Somogyi Néplap, 1969. augusztus (25. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-20 / 192. szám

fftÄG PR^ “ T Ä R J AI, EGYESÜLJETEK! Ära: I forint Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 192. szám 1969. augusztus 20., szerda Ünnepélyes gyáravatás Kaposváron Az iparpolitikának megfelelően A negyedik ötéves terv feladatai Z&Ráőatefie öltözve köszön­tötte avatásra érkező vendé­geit tegnap délután a VBKM Kaposvári Villamossági Gyára. A csaknem kétezer munkást foglalkoztató, megjelenésében is korszerű nagyüzemet öt évvel ezelőtt kezdték el épí­teni. Az avatásra érkező ven­dégek most gyárlátogatáson győződhettek meg arról, hogy a több mint 150 millió forin­tos költséggel épült új gyár máris hírnevet szerzett ma­gának. Irodaépületének folyo­sóin a gyár Biirópa-szerte is­mert termékeit tekintették a vendégek. * A gyár éttermében megren­dezett avatóünnepségen részt vett dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Németh Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Somogy megyed Pártbizottság első tit­kára, dr. Látos István, a Köz­ponti Bizottság munkatársa, Böhm József, a Somogy me­gyei Tanács vb-elnöke, Háner József, a Vas-, Fém- és Villa­mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének titkára, dr. Szőke Pál, a Szakszervezetek Somogy megyed Tanácsának vezető titkára, Dombóvári László, a Kaposvári Járási Pártibizottság első titkára, So­mogyi József, a Kaposvári Városi Pártbizottság első tit­kára, Csek József, a Kaposvá­ri Járási Tanács vb-ednöke és Rostás Károly, a városi ta­nács vb-elnöke. Részt vettek az ünnepségen a Villamos Berendezés és Készülék Mű­vek gyárainak igazgatói, s je­len voltak a megyei tanács vendégeként Somogybán tar­tózkodó lengyel tanácsi kül­döttség tagjai is, Maria;i Go- towiecnek, az olsztyni vajda­ság tanácsa végrehajtó bi-, zottsága elnökének a vezeté­sével. Ünnepi beszédet dr. Horgos Gyula miniszter mon­dott Dr. Horgos Gyula beszéde A kohó- és gépipari minisz­ter beszéde bevezetőjében aa alkotmány ünnepének jelen­tőségét méltatta, s hangsú­lyozta: az elmúlt két évtized során népünk, a párt vezeté­sével, sorra megvalósította alaptörvényünk programadó céljait. A gazdasági kérdésekre át­térve a szónok emlékeztetett eddigi fejlődésünkre, utána így folytatta: — Népgazdaságunk gyors fejlődésének anyagi-technikai alapjait az ipar teremtette meg. Az iparon belül is első­rendű szerepe volt a gép­iparnak. A gépipar fejlettsége egyik alapvető feltétele volt annak, hogy a népgazdaság egészében a műszaki, techni­kai színvonal jelentősen növe­kedjék. A gyors ipari fejlő­dés következtében igen gyors volt az iparban dolgozók szá­mának emelkedése is, ami a munkásosztály jelentős erősö­dését eredményezte. Az ipar népgazdasági sze­repe azonban nemcsak abban nyilvánul meg, hogy terméke­ket hoz létre, a termelés és fogyasztás szükségleteinek ki­elégítésére, hanem abban is, hogy a lakosság nagy részének munka- és kereseti lehetőséget biztosít. Ebből a szempontból igen fontos az ipar területi elhelyezkedése. A tőkés ma­gyar gyáripar területi szence­mányhatározatok. Ä területi aránytalanságok felszámolása természetesen hosszú távú fel­adat, minthogy az a bővített újratermelés folyamatában valósítható meg. Énnek kere­tében a feldolgozó Ipar tele­pítésiének potenciális centru­maként általában a városokat, illetőleg a távlatban várossá fejlesztendő településeket cél­szerű kijelölni. Az ipar e centrumokba történő telepíté­sével nemcsak az illető váro­sok adottságai használhatók kd, hanem pL a munkaerő vo­natkozásában a városi köz­pontok közvetlen környezeté­nek lehetőségei is. Így a me­zőgazdaságból felszabaduló munkaerőnek már nem kell az ország távolabbi, iparosodó vidékeire vándorolni, mert la­kóhelye közelében is megta­lálja a szükséges munkahelye­ket Az említett határozatok és szempontok alapján a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az irányítása alá tartozó vál­lalatok vezetősége az érintett megyék és városok párt- és tanácsszerveinek támogatásé­val az utóbbi érvekben számos vidéki ipartelepítést valósított meg. E telepítési politika eredményéként a vidéken dol­(Folytatás a 1 oldalon) Ünnepélyes zászlófelvonás a Parlament előtt és a Gellérthegyen Az alkotmány születésének Ezután az Állami Zászlót 20. évfordulóján, az ünnepnap előestéjén, kedden a Parla­ment előtt a Kossuth Lajos téren ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal felvonták a Magyar Nép- köztársaság Állami Zászlaját. Kürtszó jelezte Pesti Endre vezérőrnagy, budapesti helyőr- ságparancsnok érkezését A katonai elöljáró meghallgatta a csapatzászlóval felsorakozott díszszázad parancsnokának je­lentését, majd — a Rákóczi- induló hangjainál — ellepett a díszegység előtt, és üdvözöl­te a katonákat díszőrök kíséretében az ár­bochoz vitték, és a Himnusz hangjai, valamint a díszszá- zad tiszteletadása közepette vonták fel a árbocrúdra. Az ünnepi aktus befejezéseként a díszegység és a zenekar dísz- menetben vonult el az Állami Zászló előtt. A Gellérthegyen a felszaba­dulási emlékműnél ugyancsak katonai i;iszteletatíással von­ták fel az alkotmány ünnepé­nek tiszteletére a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁGI EST Aükxrtmányunk évfordulója alikalmábói kedden az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok parancsnok­sága magyar—szovjet barát­sági estet rendezett A baráti találkozón részt vett Bodonyi Pálné ország­gyűlési képviselő, a budapesti népfrontbizottság titkára, va­lamint a Hazafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság több vezető munkatársa. A szovjet nagykövetséget A. M. Szorokin nagykövetségi ta­nácsos képviselte. Ott volt a szovjet csapatok számos tá­bornoka és tisztje is. A két nép testvéri barátsá­gát és alkotmányunk jelentő­ségét Mátyás László, a Haza­fias Népfront Országos^ Taná­csának titkára méltatta. Ez­után dr. Kardos László aka­démikus, az MSZBT alelnöke, a szovjet hadsereg több ma­gas rangú tisztjének, valamint harcosának átnyújtotta a tár­saság aranyitoszorús jelvényét, a magyar—szovjet barátság erősítése érdekében kifejtett munkájcfe elismeréséül. (MTI) A megszálló csapatok kivonásáRSk »gye Tizenhárom ország levele az ENSZ-főtitkár hoz Tizenhárom ország — köz­tük Magyarország — állandó ENSZ-képviseletei levelet in­téztek U Thant ENSZ-főtit- kárhoz, s ebben kérik, hogy az ENSZ-közgyűlés 24. ülés­szakának napirendjére vegye fel »a Dél-Koreát az ENSZ zászlaja alatt megszállva tar­tó amerikai és más külföldi csapatok kivonásénak kérdé­sét«. A levél aláíród kifejezik azt a reményüket, hogy a világ­szervezet tagállamai megértés­sel fogadják a kérést, amely teljességgel megfelel az ENSZ alapokmányában foglalt célok­nak és elveknek. (MTI) zetének alapvető vonása volt a fővárosba és egv-két Vidéki városba való koncentráltság. Ez a korábban kialakult ipari szerkezet is hatással volt a felszabadulás után megindult gyors fejlődésre. Ugyanis az ipari termelés növelésének általában egyszerűbb és gaz­daságosabb útja volt a megle­vő üzemek bővítése, a megle­vő ipari gócok fejlesztése, mint az iparilag fejletlen vi­dékeken új üzemek telepítése. Bár az ipar fejlesztése során az ötvenes években az ipari­lag elmaradott vidékeken is számos üzem létesült, a terü­leti szerkezet aránytalanságai ezekkel jelentősen nem csök­kentek. Az ipar területileg arányta­lan fejlődésének következté­ben egyrészt a fővárosban és egyes vidéki ipari centrumok­ban tartós munkaerőhiány, másrészt egyes vidékeken — a mezőgazdaságból felszaba­dult — iparilag szakképzetlen munkaerő-felesleg keletkezett. Ez a munkaerő-felesleg vagy elköltözött az ipari centru­mokba, vagy az ingázók so­raiba lépett. így jutottunk el a főváros és egyes vidéki ipari centrumok túlzsúfoltsá­gából, s az egyes gyengébben iparosított megyék viszonylag lassú gazdasági és kulturális fejlődéséből eredő problémák­hoz. Az aránytalanságok meg­szüntetése érdekében láttak napvilágot a vidéki ipartele­pítés, -fejlesztés előmozdítá­sára irányuló párt- és kor­Kaposvárral ismerkedtek lengyel vendégeink A Szabadság parkban kez­dődött a megyénkben tartóz­kodó lengyel küldöttség teg­napi programja Kaposváron. A delegáció vezetője, Marian Go- towiec. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának póttagja, az olsztyni vajdaság tanácsának vb-elnö­ke, Jorsy Greletoski, a szczytnói járási tanács vb-el- nöke és Zbignyew Podomszki, az olsztyni vajdaság tervező bizottságának elnöke, dr. Kas­sai Jánosnak, a megyei ta­nács vb-titkárának és Rostás Károlynak, a városi tanács vb-elnökének kíséretében meg­koszorúzta a szovjet hősök emlékművét A parkból a megyei pártbi­zottság új székhazába vezetett a kedves lengyel vendégek út­ja. Bíró Gyula, a megyei párt- vb tagja, a megyei pártbizott­ság titkára fogadta a küldött­séget, hangsúlyozva, hogy az utóbbi hetekben most látogat a harmadik lengyel csoport a pártszékházba. A megyei párt- bizottság titkára a somogyi pártszervezetek tevékenységé­ről, módszereiről, a megyei pártbizottság irányító és el­lenőrző munkájáról tájékoz­tatta a küldöttség tagjait. El­mondta, hogy a somogyi em­berek nagy figyelemmel kísé­rik a felszabadulásának hu­szonötödik évfordulóját ün­neplő Lengyel Népköztársaság fejlődését Az olsztyni vajda­ság és Somogy megye kapcso­latát gyümölcsözőnek ítélte meg.. Marian Gotowiec tolmácsol­ta a Lengyel Egyesült Mun­káspárt olsztyni vajdasági pártbizottsága első titkárának kérését: látogasson el a Mazu- rí-töhátság közepén elterülő, városba somogyi pártmunkás­küldöttség. Ezután a városi tanácsházán folytatódott a tapasztalatcsere. Rostás Károly vb-elnök a he­lyiséget díszítő terveken és raj­zokon mutatta meg a lengyel vendégeknek, hogy a hétfői városnézéskor említett létesít­mények milyenek lesznek. Az asztalon lengyel és ma­gyar zászló állt, s a barátság­ról beszélt Rostás Károly is: — Rövid ideje tartózkodnak vendégeink a megyében, mégis tapasztalhatják, hogy amit mondunk, azt a szívünkben is érezzük. A városi tanács elnöke ez­után részletesen tájékoztatta a küldöttséget a fejlődéséről és a tanács mun­kájáról. A Palmiro Togliatti Megyei Könyvtárban Kellner Bernát Állami-díjas igazgató fogadta a vendégeket, s megmutatta a küldöttségnek az éppen öt év­vel ezelőtt felavatott könyvtá­rat A küldöttség tagjai meg­hatódva tekintették meg a tiszteletükre rendezett lengyel könyvkiállítást, s olvasták a lengyel üdvözlő szavakat: Ser- decznie witamy naszich milych gosci polskich! Szeretettel üd­vözöljük kedves lengyel ven­dégeinket! A tegnapi program a ter­málfürdő megtekintésével fe­jeződött be. l, a

Next

/
Thumbnails
Contents