Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-19 / 191. szám

AX ; MS 2 Mr S OHOCY MICYII ■ IZ O T T S A O A M A K LAM* XXV. évfolyam, 191. szám. Kedd, 1969. augusztus 19. „Mondják el, hogy a jövőben is...“ A jubileumi túra részvevői Kaposváron saság idején hírnevet szerez­Hány kiló a Szabadság-szobor? Érdekes, de fárasztó munka — A meséből jöttek? Hogyan viselkedjen az idegenvezető? Baranya, Tolna, Fejér, Za­la és Somogy százhuszonöt jubileumi túrázója vonu’t teg­nap este Kaposváron a Latin- ca-szobor elé. Azok a fiata­lok hozták el a hála és a megemlékezés virágait, akik végigjárták megyéjük helysé­geit, melyek a Tanácsköztár­tek maguknak. A szomszédos megyék fiataljai _ meglátogat­tak számos somogyi »vörös falut«, találkozókat rendeztek a veteránokkal, KISZ-esekkel. A szobornál Győri Attila elszavalta a Latinca-balladát, majd Balázs Nándor, a városi KISZ-bizottság titkára köszön­tötte a 125 fiatalt, aki ki­magasló mozgalmi munkája elismeréseként részt vehet a tanácsköztársasági jubileumi túrán. Beszédében hangsú­lyozta: »A Tanácsköztársaság döntő fordulatot hozott a so­mogyi dolgozóknak; közülük is talán az ifjúság kapott a legtöbbet. A haladó fiatalok fölismerték helyüket a prole­tárdiktatúrában, lelkesítette őket, hogy a munkáshatalom vezetői nagy gonddal láttak hozzá a munkásosztály életé­nek jobbá tételéhez.« Ezután a küldöttségek ko­szorúkat, virágokat helyeztek el Latinca szobrának talapza­tán. A honvédzenekar indulóba kezdett és a zászlókat, táblá­kat magasba emelő, virágok­kal integető fiatalok a Cseri parkba vonultak. Ott Varga Teréz, a megyei KISZ-bizottság titkára köszön­tőjében többek között ezt mondta: »Baranya, Tolna, Fejér és Zala megye fiatal­jait arra kérjük, hogy mond­ják el otthon; Somogy dolgos népe, a somogyi ifjúság büsz­Az első benyomásom Lánc- falussy Ágiról az volt, hogy ez a lány nem ismeri a ko­molyságot. Állandóan moso­lyog, nevet, hangulatot te­remt maga körül, pedig most nem is csoportot vezet, ha­nem nyilatkozik. — Miért lett idegenvezető? — Véletlenül. Tolmács sze­rettem volna lenni, amikor édesapám fölfedezett egy hir­detést, hogy idegenvezetői tan­folyam kezdődött. Elvégeztem, de még előtte sikerült rönt­genasszisztensi oklevelét is szereznem. Német és magyar nyelven vezetem a csoporto­kat; ezenkívül angolul és ola­szul tanulok. — Mikor vezette az első külföldi turistacsoportot? — Tavaly május elsején kezdtem meg a munkát a me­gyei tanács Idegenforgalmi Hivatalánál Siófokon, és ötö- d;kén beültettek egy nyugat­német autóbuszba, hogy egy nap alatt mutassam meg ne­kik Budapestet. Gombóc volt a torkomban, a szívem majd kiugrott a helyéről, de sike­rült elhitetni velük, hogy ru­tinos »driver« dirigálja a gép­kocsivezetőt a főváros forgal­mában. Amikor elbúcsúztunk, gratuláltak. — Mi' a legfőbb követel­mény ezen a pályán? — Talán elsősorban a türe­lem, az udvariasság, a talpra­esettség, és nem utolsósorban a hangulatkeltési készség. Egy-egy hosszabb autóbusz- útón kilométereket szágul­dónk úgy, hogy nincs látni­való. Ilyenkor történetekkel, viccekkel kell szórakoztatni az utasokat. — Fárasztó a munkája? — Reggeltől estig minden­re figyelni, rendezni, szervez­ni, harminc-ötven ember fi­gyelmét lekötni, bizony fá­rasztó. Ha a fővárosban bú­csúzom el a csoporttól — ál­talában késő esti vonatokkal utaznak — már én is alig ál­lok a lábamon. — Említette a talpraesett­séget Került már plyan hely­zetbe, ahonnan csak a lélek­jelenléte segítette ki? — Ha jól emlékszem, oszt­rákokkal voltunk a Citadel­lán, s egyikük megkérdezte, hogy hány kilogramm súlyú a Szabadság-szobor. A ma­gasságát tudtam, de a sú­lyáról még soha senki nem faggatott. Gyorsan visszavág­tam : fogalmam sincs róla, még nem emeltem meg. Erre meg­nyugodott a kérdező is, mi pe­dig nagyot nevettünk az ese­ten. — Különleges vendégek? — Tavaly, rajtam nevetett egész Siófok. A nyugat-euró­pai Óriások Klubjának 80 tagja volt a vendégünk há­rom hétig. A nők száznyolc­van, a férfiak pedig százki- lencven centiméteren felüliek voltak. Képzelheti! Amikor a keszthelyi Balaton Múzeumba bementünk, a portás össze­csapta a kezét: — Maguk a meséből jöttek? — Nem, csak innen Siófok­ról — válaszoltam, miközben eltörpültem a szép szál legé­nyek mellett. — Szabadságra mikor megy? — Októberben zárjuk a sze­zont, majd utána. Ha sikerül, két-három hétig Olaszország­ban szeretném kipróbálni olasz nyelvtudásomat. S. G. TV-JEGYZET Egy rendőr megfigyelései jr Óriási víztölcsér a Balaton fölött Sikeres hét a képernyőn A múlt héten a néző belefá­radhatott a sok műsorba. De jó értelemben »fáradt bele« — hiszen mindennap szolgált ma­gas színvonalú, jól szerkesz­tett, igényes előadással. így aztán a hét végén nyugodtan megfogalmazhatjuk a kritikát: színvonalas volt a heti műsor. Kedden a Finn Televízió estjének nézői lehettünk, ami­nek azért is ■ örültünk, mert ritkán kapunk Finnországról, annak lakóiról ilyen összeállí­tást. Az ezer tó országáról vertikálisan, horizontálisan egyaránt jó szerkezetű műsor nézői lehettünk. Különösképp dicsérendő a Kantele népi hangszer bemutató, valamint a mai finn közélet társadalmi_ problémáját, a konvenciók és’ korszerű életfelfogás harcát ábrázoló Janne című film. A Kihasznált lehetőség, az Együtt könnyebb az új gazda­ságirányítási rendszer ségeit, a korszerű üzem- és munkaszervezési lehetősége­ket mutatta be. Ugyanakkor a Váljunk el című vígjátékkal, valamint a Manuel de Falla zeneszerzőt bemutató portré­filmmel ismét gondoskodtak a szerkesztők a változatosságról. öveges professzor műsorát — gondolom — nemcsak a fia­talabb korosztály nézte szíve­sen hiszen a Legkedve­sebb kísérleteim érdekessége, hangulata miatt érdeklődésre tarthat igényt a felnőttek kö­rében is. De ugyanígy korha­tár nélkül élvezte mindenki Leonard Bernstein népzenéről szóló témáját. Csehov elbeszé­lése, a Dusecska, az akkori vi­déki társadalom nyomorúsá­gos életét bemutató tévéválto­zat ismét bebizonyította, hogy a kevésbé ismert műveket is sikerre lehet vinni. Az Integ­rál tévé-folyóirat szerkesztő­je ezúttal is kitűnő lelemé­nyességről adott bizonyságot, amikor napjaink tudományá­nak legégetőbb kérdéseit ve­tette föl, boncolgatta a meg­hívott szakértőkkel. Már-már azt hihettük, nem lehet fokozni az ilyen jól te­lített napokat, de a hétvége Műsora rácáfolt erre. Hely hiányában a Casablan­cát említeném meg, kiváló rendezői és színészi értéke miatt. Balzac Gohseckjét Hor­váth Gabriella jó érzékkel al­kalmazta képernyőre. Az epi­kus novella eleven ritmusú, korunk ízlésének megfelelő feldolgozása bebizonyította, hogy az epika is alkalmas drámai előadásra, ha szakava­tott kezekbe kerül. Az izzó emberi szenvedélyek légköre, a restauráció rajza tökéletes volt ebben a tévéjátékban. A Charlie Drake világa pedig méltó pont a hét műsorában. Reméljük mindannyian, hogy sok hasonló, sikeres hetet zár­hatunk ilyen elégedetten. M. I, ke az 1919-es dicső esemé­nyekre, büszke a Vörös So- mogyra. Mondják el, hogy a jövőben is úgy kívánunk él­ni, dolgozni, hogy méltók le­gyünk hőseinkhez.« Ünnepélyesen felhúzták a nemzetiszínű és a vörös zász­lót, majd együtt elénekelték a DlVSZ-indulót. A sok kilométer után a tú­ra részvevőd pihenni tértek a maguk felverte sátortáborban, ma ugyanis »nehéz« napjuk lesz. Vetélkedőkön, sportver­senyeken bizonyítják: nem kerültek méltánytalanul a ta­nácsköztársasági jubileumi túra tagjai közé. P. D. Félelmetesen gyönyörű látvány — Halat, hínárt szippantott fel az orkán Rendkívül érdekes természe­ti jelenségről számolt be a szerkesztőségünknek küldött levelében Bogdán László vízi rendőr. Augusztus 8-án délután ne­gyed háromkor vihar közele­dett. Motorcsónakjával a csó- nakázókat figyelmeztette a szabadságtelepi befolyó előtt, amikor erős forgószelet vett észre szemben, Révfülöp és a pálkövei kőrakó között, mint­egy ezerötszáz méterre a felső parttól. Az orkánszerű forgó­szél olyan erős volt, hogy Bogdán László törzsőrmester becslése szerint mintegy hatszáz—hétszáz méter magasra felvitte a tó vizét. ti Vasárnap a megengedettnél gyorsabban vezette Wartbung szeméiygépkocsiját Törökkop- pány beterületén Radosíts Ti­bor 40 éves siófoki lake*, és egy éles, be nem látható ka­nyar után az útpadkára sodró­dott, majd felborult. Rado- sits Tibor súlyos sérüléseket szenvedett. Ä kár körülbelül tizenötezer forint. A rendőr­ség a vizsgálatot még nem fe­jezte ba. 1964 nyarán ugyanilyen erős forgószelet észlelt Badacsony és Badacsony őrs térségében, ezért motorcsónakkal mintegy kétszáz méterre megközelítet­te, hogy jobban megfigyelhes­se. Az orkánszerű szél — leg­nagyobb meglepetésére — fel­szippantotta a vizet, a hínárt és a halakat a tó fenekéről mintegy negyven méteres kör­zetben, s fölemelte a már em­lített magasságba. Az orkán olyan erővel szívta a vizet a forgószél centrumába, hogy tá­volabbra kellett kormányozni a motorcsónakot, mert még azt is odaszippantotta volna. Bogdán László ezután mint­egy kétszázötven méterről szemlélte a levegőben pörgő vízoszlopot. Itt már nem ész­lelte a szívó hatást, s nyugodí- tabban megfigyelhette a külö­nös természeti jelenséget. A gyorsan forgó centrumban fé­lelmetesen morgott a víz, majd két kisebb vízoszlop keletke­zett, amely aztán kétszáz—há­romszáz méterre egyesült a tölcsérszerű nagy vízoszloppal. Ennek körülbelül olyan húsz—huszonöt méter le­hetett az átmérője. A vízoszlop kitörésétől számí­tott tizennégy perc múlva északi szél kerekedett, kály- hacsőszerűen meggörbült a vízoszlop, s függőleges állásá­ból ötven—hatvan méterre ki­térítette a szél. Ereje is csök­kent, s a víztömeg, a felhő magasságából egyre hullott vissza az említett görbületen keresztül, mégpedig óriási ro­bajjal. A félelmetesen gyönyörű látványt villámok kísérték, amelyek a rendőrségi motor­csónaktól nem messze csapód­tak a vízbe. Ott, ahol az ör­vénylő víz vége látszott az égen, tölcsér alakú körforgás­ban volt százötven—kétszáz méteres körzetben a sűrű fe­kete felhő. A forgóörvény lassan déli irányban mozgott, az eltelt idő alatt mintegy négyszáz— ötszáz méternyi utat tett meg. Bogdán László megfigyelése szerint a forgószelet a Révfü­löp és Balatonboglár felől nagy sebességgel közeledő fekete vi­harfelhők válthatták ki. <0R0IC Emberketrec A hagyományos állat- kertekben a majmok élnek a ketrecben, és az embe­rek kívülről szemlélik őket. Egy új angol állat­kertben fordított módszert alkalmaznak. Eszerint az emberek egy nagy ketrecből figyelik majd a majmokat, ame­lyek egy hatalmas fás te­repen — amelyet kifelé természetesen lezárnak — szabadon mozoghatnak. Ezt a tervet Smart angol cirkuszigazgató valósítja meg, aki újszerű állat­kertjét a Windsor-kastély közelében fekvő egyik bir­tokon létesíti, amely ed­dig a Kennedy-család tu­lajdonában volt. Kétféle érzés Borzalmas dolog lehet, ugyebár, amikor az em­bert ellentétes érzelmek marcangolják. Hogy ez mennyire így van, legjob­ban Reg Bouher londoni fiatalember tudná meg­mondani. ö ugyanis nagy- nagy moralista és normá­lis férfi egy személyben. A múltkor metrón ép­pen szemben ült a csinos Jessie Wathinsszal. A nő igen rövid miniszoknyát viselt, amely egy kicsit még fel is csúszott. A kétféle érzéstől mar­cangolt férfiú egyik ke­zével gyengéden megsimo­gatta a lány combját, a másikkal csattanós pofont adott az arcára. A bírót nem marcan­golták kétségek — csak az előbbi körülményt vette figyelembe. „Tervmódosítás“ Három New York-i fi­vér elhatározta, hogy a könnyű meggazdagodás céljából kirabol egy ban­kót. Ám amikor az apró­lékos terv elkészült, a há­rom nagyreményű gengsz­ternek inába szállott a bátorsága, és szerényebb­re fogta a vállalkozást. A bankár feleségét és há­rom gyerekét rabolta el. 100 000 dollár váltságdíjat követelve. A bankár feljelentette őket a rendőrségen, s órá­kon belül rács mögé ke­rültek. Talán jobb lett volna szerénytelennek lenniük. A férj az oka Gisela Bree nyugatné­met pszichológus magnó­szalagra vette kétezer nő hangját. Miután gondo­san elemezte beszédüket, megállapította, hogy tíz hajadon közül csupán egy emeli fel a hangját vitatkozás közben, tíz fér­jezett közül pedig öt. A pszichológus ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezt a férjek okoz­zák, mivél ellentmondást nem tűrő hangon társa­lognak nejükkel Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség» Kaposvár« Latinka Sándor u. 2. Telefoni 11-510» 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinka S. u. 2. Telefon: 11-518. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem örzünfc meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél, előfizetési díj egy hónapra 20 FL Index: 25067 Készült a Somogy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében. Kaposvár* Latinka S. u. 6. Felelős vezetői Mautner József.

Next

/
Thumbnails
Contents