Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

Ünnepélyes gyáravatás Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) gozák létszámaránya a gép­iparban foglalkoztatottak szá­mához viszonyítva az 1963. évi 35 százalékról 1967-ben 34,8 százalékra, 1968-ban pe­dig 46,8 százalékra emelke­dett Horgos elvtárs ezután So­mogy megye korábbi gazdasá­gi szerkezetét elemezte, utalt az ipar fejlődésének kezdeti időszakára, majd az 1960 óta megindult lendületes iparfej­lesztést méltatta. — Igen eredményesnek mondható a megye vezetőinek ama gyakorlata, amelynek ré­vén erőteljes ütemben fejlesz­tik a tanácsi vállalatokat, ab­ból a célból, hogy a megfe­lelő előikészítés után lehető­vé váljék azok egy részéből, viszonylag kisebb anyagi rá­fordítással és zökkenőmente­sebben, nagyipari üzemeket kifejleszteni. Az úttörő munkát ezen a téren a most felavatásra ke­rülő Villamossági Gyár vé­gezte eL Ez indította el a töb­bi gépipari üzemünk Somogy megyébe való települését Ugyanis a Villamossági Gyár előde a Transzvillhoz, illetve a Világitástechnákai Vállalat­hoz tartozó két gyáregység volt, amely korábban a 'ta­nács vállalata, illetve vállala­tának egyik telepeként mű­ködött A Transzvill gyáregy­sége már korábban, az utóbbi pedig 1961-ben létesült a ta­nácsi Finommechanikai Válla­lat egyik telepének átvételé- veL 1964. január 1-ig, a Villa­mos Berendezés és Készülék Művek megalakulásáig a két gyáregység két budapesti ál­lami vállalat irányítása alatt működött. Eddig az időpontig is mindkét gyáregységben je­lentős fejlődés indult meg. Különösen kedvező feltételek kínálkoztak a továbbfejlesz­tésre a világítástechnikai gyáregységben, ahol a területi elhelyezkedés, a további bő­vítésre alkalmas terület lehe­tővé tette egy nagyobb volu­menű fejlesztési program ki­dolgozását. A komplex fejlesz­tést az is elősegítette, hogy az ipari nagyvállalat létreho­zásakor mindkét gyáregység közös vállalati vezetés alá ke­rült. A VTOamós Berendezés és Készülék Művek vezetősége fölmérte a budapesti termelő területen elérhető fejlődés mértékét és az állandóan nö­vekvő szükségleteket Ezek egybevetésével megállapítható volt, hogy a népgazdasági igé­nyek a vállalat profiljával szemben olyan követelménye­ket támasztanak, amelyek a budapesti gyárakból már nem elégíthetők ki. A lehetséges megoldás a kaposvári gyár­egységek továbbfejlesztése volt. Ezzel egyidejűleg Somogy megye is nagy erőfeszítéseket tett az ipar fejlesztése érdeké­ben, s az előbbi célra további, 15 hold nagyságú területet adott át A gépipar vezetése is támogatta Kaposváron a villamossági cikkek gyártásá­nak továbbfejlesztését, enge­délyezte a jelentős fejlesztési program végrehajtását, amihez 157 millió forintos beruházási keretet bocsátott a művek ren­delkezésére. Ily módon a nép- gazdasági, a megyei és a vál­lalati érdekek találkoztak. A beruházás kivitelezése 1965-ben kezdődött, és három ütemben valósult meg. Meg­épült többek között a hatezer négyzetméter alapterületű technológiai csarnok, a négy­ezerháromszáz négyzetméter alapterületű raktárcsarnok, a kétezer négyzetméter alapterü­letű galvanizáló üzem, a há­romszintes iroda, az öltöző és ebédlő épülete, és más létesít­mény. Önök tehát most a szó­ban forgó beruházás révén egy modern, nagy gyárat vesz­gi kifogásaik. Példaként ezek közül a szabadtéri kis feszült­ségű légbiztesítókat és inás, régebbi típusú termékeiket le­het megemlítem. A minőség javítása teljesen a vállalat kol­lektívájától függ. A vállalat vezetőire és dolgozódra hárul ama intézkedések megtétele, amelyek e területen is jelen­tős és gyors javulást eredmé­nyezhetnek. Nem kielégítő még gyáruk­ban a termelékenység alakulá­sa. A most átadott új üzem­ben még tovább növelhető a munka termelékenysége. Le­hetővé válik a korszerű gép­Szerecz László Igazgató adta két nek át megfelelő termelő te­rülettel, gépparkkal és szo­ciális létesítményekkel. Azt, hogy a fejlesztésre vo­natkozó döntés helyes volt, a gyár rövid idő alatt elért ter­melési eredményei is bizonyít­ják. Az utóbbi négy év alatt a gyár termelése több mint két­szeresére növekedett. Az alig 100 főiből álló tanácsi kisüze­mekből közel 2000 főt foglal­koztató gyár nőtt ki, s ily mó­don Kaposvár erősáramú ipa­runk egyik jelentős centrumá­vá fejlődött. Ez a körülmény nagymértékben hozzájárul a helyi foglalkoztatási gondok enyhítéséhez. Itt szertném felhívni a vál­lalat figyelmét arra, hogy a soron következő egyik legfon­tosabb feladat a korszerűbb, magas minőségi színvonalú termékek gyártása. Egyes ter­mékeikkel szemben a felhasz­nálóknak még vannak minősé­át a Kiválódolgozó-jclvénye­telepítés, az anyagmozgatás gépesítése, és jobb üzemszer­vezés révén o termelő tevé­kenység hatékonyságának nö­velése. Az elmúlt évben a fő­városi gépipari üzemek a ter­melési felfutás 86 százalékát, a vidéki vállalatok pedig csak 46 százalékát valósították meg a munka termelékenységének emelésével. Előttünk áll tehát az a fontos feladat, hogy a vi­déki üzemek termelékenységi színvonala a budapesti üze­mekét minél gyorsabban elér­je. A továbbiakban a miniszter rámutatott az új technológiá­ra épülő, korszerű villamossá­gi cikkek kifejlesztésének, a gyártás jelentős bővítésének szükségességére, s utalt a to­vábbi előrehaladás lehetősé­geire. — A Villamos Berendezés és Készülék Művek negyedik ötéves terv elképzelései szerint a Kaposvári Villamossági Gyárnak további jelentős fej­lődési lehetősége van, amely­nek eredményeként 1975-re a gyár termelése 1965-höz képest több mint három és félszeresé­re nő, a foglalkoztatottak lét­száma pedig eléri a 2500-at. Azok a termékek, amelye­ket itt e gyárban számításba lehet venni — beleértve a már meghonosított, igen fontos ve­zérlőberendezés-gyártást is —, keresett cikkek a piacon, és így megvan a lehetőség a tő­kés országokba irányuló ex­port jelentős bővítésére. Na­gyabb távlatokban ily módon e gyár a megye ipari centru­mává válhat. E gyáron kívül más üzemek fejlődése, illetve új gépipari üzemek létesítése a jövőben még erőteljesebben befolyá­solhatja a megye iparosodását. Kaposváron gyors ütemben fejlődik a tanács Finomme­chanikai Vállalata, amely ter­melésének mintegy 90 százalé­kát az Egyesült Izzónak szál­lítja. Az Izzó is hozzásegíti a vállalatot a gyors fejlődéshez. A fejlesztési elképzelések sze­rint ez a gyár elérheti 1975-ig a kétezres létszámot. Fejlődik a Mosonmagyaróvári Mezőgaz­dasági Gépgyár gyáregysége is. Folyamatban van a budapesti Finommechanikai Vállalat ka­posvári gyáregységének beru­házása. Marcaliban a múlt év őszén indult be a Mechaniltai Művek gyáregysége. Megálla­podás van arról, hogy a Buda­pesti Vegyipari Gépgyár Ta- bon gyáregységet épít, s a Budapestről kitelepítendő üze­mét ott helyezi el. A székes- fehérvári Videoton Gyár is telepet létesített a megyében. Ezután Horgos elvtárs kö­szönetét mondott Somogy me­gye és Kaposvár város vezető párt- és tanácsszerveinek a mimsztérium ipartelepítési po­litikájának megvalósításához nyújtott segítségért, méltatta a gyár építésében részt vevő ter­vező és kivitelező vállalatok eredményes munkáját A kohó- és gépipari minisz­ter szavaira Szerecz László, a Kaposvári Villamossági Gyár igazgatója válaszolt. Megkö­szönte azoknak a munkáját akik 'segítettek az új gyár lét­rehozásában: a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumnak, a me­gyei és a városi párt-, illetve tanácsi vezetőknek, a VBKM- nek, s annak a sok munkás­nak, akik a gyár alapítása óta itt dolgoznak. Felszólalt az ünnepségen Németh Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt­bizottság első titkára is. Németh Ferenc felszólalása — Engedjék meg, hogy a megyei pártbizottság nevében köszöntsem a gyár minden dolgozóját — mondotta. — Nagy öröm ez az esemény va­lamennyiünk számára: alkot­mányunk 20. évfordulóját ün­nepeljük, s ezen az ünnepen ez a gyár nekünk somogyiak­nak méltó ajándék. A felsza­badulás előtt itt alig volt ipar, s amikor az új üzemet avat­juk, engedjék meg, hogy meg­köszönjem a Kohó- és Gép­ipari Minisztériumnak és sze­mélyesen dr. Horgos Gyula miniszternek azt a segítséget, mely lehetővé tette ennek a gyárnak a létrehozását. A Központi Bizottság és a kor­mány vidéki iparosítást szol­gáló határozata nem valósul meg magától, hanem szívós munka eredménye egy-egy új üzem. Ennek a gyárnak az avatását most ünnepeljük. Ez­zel kötelezettséget is vállalnak azok az emberek, akik itt dol­goznak: jó munkával igazol­niuk kell, hogy a vidéki ipar- telepítés szükséges, be kell bizonyítani, hogy a volt me­zőgazdasági munkás rövid idő alatt meg tudja tanulni az iparban használt gépek és be­rendezések kezelését, képes a korszerű technika elsajátítá­sára. Rendkívül nagy perspek­tíva áll e gyár előtt, hiszen az erősáramú ipar fontos bázisa már ma is. A megye ipartelepítési kon­cepciója ismert: megvalósulá­sának alapjai a befejezés előtt állanak, hiszen néhány járási székhelyet kivéve, már van ipari üzem. A negyedik ötéves terv egyik feladata lesz ezek­nek az üzemeknek az erősíté­se. Bízunk abban, hogy ezzel az ünnepélyes aktussal nem fejeződik be Somogybán a gyárak avatása. Ezután dr. Horgos Gyula miniszter A kohó- és gépipar kiváló dolgozója miniszteri ki­tüntetést nyújtotta át azoknak az embereknek, akik a legtöb­bet tették a Kaposvári Villa­mossági Gyár létrehozásáért. A Tegyünk többet Somo- gyértl-jelvényt öten kapták meg. Ezeket a kitüntetéseket Böhm József, a megyei tanács vb-elnöke nyújtotta át. Jan- csich Imre vezérigazgató ti­zenegy dolgozónak nyújtotta át a Kiválódolgozó-jelvényt, Szerecz László, a gyár igazga­tója pedig harminc dolgozó­nak adta át ezt a kitüntetést. A hivatalos ünnepséget kul­túrműsor követte, majd közös vacsorán vettek részt a vendé­A szalagon a szerszámgépek vezérlőberendezései készülnek. gek és a gyár dolgozód. I MUNKS DICSÉRETE O lvasom az alkotmány szövegét, és fényük támad a szavaknak. Alaptörvényünk kilencedik paragrafusa ezt mondja: minden munkaképes polgárnak joga, kötelessége és becsü­letbeli ügye, hogy képességei szerint dolgozzék. A felszabadulást követő első időkben a legnagyobb vívmányok egyikét kétségtelenül az jelentette, hogy a mun­kára valamennyi állampolgár jogot formálhatott. Ezzel meg­szűnt a nyomor, a létbizonytalanság, a munkanélküliség A hárommillió koldus hajdani országában a népi hatalom lehetőséget biztosított midenkinek ahhoz, hogy a közösség számára is hasznos tevékenységével emberi körülményeket teremtsen magának és hozzátartozóinak. Később, amikor minden asztalra jutott kenyér, s ami­kor a munkásoknak nem kellett már állásra várva ácso- rogniuk az üzemek kapuja előtt, a hangsúly a jogról mind­inkább a kötelességre tolódott át. Szegényes örökség volt a miénk a néphataiom kivívása után: romokban hevert vá­rosaink egy része, üzemeink többségében csak akadozva in­dulhatott újra a termelés, súlyos veszteségektől vérzett gaz­daságunk minden ága. Ebben a helyzetben nemcsak jogot, hanem kötelességet is jelentett az újjáépítésbe való tevé­keny bekapcsolódás, majd a továbbiakban a kollektív böl­csesség erejével összeállított tervekért való munkálkodás. Napjainkban a munkához való jog és a cselekvésre mozdító kötelességérzet hangsúlya ismét odább csúszott az alkotmány szövegében; a dolgozók nagy többsége úgy, an­nak tudatában látja el tennivalóját, hogy az becsületére váljék. Szocialista gazdaságunk új mechanizmusa nyilván­valóvá tette: a dolgozó, aki fegyelmezetten, becsületesen, példamutatóan végzi kötelességét, aki szorgalmával, lendü­letével, kezdeményezésével, újításaival munkája termelé­kenységét emeli, az gazdagítja szűkebb kollektíváját és a népgazdaságot egyaránt. Kiérdemli hát nemcsak közvetlen dolgozó társainak, hanem' egész társadalmunknak megbe­csülését. A dolgos hétköznapok, a mindennapi munka értelme világosan áll társadalmunk előtt. Teremtő tetteket kíván tőlünk mindenekelőtt az alapjaiban már megvalósult szo­cialista társadalmi, gazdasági rendszerünk. Pártunk szava, a marxizmus—leninizmus tudományos igazsága feltárta a társadalom előtt, hogy hová juthatunk el ezen az úton; most a társadalmon a sor, hogy munkájával valóságközeibe hozza azt a kort, amelyről minden korábbi nemzedék csak álmodozhatott A nemzetnek, a társadalomnak ez az előrehaladása szo­cialista rendszerünkben egybeesik az egyéni célok megvaló­sulásával, az egyes emberek boldogulásával. Nem nehéz ki­mutatni, hogy a‘ növekvő nemzeti jövedelemből mind na­gyobb összeg jut lakásépítésre, a szociális, kulturális, egész- ségügyi alapok bővítésére. R népgazdasági terv fő címeiben természetesen nem tükröződik az, hogy a milliárdos kiadási tételek mi­lyen formában, hogyan érintik az egyes családokat De a felépülő üzemek új munkahelyei, az iskolák, oktatási intézmények új termei, a kórházak és egyéb egészségügyi intézmények gyógyászati eszközei, a művelődési házak klub­szobái, a sokasodó közszükségleti cikkek és gyarapodó éle­tünk egyéb változásai — a helyenkénti zökkenők ellenére is — meggyőző erővel tanúsítják: minden lépés, melyet né­pünk megtesz a fejlődés útján, ilyen vagy olyan formában előrehaladást jelent az egyéni? tervek, elképzelések tekinte­tében is. Az életszínvonal emelése kizárólag csak a munka­eredmények növelése által lehetséges társadalmunkban, s a közösségi célok megvalósításáért tett minden erőfeszítés ugyanakkor gazdagon kamatozik külön-külön is az egyes emberek, családok életében. A munkához való jog mellé immár egy másik jog is kapcsolódik: az, hogy a dolgozónak joga van számot vetni tevékenysége eredményeivel, felmérni az előrehaladásban megtett utat s kijelölni azokat az új magaslatokat amelyek meghódításáért együtt indul harcba a közös hangra talált milliókkal. Nem csupán a feladatok elvégzése vár a szo­cializmust építő emberre, hanem kötelessége az is, hogy ellenőrizze a haladás irányát, ütemét, hallassa szavát üzeme, munkahelye minden olyan kérdésében, mely irányt szab a termelési feladatok mikénti elvégzésének. S még egy nézőpont, melyről ritkábban esik szó: a de­rekasan végzett munka nemzetközi jelentősége is számot­tevő. Építőmunkánk nem csupán a belső haladás, az egyre gazdagabb élet feltételeit teremti meg, hanem rangot ■ és tekintélyt kölcsönöz hazánknak a nemzetközi fóru­mokon is. Pártunk szavának súlya a nemzetközi kom­munista mozgalomban és kormányunk állásfoglalásának ha­tékonysága a külpolitikai kérdésekben arányban áll belső építőmunkánk eredményeivel. A munkavállalás és végzés elemzésének szálait ha vé­gül is csomóra fogjuk, előtűnik a hasznos cselekvés ember­formáló ereje. Dolgozóink életében a közös célokért vég­zett alkotó tevékenység értelemre talál, mindennapi szük­ségletté válik. Az ember pedig, aki többé nem fáradt közönnyel jár a munkahelyére, hanem a tennivágyás Szöul­jával, nem' azonos már a korábbi társadalom emberével; a munka nála természetes és elmaradhatatlan tartozéka a mindennapoknak. M ost van két évtizede, hogy az országgyűlés kihirdet­te Népköztársaságunk alaptörvényét, az Alkotmányt A dokumentum előírásai, az abban foglalt jogok és kötelezettségek azóta életre támadtak, eredményeinkben, közéletünk dekomratizmusában. A nagyszerű valósághoz tartoznak azok a munkasikerek is, amelyekkel a somogyi dolgozók tízezrei köszöntik a mai szép ünnepet. B. T. Évnyitó az esti egye temen Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának Oktatási Igazga­tósága közli, hogy a Marxiz- mus-Leninizmus Esti Egyetem­en az oktatás az alábbi idő­pontban ^kezdődik a Kaposvár, Beloiannisz u., 18. sz. alatti székházban. Általános tagozat: I. évfolyam szeptember 1., 16 óra. II. évfolyam szeptember 2., 17 óra. III. évfolyam szeptember 3., 17 óra. , Szakosító tanfolyam: Filozófia I. szeptember 4-én 16 óra. Szoc. pol. gazd. I. szeptem­ber 4-én 16 óra. Nemzetközi munkásmozga­lom I. szeptember 4-én 16 óra. Filozófia II. szeptember 5- én 16 óra. Szoc. pol. gazd. IX. szeptem­ber 5-én 16 óra. Nemzetközi munkásmozga­lom II, szeptember 5-én 16 óra. Igazgatóság SOMOGYI NÉPLAF Szerda, 1969. augusztus 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents