a Kiváló együttes címhez. Elő­adásukban Vavrinecz—Molnár Régi magyar katonatánc és csárdás című kompozíciója, majd egy tácszvit bemutatása az est legszínvonalasabb nép­táncprodukciója volt. Végül a házigazdák műsorá­ról: a Fonómunkás Kisszínpad dokumentum játéka, pol-beat együttesének dalai és Mucsi Sándor Radnóti-versmondása bizonyára mindenkinek él­ményt jelentettek. Sajnálatos, hogy a BM-együttes távol ma­radt, és nem jelent meg mű­sora időpontjában a Fegyveres Erők Klubjának tánccsoportja sem. A bem-tató — amelynek a második része előtt tűzijáték­ban gyönyörködhettek a város dolgozói és a fiatalok — ered­ményes volt. Befejezése után szabadtéri bállal záródott 1 az ünnep előestéje. Találkozók, megemlékezések megyeszerte BARCSI JÁRÁS A barcsi járásban Babocsán rendezték a fő ünnepséget, bé­kenagygyűlésen és munkás— paraszt, valamint ifjúsági ta­lálkozón emlékeztek meg az alkotmány ünnepéről. Varga Károly országgyűlési képvise­lő, a Hazafias Népfront me­gyei titkára mondott ünnepi beszédet. Ezután a fürdő te­rületén felállított szabadtéri színpadon, majd a helybeli és a járási művelődési ház együttese adott műsort. Bar­cson és a járás nagyobb köz­ségeiben üzemi rendezvénye­ken emlékezték meg az alkot­mányról és az új kenyér ün­nepéről. A járási művelődési ház fotószakköre Mai témák, mai emberek címmel fotókiál­lítást rendezett. Ennek anya­gát később a járás nagyobb művelődési otthonaiban is be­mutatják. FONYODI JÁRÁS Fonyódon szerdán délelőtt tíz órakor kezdődött az ün­nepség A termelőszövetkezet átnyújtotta az új búzából sü­tött kenyeret a Hazafias Nép­front községi elnökének. Ruda Gyula, a járási tanács vb-el- nökhelyettese mondott ünnepi beszédet. A műsorban lengyel művészek is felléptek. Orda­csehiben elbúcsúztatták a pat­ronáló vállalatot, mert lejárt a tízéves patronálási időszak. KAPOSVÁRI JÁRÁS Kaposfőn az MHSZ és a községi KISZ-szervezet, vala­mint a fegyveres testületek közös rendezésében honvédel­mi napot tartottak,' amelyen a környező községek fiatalsá­ga is részt vett. Úttörők hon­védelmi versenye, KISZ-isták összetett honvédelmi versenye, lövészverseny szerepelt az ün­nepség délelőtti programjá-, ban. Tarr Gyula, a Kaposvár: Járási Pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Dél­után megnyitották a honvéd­ség életét bemutató fénykép- kiállítást. A program tecnni- kaif bemutatóval folytatódott, este pedig műsorral; tánccal zárult az ünnepség. A járás több községében rendeztek még ünnepséget, amelyeken sor került munkás —paraszt találkozókra is. A kaposvári üzemek képviselői találl^pztak Igái, Nagyberki és Magyaratád termelőszövetke­zeti tagságával. A közös útra talált három szövetkezeti köz­ség, Kisgyalán, Fonó és Büssü termelőszövetkezeti paraszt­sága az ünnepnap délelőttjén látta vendégül a korábbi évek patronáló vállalatainak — a Somogy megyed Útépítő Vál­lalat, a Somogy—Zala megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat és a Somogy megyei Fi­nommechanikai és Gépjavító Vállalat — küldöttségét. A ta­lálkozón jelen volt Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártbizottság első titkára és Csek József, a Kaposvári Já­rási Tanács vb-elnöke. Az egyesült termelőszövet­kezet tagsága nevében Nán- dorfalvi Nándor tsz-elnök, a Kaposvárt Járási Párt-vb tag­ja mondott a vállalatoknak köszönetét a szövetkezet meg­szilárdításában, nehézségeik elhárításában nyújtott segítsé­gért. Arra kérte a megye­Dél-dunántűli történelmi vetélkedő öt megye fiataljainak rész­vételével rendezték meg a Ki­lián György Ifjúsági és Üttö- rőházban a Tanácsköztársaság fél évszázados évfordulójának tiszteletére meghirdetett tör­ténelmi vetélkedő dél-dunán­túli döntőjét. A vetélkedő témája a Ta­nácsköztársaság és a Vörös Somogy • eseményeit, az ellen- forradalmi rendszert és az ifjúsági mozgalom történetét tartalmazta. A döntőben ver­senyző fiatalok részt vettek ^ a tanácsköztársasági emléktúrán is. Az útjukon összegyűjtött élményekről is be kellett szá­molniuk. Erre a rendkívül öt­letesen és igényesen összeállí­tott kérdések adták meg a le­hetőséget. Egyebek között egy­perces riportot kellett készí­teni »Részt vettem a KIMSZ második kongresszusán« cím- melt; továbbá Münnich Ferenc életútjának és 1932. július 29-e eseményeinek ismeretéről is számot adtak. A válaszadásból kiderült, mennyire tud a versenyző cso­port önállóan gondolkodni, ho­gyan tudja összefüggésbe hoz­ni napjaink eseményeivel^ az ötven év előttieket. A művé­szetekkel kapcsolatos kérdé­sek a fiatalok intelligenciájá­nak voltak mércéi. A dél-dunántúli történelmi vetélkedőn a somogyi fiatalok szerezték a legtöbb pontot. A csoport tagjai: Kiss Irma, Papp Iván, Kozma József és Bunovácz Dezső szorgalmasan készültek a versenyre, alapos tárgyi tudásról, történelmi tá­jékozottságról tanúskodtak. Kozma József és Bunovácz Dezső honvédek dicséretes mó­don, önként jelentkeztek és erősítették a somogyiak csa­patát. Baranya megye csapata lett a második helyezett, Fejér me­gye KISZ-esei pedig a harma­dik helyen végeztek. székhely munkásai nak küldöt­teit: ha a munkakapcsolat vé­get ér is, az idők során a városi és a falusi emberek között kialakult bensőséges barátságot őrizzék meg a to­vábbiakban is. A beszéd után a tsz és a vállalatok zászlót, emléktár­gyakat cseréltek, majd a több mohi négyszáz jelenlevő közös ünnepi ebéden vett részt Somogysárdon Csek József, a Kaposvári Járási Tanács vb- elnöke, Szentbalázson dr. Sze­rényt János, a Kaposvári Já­rási Pártbizottság titkára, Mer- nyén Pfeiffer Elemér, a Kö­zép-somogyi Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségé­nek titkára, Osztopánban pe­dig Exner Zoltán, a megyei pártbizottság munkatársa tar­tott ünnepi 'beszédet. Minde­nütt sport- és kulturális mű­sor színesítette az ünnepsége­ket, amelyek táncmúlatsággal fejeződtek be. Bőszénfán az alkotmány napi ünnepséget az állami gazdaságok fennállásá­nak 20, évfordulójára való em­lékezéssel kötötték össze. NAGYATÁDI JÄRAS Alkotmányunk ünnepének tiszteletére zászlódíszbe öltö­zött Nagyatád. Az ünnep reg­gelén fúvószenekar ébresztette a falu lakóit. Délelőtt úszó­aszfaitrajz-verseny verseny, volt. Délután a községi sportpá­lyán a komlói és a nagyatádi labdarúgók mérkőztek egy­mással, atlétikai bemutató és térzene volt. Este a Fegyve­res Erők Klubjában rendeztek megemlékezést, melyet neves fővárosi művészek műsora követett. Lábodon az állami gazda­ság központjában megrende­zett ünnepségen Pankász Fe­renc igazgató mondott beszé­det, majd kitüntetéseket adott át a gazdaságban húsz éve dolgozó munkásoknak. MARCALI JÁRÁS Marcaliban 19-én este a művelődési központ nagyter­mében emlékeztek meg az évfordulóról. A Hazafias Nép­front ünnepségén Papp János, a járási pártbizottság osztály- vezetője mondott beszédet, majd a marcali Vörös Csillag Tsz elnöke, Varga László kö­szöntötte a gazdaságot patro­náló DÉDÁSZ dolgozóit, át­nyújtva képviselőjüknek az új búzából készített kenyeret. Az ünnepség keretében leve­títették a járás szocialista cí­mért küzdő brigádjairól készí­tett kisfilmet. A program be­fejező részeként Kula József, a járási tanács vb-elnökhelyet- tese megnyitotta a járás mező­gazdaságának fejlődését be-' mutató kiállítást. A járás számos községében rétegtalálkozókat szervezett a nápfrontbizottság augusztus 20-án. Marcali üzemeinek, munkásőrségének, értelmisé­gének képviselői látogattak el több faluba, és baráti beszél-, getést folytattak a helyi veze­tőkkel, tsz-tagokkal. Érdekes találkozóra került sor Boron- kán: Miklósinak, annak a fa­lunak népes küldöttségét fo­gadták nagy szeretettel a falu lakói, amelv 1944—45 telén, a település kiürítésekor otthont adott a boronkaiaknak. Kiemelkedő eseménye volt az ünnepségsorozatnak, ami­kor Kéthelyen átadták az or­vosi szakrendelőt. A járás el­ső ilyen egészségügyi intézmé­nyét, amely 1,2 millióba ke­rült, dr. Ress Zoltán, a járási tanács vb-elnöke avatta fel. SIÖFOK Munkás—paraszt találkozót rendezett Siófokon a Hazafias Népfront A részvevőket Po- mucz János, a népfrontbizott­ság elnöke köszöntötte. Ugyancsak az alkotmány ün» népi program keretében ünne­pélyesen búcsúztatták a ta­nácsköztársasági legendás páncélvonatot, melyet siófoki tartózkodása alatt igen sok ér­deklődő keresett föL r Uj művelődési otthon Attalán Attala községben közel más­fél esztendő munkájával el­készült alkotmányunk napjára a művelődési otthon. A nagy­teremmel, pártklubbal, könyv­tárral, presszóval ellátott kor­szerű létesítmény csaknem egymillió forintba került Az épület falainak felhúzásában, helyiségeinek kialakításában, környezetének rendezésében részt vállalt a település vala­mennyi családja, s együttesen négyszázezer forint értékű munkával egészítették ki a meglévő anyagi erőforrásokat Az avatóünnepségen ott volt a falu apraja-nagyja. A zsúfo­lásig megtelt nagyterem kö­zönsége előtt Dombóvári Lász­ló, a Kaposvári Járási Pártbi­zottság első titkára mor.dott ünnepi beszédet Elöljáróban a húsz eszten­dővel ezelőtt született alkot­mányunkat méltatta a szónok, s szavaival visszatekintett azokra az időkre, amikor né­pünknek nem az alapvető em­beri jogok valósága, hanem csupán a nincstelenség, a ki­zsákmányolás jutott osztályré­szül. Méltatta a fölemelkedés­nek azt az útját, melyet a somogyi nép a felszabadulás óta megtett, s ennek kapcsán elismeréssel beszélt Attala község fejlődéséről: — Ebben a községben az utóbbi években megépült az orvosi rendelő, több mint öt kilométer hosszúságú járdát alakítottak ki, ezerhatszáz kö­tetes könyvtárt hoztak létre, megkezdték a törpe vízmű lé­tesítését, áll ez a szép, tágas művelődési ház, és sorolhat­nám tovább az eredményeket, melyek szebbé, gazdagabbá te­szik az itt élő emberek éle­tét. A helyi termelőszövetkezet eredményei méltók ehhez a gyors ütemű előrehaladáshoz. A hatszázötven katasztrális holdról átlagban 23 mázsa bú­zát takarítottak be holdan­ként, kukoricából — májusi morzsoltban számítva — ta­valy már 30,7 mázsa volt az átlagtermés. Ugyancsak egyenletes fejlődés tapasztal­ható az állattenyésztésben is, hiszen tavaly e gazdálkodási ág hozama meghaladta a két és fél millió forintot. Az ered­ményes gazdálkodás következ­tében az attalai termelőszövet­kezet tehermentes tiszta va­gyona az elmúlt öt évben 5,8 millió forintról 15 millió fo­rintra nőtt. Ugyanezen idő alatt a tagok részesedése 2,6 millió forintról 6 millióra, a munkaegység értéke 38 forint­ról 71 forintra, az egy család­ra jutó közösből származó jö­vedelem pedig 11 700 forint­Balról jobbra: Csek József, Dombóvári László és Nyíró Fe­renc községi párttitkár. ról 26 000 forintra emelke­dett. A gazdasági előrehaladás tavábbi útjaként Dombóvári elvtárs az optimális üzem­nagyságú termelőszövetkeze­tek kialakítását, a termelés szakosítását, a beruházások koncentrálását jelölte meg majd a kultúra, a művelődés falusi térhódításának fontos­ságát hangsúlyozta: — Az attalaiak is fölismer­ték azt a helyes követelményt, hogy a szocializmus építése során a dolgozók anyagi jólé­tének emelkedésével együtt kell járnia a kulturális szín­vonal növekedésének is. Di­cséret illeti a község vezetőit, a párt és a tanács testületi szerveit, hogy kezdkeményezöi és aktív irányítói voltak a mű­velődési otthon felépítésének. A község dolgos népének ál­dozatvállalása pedig azt bizo­nyítja, hogy kulturális téren is fejlődni akar. Ez a művelő­dési ház akkor válik igazán mindnyájuk otthonává, ha a szép épület a falu, a környék kulturális életének is központ­ja lesz, s gazdag tartalommal telítődik meg. Művelődjenek, szórakozzanak itt a falu fia­taljai is, tegyenek szert hasz­nos ismeretekre. Beszéde befejező részében a nagyszámú hallgatósághoz for­dult a járási pártbizottság ed- ső titkára: — Kedves attalaiak! A dol­gos hétköznapok után, ünnep­napjainkon, a hosszú téli es­téken legyen mindig tele a művelődési otthonuk tanulni, szórakozni vágyó emberekkel. A művelődési ház felépítésé­nek ezernyi gondja közben ki­alakult egyet akarás pedig le­gyen záloga a jövőt alakító összefogásnak, a további gaz­dasági fejlődés sikerének is. Az ünnepi beszéd után Dom­bóvári elvtárs az épület kul­csát nagy taps közepette adta át Tóth Jánosnak, a községi tanács vb-elnökének, aki a fa­lu egész lakossága nevében tett ígéretet arra, hogy az új létesítményt eredményesen hasznosítják majd a szocia­lista kultúra helyi kibontakoz­tatásában. Az avató ünnepséget kultúr­műsor követte, majd a közsé­gi tanács termében a párt-, az állami és a gazdasági szervek helyi vezetőinek jelenlétében Csek József, a kaposvári já­rási tanács vb-elnöke rövid köszöntőben méltatta Attala község gazdasági és kulturális fejlődésének eddigi sikereit, s a további jó eredményekhez erőt, egészséget kívánt a köz­ség valamennyi lakójának. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1969. augusztus 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents